Népújság, 1996. június (48. évfolyam, 107-127. szám)

1996-06-01 / 107. szám

19%;ianmsl;­Szomh. Egy (nem csak) matematikai valószínűtlenségről (Folytatás az 1. oldalról) : Az előkészületek rendben haladnak A megyei választási irodában Braso­­veanu Mircea bíró, az iroda alelnöke tájékoztatott a választási előkészüle­tekről. Eszerint megyeszinten az összes választási irodát ellátták meg­felelő műszaki felszereléssel; • szét­osztották az összes szavazócédulát a megyében, egyetlen helység Seges­vár, ahol még nem történt meg, de a mai nap folyamán (péntek sz.m.) rendezik a problémát; • ami a meg­figyelőket illeti, az köztudott, hogy a külföldi megfigyelőknek a Köz­ponti Választási Irodától kell besze­rezniük az akkreditálást, a hazaiak a megyei kerületi irodáknál kaphat­ják meg; • eddig 14 megfigyelő kért és kapott akkreditálást Maros me­gyében, s mint Brasoveanu úr el­mondta, várják a LADO jelentkezé­sét még szombaton is; • a sajtó kép­viselői újságírói igazolvánnyal bárme­lyik szavazókörzetbe beléphetnek. A Marosvásárhely municípiumi iroda vezetői, Stefanescu Calin és Mihaela Roncea bírák tájékoztattak, hogy a municípium 71 szavazókörzete ké­szen áll a szavazásra, megfelelő mű­szaki felszereléssel ellátva. Tegnap a polgármesteri hivatal képviselői még egyszer végigjárták a körzeteket, az előkészületeket ellenőrizendő. (Folytatás az 1. oldalról) Nem gyászolni gyűltünk egybe az idén sem Tamási Áron sírhantja köré, "hanem — ahogyan Farkas Árpád mondotta költői szárnyalású emlékbe­szédében — tovább követni égi-földi vonulását". Olyanképpen is, hogy an­nak idején megfogalmazott felismeré­seihez igazodunk. Hisz ezek is az ő sza­vai: "(...) a halottaink, akik e földön bárhogyan éltek és bármiért éltek, azok is mind bennünk és közöttünk vannak". Bennünk él tovább és mun­kál változatlanul Tamási Áron szelle­misége. Sorsunk forgatagaiban, szem­benézve a különféle eshetőségekkel, tőle tudhatjuk:"(...) amiért a legtöbbet kell szenvednünk és tűrnünk, abban van egyetlen megtartó erőnk is: a ma­gyar mivoltunkban (...)" Csillag ő az egyetemes magyar iro­dalom égboltján: messzire világító, fé­nyes csillagzat. Innen, a gyakorta baj­latott szülőföldről indult el magassá­­gos útjára, hogy betöltse küldetését. Fényét is innen nyerte, azzal az itthoni óhajjal, hogy a szenvedő, meggyötört szegény emberek üzenetét vigye el mindenüvé, ahol figyelnek rá és fogják jelzéseit. Tamási Áron csillaga világít Figyelő lélekkel a magasból — az örökkévalóság ho­rizontjáról — mindenüvé, ahol anya­nyelvének, egészséges nemzeti szelle­miségének, igazságainak közösségé­ben találkozhatnak a tekintetek. Tamási Áronra figyelő lélekkel, ki­vételes egyéniségének delejes sugárzá­sában lehettünk együtt valamennyien az idén is Farkaslakán, és utána Szé­kelyudvarhelyen, ahol a róla elneve­zett, nagymúltú tanintézet — egykori iskolája — közelében, szobra előtt folytatódott a rá való pünkösdi emlé­kezés. Itt Dávid Gyula, az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesület elnöke beszélt az élő (és tovább éltetendő) Tamási-hagyományról, örökségének ébren tartásáról. Természetes, hogy a közelgő centenárium előtt nyomatéko­san hangsúlyt kaptak az elvégzendő feladatok is. Már most ideje volna megtervezni, pontosan körvonalazni: miként lehet (és kell!) ezt a évfordulós keretet az ügyhöz méltó tartalommal megtölteni. Könyvkiadóink, színháza­ink, művelődési egyesületeink, szer­kesztőségeink gondja és erkölcsi köte­lezettsége a maradandó Tamási-érté­keket teljességükben felmutatni, köz­kinccsé tenni. Mindenképpen időszerű lenne például egy itthoni, rangos Ta­mási-emlékkönyv megszerkesztése, ki­adása. Vannak még tartozásaink a harminc esztendeje halott íróval szem­ben. Farkas Árpád okkal tette szóvá ezúttal is, hogy az utóbbi években Ta­mási nálunk (és persze nem csak ná­lunk) valamiképp háttérbe szorult (szorítódott) sokfelé: az egyetemi ok­tatásban, a kiadóknál stb. Halott helye az egyetemes magyar irodalom érték­rendjében, rangja a szellem birodal­mában immáron megkérdőjelezhetet­len. Erről tehet majd