Népújság, 1995. szeptember (47. évfolyam, 171-192. szám)
1995-09-01 / 171. szám
NAPOJLAC! — 4 MT DAK 1995. szeptember 1. Töredék hazácska Délután 5 órakor találkoztunk a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségével, az Újvidéki Magyar Szövetség képviselőivel. Itt van a költő és politikus Dupka György, Balla D. Károly. Az 1989-es „minek nevezzük?“ után mintha helyrebillent volna a kommunikáció. Itt is, mint szerte a világban, ahol magyarok élnek, torzsalkodások, vádaskodások és látványos különválások jellemzik a magyar közéletet. Nem turáni átok ez (nincs turáni átok, csak emberi ostobaság!), hanem rendszerint a nehéz szegénység, a kilátástalanság, egyéni ambíciók érvényesítésének velejárója. Akárcsak a Vajdaságban, itt is több magyar szervezet van: a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Födő Sándor vezetésével, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, az Ungvidéki Magyar Szövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. „Igen, jobb sorsra érdemes pátriánk közéletében egyfajta szellemi polgárháború dúl“ — írja Nagy Zoltán Mihály a Kárpátija című kulturális és közéleti lapban. Sovány vigasz számunkra, hogy a románok, ukránok, szlovákok is hasonló szenvedéllyel marják, fúrják egymást. Csak egy rövid műsor idejéig szánhattunk alá a művészet csodák világába. Kárpátalja-szertre — akárcsak Erdélyben vagy a Vajdaságban — ömlik a panasz. Ukrajnában a szó valódi értelmében nincs is pénz forgalomban. A korábbi „erős“ rubel helyét átvették a „kuponok“. Számunkra mindez színes papírlapok tömege. A helybeliek ölni tudnának érte, és ölnek is néha. Hamarosan megismerkedünk az ukrán alvilággal. Az egyik magyar fiatalember rémtörténeteket mesél arról — konkrét adatokkal is bizonyítja —, hogy aki nem „fejel le“ az ukrán maffiának, az ne is vágjon bele egyéni vállalkozásba! Másnapra felgyújtják üzletét, házát, s ha kell, elteszik láb alól gyerekeit, feleségét, hozzátartozóit. Az emberélet a legolcsóbb! A magyarok félnek a vállalkozásoktól. Lassan-lassan a hatalmas nemzeti vagyon átvándorol az ukrán maffia kezébe. — Aki nyugati csodaautókkal grasszál, az biztosan a maffia embere — mondja alkalmi riportalanyom. Gyakori eset, hogy a külföldről hazatérő, gyanútlan kárpátaljait fegyveres bandák állítják meg a nyílt utcán, s kényszerítik, hogy azonnal szálljon ki az autóból. Illa berek, nádak ezek! Bottal ütheti az élet munkájával összekuporgatott autó nyomát. Az ő Ladáját is ellopták, s az erre szakosodott maffiához fordult, akik busás összeg fejében felkutatták az ellopott autót. Korábban ő is autók forgalmazásával foglalkozott, Ladákat, Zsigulikat hozott vissza Budapestről, Magyarország nagyobb városaiból. Mára ez az üzlet is befuccsolt. Nincs pénzük az embereknek! rukkol elő a negyvenkettes nagyágyúval. Szájában megvillannak az aranylemezzel bevont fogak. A magyarok körében is nagy divatja van ennek az újfajta őrületnek. Ukrajna, Kárpátalja — külön világ! Egy héten át hiába próbálkoztam a családomat telefonon felhívni. A készülék kicsengett ugyan, csak az a bizonyos kapcsolat nem jött létre. Itt még a telefonközpontok rendszere is más. Végigfutott a hideg a hátamon: bármelyik pillanatban leállíthatnák az autóbuszt, s az egész társaságot elvihetnék egy újabb „gulág“ba. A kutya sem tudna rólunk. Ukrajna olyan hatalmas, hogy porszemként tűnnénk el a végtelenségbe. Ukrajnában nem a pénz, hanem a ,kupon" beszél. Egy magyar forintért 1200 kupont adnak. Egy kiló kenyér ára: 50 000 kupon,, egy kiló banánért 160 000 kupont kérnek. Megnéztem a könyvesboltban: az Alice csodaországban című meséskönyvért csekély 1 200 000 kupont kérnek. Egy tanár, szakmunkás fizetése — ha egyáltalán van munkahelye — 3—5 millió kupon körül mozog. A költségek 3 millióra emelkednek. „Élj meg, szegény ember!