Népújság, 1996. február (48. évfolyam, 22-42. szám)

1996-02-23 / 38. szám

4 NÉPÚJSÁG Szerkesztette: Karácsonyi Zsigmond Az értelem génjei Milánói kutató orvosok egy csoportja nemrégiben bejelentette: azonosított két gént, mely alapvető szerepet játszik az értelem kialakulásában. A Newsweek című amerikai folyóirat interjút közölt legutóbbi számában a San Raffaele kórházban tevékenykedő csoport vezetőjével, Edoardo Boncinellivel. Boncinelli szerint az EMX2 elnevezéssel illetett gén irányítja azon sejtek szaporodását, amelyek az agykéreg szöveti állományát alkotják, tehát döntő szerepet játszik az agykéreg kifejlődésében. Ez a gén serkenti az agysejteket reprodukciójuk fenntartására, míg a gyermek el nem éri 4-5 éves életkorát. Az HMX2-t egy ritka betegség vizsgálata közben fedezték fel. A szóban forgó kórt az agykéregben fellépő szövethézagok jellemzik, melyeket génmutáció idéz elő. Az említett ritka betegség esetében az EMX2 gén idő előtt beszünteti serkentő tevékenységét, emiatt keletkeznek hézagok az agykéregben. A következmény: szellemi fogyatékosság. A másik azonosított intelligencia-gén, az EMX1 működési mechanizmusát még nem ismeri egészen pontosan a milánói kutatócsoport, de erről is megállapította, hogy valamilyen módon köze van az értelem kialakulásához. E csoport kísérleteket kezdett emberi EMX1 és EMX2 gének állati szervezetbe ültetésével is. Boncinelli hangsúlyozta: nem az állati intelligencia növelhetőségének lehetőségét vizsgálják, csupán tézisük megerősítését várják az állatkísérletektől. Azt remélik tapasztalni, hogy a kísérleti állatok agykérge megnő e gén hatására. Az olasz orvos nem állítja, hogy pusztán a gének határoznák meg az emberi intelligenciát. Legfeljebb fele részben dönthetik el a szellemi képességeket, másik fele részben a környezet és a tapasztalat a meghatározó. Az intelligenciát feltehetőleg nagyon sok tényező együttese alkotja, de ha tézisünk végérvényesen bebizonyosodik, még az is elképzelhető, hogy idővel azonosítható lesz például a vállalkozó szellem génje vagy mondjuk az elvont gondolkodásé — fejtegette nyilatkozatában. Végül leszögezte: a kiváló gének önmagukban még nem elégségesek rendkívüli intelligencia keletkezéséhez, de génhibák önmagukban is okozhatnak gyengeelméjűséget. Ezért az EMX2 felfedezése a gyakorlati gyógyászatban is nagy jelentőségű lehet. Nem zárható ki, hogy e mostani felfedezés nyomán idővel lehetővé válik a sérült agy regenerálása az EMX2 gén alkalmazásával. Lehetséges, hogy a felnőtt agy idegsejtjei is reprodukcióra késztethetik lesznek ci gén bevitelével. Sőt, Boncinelli úgy véli: immár az agyhalál visszafordíthatósága sem képtelen ábránd. MAGAZIN _ 1996.február 24szombat Akupunktúra az egyetemen A gyógyító tevékenységek skálájának két végpontja — az európai típusú, kísérleteken felnőtt orvostudomány és a szakértelem nélküli kuruzslás — között sok átmeneti eset van: gyógymódok, amelyeket részint elutasít, részint elfogad az akadémikus orvoslás. Az írisz- és ingadiagnosztika, talpmasszázs, energiaátvitel, ráolvasás és társaik számtalanválfaja közül egyre több hivatalos gyógyító intézmény falai között nyer polgárjogot egy ősi keleti eljárás: az akupunktúra. A hangsúly inkább a terjedésen, mintsem az elismerésen van, hiszen a szakma élvonala számára rég nem kérdéses a tűgyógyászat hatékonysága: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mozgásszervi megbetegedések, reumás fájdalmak, gyomorfekély, és további 45 kórkép esetén kifejezetten ajánlja ezt a gyógymódot. A madridi Complutense Egyetem orvosi karának mozgásszervi betegségekkel foglalkozó intézetében negyven gyakorló orvos folytat posztgraduális akupunktúrás tanulmányokat. A hároméves kurzust Csi-ker Jüan tajvani professzor vezeti, s a képzésben egy tajvani kutatóintézet és a tajcsungi egyetem szakértői is közreműködnek. Jüan professzor európai típusú belgyógyászati tanulmányok után szakosodott az akupunktúrára. Véleménye szerint a "népi" jelzővel illetett gyógycélú eljárások közül az akupunktúrát kiemeli, hogy ez nemcsak egy technika, hanem saját elméleti alapokon nyugvó rendszer. A bőr bizonyos pontjainak tűvel való ingerlését a tajvani orvosdoktor "energiagyógyászat"-ként határozza meg. "Meleg" és "hideg" — vagyis energiahiányos" illetve energia-túllengéses.