Népújság, 1995. december (47. évfolyam, 237-254. szám)

1995-12-06 / 237. szám

1995. december 19., szerda ‘Erről jut eszembe (folytatás az 1. oldalról) az illegalitás névtelenségéből. De elkalan­dozom. Mi köze mindennek a mikulás­­járáshoz? Annyi, amennyi sok mai hős­nek a '89-es népfelkeléshez. Hogy a hi­vatalos verzió más? Aki annak hisz, az magáb­a vessen. Persze régi trükk, hogy egyet mondanak s mást tapasztalunk. Van, aki ezen már meg se ütközik, l­eves alapállás. Rá is ját­szik a hatalom. Addig erőlteti a dolgokat, amíg beleununk, legyintünk, s a karaván mehet a maga táján. Belepi nyomait a kö­zöny pora. Nincs mindenütt így. Az utóbbi hóna­pokban hányan lebuktak a nagyvilágban! Különböző területeken főmuftik, Willy Klaes, vagy Ro- te-Vu, meg Giulio And­reotti, esetleg Bernard Tapie, hogy csak néhány jellemző példát említsek. Megér­jük valaha, hogy itthon is hasonló gya­korlat érvényesüljön? Talán ehhez is egy csodatevő Mikulásra kell várnunk nagy stalom virgáccsal. De egyszerűbb lenne, ha mindenki a maga környezetében kez­dené el a nagytakarítást. Kabarék ideje közeleg. Hogy mondta a megboldogult humorista? Ha én egyszer kilátom a szá­mat! Ha én egyszer elkezdek beszélni!... Halál Dicsőben (folytatás az 1. oldalról) a helybeli rendőrségen az áldozat fia feljelentette a két polgárőrt, állítva, hogy a tőlük kapott ütések következté­ben hunyt el az édesapja. A Törvényszéki Orvostani Intézetben készült boncolási jegyzőkönyv szerint az 55 éves Jelenski Józsefet embertelen módon bántalmazták. Ezt fejsérülései és az egész testét borító egyéb ütés- és rú­gásnyomok igazolják. Az elhunytnak megsérült mindkét tüdeje, eltörött a mellcsontja s mindkét oldalon több bor­dája is. Bár az ügy kivizsgálása csak most kez­dődik, a történtek azt igazolják, hogy va­lami nincs rendben a dicsőszentmártoni polgárőrség és a lakosság viszonyában. Éppen ideje lenne, hogy a helyi vezető­ség és a megyei tanács felelősségteljesen és eredményesen foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mielőtt a lakosság és a rend­fenntartással megbízott szerv viszonya­­még jobban elmérgesedne. A rendfenntartók körében itt és más­hol tapasztalható visszaélések egyik alap­vető oka, hogy az intézmény a mundér becsületének védelmére a rendellenessé­gek takargatását, a közvélemény megté­vesztését választotta. Ahelyett, hogy a testület tagjait az állampolgárok felelős szolgálatára nevelnék, az elnézéssel, a hi­bák elkendőzésével éppen a szabályzat­szegő magatartást bátorítják. Az sem mellékes körülmény, hogy a polgárőrség egyes tagjai azt képzelik, hogy a hajdani gyakorlat szerint, nekik az állampolgárok megrendszabályozása a dolguk, így, kü­lönböző indíttatásból, eljárásuk gyakran fölényeskedő, sértő. POLITIKA FRAKCIÓK AZ RMDSZ-ben EGYFAJTA PARLAMENTI MUNKAMÓDSZER — Az RMDSZ alapszabályzata értelmében megalakul­tak a frakciók. Ezek érdekesen színes képződményei az RMDSZ-nek, különösen azáltal, hogy fantázianeveken futnak. Politikai vagy ideológiai szerveződéseknek tartja ön ezeket? — Nem mindegyik ideológiai jellegű szerveződésbe mielőtt erre rátérnék, hadd mondjam el, hogy a közvélemény nem pontosan tudja, hogy mi a különbség a Szövetségi Képviselők Tanácsában létező csoportosulások és általában az­ RMDSZ­­­ben létez­ő csoportosulások köz­ött. Évek óta hangoztatjuk azt, hogy az RMI­S­.-en belül lehetőség van a tagolódásra, az ideológiai érdekek, meggyőződések szerinti tagolódásra,Így jöttek létre a platformok: a Szabadelvű Kör, az­ Erdélyi Ma­gyar Kezdeményez­és,a Reform Tömörülés, amelyek külön kis ideológiai műhelyként is működnek, és ha így szemlélem őket, azt hiszem, fontos­­hozzájárulásuk lehet ahhoz a közös véle­ményhez, amelynek az RMDSZ.