tanúbizonyságot minden olyan kezdeményezés és ren­dezvény, ami az elkövetkező évben Tamási Áron nevéhez, emlékéhez kapcsolódik. Megtisztelő kiváltság és felemelő felelősség, hogy életművét teljességé­ben a magunkénak mondhatjuk. Őriz­­ni-ápolni működő jelenlétét, fiatal nemzedékekben tudatosítani írásmű­vészetének jelentőségét, közvetíteni hozzánk és utódainkhoz szóló, üzene­tét, ezzel kell őt ünnepelnünk szünte­lenül, alkalmaktól függetlenül is. Sú­lyos mulasztás lenne megfeledkezni róla — és mindarról, ami belőle ben­nünk tovább él. Még ma is ellenőrizhetik az állampolgárok a polgármesteri hi­vatalban kifüggesztett választói név­jegyzéket. Ha valami rendellenessé­get tapasztalnak, akkor is menjenek el szavazni a lakhelyükhöz tartozó szavazókörzetbe, s ne felejtsék el magukkal vinni a személyazonossági igazolványukat ( Buletin de identi­­tate), mert ennek alapján, ha esetleg kimaradtak a választói listáról, vagy hibásan jelent meg a nevük, lakcí­mük, pótlisták alapján élhetnek ál­lampolgári jogukkal. POLITIKA Kicsi a PHARE-segély Ion Iliescu államfő pénteken a Cot­­roceni palotában fogadta az Európai Parlament küldöttségét, amely részt vett az EU—Románia parlamenti ve­gyesbizottság csütörtökön véget ért bukaresti ülésén. A találkozón áttekin­tették az EU és Románia kapcsolatait. A kormány európai integrációs osz­tálya igazgatójának véleménye: Romá­niát hátrányos megkülönböztetés éri az EU-kezelte PHARE-programban. Nicolae Idu szerint Brüsszelben az il­letékesek tévesen hiszik, hogy Romá­nia nem képes nagyobb összegek hasz­nosítására, holott a program kereté­ben eddig rendelkezésére bocsátott 616 millió ECU-t 69 százalékban fel­használta — ennél jobb aránnyal csak Albánia dicsekedhet, de sokkal kisebb programokkal. Az évi 110 millió ECU helyett Románia évi 150-160 millió ECU-t tudna felszívni. Ilyen körülmények között Románi­ában jut egy főre a legkisebb összeg a PHARE-segélyben részesülő orszá­gok közül: évi 24 ECU. Bulgáriában ugyanez a szám 49 ECU, Magyaror­szágon 45 ECU, Lengyelországban pe­dig 26 ECU évi átlagban. Integráció és környezetvédelem Az európai integráció kérdésköré­nek elemzésekor kevés szó esik a kör­nyezetvédelemről, pedig annak jelen­legi közép-európai állapota az integrá­ciót gátló számottevő akadályként jö­het számításba. Az Európai Unió orszá­gainak környezetvédelmi törvényhozása és gyakorlata ugyanis komplex és rend­kívül specializált. A cél egy tiszta és ve­szélymentes Európa megteremtése és megőrzése, a gazdasági fejlődés és az ökológiai követelmények optimális egyensúlyának fenntartása mellett. A Környezet Európáért (EFE — Environment for Europe) elnevezésű kezdeményezés összehangolja mind­azon országok tevékenyéségét, ame­lyek a hatékony ökológiai fejlesztés ér­dekében munkálkodnak. Az ún. Dob­­ris-féle felmérés statisztikai adatai ti­zenkét specifikus kérdéskörre terjed­nek ki. Ilyenek például a klimatikai vál­tozások, az ózonréteg károsodása, a biodiverzitás csökkenése, a savas esők hatásai, az ivóvízgazdálkodás, az erdők degradációja, a tengerpartok ésszerű hasznosítása, a vegyi és radioaktív hul­ladékok biztonságos tárolása, a nagy­városi stresszhatások stb. 1990-ben hozták létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, amely ellenőrzi, összehasonlítja a környezetre vonatkozó információkat. A hivatal fő célkitűzése objektív információk szolgál­tatása, konkrét irányvonalak, intézkedé­sek, megfelelő törvények kidolgozásának előkészítése, az európai környezet álla­potával kapcsolatos jelentések közzété­tele. Az ügynökség együttműködik más, jelentős környezetvédelmi szer­vezetekkel és programokkal, országos, regionális és globális szinten. Hogyan fest Közép-Európa az EU környezetvédelmi stratégiájának fé­nyében? Általános jellemzőként emel­hető ki a levegő és a talaj viszonylag magas ólomtartalma, a vizek számot­tevő nitrátkoncentrációja. A vízben és egyes élelmiszerekben igen gyakran mutatható ki a nehézfémek és külön­böző toxikus vegyianyagok jelenléte. Jelentős méreteket öltött a tavak, víz­tározók, folyók, legelők