Népújság, 1995. november (47. évfolyam, 214-235. szám)

1995-11-01 / 214. szám

NipnicAP: _ ? «m­ An 1995. november 1. NOVEMBER 1., SZERDA A Nap kel 6 óra 53 perckor, lenyugszik 17 óra 5 perckor. Az év 305. napja, hátravan 60 nap. Ma MARIANNA, holnap INGRID és ILKA napja. INGRID: Germán eredetű, jelentése: Ingwid (északi germán hfenség) oltalmazta lovasnő. ILKA: Az Imola becéző rövidüléséből alakult. A nap fittéi Hanyatlik a méhészet Míg 1989-ben több mint 40 ezer méhcsaládot tartottak nyilván Maros megyében, manapság szá­muk alig 25 ezerre tehető. Aurel Mindru, a Mé­hészeti Egyesület titkára szerint a helyzetet az idéz­te elő, hogy megszűnt az állami támogatás, mint ahogy hiányzik a bel- és külföldi piac e meglehetősen drága termék számára. Tárgyalás és sajtóértekezlet Csütörtök délelőtt a Szabad Szakszervezetek Ma­ros Megyei Szövetségének vezetősége tárgyalni készül a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR), a Román Nemzeti Egységpártnak (PUNR) és a Szocialista Munkapártnak (PSM) megyénkbeli fő képviselőivel, mint azoknak a politikai erőknek a reprezentánsaival, akik annak idején szavatolták, hogy a kormány valóra váltja a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége_Frátia konföderációval ez év nyarán létrejött egyezmény előírásait. A megbeszé­lést sajtótájékoztató követi. Meg lehet iratkozni Tekintettel a­ hagyományos, intenzív jóga iránti fokozott érdeklődésre, továbbra is fel lehet iratkozni a tanfolyamra, minden szombaton délelőtt 10 órakor, a marosvásárhelyi Kereskedelmi Líceum sporttermé­ben. Felvilágosítás a 132-059-es telefonszámon. Új vízhálózat kiépítése Több mint négy és félmillió lejt irányoztak elő arra a befektetésre, aminek végső célja: megoldani Magyaró, Marosorosz falu és a környező helységek (Dédabisztra, Maroskövesd, Marosmonosfalu, Maros­laka, Sebes, Holtmaros és Fickó) ivóvíz-ellátását. Miután kiderült, hogy a helybéli forrásokból ner ii minden esetben meríthető minőségileg megfelelő víz, és figyelembe véve, hogy a környéken nincs kiépítve hálózat, elhatározták a beruházást, s ahogy a Pénz­ügyminisztériumtól megkapják a jóváhagyást, rátér­hetnek a terv kivitelezésére is. Talentum tehetséggondozás A Talentum Alapítvány és a Teknőc Gyermek­klub folytatja a tehetséges óvodások és kisiskolások képességfejlesztő tevékenységeit (játékos angol nyelv­­tanulás, ismerkedés a számítógéppel, rajzkészség és kézügyesség, anyanyelvművelés stb.) Az érdeklődők, de elsősorban a régi klubtagok, november 2-án és 3-án, 17 és 19 óra, valamint 4-én 10—12 óra között jelentkezhetnek a marosvásárhelyi Vihar (Furtunei) utca 13 szám alatti székháznál. (Bejárat a Szabadság utcából.) Kisinyovban a bábszínház A kisinyovi Licurici (jelentése: szentjánosbogár) bábszínház november 11 és 16 között nemzetközi fesztivált szervez Licurici—50 címmel, ahová a ma­rosvásárhelyi­­Ariel gárdáját is meghívták. Szállás­ról, ellátásról a házigazdák gondoskodnak, az egyéb kiadásokat pedig (autóbusz bérleti díja, határátlé­pési illeték, napidíjak) költségvetési alapokból bizto­sítják a megyeszékhely művészeinek. Támogatás a fiatal házasoknak 28 segesvári és 8 dicsőszentmártoni fiatal házas haszonélvezője van a megyei tanács azon döntésének, amellyel rábólintott a két említett város tanácsai­nak