-ben mindig érvényesülnie kell, tehát egy közös politikát, közös álláspontot kell kifele képviselnünk. Tulajdonképpen ide számítom a szervezethez tartozó két pártot, a Kereszténydemokrata Pártot és a Kis­gazdapártot is. Ugyanakkor munkamódszer szempontjából is rendkívül fontos, hogy az­ SZ­KT-ban, ebben a 130 tagú testületben, hogy szintén érvényesülhessenek a különböző véleményazonossá­­­gok és véleménykülönbségek is, s ezért a Szövetségi Képvi­selők tanácsában is lehetővé tettük a tagolódást, E­zeknek a csoportosulásoknak, a frakcióknak egy része azonos az RMDSZ-ben létező platformokkal, például a keresztényde­mokrata frakció. Ugyanakkor e pillanatban más frakciók ese­tében nem mutatható ki ez a platformazonosság. A Polgári­­ Centrum egy szélesebb alapon szerveződött frakció, a MIT frakció, úgy­ vélem, hogy egy generációs szemléletet közvetít, más frakciók egy régióhoz tartozó szempontok alapján cso­portosultak, ami szintén jelent véleményazonosságot és má­sokhoz viszonyítva véleménykülönbséget.De a lényege az, hogy a jobb munkamenet érdekében, ezek a frakciók egyez­tethetik saját keretükön belül a véleményt, és így egységes álláspontot­ képviselhetnek, fölmerült az, hogy melyik véle­ménynek mekkora a támogatottsága az LZ­KT-ban, tehát ar­cot nyerhetnek ezek a vélemények, amelyek másképpen egy 130 tagú testület esetében nagyon nehéz helyzeteket idézhet­nének elő, amire régebb bőven volt példa. Egyfajta parlamenti munkamódszer és persze a politikai tagolódás irányába mu­tató csoportosulás ez, de ebben a pillanatban nincs szó arról, hogy ezek est­k ideológiai szempontok szerint csoportosulná­nak. FONTOS A BELSŐ VÁLASZTÁS — Azért vetettem így fel a kérdést, mert tulajdonképpen a frakciók összetétele sem igazít el bennünket, műkö­désükről pedig szintént ezután derül ki, hogy mit is tesz­­nek.Ön, az RMDSZ elnöke, az alapszabályzati értelme­zésen túl, milyen szerepet szán ezeknek a frakcióknak? —­emn úgy látom, hogy nem tekinthetünk el ettől. Elen­­gedhetetlenül szükséges, hogy már ebben a pillanatban is ilyen csoportokra tagolódva működjék az S/.KT, például ezeknek a frakcióknak a vezetői alkotják az Egyeztető Kerekasztalt, amely minden S/.KT-ülés előtt összeül és próbálunk közös véleményre jutni bizonyos kérdésekben, hogy ne a plénumban alakuljon ki a konfrontáció, ne ott kezdődjék a tisztázás. — S azt hogyan értelmezi, hogy az RMI­SZ,-en, de kü­lönösen az SZKT-n belül a magyarság olyan tekintélyes pártjai, mint az RMKDI, vagy a Kisgazdapárt, a frak­ciókhoz képest igen csekély számban képviseltetik ma­gukat. Hogyan látja a pártok és frakciók viszonyát? — Tulajdonképpen itt teljes szabadsága volt mindenkinek az SZ­KT-ban, hogy egyik vagy másik frakcióhoz csatlakozzék A két párt kongresszusi határozat szerint két-két képviselővel van jelen a 130 tagú testületben, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek más kereszténydemokrata szimpatizánsok az SZ­KT-ban, akik nem képviseleti alapon kerültek be, viszont létrehozhatták a kereszténydemokrata frakciót. Én úgy gon­dolom, hogy ez még­ mindig nem mutatja a különböző ideo­lógiák vagy akár a pártok támogatottságát, azt másként fogjuk tudni lemérni. Éppen ezért van már olyan régóta napirenden a belső választások kérdése, mert ez lehetne eszköz, arra, hogy valamilyen módon lemérjük a különböző pártok, platformok támogatottságát. Nincsen semmiféle közvéleménykutatásunk arra