és erdők öko­lógiai degradációja. A környezetvédelmi törvényhozás és szabályozás tekintetében Közép-Euró­­pának fokozatosan közelednie kell az EU-standardokhoz, így mintegy 10-15 év alatt az emissziós szintet (szennyező anyagoknak a környezetbe való jutta­tása) az EU-országokban megenge­dett szinthez kell közelíteni. Ezért van szükség hatékony szabályozásra és megfelelő gazdasági eszközökre, ami­lyen például az illetékek és büntetések kiegyensúlyozott rendszere, hatékony szervezés és monitorizálás. Az EU környezetvédelmi szakem­berei elismerik, hogy az egyes orszá­gok helyzete környezetvédelmi szem­pontból is sajátos, nincsenek általáno­san alkalmazható megoldások, ezért rugalmasan és specifikusan kell kezelni a felmerülő problémákat. E tekintetben igen jelentős a Pha­­re-program által nyújtott anyagi támo­gatás, amelynek keretében 1990—95 között több száz ökológiai projekt tá­mogatására került sor Albániában, Bulgáriában, a balti államokban, Ma­gyarországon, Romániában, Szlovéni­ában és Szlovákiában, összesen 450 millió ECU értékben. Becslések sze­rint azonban ezen országoknak a kö­vetkező 15 év folyamán mintegy 300 milliárd ECU-re lenne szüksége. A Phare-programok hatékony kör­nyezetvédelmi politikát szorgalmaz­nak, támogatják a magán- és állami környezetvédelmi intézményeket, a prioritással bíró beruházásokat és a nagyközönség bevonását a konkrét környezetvédelmi tevékenységbe. A közép-európai országok egyik fő feladata rábírni a különböző gazdasági egységeket az erőforrások ésszerű hasznosítására. Közép-Európában is fokozatosan be kell vezetni az EU-or­­szágokéval azonos követelményeket és sttandardokat , és azokat — mintegy 10—15 év alatt — meg is valósítani. A kormányzatoknak meg kell követel­niük a gyárak, üzemek, különböző gazdasági vállalatok fokozatos moder­nizálását, "ökologizálását", minimális gazdasági és társadalmi feszültségkel­téssel. Közép-Európának sokat kell tennie a környezet tisztaságáért, a megfelelő törvényhozás és törvényke­zés érvényre juttatásáért, a pénzügyi és technikai asszisztencia hasznosításáért az európai integráció érdekében. Németh János képviselő NÉPÚJSÁG 3 A vízumrendszer megváltoztatása érdekében Az Európa Parlament szakértőcsoportja június 24-29. között lá­togatást tesz Romániában, hogy tanulmányozza az Európába uta­zó románokkal szembeni vízumkényszer megváltoztatásának lehetőségét — közölte Lazar Comanescu külügyi államtitkár a Románia—EU parlamenti vegyesbizottság szerdai ülésén. Ugyan­akkor Giuseppe de Michelis Di Slongello, Olaszország bukaresti nagykövete, az EU soros elnökségének képviselője rámutatott, hogy a vegyesbizottság javasolja a román—magyar történelmi megbékélés haladéktalan megvalósítását és a két ország közti alapszerződés lehető leghamarabb történő aláírását. A román külpolitika célja az integráció Az említett vegyesbizottsági ülésen Karen Fogg, az EP bukaresti képviselője gratulált a vegyesbizottságnak, hogy napirendre tűzte a nők helyzetének megvitatását is. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a választási időszakban a parlament két kamarájában lassabban folyik a román törvényeknek az európaiakhoz való igazítása. Oli­­viu Gherman szenátusi elnök szerint a román külpolitika alapvető célja az­ integráció az európai struktúrákba. A felsőház elnöke elismerte , hogy a törvényhozási erőfeszítések nem érték el cél­jukat a cannes-i Fehér Könyvben foglalt közösségi normákhoz való felzárkózás tekintetében, amit e tevékenység bonyolultságá­val magyarázott. A civil társadalom és a rendőrség Az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián megkezdődött a kö­­zép-kelet-európai akadémiák rektorainak és igazgatóinak IV. ér­tekezlete, amelynek témája a civil társadalom elvárásai a rendőrséggel szemben. Az összejövetelen 16 ország — Belarus?