kérésére: ítéljenek oda egy bizonyos támogatási összeget az említettek lakásvásárlásának megköny­­nyítéséhez. Az állami szubvenció összesen majdnem 240 millió lejt tesz ki, az egyenként odaítélt támo­gatások nem haladhatják meg a 30 százalékot. Tartósabbak lesznek a gázvezetékek A 6-os Számú Szerelési Részvénytársaság befe­jezte a marosvásárhelyi Sovinesti negyedben a „régi“ földbe ágyazott bekötőcsövek kicserélését olyanok­kal, amelyek a földfelszín fölött vezetnek a tömbhá­zakba meg a kazánházba, s így könnyebben ellen­őrizhetők és tovább tartanak. Ugyanakkor a szilárd szennyeződéseket fölfogó szűrőket is elhelyezték, hogy azok lerakódása ne befolyásolja a nyomás­sza­­bályozó készülékek működését. Továbbá a gázszolgáltató vállalat kérésére a megyeszékhely 13 pontján tették lehetővé azt, hogy a város egész területén lévő föld alatti csőhálózatot gyenge egyenárammal táplálják. A katolikus korró­­­­zióvédelemtől az acél élettartamának meghosszab­bítását remélik. Hírszerkesztő: FARCZADI ATTILA Mozart-es. Ha Ruha István és Bács La­jos együtt vagy külön-külön lép fel Marosvásárhelyen, szinte garantált a telt házas hangver­seny. Hiszen magam is Ruha ra­gyogó technikájú, bensőséges hangvételű, meleg fényű­ tónusú hegedűjátéka mellett nőttem fel és tanultam meg különbséget tenni Voicu, meg az akkori töb­bi név és Ruha stílusa között. És Bács Lajos, aki immáron sok éve a Rádiózenekar irányítója, ha ritkán is jön erre, de min­dig művészettel ajándékozott meg. A vásárhelyi közönséget pedig elég egyszer meghódítani, különösen ha csalódás később sem éri. A kétrészes (Andante d-moll, Allegro D-dúr) Don Giovanni nyitány világosan tagolt, meg­rendítő erejű hullámzása Bács keze alatt szenvedélyes életvágy­­gyal örvénylett fel, s ha a rep­­rizzel nem is a mű cselekményé­be, de töretlenül vezetett, ívelt át egy sajátos mozarti gondola­ti-érzelmi szférába az V. Á- dúr hegedűverseny pompásan, szélesen daloló hegedűhangján — Ruha igazán mélyről jövő, szinte versmondó, kamaramuzsi­kus tónusán közvetítve, ami miért, miért nem. Kovács György nemes pátoszát juttatta eszembe, amint Kosztolányi-so­­rokat formál — az utolsó Esz­­dúr (négyet írt ebben a hang­nemben) szimfónia szinte ének­szerű főtémájába, mely képek sokaságában ünnepel, örül, paj­kosan izgatott, majd megnyug­szik, hogy újból könnyed, játé­kos legyen,­­— élni akar. A hangverseny maga egy kerek e­­gész mondanivaló, az élet min­­denekfeletti igenlése, szívtipró e­­leganciával, mozarti nyelven. I­­lyenkor érzi az ember, hogy Mo­zartból sohasem elég. Ha nem váltják aprópénzre. CSÍKY CSABA Gólyabál, gólyák nélkül (Folytatás az 1. oldaltör­­vény előtt figyelmeztető falra­gasz jelent meg az iskolában, hogy egyesek hamis jegyeket á­­rusítanak. S, bár sokan vissza­adták a szóban forgó jegyeket, a közüzem díszterme előtt mégis nagy volt a tolongás. Az 500 va­lódi jegy mellett, amiből ju­tott volna a kilencedikeseknek, végülis 700—800 hamisítvány ke­rült forgalomba. A kapunál ál­ló polgárőrök egyesével azono­sították a jegyek hitelességét, ám megtörtént, hogy ha valaki hamis jegyével bejutott, a va­lós jegy tulajdonosa kinn ma­radt. Ehhez hozzájárult az em­bertelen tolongás, zűrzavar, és a felügyelők gorombasága, dur­vasága. Kétórás „szűrés“ után valódi ,hamis jegyes, (sőt még potyázok is, melyek nagy több­sége egyáltalán nem illett a IX —XII. osztályba járók kategóriá­jába) bejutott a terembe. Ahol már javában állt a bál! Meglepően hamar lefolyt a Miss-választás. A 12 versenyző lány különböző próbákon kellett bizonyítson. A 13 tagú zsűri vé­gül a következőképpen döntött: I. helyezett Pajzs Andrea (IX. G.