nézve,hogy egy bizonyos ideológiának mekkora a támo­gatottsága a romániai magyarságon belül, ugyanakkor ez a támogatottság úgy is lemérhető vagy lemérhető lenne, hogy az RMDSZ, vezető testületei, közvetve bár, de mégiscsak a tagság akaratával jöttek létre. NEM SZABAD EGYETLEN IDEOLÓGIÁT KIERŐLTETNI .Véleménye szerint, hogyan lehet elérni azt, hogy ezek a frakciók ne változtathassák — a korábbi tapaszta­latokra gondolva —­ a konfrontáció, a kiszorítósdi, a klikkezés terepévé az SZKT-t, hanem valóban azok le­gyenek, aminek — gondolom — szánták, a különböző részérdekek megjelenítésének és indokolt mértékű ér­vényesítésének fórumaivá? — Szerintem ez ma már,bár felemás nyelven még egyelőre megvan. Ez már most is így van. Az a tény, hogy több frakció van és nem szakad állandóan két táborra az LZ­KT meg maga az RMDSZ, megakadályozza az olyanfajta polarizálódást, amely rossz ízű konfrontációkat eredményezhetne az SZ­KT- ban. Most is úgy látom,hogy hasznos volt az utóbbi két évben ez a módszer. Hogy időnként mégis kialakulhatnak azok a pólusok, az más kérdés.­­ Elvileg, a frakciók léte, akárcsak az RMD­SZ-en be­lüli pártoké, a magyarság politikai, ideológiai, esetleg más jellegű rétegződéseinek a visszatükröződése, tehát minden érdek, tendencia jogosan jelenik meg ebben a színképben, és valamilyen módon az RMDSZ politikai alakításában vissza kell tükröződnie. — Miért van ez­ a tagolódás? Mivel az SZKT-ról beszéltünk eddig, a munkamódszer megkönnyítésére utaltam. Nyilván­való, a lényeg, ami az RMDSZ egészét illeti, nem ez, hanem az, hogy amennyiben mi egy olyan érdekképviseleti szervezet vagyunk, amely egy teljes közösséget képvisel, illetve kíván képviselni, akkor azt is el kell ismernünk, hogy ebben a kö­zösségben nem lehetséges egyetlen ideológiát kierőltetni, és nem is szabad. Akkor teljesen­ természetes, hogy ebben a kö­zösségben többféle meggyőződés van. H hogy miért van több­féle meggyőződés? Azért, mert többféle érdek is van. Vannak bérlők és tulajdonosok, vannak munkaadók és munkavállalók, lassan, de adott pillanatban ifjúsági érdekek szembekerülhet­nek másfajta érdekekkel, szembekerülhetnek akár a városi, illetve a falusi lakosság érdekei, tehát különböző érdekek van­nak, annak ellenére, hogy egységes érdekű közösség vagyunk, amelynek viszont egy prioritása van: az, hogy mindannyian föl szeretnénk számolni azt a jogfosztottságot, amelyben lé­tezünk. Nemzeti, nyelvi, kulturális identitásunkat érintő jog­­fosztottságunkról van szó, és azt hiszem, attól függetlenül, hogy egy közösségen belül milyen érdekek határozzák meg a helyzetünket, ez egységes és azonos érdekünk, a legfőbb Solana az új NATO-főtitkár Kedden délelőtt az Észak-atlanti Ta­nács külügyminiszteri ülése az Észak-at­­lanti Szövetség főtitkárává nevezte ki Ja­vier Solana jelenlegi spanyol külügymi­nisztert. Solana várhatóan még az idén,de csak az Európai Unió december 15-16-i csúcstalálkozója után veszi át új hivatalát. A szövetség kilencedik főtitkárát — aki spanyol színekben elsőként áll majd a NATO politikai apparátusának élére - a szövetség ez évi soros tiszteletbeli el­nöke, Malcom Rifkind brit külügymi­niszter ajánlotta a tisztségbe. Szavazás nem volt, hanem az ilyenkor szokásos el­járást követve a kinevezést övező kon­szenzus tudomásul vétele, amelynek nyomán Rifkind megállapította Solana főtitkárrá történt kinevezését. Emlékülés Emlékülést tartott a Honismereti Szö­vetség kedden, a 75 éve kisebbségben élő magyarság sorskérdéseiről a Magya­rok Világszövetsége székházában. Halász Péter, a Honismereti Szövet­ség