“ —- kiáltja mellettem a szovjet „gulág“-ok poklát megjárt idős ember... Útban felsőremetei szálláshelyünk felé, áthaladunk Munkácson. Ukrajnában nem ajánlatos szállodában megszállni! Az utas, a vándor arra ébredhet, hogy mindenét ellopták, pénzétől, értékeitől megfosztották. Egyébként a szállodákban nincs víz, villany. Felsőremete Kárpátalja egyik festőjén szép övezete. A villamossági művek munkásai üdülőközpontot varázsoltak az akácültetvénnyel körülvett vidékre. Bódító illat, egyszemélyes kempíngházak fogadnak. Fejedelmi az ellátás és az elszállásolás. Csak a magamfajta „mászkálók“ veszik észre, hogy fegyveres őr vigyázza értékeinket, csomagjainkat. Magyar vállalkozó bérli az üdülőközpontot, s vallomása szerint kijön a számítás a Szegénység ide, nyomor oda, az emberek azért itt is szeretnek nagyokat enni és inni, és hatalmas összegeket áldoznak a hasukra. Az már senkit nem érdekel, hogy a strandot lassan belepi a fa és a gyom. Minek kell úszkálni, mikor inni is lehet? A hétvégeken bérlik a házikókat, s az új urak hatalmas murikat csapnak orgiákat rendeznek. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy ebben a hajdani pártüdülőben szállt meg Habsburg Ottó és kísérete is. Állandóan volt hideg és meleg víz, az asztalról soha nem fogyott el a jó beregi bor. Alsó- és Felső- S remete elukránosodott települések. Akárcsak Gerényben, nagyon sok a Tóth, Szöcs nevű, akik egyetlen szót sem tudnak magyarul. • Bereg megye Nagybereg községről kapta a nevét Valamikor vár is volt itt, református temploma műemlék. Itt működik Kárpátalja egyetlen református középiskolája. Dalmay Árpád nagyon érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket: a kárpátaljai ukránok gazdaságilag Magyarország felé vonzódnak. Nagyon sok ukrán gyerek iratkozik be magyar osztályokba, hisz számukra a magyar nyelv ismerete létszükséglet. Az alsó- és felsőremetei ukrán gyerekek különösen szorgalmasak, tanulhatnának tőlük a magyarok. A rendszerváltás nagy gondja, hogy a nagy világgá lódulás bűvöletében a magyarok „elfelejtettek" tanulni, látványosan zuhant az iskolák színvonala. Bár a történelmi települések visszakapták régi nevüket, ukránul és oroszul is a magyar nevet használják, a polgármesteri hivatalokon pedig elöl leng a magyar zászló és mögötte az ukrán, azért itt is folytatódik az asszimiláció. A Nagyberek község fölé magasodó Nagyhegy például jelentős mennyiségű kaolint és aranyat rejteget. Máris rebesgetik a bányászat megkezdését. Ez pedig masszív betelepítést, a táj arculatának teljes megváltoztatását eredményezi. Perritet is találtak a falu határában, már bányásszák is, a helybéliek csöppet sem örülnek az ezzel járó „iparosításnak“. (Folytatjuk) TÓFALVI ZOLTÁN Termés és szoláltatás: ELAG A finom papírra, három színben nyomtatott névi nevkártya a szokásos tudnivalókat tartalmazza: 3 cég és a menedzser nevét, címét telefon, és fax-számát. Bármennyire is szemrevaló a kis nyomtatvány túlságosan szerény információk szempontjából. Mert ime mit tudtunk meg Váduly Sándortól, az ELAC Kft. tulajdonosától és vezetőjétől. — Jól ráérzett: nem vagyok dicsekedő hivalkodó típus, egyszerűen végzem a munkámat, amely a hobbim is. Ezt ugyan a névs nevkártya is elárulta, hiszen rajta a szöveg: lobby amateurs Radio Call Y06CBM. Régi rádióamatőr vagyok — És vállalkozó, nem is akármilyen ... — lev is mondhatjuk ugyanis ífc ELAC cég fő profillá a termelés. Három éve már, hogy fcá* !