— állapotnak tekinti az akupunktúrás orvos az általa kezelt betegségeket. Európában az akupunktúra még csak egy-egy intézményben, elszigetelten van jelen, s ezek nem kapcsolódnak olyan eleven szervezetté mint például azok, amelyek a szív- vagy a vesebetegek gyógyításával foglalkoznak. Várható azonban, hogy ezt a gyermekbetegséget kinövi a szakma: a madridi egyetem programját már átvették a sevillai, granadai és zaragozai orvosegyetemek is. Az akupunktúra oktatását már csak azért is intézményesíteni kellett, mert rengetegen látnak benne nagy üzletet, s próbálkoznak töredékes akupunktúrás ismeretek alkalmazásával — orvosi alapképzettség nélkül — idézte Encarnación Álvarez Simó doktornőt, az egyetem fizikoterápiás intézetének egyik vezetőjét a spanyol El País. Csiker Jüan professzor is ragaszkodik ahhoz, hogy csak orvosi egyetemen lehessen akupunktúrás képzést kapni, hiszen nemcsak az ingerlendő pontok helyét és a tűk kezelésének készségét kell elsajátítani, hanem a korfelismerést is, ami magas szintű fiziológiai és biofizikai ismereteket követel. " 121 éves Jeanne Calment Százhuszonegyedik születésnapját ünnepli kedden a világ legidősebb asszonya, a francia Jeanne Calment: lakóhelyén, a Földközi-tengerhez közeli Arles városában már napok óta tart a készülődés a nevezetes eseményre, amelyre több száz fotóst, tévétársaságokat, no és számos közéleti személyiséget várnak... Amikor Calment asszony született, még nem ismerték az autót, a repülőt, a francia városok utcáin lovaskocsik jártak, s III. Napóleon bukása után éppen csak megalakult a köztársaság. Hosszú életének titkát mind a mai napig képtelenek voltak megfejteni a tudósok, s ráadásul az elmúlt évben csak erősödött életkedve, szellemi frissessége: a hozzá közelállók szerint jót tett neki a 120. születésnapot övező hatalmas "felhajtás", így kerülhetett sor arra az eseményre, amely igazán meglepte környezetét: néhány héttel ezelőtt Jeanne Calment aszszony egy CD-lemezt készíttetett, amelyen — zenei aláfestés mellett — saját emlékeiből mesél. A lemezt a születésnap után dobják majd piacra "Jeanne Calment — az idők úrnője" címmel. Az elmúlt évet egyébként több más esemény is emlékezetessé tette környezete számára: először is ekkor vált ■Jeanne Calment a világ valaha is élt legidősebb emberévé (addig ugyanis "csak" az emberiség jelenlegi csúcstartójának számított), azután túlélte azt a szerencsétlen jegyzőt, aki 1965-ben életjáradék fejében megvásárolta tőle lakását (s szegény még azt hitte, jó üzletet kötött), majd pedig novemberben szerencsésen kilábalt egy csúnya influenzából. Orvosa szerint ekkortájt voltak olyan pillanatok, amikor nem adott túl sok esélyt életben maradására , de mint kiderült, a jegyzőhöz hasonlóan ő is tévedett... Franciaországban egyébként mind gyakoribb jelenségnek számít a száz évet is túlélő emberek látványa: számuk az elmúlt negyven évben 300-ről5-6 ezerre emelkedett, s a várakozások szerint a következő 25 évben további ötszörös növekedés várható. E folyamatnál nyilván szerepet játszik az orvostudomány fejlődése, az évtizedek során egyre jobbá váló szociális körülmények, de Franciaország esete mégis különleges: két ázsiai terület, Japán és Hongkong után ugyanis Franciaország áll a harmadik helyen azon a világranglistán, ahol az