­­ informatika osztályos ta­nuló), II. helyezett Kedves Panni (IX. informatika), III. helyezett Varga Rozália (IX. bio­kémia osztályos tanuló). S utána furcsa dolog történt: az öltözőbe sen­kit nem engedtek be. „Később“ — hangoztatták egyre. Aztán ki­nyílt az ajtó, két fiú elöl, utána a szépségkirálynő, majd még ketten szaladtak végig a töme­gen ,ki az ajtón, le a lépcsőkön, ki a kapun, be az autóba. Va­­jon mitől féltették? „Informati­ka osztályba járok, s még nem határoztam el, hogy informati­kus vagy manöken leszek “ — sikerült megtudni a nagyon siető Andreától. Muresan Klára, a szervező XII. F. osztályfőnöknője a kö­vetkezőket nyilatkozta: „A ti­­zenkettedikesekre hárult az idei gólyabál megszervezése, végül az oroszlánrészt osztályom viselte. A kft.tulajdonos szülők támo­gattak anyagilag. Azt szerettük volna, hogy tiszta Bolyais_bál legyen (a gólyák nélkül?), saj­nos, sok furcsa, idegen egyén is bejött, nem kevesen a pol­gárőrök jóvoltából. Előre izgu­lok, nehogy ez a sok tekergő verekedést szítson.“ Szerencsére alaptalan volt a tanárnő félel­me. 23.00 órakor mindenki csen­desen kivonult a teremből. Elfogták... (Fulytatás az 1. oldalról) egy méterrel tovább. Az ágyban nagy vértócsa vöröslött, s a gye­rek mellett kenyérvágó kés pen­géjét találták. Az anya holtteste alatt is véres konyhakés hevert. A nő veséje egy erős rúgás követ­keztében szétzúzódott. Mielőtt elment volna, a gyilkos egy tö­rülközővel és egy párnával ta­karta le az áldozatok arcát. A rendőrségi szervek szombat este, a holttestek azonosítása u­­tán, Désen keresték a férfit, ám nem találták. 31-én, kedden reg­gel elfogták és letartóztatták a tettest. Pop Vasile, dési lakos személyében, aki nem sokkal azelőtt szabadult a fogházból. A napokban kerül sor P. V. kihallgatására, a Maros Megyei Ügyészségen. Égve felejtette a gázégőt A 74 éves vidrátszegi Moldo­van Anica, a konyha padlójára esve, a hátán feküdt, égett a villany, és borzasztó nagy hőség töltötte be a helyiséget. Ez a kép fogadta október 29-én, 17.30- kor Campean Anicát, aki belép­ve szomszédasszonya házába, azt előrehaladt bomlási állapotban találta. 27-én M. A. konyhájá­ban mosakodott, utána alkoholt fogyasztott, elkábult és lefeküdt az ágyra. A gázégőt égve hagy­ta. Később megébredhetett, fel­kelt az ágyból, elindult a kály­ha felé, de összeesett és végleg elveszítette eszméletét. A bon­colás megállapította, hogy szén­­monoxiddal történt mérgezés áldozata lett. Új szobor A Maros Megyei Tanács Ál­landó Bizottsága legutóbbi ülé­sén elfogadta azt a határozatot, miszerint nyugtázás végett a megyei tanács elé terjeszti az Emil Aurel Dandea, Marosvásár­hely egykori polgármesteréről készítendő szobor technikai-gaz­dasági tervezetét. A műalkotás a bukaresti Anton Ratiu mun­kája, aki megnyerte a kiírt pá­lyázat második fordulóját. A felállítás végett kisebb átrende­zésre lesz szükség a polgármes­teri hivatal előtti téren, ahol a világítást is akképpen alakít­ják majd, hogy ráirányítsák a figyelmet a szoborra. Minderre körülbelül 99 millió lejt költe­nek. Neves nap 1­ 0 1845. nov. 1-jén, Sárom­­­ berkén született TELEKI SÁMUEL Afrika-utazó, fel­­fedező, akadémikus. 