évé alkatrézerg&t óváriunk Mi végezzük az öntést, műanyagfröccsentést, fémmegmunkálást. A kis részlegen 5 szakember dolgozik állandó jelleggel plusz öten bedolgoznak. Az általunk gyártott iránycsatolós elosztókat szerte az országban forgalmazzuk. Piatra Neamt-i kábeltévések 25 000 előfizető számára vásároltak ebből az iránycsatolós elosztóból. De vittek nagyobb tételben még Szinaiára. Focsaniba. Predealra. Szóval gyártjuk az elosztókat mert a megrendelések száma egrre gyarapodik. — És a mellékprofilok? —■ Bármennyire is furcsa': mezőgazdasági és telekommunikációs szolgáltatás. Az ELAG székhelye: Marosvásárhely. Benefalvi utca 14 szám. A helybeliek nagyonjól tudják, hogy ez az Utca Udvarfalván van. Én személyesen, gyerekkorom óta a föld közelében élek, ezért számomra nem idegen tevékenység a mezőgazdasági munka. Mezőgazdasági szolgáltatásaink: szántás, vetés vegyszerezés stb. Két jól felkészült szakember, Kecskés Aladár és Tóth József munkáiéra még nem panaszkodott senki. — A harmadik munkaterület a kábeltévé szerelése. — Személy szerint kedvtelésből végzem. Pedig hát nem könynyű, mert mi falvakon dolgozunk. Nyárádremetén már 100 házhoz, Vajdaszentiványán pedig 25 házhoz húztuk be a vonalakat. Mindkét faluban folyamatosan dolgoztunk. Marossárpatakon egyelőre csak 67-en fizettek elő. Valószínű nem tudják, hogy a licencünk az ELAG céget 8 + csatorna műsorának szórására jogosítja fel, amely egy évre érvényes és lehet hosszabbítani. Mi előzőleg személyre szóló szerződést kötünk. Azok, akik e szerződést aláírták, előleget fizetnek. A különbséget csak akkor fizetik, amikor bekötöttük a vonalat. Különben az általunk végzett kábeltévé-szerelési munkálatokról, azok minőségéről a legiisebben a körtefálak vagy a sáromberkiek nyilatkozhatnának. De visszatérve Sárpatakra, az ottani lakosoknak tudniuk kell, hogyha 200-an igénylik az általunk végzett szerelést, akkor számukra 10 —12 csatorna műsorszórását tudjuk biztosítani.. A későbbi szervizelést is mi végezzük, amelynek feltételeit már a szerződés megkötésekor megállapítuuk. Egyébként az általunk kihúzott törzs- és mellékvonalakat mind-mind amerikai kábelek képezik. Az elosztók pedig természetesen saját termékek. Végezetül , telekommunikációs szolgáltatásainkat igénylők ,jó, ha tudják, hogy olyan rend■ szert alakítottunk ki, amely távlatilag — öt éven belül például, igény szerint — a hang- és képszórás mellett megbír még egy telefon- és játékvonalat. Az utóbbit úgy kell elképzelni, hogy a tévénézőnek, ha játékos kedve támad, akkor a készüléke elé ül és előhívhatta a sakkjátékot Hangsúlyozom: e tervemet fele öt éven belül valósíthatom meg. A lényeg az, hogy az általunk alkalmazott kábeltévé-rendszer „elvisz" a 10—12 es altom.- szórása mellett egy telefon- és egy elektronikus játékvonalat. • Ehhez képest valóban szerény a névjegykártya, amelyen ez olvasható. SC Electronic Accesorii, SRI.., str. Benefalán nr. 14,’ 4300 Târgu Mure?. Telefax: 4065-138-900. Románia,' !' 1 min, iimini ni lm......Mi*.......... 1 11 " 1 1r’ Y^rioDUCE SI CUMERCLAUZEAZA 1 ELEMENTE CATV . { EL/^J13.K . fd.Murco • fit». -eencfaUu Ni 14 lel. 07 13 • 13 80 09 ' • ■ Vh......................