­, Bulgária, Csehország, Horvátország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyol­­ország, Ukrajna, Magyarország és Románia — küldöttei vesznek részt. Doru Ioan Tarácilá belügyiminiszter rámutatott, hogy a re­form a minisztérium közszolgálattá alakítását célozza, s ennek egyik módja az átláthatóság biztosítása a törvényes keretek között. A korszerűsítési politika a személyzet, a kiképzés felújítását hi­vatott megvalósítani — vélekedett a miniszter. Román—ukrán határátkelő Az ukrán fél kész támogatni határátkelő megnyitását a Botosani megyei Racovárnél. Az első lépést 1993-ban tették meg, amikor a helyi közigazgatás vezetősége jegyzőkönyvet írt alá a csernovei helyi adminisztrációval. A Botosani Megyei Tanács elnöke Nicolae Vacároiu miniszterelnök látogatása alkalmával kérte a kormányfő támogatását a terv véglegesítéséért. Az ukrán fél ugyanis már megkezdte a munkálatokat, de a román fél még vár az egymilliárd lejes beruházásra. A megyei tanácselnök megjegyezte, hogy a hat hercai község lakosságának több mint 93 százaléka román, a ha­tárátkelőhely megnyitása a térségbeli románok csukránosítását akadályozná meg. Visszaesett a bankközi valutakereskedelem Kompromisszumra képtelennek minősítette a román központi bank egyik vezető tisztségviselője a Nemzetközi Valutaalapot. Eu­gen Radulescu, a Román Nemzeti Bank­ pénzügypolitikai felelőse az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökségnek azt mondta, hogy az IMF túlhangsúlyozza az egész román gazdasági reformprog­ram egyetlen pontját. Radulescu az IMF romániai képviselőjének keddi kijelentéseire reagált, arra, hogy az IMF addig nem vizsgálja felül a Romániával kötött készenléti hitelmegállapodást, és nem is folyósítja az idén esedékes 270 millió dollár 60-70 millió dolláros részleteit, amíg Bukarest nem működteti megfelelően a valuta­piacot. BERD-kölcsön autósztrádákra Románia 53 millió dolláros kölcsönt szeretne kapni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól autósztrádájának feljavítására. A bank állítólag hajlandó lenne részben finanszírozni a munkát, amelynek összköltsége nem ismert, a megvalósíthatósági tanul­mány ugyanis még előkészületben van. Mint ismeretes, az ország egyetlen 113 kilométeres autópályája Bukarestet köti össze Pi­­testi­tel. A nagyszabású útépítési és -korszerűsítési tervek között szerepel ezer kilométernyi országút felújításán kívül a Bukarest köré építendő körgyűrű. Az említett munkálatokra az illetékesek 1,8 millió dollár értékben terveznek koncessziós szerződéseket kötni külföldi befektetőkkel, mindenekelőtt a Bukarest-Konstan­­ca közötti 200 kilométeres és a Bukarest- Giurgiu közti 45 ki­lométeres autópálya megépítésére. Pest megyei és erdélyi orvosok Szabolcs után Pest megyében a legnagyobb a halálozási arány, és a mutatókat tekintve hasonló a helyzet Erdélyben is. E ten­denciák okainak elemzésére szerveztek háromnapos kongresszust Budapesten Pest megyei és 50 erdélyi orvos részvételével. A kong­resszus első napjának előadói megállapították, hogy Pest megyé­ben és Erdélyben is — sok egyéb összetevő mellett — társadalmi okokra vezethető vissza az elszomorító egészségügyi helyzet. A betegségek egyik kiváltója az elbizonytalanodás, az ennek nyomán fellépő szorongás pedig pszichoszomatikus bajok sorát válthatja ki. Az orvosok az okok feltárásával most igyekeznek megtalálni azokat az összefüggéseket, amelyeket a betegségek megelőzésénél társadalmi méretekben lehet hasznosítani. Egyik per a másik után 10 milliárd lej összegű kártérítést követel a kolozsvári polgármes­ter a helybeli Mesagerul Transilvan című napilaptól, amely szer­dán négyoldalas külön mellékletet szentelt a városvezető önkényes és törvénysértő akcióinak. Az összeállítás utal arra, hogy a pol­gármester, illetve hivatala versenypályázat nélkül osztotta el az üzlethelyiségeket, kénye-kedve szerint juttatott lakásokat a vá­rosháza alkalmazottainak, a szükséges engedélyek nélkül épített emlékműveket és avatott szobrokat, a hazafias jelszavak és a tör­vények ellenére egy külföldi cég megszerezte 20000 négyzetméter városi terület tulajdonát, Adrian Motiu egységpárti szenátor ál­lami területen épített magának villát, a polgármester olyan "ülés" határozata alapján intézkedett, amelyre nem is került sor. Hírszerkesztő: Kodolai Gyöngyi

Next