Népújság, 1995. december (47. évfolyam, 237-254. szám)
1995-12-06 / 237. szám
1995. december 19., szerda ‘Erről jut eszembe (folytatás az 1. oldalról) az illegalitás névtelenségéből. De elkalandozom. Mi köze mindennek a mikulásjáráshoz? Annyi, amennyi sok mai hősnek a '89-es népfelkeléshez. Hogy a hivatalos verzió más? Aki annak hisz, az magába vessen. Persze régi trükk, hogy egyet mondanak s mást tapasztalunk. Van, aki ezen már meg se ütközik, leves alapállás. Rá is játszik a hatalom. Addig erőlteti a dolgokat, amíg beleununk, legyintünk, s a karaván mehet a maga táján. Belepi nyomait a közöny pora. Nincs mindenütt így. Az utóbbi hónapokban hányan lebuktak a nagyvilágban! Különböző területeken főmuftik, Willy Klaes, vagy Ro- te-Vu, meg Giulio Andreotti, esetleg Bernard Tapie, hogy csak néhány jellemző példát említsek. Megérjük valaha, hogy itthon is hasonló gyakorlat érvényesüljön? Talán ehhez is egy csodatevő Mikulásra kell várnunk nagy stalom virgáccsal. De egyszerűbb lenne, ha mindenki a maga környezetében kezdené el a nagytakarítást. Kabarék ideje közeleg. Hogy mondta a megboldogult humorista? Ha én egyszer kilátom a számat! Ha én egyszer elkezdek beszélni!... Halál Dicsőben (folytatás az 1. oldalról) a helybeli rendőrségen az áldozat fia feljelentette a két polgárőrt, állítva, hogy a tőlük kapott ütések következtében hunyt el az édesapja. A Törvényszéki Orvostani Intézetben készült boncolási jegyzőkönyv szerint az 55 éves Jelenski Józsefet embertelen módon bántalmazták. Ezt fejsérülései és az egész testét borító egyéb ütés- és rúgásnyomok igazolják. Az elhunytnak megsérült mindkét tüdeje, eltörött a mellcsontja s mindkét oldalon több bordája is. Bár az ügy kivizsgálása csak most kezdődik, a történtek azt igazolják, hogy valami nincs rendben a dicsőszentmártoni polgárőrség és a lakosság viszonyában. Éppen ideje lenne, hogy a helyi vezetőség és a megyei tanács felelősségteljesen és eredményesen foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mielőtt a lakosság és a rendfenntartással megbízott szerv viszonyamég jobban elmérgesedne. A rendfenntartók körében itt és máshol tapasztalható visszaélések egyik alapvető oka, hogy az intézmény a mundér becsületének védelmére a rendellenességek takargatását, a közvélemény megtévesztését választotta. Ahelyett, hogy a testület tagjait az állampolgárok felelős szolgálatára nevelnék, az elnézéssel, a hibák elkendőzésével éppen a szabályzatszegő magatartást bátorítják. Az sem mellékes körülmény, hogy a polgárőrség egyes tagjai azt képzelik, hogy a hajdani gyakorlat szerint, nekik az állampolgárok megrendszabályozása a dolguk, így, különböző indíttatásból, eljárásuk gyakran fölényeskedő, sértő. POLITIKA FRAKCIÓK AZ RMDSZ-ben EGYFAJTA PARLAMENTI MUNKAMÓDSZER — Az RMDSZ alapszabályzata értelmében megalakultak a frakciók. Ezek érdekesen színes képződményei az RMDSZ-nek, különösen azáltal, hogy fantázianeveken futnak. Politikai vagy ideológiai szerveződéseknek tartja ön ezeket? — Nem mindegyik ideológiai jellegű szerveződésbe mielőtt erre rátérnék, hadd mondjam el, hogy a közvélemény nem pontosan tudja, hogy mi a különbség a Szövetségi Képviselők Tanácsában létező csoportosulások és általában az RMDSZben létező csoportosulások között. Évek óta hangoztatjuk azt, hogy az RMIS.-en belül lehetőség van a tagolódásra, az ideológiai érdekek, meggyőződések szerinti tagolódásra,Így jöttek létre a platformok: a Szabadelvű Kör, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés,a Reform Tömörülés, amelyek külön kis ideológiai műhelyként is működnek, és ha így szemlélem őket, azt hiszem, fontoshozzájárulásuk lehet ahhoz a közös véleményhez, amelynek az RMDSZ.