elnöke az M­TI munkatársának az emlékülés előtt elmondta: szövetségük szakemberei a helytörténet, a történe­lem, a néprajz, a műemlék- és környe­zetvédelem, valamint az intéz­ménytörté­­nelem területén végeznek kutatásokat. Fő feladatuknak tekintik a Magyarorszá­gon élő, de határaikon túlról származó vagy azok iránt elkötelezettséget érzők segítését. NÉPÚJSÁG 3 Embercsempészet 12 ezer dollárért Több lépcsőben összesen 17 egyiptomi,egy­ libanoni állampolgárt,illetve négy szlovén és román állampolgárságú egyiptomi férfit fogtak el a hét végén a zalai határőrök.A Szlovénián át olasz földre igyekvők kö­zül hatan már Magyarországra is illegálisan érkeztek Romániából. Ki­derült, hogy utazásukat Budapesten szervezték meg és kijuttatásukért fejenként 1000-1500 dollárt kértek az­ embercsempészek.Ennek előle­gét — több mint 12 ezer dollár értékű valutát — meg is találták az akció szellemi atyjánál, M.I­.T. egyiptomi állampolgárnál. Őt és három szlovén embercsempész segítőjét — büntetőfeljelentés kísé­retében — átadták a rendőrségnek, a többieket a közeli napokban kitoloncolják az országból. Tesztelik a csernavodai atomerőművet Dumitru Popescu iparügyi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy a csernavodai atomerőmű munkálatai befejeződtek, jelenleg a berendezések tesztelése folyik, ami két-három hónapot vesz­ igénybe. Eddig minden próba sikeres volt — mondta a miniszter, majd vitába szállt a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti jelentésében foglalt megállapítással, amely szerint az erőmű üzembe állításában minden nap további késlekedés 600 ezer dollár veszteséget okoz a­z országnak. A SRI jelentés igen kritikusan szólt az atomerőmű, illetve annak 1-es blokkja üzembe helyezésének állandó késéséről. A miniszter szerint a SRI részéről csupán "matematikai gyakorlatokról lehetett szó", mivel a kimaradásból kárt nem lehet addig megállapítani, amíg az erőmű nem termel áramot. Világbanki hitel Romániának A Világbank valószínűleg januárban hagyja jóvá a 280 millió dolláros vállalkozásfejlesztő hitelt (EESAI­) Romániának. A pénzintézet kép­viselője, Christiaan Poortman, a­ki jelenleg Bukarestben tárgyal a hi­telről, azt mondta, hogy a Világbank vezetősége minden bizonnyal január közepén vagy a hónap második felében dönt a hitel megadá­sáról. A Világbank és a román kormány között szeptemberben szü­letett megállapodás a kétszáz millió dolláros hitelről. Poortman kijelentette: Románia eredményeket könyvelhet el a makrogazdaság stabilitása, az infláció visszaszorítása terén és gazdasági növekedést is felmutatott. Ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van még a szer­kezeti változtatásokra, ezen belül is a privatizációra, valamint a nagy veszteségeket termelő állami cégek átalakítására. A Reuter szerint Romániában tavaly 61,7 százalékra sikerült leszorítani az inflációt az 199­3 évi 300 százalékról. Idén az infláció üteme várhatóan nem haladja meg a 25 százalékot, míg a gazdasági növekedés 6 százalékos lesz a múlt évi­­3,5 százalék után. Miniszterelnöki vizsgálat a fűtés­ügyben­­ Nicolae Vacaroiu miniszterelnökig jutott el hétfőn a bukaresti táv­fűtésnek a tél elején krónikusan visszatérő zavarával kapcsolatos vita. A hideg hónapok beköszöntével kitűnt, hogy a távfűtés az idén sem tudja biztosítani Bukarest nagy rész­ében folyamatosan sem a meleg­vizet, sem a lakások fűtését. A lapokat elárasztották a panaszok a polgármesteri hivatal, a prefektúra, a gázszolgáltató vállalat, a­ távfűtők és az áramszolgáltató vállalat ellen. A RADET hivatalos