„„wtmmm ......................mi-».............. ..............’S Készülnek a (Folytatás az I. oldalról) temen javították. A végleges állás elnyeréséhez szükséges 7-es általánost azonban kevesen érték el. Akik ötösön felül vizsgáztak azokrat egy víg fogják helyettes tanárként alkalmazni. A kinevezésekre a folyamatban levő fellebbezések megoldása után kerül sor, valószínű a hét utolsó napjain. A kinevezések után oldják meg a sikeresen vizsgázott helyettesítők kérdését, nagyon elszigetelt településeken előnyt biztosítanak azok számára, akiknek a jelzett településen van a lakhelyük, az ingázás elkerülése érdekében. Zajlik a pótfelvételi a középiskolák IX. osztályaiban üresen maradt helyekre. A vizsgát központokban szervezték meg, 20 líceumban. Ha a tanuló nem jut be az óhajtott iskola megjelölt osztályába, a központon belül más iskolát is választhat elért eredményei alapján. A jelek szerint a marosvásárhelyi építészeti és faipari líceumban lesznek gondok a tanulók létszámával. latévnyitásra Szeptember 6 a körül véglettesítik az inasiskolai helyeket a megyében igényelt szakmák függvényében. * A posztliceális képzésre szeptember 1—15 között függesztik ki a helyeket, szeptember 19—23 között lehet iratkozni, 25—27-3 között szervezik meg a felvételi vizsgákat. Maros megye 16 középiskolájában hirdetnek - posztliceális osztályokat. A Maros Megyei Tanfelügyelőségen az új tanévre készülve szervezik a pedagógiai, módszertani köröket. Szeptember 6-án az igazgatók üléseznek, 3—9-én kerül sor a tantárgyankénti pedagógiai körökre, szeptember 11—12-én pedig minden tanintézetben a módszertani körök üléseznek. A Tanügyi Minisztérium utasítására elkezdődött a tanfelügyelőség tulajdonában levő épületek, földterületek helyzetének tisztázása, hogy minden vagyon, amit eddig esetleg más használt, viszszakerüljön a Tan felügy ölöséig tulajdonába. Az én pénzem A címbeli kérdést gyakorta teszik fel azoknak a rendőröknek, akik ellenőrzik, mennyire biztonságosak a feltételek, amikor a gazdasági egységek alkalmazottai pénzt helyeznek letétbe, illetve vesznek fel a bankokból. Nagy összegeket hordoznak neccekben zacskókban, kísérő nélkül, alkalmi járművekben abban a hitbem hogy ..nekem semmilyen bajom sem történhet“. Nem ilyen egyszerű a dolog. Jobb elővigyázatosnak lenni, mim később sopánkodni. Gyakoriak azok az esetek, amikor páncélszekrényeket törtek fel és fontos értékeket vittek el. Íme, mi történt P. V. cégvezetővel, február 27-én, a marosvásárhelyi Luxor aluljáróban leparkolt néhány percre, kiszállt s az autóban hagyott egy aktatáskát, amiben hárommillió lej volt- és fontos iratok. Mire viszszatért, az táska mindenestől eltűnt. P. V. a rendőrség segítségét kérte. Hosszas kivizsgálás után felfedezték a tett elkövetőit: Szakács Csaba (16 éves), Szakács József Férhhez (22) — mit akartok? visszaeső bűnös és Kádár Levente (21), mindhárman marosvásárhelyiek. Az ügyészség elrendele előzetes letartóztatásukat. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét: — a pénzt bankokban és szakosodott intézményekben helyezzék letétbe, — a székhelyen a pénzt a páncélszekrényekben őrizzék, olyan helyiségekben, melyek riasztóberendezéssel, a bejáratok pedig fémrácsokkal vannak ellátva, — a pénzt csakis kísérővel szállítsák, erre a célra használvtos autóban: — kerüljék el a pénzszámláiért mások előtt: : — tegyék a pénzt biztonságos táskába és kerüljék a figyelő tekinteteket: —• ne gondolják, hogy kisebb a veszély, ha kisebb r számltrttt összeg. Több figyelmet mindenki részéről ! * Maros Megyei Rendőrfelügyelőség