1886— 1889 között mintegy 3 ezer kilométeres kelet-afrikai utat tett meg Afrika akkor még ismeretlen vidékén. Elsőként érte el a Kenya-hegységben a hóhatár magasságát (4680 m), felfedezte a Rudolf, (ma Turkana­) és Stefánia­ tava­­kat, valamint a róla elneve­­zett vulkánt. Szép állat, és növénygyűjteménnyel tért ha­­za. 1893-ban Indiában, Jáván és Szumátrán, 1895-ben ismét Kelet-Afrikában járt. Igen sok fényképet készített, ami akkoriban még nem volt min­­dennapi munka.­­ ■ 1879. nov. 1-jén, Buda­­pesten született TELEKI PÁL politikus, miniszterelnök, a­­kadémikus. Erdélyi nagybir­­tokos család sarja volt. Jo­­got végzett, de érdeklődése a kartográfia és a földrajz fe­lé fordult. Harmincnégy esz­­tendősen már az Akadémia levelező tagja, később rendes tagja lett. 1920-ban részt vett a trianoni béketárgyalás utol­­só magyar küldöttségében, de hiteles és részletes néprajzi térképeivel sem sikerült elér­­nie, hogy a döntésnél az et­nikai elveket a legcsekélyebb mértékben is figyelembe ve­­gyék. Először 1920. július 19. és 1921. április 13. között töl­­tötte be a miniszterelnöki­ tisztet, ekkorra esik egyebek között a botbünt­etés bevezeté­­se és a nem keresztény szár­­mazásúak egyetemi felvételét szűkítő „numerus clausus“ rendelet. 1921-ben a király, puccsban való részvétele miatt le kellett mondania, s ettől kezdve az egyetemen tanított, illetve tudományos munkájá­­nak élt. 1939. február 16-tól volt másodszor is miniszter,­elnök. Noha elfogadta a Fel­vidék déli, 95 százalékban magyarlakta peremének, va­­lamint a túlnyomó részt ma­­gyar többségű Észak-Erdély­nek visszacsatolását, ezek á­­rát egyáltalán nem, illetve csak később kívánta megfizet­­ni. Igyekezett távoltartani az országot a németek háború­­jától. 1939-ben megtagadta a Lengyelországra támadó né­­met csapatok átengedését, és az akkori közös lengyel—ma­gyar határon át több százezer lengyel menekült továbbuta­­zását tette lehetővé. 1941-ben, amikor a németek Magyaror­szág közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában (az örökbarátsági szerződés a­­láírása után három hónap­­pal), nem vállalta az árulás, a hitszegés ódiumát, önkezé­­vel vetett véget életének. A kormányzóhoz intézett, drá­mai hangú búcsúlevele az e­­gész katasztrófába rohanó nemzetnek szóló üzenet, jel­­adás volt. Sajnos, túl későn érkezett. . .­­ 1964. nov. 1-jén, Buda­­pesten elhunyt BÓKA LÁSZ­­LÓ József Attila-díjas író, irodalomtörténész, akadémi­kus. A Nyugat harmadik nemzedékének egyik jelentős, egyéni hangú költője és pró­zaírója volt. 1945 után a Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára lett, majd tan­­székvezető egyetemi tanár volt az Eötvös Loránd Tu­­domány­egy­etemen. ■ 1982. nov. 1-jén, Paso Roblesben elhunyt KING VI­­DOR, magyar származású a­­merikai filmrendező. Pályafu­­tását amatőrfilmesként kezd­­te, e filmeknek operatőre, rendezője is volt. Később forgatókönyveket, híradófil­meket, rövid burleszkeket ké­­szített. A hangosfilm térhódí­­tásakor igyekezett átmenteni a némafilm korszakának ered­­ményeit.

Next