közleménybe­­ jelentette be: naponta azért tud csak néhány órán át meleg vizet szol­gáltatni, illetve azért nem tudja az előírt hőmérsékletet biztosítani, mert nem kap elegendő energiát a RENEI áramszolgáltató vállalattól és a Romgaztól. A RENEI­ visszautasította a vádat, másfelől igaz­gatója arra panaszkodott, hogy a bányáktól nem kap elég szenet és szóvá tette, hogy a KADÉ­T nagy összegekkel tartozik. A bányavál­lalatok szerint a RENE I. tartozik elviselhetetlenül nagy összegekkel. Máshol is hasonló a helyzet... A hétfői bukaresti lapok szerint a különböző állami szolgáltató vál­lalatok a felelősség egymásra hárításával és a lakosságnak járó szol­gáltatások csökkentésével voltaképpen arra próbálják rákényszeríteni a kormányt, hogy körbetartozásaikat újabb hitelekkel oldja fel. Ni­colae Vacaroiu miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy az összes érdekelttel folytatott megbeszélést és a gazdasági rendőrséget is be­vonta a vizsgálatba. A kormányfő azt is hozzátette, hogy az ország más városaiban is hasonló a helyzet. Liviu Maior tiltakozik L­iviu Maior tanügyminiszter Asztalos Ferenc képviselő interpelláci­ójára válaszolva, amelyben a képviselő a Babes-Bolyai Egyetem két­nyelvű státuszának elismerését sürgette, kijelentette, hogy "a korszerű egyetemről alkotott felfogással ellentétben áll az egyetemek etnikai alapon történő szétválasztása", amit ő sohasem fog támogatni. Az egyetem magyar szekciói, fejtette ki a miniszter, valósággá váltak az utóbbi három esztendőben és ezért véleménye szerint "nem fenyeget a magyar nyelvű oktatás megszűnésének veszélye ezen az egyetemen, ahol a jelen pillanatban több mint kétezer magyar hallgató van". A tanévnyitón történt incidensre utalva Asztalos Ferenc szükségesnek tartotta a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes egyetem 1959. évi egyesítéséből született intézmény kétnyelvű státuszának hivatalos megerősítését. A­ rendezvényen ugyanis a jogi kar dékánja közbekiabálással és tiltakozó kivonulásával megakadályozta, hogy Magyari András rektorhelyettes magyar nyel­ven szólhasson a magyar hallgatókhoz. I.iviu Maior nem tért vissza az incidensre, amelynek részleteit saját bevallása szerint nem ismeri, de véleménye szerint a kétnyelvűség deklarálása sértené az egyetem keretében működő etnikai csoportok nyelviségét, beleértve a nemrég létesült cigány egyetemista csoportokét. Ezért úgy véli, hogy ez az egyetem, beleértve a német kisebbség számára jóváhagyott didaktikai profilok szerinti új csoportokat, "nem válhat kétnyelvű egyetemmé, hanem — a legrosszabb esetben — többnyelvűvé".. Kisebbségpolitikai szeminárium Markó Béla szövetségi elnök december 1­2 között Tallinban részt vett a Tanácstestületek szerepe a kisebbségpolitikában címmel a hágai központú Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány által a kisebbségi ta­nácsokról és kerekasztalokról szervezett másod­ik regionális szeminá­riumon. Markó Béla a szeminárium első napján tartott 15 perces előadásában kifejtette, hogy Romániában a kisebbségi tanács mun­kájában részt vevő kormánytagokból, a hatalom képviselőiből hiányzik a politikai akarat a kisebbségi kérdések valós megoldására, a kormány vagy ellenzi (minisztériumok által előterjesztett véleményezések út­ján), vagy egyáltalán nem veszi figyelembe a kisebbségi testület aján­lásait és határozatait, a testület maga pedig nincs felruházva döntéshozói jogosítvánnyal. A szemináriumon jelen volt és vitaindítót tartott Max van der Stoel, az EBESZ, kisebbségügyi főbiztosa. Hírszerkesztő: Mózes Edith

Next