emberek várható élettartama szerepel. A franciák többsége a vörösbor jótékony hatásának tulajdonítja a hosszú életkort, Jeanne Calment egyik távoli rokona viszont a fokhagymát dicséri, mondván: az idős asszony egészen 110 éves koráig minden héten több gerezdet is evett, s ez "konzervál". Álmos menekülés A tűzoltók hiába keresték a leégett ház parazsa és hamuja között a háztulajdonost, és már kifejezetten a legrosszabbtól tartottak, de kellemes meglepetés érte őket; a háziurat az épen maradt garázsban, kocsija hátsó ülésén, békés álomba mélyedten találták meg. A Norvégia nyugati partjánál fekvő Sykkven faluban a rendőrök mindent átkutattak a leégett ház környékén, miután az összes lakót épségben kimentették a tűzből, de a ház urát nem találták sehol. Közel három órán át kutattak a törmelékek között eredménytelenül. Végül úgy döntöttek, hogy megnézik a garázst is, amely nem égett le. És íme, ott volt a ház ura, kocsija hátsó ülésén aludt, s mikor felébresztették, kicsit fázott és kicsit zavarodott volt, de baja nem esett, és nem tudott magyarázatot adni arra, hogyan került oda. Erling Lillevik seriff határozottan állítja, hogy a férfi a tűz idején nyilván felébredt, és a garázsba ment. A seriff szerint a tűz valószínűleg olyan sokkot okozott az illetőnek, hogy kábultan kiment az égő házból, bevonult a garázsba és ott újra álomra hajtotta a fejét. Vulkáni hamuszórás az Erdélyi-medence neogén tengerében A neogén időszakban zajlott le a belső-kárpáti vulkanikus működés és alakult ki az Avas—Gutin—Cibles (Széples), Borgói—Kelemen—Görgényi— Hargita vulkáni koszorúja. Ebben az időszakban a Nyugati-havasok déli részén, az Aranyostól délre, Verespatak— Aranyosbánya—Brád—Déva vidékén is vulkáni tevékenység ment végbe. Az Erdélyi-medencében ebben az időszakban a hamuszórás több vulkáni tufaszintet eredményezett. Ezek közül a legrégibb a dési tufa, amely a bádeni időszak elején (Moráviai alemelet) zajlott le a hamuszórás és mindenhol ott található a só alatt. Ennek vastagsága változó: 300- 180 m között váltakozik. Ennek kimutattak két tenger alatti kitörési központot, az egyik a csicsóvári (Corabia) Bestegtől északra, a másik a sólyomkői (Soimeni) Kolozsvártól északkeletre. Mindkét helyen riodacit lávákba mennek át a vulkáni tufák. Sokhelyt ez a tufa zöldes árnyalatú a szeladonit csillám jelenléte miatt. Valószínű, hogy a szárazföldi hamuszórás útján is került hamu ebbe a tengerbe. A dési tufa leülepedése után nyugalmi állapot iktatódon be, amikor a medence só- és gipsztelepei alakultak ki. Utána a Borsa-Apahida tufaszint főleg a medence északnyugati és nyugati részét fedte be vulkáni tufával, majd ezt követte a hadrévi tufa (Hadareni), mindkettő a felsőbádeni időszakban. Az utóbbi a medence északi és nyugati részén fedett be nagy területeket. A szarmata időszakban sem szünetelt a tufaszórás, de ezek rövidebb ideig tartottak és vékonyabb tufaszinteket eredményztek. Ilyenek a szarmata emelet elején a Gyércsi tufa (Ghiri), majd a Mezőörke (Urea), Mezőrücs (Ríciu), a Mezősámsond (Lincai) tufarétegek, stt az utóbbiak andeziltufák. A pannonemelet üledékeiben is található több kis vastagságú tufaszint, ezek közül a legismertebb a pannonemelet felső részén található alig 5-7 cm-es báznai tufaszint. Ennél fiatalabb tufák a medence délkeleti részén, a Barcasági-medence felé találhatók. Valószínű, egy ilyen vulkáni hamuszórás sokban hasonlított az egyesült államokbeli Mount St. Helens vulkán hamu kitöréséhez. Ma már tudjuk, hogy egy nappal az első kitörés után Wyoming fölött a vulkáni felhő alsó része 12,8 kmes, míg később 21,6 km-es magasságban volt. Ez arra mutatott, hogy a füst és hamutömeg a kitörés után állandóan emelkedett. A futóáramlás szintjén, 18 km-es magasságban a felhő dél felé kezdett kiterjedni, majd a