-ben mindig érvényesülnie kell, tehát egy közös politikát, közös álláspontot kell kifele képviselnünk. Tulajdonképpen ide számítom a szervezethez tartozó két pártot, a Kereszténydemokrata Pártot és a Kisgazdapártot is. Ugyanakkor munkamódszer szempontjából is rendkívül fontos, hogy az SZKT-ban, ebben a 130 tagú testületben, hogy szintén érvényesülhessenek a különböző véleményazonosságok és véleménykülönbségek is, s ezért a Szövetségi Képviselők tanácsában is lehetővé tettük a tagolódást, Ezeknek a csoportosulásoknak, a frakcióknak egy része azonos az RMDSZ-ben létező platformokkal, például a kereszténydemokrata frakció. Ugyanakkor e pillanatban más frakciók esetében nem mutatható ki ez a platformazonosság. A Polgári Centrum egy szélesebb alapon szerveződött frakció, a MIT frakció, úgy vélem, hogy egy generációs szemléletet közvetít, más frakciók egy régióhoz tartozó szempontok alapján csoportosultak, ami szintén jelent véleményazonosságot és másokhoz viszonyítva véleménykülönbséget.De a lényege az, hogy a jobb munkamenet érdekében, ezek a frakciók egyeztethetik saját keretükön belül a véleményt, és így egységes álláspontot képviselhetnek, fölmerült az, hogy melyik véleménynek mekkora a támogatottsága az LZKT-ban, tehát arcot nyerhetnek ezek a vélemények, amelyek másképpen egy 130 tagú testület esetében nagyon nehéz helyzeteket idézhetnének elő, amire régebb bőven volt példa. Egyfajta parlamenti munkamódszer és persze a politikai tagolódás irányába mutató csoportosulás ez, de ebben a pillanatban nincs szó arról, hogy ezek estk ideológiai szempontok szerint csoportosulnának. FONTOS A BELSŐ VÁLASZTÁS — Azért vetettem így fel a kérdést, mert tulajdonképpen a frakciók összetétele sem igazít el bennünket, működésükről pedig szintént ezután derül ki, hogy mit is tesznek.Ön, az RMDSZ elnöke, az alapszabályzati értelmezésen túl, milyen szerepet szán ezeknek a frakcióknak? —emn úgy látom, hogy nem tekinthetünk el ettől. Elengedhetetlenül szükséges, hogy már ebben a pillanatban is ilyen csoportokra tagolódva működjék az S/.KT, például ezeknek a frakcióknak a vezetői alkotják az Egyeztető Kerekasztalt, amely minden S/.KT-ülés előtt összeül és próbálunk közös véleményre jutni bizonyos kérdésekben, hogy ne a plénumban alakuljon ki a konfrontáció, ne ott kezdődjék a tisztázás. — S azt hogyan értelmezi, hogy az RMISZ,-en, de különösen az SZKT-n belül a magyarság olyan tekintélyes pártjai, mint az RMKDI, vagy a Kisgazdapárt, a frakciókhoz képest igen csekély számban képviseltetik magukat. Hogyan látja a pártok és frakciók viszonyát? — Tulajdonképpen itt teljes szabadsága volt mindenkinek az SZKT-ban, hogy egyik vagy másik frakcióhoz csatlakozzék A két párt kongresszusi határozat szerint két-két képviselővel van jelen a 130 tagú testületben, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek más kereszténydemokrata szimpatizánsok az SZKT-ban, akik nem képviseleti alapon kerültek be, viszont létrehozhatták a kereszténydemokrata frakciót. Én úgy gondolom, hogy ez még mindig nem mutatja a különböző ideológiák vagy akár a pártok támogatottságát, azt másként fogjuk tudni lemérni. Éppen ezért van már olyan régóta napirenden a belső választások kérdése, mert ez lehetne eszköz, arra, hogy valamilyen módon lemérjük a különböző pártok, platformok támogatottságát. Nincsen semmiféle közvéleménykutatásunk arra nézve,hogy