vulkántól nagyobb távolságban a gomolyagy részének magassága egy kissé csökkent. Hasonlóan jöttek létre ezek a tufaszintek, mint ahogy az akkori szemtanú C. Ilinius Caecilius Secundus i. sz. 79. augusztus 24-én írja le a Vezúv kitörését. "Ekkor hamueső kezd hullani, egyelőre csak ritkásan... alig tekintünk körül, máris sötétség szakad ránk, nem olyan mint a holdtalan vagy felhős éjszaka, hanem olyan, mint mikor zárt helyiségben eloltják a lámpát... Végül ez a bizonyos sötétség mintegy füstté vagy köddé finomulva eloszlott; nemsokára igazi világosság derült ránk, még a nap is kisütött, mint ahogyan a nalfogyatkozáskor szokott lenni. Még mindig káprázik a szemünk, de döbbenten látjuk már, hogy mindent vastag hamuréteg borít, mint a hő." Talán ez a majdnem kétezer éves leírás egyik legsikerültebb a vulkáni hamu kitörésének körülményeivel kapcsolatban. Ez a hamu akkor Pompejit, Herculaneumot és Stabiot — ezeket az ókori virágzó városokat — belemette. De térjünk vissza újra a St. Iblensre. A robbanásos kitörés során megolvadt hótakaró a porrá vált kőzettel összekeveredve iszapárként zúdult le az északi oldalon, teljesen feltöltve például a folyó medrét. A robbanást követő években a lejtők növénytakaró nélkül maradtak. Ennek a hamunak és porfelhőnek egy része a sztratoszféráig emelkedett. Ehhez hasonló hamukitörések iszapárként a Fülöp-szigeteken is gyakoriak, néha Maniláig is eljutnak szárazföldi viszonyok között, de a hamu az ellenkező irányban a Csendes-óceánaile is kerül, és lassan lerakódik a tengerfenékre. Valahogy így alakult ki a tufarétigeink nagy része az Erdélyi-medencében is. A kitörések közti szünetekben tengeri agyagok és márgák rakódtak le, bennük foraminiferák, apró nannoplankton, sőt puhatestűek maradványaival. Ezek az agyagok és márgák nemcsak a felsorolt tufaszintek között léteznek és hosszú idejű vulkanikus szünetre utalnak, de a tufaszinteken belül is találunk márga és agyagok vékony közbetelepüléseit, amelyek csak rövid ideig tartó hamuszórás szüneteire utalnak. Gejzírek is léteztek a tengerek fenekén. Sokszor ezt a jelenséget a tengeralattjárók is jelezték. Az óceán fenekéről feltörő vízáramnak a hatására a vízáram hirtelen emelkedni kezd. Az ilyen víz a tengervízzel való keveredés előtt 200 C fokot is elér, aztán gyorsan lehűl. Ekkor a tenger fenekén szétterült egy szilikátgél, amely vasoxidot vagy cinket, rezet is tartalmazhat. Ez a szilikátgél befedi az ott levő állatokat, melyekhez, vázait körülveszi és körvonalukat megőrzi. Ilyen tenger alatti gejzirit található a Brád melletti tüdőszanatórium vidékén, ahol a szilikolit több hektár területre kiterjed, s néhol eléri a 10 m vastagságot. Ebben a gejziritben gyakran megtaláljuk a csigák házának, kamráinak kontúrjeit. A csicsóvári láva likacsos kőzetét szerte Erdélyben malomkőnek is használták, sőt még ismerek helyeket, ahol ma is használják. Amikor ez a likacsos láva feltört a mélyből, idősebb, de alsóbádeni korú márgákat is magával szakított, s néhol a magas hőmérséklet következtében etégette, egészen szarukővé változtatta. De vannak márgadarabok a lávában, ahol ez az alakulás nem ment végbe és tengeri kagylók maradványai maradtak ránk. Sólyomkőn a lávadarabokat egy üveges oldat ragasztotta össze, lökön pedig a tufák magas gáztartalmuk miatt likacsossá váltak. Kitűnő építőkőnek bizonyult. Mindezek, valamint sokfelé változatai és helyi jellegű adottságai figyelhetők meg a tenger alatti hamu tufává való alakulásának. Ir. Mészáros Miklós egyetemi tanár, "Babes-Bolyai" Tudományegyetem Bálint Zsigmond AKIKET FOG A FIGURA című, farsangi népszokásokat bemutató fényképkiállítása még két hétig tekinthető meg a marosvásárhelyi Bernády-házban (Ilorea utca 6. szám). Felvételünkön a fotóművész a farsangtemetés "szertartását" illusztrálja.