egy bizonyos ideológiának mekkora a támogatottsága a romániai magyarságon belül, ugyanakkor ez a támogatottság úgy is lemérhető vagy lemérhető lenne, hogy az RMDSZ, vezető testületei, közvetve bár, de mégiscsak a tagság akaratával jöttek létre. NEM SZABAD EGYETLEN IDEOLÓGIÁT KIERŐLTETNI .Véleménye szerint, hogyan lehet elérni azt, hogy ezek a frakciók ne változtathassák — a korábbi tapasztalatokra gondolva — a konfrontáció, a kiszorítósdi, a klikkezés terepévé az SZKT-t, hanem valóban azok legyenek, aminek — gondolom — szánták, a különböző részérdekek megjelenítésének és indokolt mértékű érvényesítésének fórumaivá? — Szerintem ez ma már,bár felemás nyelven még egyelőre megvan. Ez már most is így van. Az a tény, hogy több frakció van és nem szakad állandóan két táborra az LZKT meg maga az RMDSZ, megakadályozza az olyanfajta polarizálódást, amely rossz ízű konfrontációkat eredményezhetne az SZKT- ban. Most is úgy látom,hogy hasznos volt az utóbbi két évben ez a módszer. Hogy időnként mégis kialakulhatnak azok a pólusok, az más kérdés. Elvileg, a frakciók léte, akárcsak az RMDSZ-en belüli pártoké, a magyarság politikai, ideológiai, esetleg más jellegű rétegződéseinek a visszatükröződése, tehát minden érdek, tendencia jogosan jelenik meg ebben a színképben, és valamilyen módon az RMDSZ politikai alakításában vissza kell tükröződnie. — Miért van ez a tagolódás? Mivel az SZKT-ról beszéltünk eddig, a munkamódszer megkönnyítésére utaltam. Nyilvánvaló, a lényeg, ami az RMDSZ egészét illeti, nem ez, hanem az, hogy amennyiben mi egy olyan érdekképviseleti szervezet vagyunk, amely egy teljes közösséget képvisel, illetve kíván képviselni, akkor azt is el kell ismernünk, hogy ebben a közösségben nem lehetséges egyetlen ideológiát kierőltetni, és nem is szabad. Akkor teljesen természetes, hogy ebben a közösségben többféle meggyőződés van. H hogy miért van többféle meggyőződés? Azért, mert többféle érdek is van. Vannak bérlők és tulajdonosok, vannak munkaadók és munkavállalók, lassan, de adott pillanatban ifjúsági érdekek szembekerülhetnek másfajta érdekekkel, szembekerülhetnek akár a városi, illetve a falusi lakosság érdekei, tehát különböző érdekek vannak, annak ellenére, hogy egységes érdekű közösség vagyunk, amelynek viszont egy prioritása van: az, hogy mindannyian föl szeretnénk számolni azt a jogfosztottságot, amelyben létezünk. Nemzeti, nyelvi, kulturális identitásunkat érintő jogfosztottságunkról van szó, és azt hiszem, attól függetlenül, hogy egy közösségen belül milyen érdekek határozzák meg a helyzetünket, ez egységes és azonos érdekünk, a legfőbb Solana az új NATO-főtitkár Kedden délelőtt az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése az Észak-atlanti Szövetség főtitkárává nevezte ki Javier Solana jelenlegi spanyol külügyminisztert. Solana várhatóan még az idén,de csak az Európai Unió december 15-16-i csúcstalálkozója után veszi át új hivatalát. A szövetség kilencedik főtitkárát — aki spanyol színekben elsőként áll majd a NATO politikai apparátusának élére - a szövetség ez évi soros tiszteletbeli elnöke, Malcom Rifkind brit külügyminiszter ajánlotta a tisztségbe. Szavazás nem volt, hanem az ilyenkor szokásos eljárást követve a kinevezést övező konszenzus tudomásul vétele, amelynek nyomán Rifkind megállapította Solana főtitkárrá történt kinevezését. Emlékülés Emlékülést tartott a Honismereti Szövetség kedden, a 75 éve kisebbségben élő magyarság sorskérdéseiről a Magyarok Világszövetsége székházában. Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke az MTI munkatársának az emlékülés előtt elmondta: szövetségük szakemberei a helytörténet, a történelem, a néprajz, a műemlék- és környezetvédelem, valamint az intézménytörténelem területén végeznek kutatásokat. Fő feladatuknak tekintik a Magyarországon élő, de határaikon túlról származó vagy azok iránt elkötelezettséget érzők segítését. NÉPÚJSÁG 3 Embercsempészet 12 ezer dollárért Több lépcsőben összesen 17 egyiptomi,egy libanoni állampolgárt,illetve négy szlovén és román állampolgárságú egyiptomi férfit fogtak el a hét végén a zalai határőrök.A Szlovénián át olasz földre igyekvők közül hatan már Magyarországra is illegálisan érkeztek Romániából. Kiderült, hogy utazásukat Budapesten szervezték meg és kijuttatásukért fejenként 1000-1500 dollárt kértek az embercsempészek.Ennek előlegét — több mint 12 ezer dollár értékű valutát — meg is találták az akció szellemi atyjánál, M.I.T. egyiptomi állampolgárnál. Őt és három szlovén embercsempész segítőjét — büntetőfeljelentés kíséretében — átadták a rendőrségnek, a többieket a közeli napokban kitoloncolják az országból. Tesztelik a csernavodai atomerőművet Dumitru Popescu iparügyi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy a csernavodai atomerőmű munkálatai befejeződtek, jelenleg a berendezések tesztelése folyik, ami két-három hónapot vesz igénybe. Eddig minden próba sikeres volt — mondta a miniszter, majd vitába szállt a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti jelentésében foglalt megállapítással, amely szerint az erőmű üzembe állításában minden nap további késlekedés 600 ezer dollár veszteséget okoz az országnak. A SRI jelentés igen kritikusan szólt az atomerőmű, illetve annak 1-es blokkja üzembe helyezésének állandó késéséről. A miniszter szerint a SRI részéről csupán "matematikai gyakorlatokról lehetett szó", mivel a kimaradásból kárt nem lehet addig megállapítani, amíg az erőmű nem termel áramot. Világbanki hitel Romániának A Világbank valószínűleg januárban hagyja jóvá a 280 millió dolláros vállalkozásfejlesztő hitelt (EESAI) Romániának. A pénzintézet képviselője, Christiaan Poortman, aki jelenleg Bukarestben tárgyal a hitelről, azt mondta, hogy a Világbank vezetősége minden bizonnyal január közepén vagy a hónap második felében dönt a hitel megadásáról. A Világbank és a román kormány között szeptemberben született megállapodás a kétszáz millió dolláros hitelről. Poortman kijelentette: Románia eredményeket könyvelhet el a makrogazdaság stabilitása, az infláció visszaszorítása terén és gazdasági növekedést is felmutatott. Ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van még a szerkezeti változtatásokra, ezen belül is a privatizációra, valamint a nagy veszteségeket termelő állami cégek átalakítására. A Reuter szerint Romániában tavaly 61,7 százalékra sikerült leszorítani az inflációt az 1993 évi 300 százalékról. Idén az infláció üteme várhatóan nem haladja meg a 25 százalékot, míg a gazdasági növekedés 6 százalékos lesz a múlt évi3,5 százalék után. Miniszterelnöki vizsgálat a fűtésügyben Nicolae Vacaroiu miniszterelnökig jutott el hétfőn a bukaresti távfűtésnek a tél elején krónikusan visszatérő zavarával kapcsolatos vita. A hideg hónapok beköszöntével kitűnt, hogy a távfűtés az idén sem tudja biztosítani Bukarest nagy részében folyamatosan sem a melegvizet, sem a lakások fűtését. A lapokat elárasztották a panaszok a polgármesteri hivatal, a prefektúra, a gázszolgáltató vállalat, a távfűtők és az áramszolgáltató vállalat ellen. A RADET hivatalos közleménybe jelentette be: naponta azért tud csak néhány órán át meleg vizet szolgáltatni, illetve azért nem tudja az előírt hőmérsékletet biztosítani, mert nem kap elegendő energiát a RENEI áramszolgáltató vállalattól és a Romgaztól. A RENEI visszautasította a vádat, másfelől igazgatója arra panaszkodott, hogy a bányáktól nem kap elég szenet és szóvá tette, hogy a KADÉT nagy összegekkel tartozik. A bányavállalatok szerint a RENE I. tartozik elviselhetetlenül nagy összegekkel. Máshol is hasonló a helyzet... A hétfői bukaresti lapok szerint a különböző állami szolgáltató vállalatok a felelősség egymásra hárításával és a lakosságnak járó szolgáltatások csökkentésével voltaképpen arra próbálják rákényszeríteni a kormányt, hogy körbetartozásaikat újabb hitelekkel oldja fel. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy az összes érdekelttel folytatott megbeszélést és a gazdasági rendőrséget is bevonta a vizsgálatba. A kormányfő azt is hozzátette, hogy az ország más városaiban is hasonló a helyzet. Liviu Maior tiltakozik Liviu Maior tanügyminiszter Asztalos Ferenc képviselő interpellációjára válaszolva, amelyben a képviselő a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvű státuszának elismerését sürgette, kijelentette, hogy "a korszerű egyetemről alkotott felfogással ellentétben áll az egyetemek etnikai alapon történő szétválasztása", amit ő sohasem fog támogatni. Az egyetem magyar szekciói, fejtette ki a miniszter, valósággá váltak az utóbbi három esztendőben és ezért véleménye szerint "nem fenyeget a magyar nyelvű oktatás megszűnésének veszélye ezen az egyetemen, ahol a jelen pillanatban több mint kétezer magyar hallgató van". A tanévnyitón történt incidensre utalva Asztalos Ferenc szükségesnek tartotta a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes egyetem 1959. évi egyesítéséből született intézmény kétnyelvű státuszának hivatalos megerősítését. A rendezvényen ugyanis a jogi kar dékánja közbekiabálással és tiltakozó kivonulásával megakadályozta, hogy Magyari András rektorhelyettes magyar nyelven szólhasson a magyar hallgatókhoz. I.iviu Maior nem tért vissza az incidensre, amelynek részleteit saját bevallása szerint nem ismeri, de véleménye szerint a kétnyelvűség deklarálása sértené az egyetem keretében működő etnikai csoportok nyelviségét, beleértve a nemrég létesült cigány egyetemista csoportokét. Ezért úgy véli, hogy ez az egyetem, beleértve a német kisebbség számára jóváhagyott didaktikai profilok szerinti új csoportokat, "nem válhat kétnyelvű egyetemmé, hanem — a legrosszabb esetben — többnyelvűvé".. Kisebbségpolitikai szeminárium Markó Béla szövetségi elnök december 12 között Tallinban részt vett a Tanácstestületek szerepe a kisebbségpolitikában címmel a hágai központú Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány által a kisebbségi tanácsokról és kerekasztalokról szervezett második regionális szemináriumon. Markó Béla a szeminárium első napján tartott 15 perces előadásában kifejtette, hogy Romániában a kisebbségi tanács munkájában részt vevő kormánytagokból, a hatalom képviselőiből hiányzik a politikai akarat a kisebbségi kérdések valós megoldására, a kormány vagy ellenzi (minisztériumok által előterjesztett véleményezések útján), vagy egyáltalán nem veszi figyelembe a kisebbségi testület ajánlásait és határozatait, a testület maga pedig nincs felruházva döntéshozói jogosítvánnyal. A szemináriumon jelen volt és vitaindítót tartott Max van der Stoel, az EBESZ, kisebbségügyi főbiztosa. Hírszerkesztő: Mózes Edith