Népújság, 1996. június (48. évfolyam, 107-127. szám)
1996-06-01 / 107. szám
19%;ianmsl;Szomh. Egy (nem csak) matematikai valószínűtlenségről (Folytatás az 1. oldalról) : Az előkészületek rendben haladnak A megyei választási irodában Brasoveanu Mircea bíró, az iroda alelnöke tájékoztatott a választási előkészületekről. Eszerint megyeszinten az összes választási irodát ellátták megfelelő műszaki felszereléssel; • szétosztották az összes szavazócédulát a megyében, egyetlen helység Segesvár, ahol még nem történt meg, de a mai nap folyamán (péntek sz.m.) rendezik a problémát; • ami a megfigyelőket illeti, az köztudott, hogy a külföldi megfigyelőknek a Központi Választási Irodától kell beszerezniük az akkreditálást, a hazaiak a megyei kerületi irodáknál kaphatják meg; • eddig 14 megfigyelő kért és kapott akkreditálást Maros megyében, s mint Brasoveanu úr elmondta, várják a LADO jelentkezését még szombaton is; • a sajtó képviselői újságírói igazolvánnyal bármelyik szavazókörzetbe beléphetnek. A Marosvásárhely municípiumi iroda vezetői, Stefanescu Calin és Mihaela Roncea bírák tájékoztattak, hogy a municípium 71 szavazókörzete készen áll a szavazásra, megfelelő műszaki felszereléssel ellátva. Tegnap a polgármesteri hivatal képviselői még egyszer végigjárták a körzeteket, az előkészületeket ellenőrizendő. (Folytatás az 1. oldalról) Nem gyászolni gyűltünk egybe az idén sem Tamási Áron sírhantja köré, "hanem — ahogyan Farkas Árpád mondotta költői szárnyalású emlékbeszédében — tovább követni égi-földi vonulását". Olyanképpen is, hogy annak idején megfogalmazott felismeréseihez igazodunk. Hisz ezek is az ő szavai: "(...) a halottaink, akik e földön bárhogyan éltek és bármiért éltek, azok is mind bennünk és közöttünk vannak". Bennünk él tovább és munkál változatlanul Tamási Áron szellemisége. Sorsunk forgatagaiban, szembenézve a különféle eshetőségekkel, tőle tudhatjuk:"(...) amiért a legtöbbet kell szenvednünk és tűrnünk, abban van egyetlen megtartó erőnk is: a magyar mivoltunkban (...)" Csillag ő az egyetemes magyar irodalom égboltján: messzire világító, fényes csillagzat. Innen, a gyakorta bajlatott szülőföldről indult el magasságos útjára, hogy betöltse küldetését. Fényét is innen nyerte, azzal az itthoni óhajjal, hogy a szenvedő, meggyötört szegény emberek üzenetét vigye el mindenüvé, ahol figyelnek rá és fogják jelzéseit. Tamási Áron csillaga világít Figyelő lélekkel a magasból — az örökkévalóság horizontjáról — mindenüvé, ahol anyanyelvének, egészséges nemzeti szellemiségének, igazságainak közösségében találkozhatnak a tekintetek. Tamási Áronra figyelő lélekkel, kivételes egyéniségének delejes sugárzásában lehettünk együtt valamennyien az idén is Farkaslakán, és utána Székelyudvarhelyen, ahol a róla elnevezett, nagymúltú tanintézet — egykori iskolája — közelében, szobra előtt folytatódott a rá való pünkösdi emlékezés. Itt Dávid Gyula, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke beszélt az élő (és tovább éltetendő) Tamási-hagyományról, örökségének ébren tartásáról. Természetes, hogy a közelgő centenárium előtt nyomatékosan hangsúlyt kaptak az elvégzendő feladatok is. Már most ideje volna megtervezni, pontosan körvonalazni: miként lehet (és kell!) ezt a évfordulós keretet az ügyhöz méltó tartalommal megtölteni. Könyvkiadóink, színházaink, művelődési egyesületeink, szerkesztőségeink gondja és erkölcsi kötelezettsége a maradandó Tamási-értékeket teljességükben felmutatni, közkinccsé tenni. Mindenképpen időszerű lenne például egy itthoni, rangos Tamási-emlékkönyv megszerkesztése, kiadása. Vannak még tartozásaink a harminc esztendeje halott íróval szemben. Farkas Árpád okkal tette szóvá ezúttal is, hogy az utóbbi években Tamási nálunk (és persze nem csak nálunk) valamiképp háttérbe szorult (szorítódott) sokfelé: az egyetemi oktatásban, a kiadóknál stb. Halott helye az egyetemes magyar irodalom értékrendjében, rangja a szellem birodalmában immáron megkérdőjelezhetetlen. Erről tehet majd tanúbizonyságot minden olyan kezdeményezés és rendezvény, ami az elkövetkező évben Tamási Áron nevéhez, emlékéhez kapcsolódik. Megtisztelő kiváltság és felemelő felelősség, hogy életművét teljességében a magunkénak mondhatjuk. Őrizni-ápolni működő jelenlétét, fiatal nemzedékekben tudatosítani írásművészetének jelentőségét, közvetíteni hozzánk és utódainkhoz szóló, üzenetét, ezzel kell őt ünnepelnünk szüntelenül, alkalmaktól függetlenül is. Súlyos mulasztás lenne megfeledkezni róla — és mindarról, ami belőle bennünk tovább él. Még ma is ellenőrizhetik az állampolgárok a polgármesteri hivatalban kifüggesztett választói névjegyzéket. Ha valami rendellenességet tapasztalnak, akkor is menjenek el szavazni a lakhelyükhöz tartozó szavazókörzetbe, s ne felejtsék el magukkal vinni a személyazonossági igazolványukat ( Buletin de identitate), mert ennek alapján, ha esetleg kimaradtak a választói listáról, vagy hibásan jelent meg a nevük, lakcímük, pótlisták alapján élhetnek állampolgári jogukkal. POLITIKA Kicsi a PHARE-segély Ion Iliescu államfő pénteken a Cotroceni palotában fogadta az Európai Parlament küldöttségét, amely részt vett az EU—Románia parlamenti vegyesbizottság csütörtökön véget ért bukaresti ülésén. A találkozón áttekintették az EU és Románia kapcsolatait. A kormány európai integrációs osztálya igazgatójának véleménye: Romániát hátrányos megkülönböztetés éri az EU-kezelte PHARE-programban. Nicolae Idu szerint Brüsszelben az illetékesek tévesen hiszik, hogy Románia nem képes nagyobb összegek hasznosítására, holott a program keretében eddig rendelkezésére bocsátott 616 millió ECU-t 69 százalékban felhasználta — ennél jobb aránnyal csak Albánia dicsekedhet, de sokkal kisebb programokkal. Az évi 110 millió ECU helyett Románia évi 150-160 millió ECU-t tudna felszívni. Ilyen körülmények között Romániában jut egy főre a legkisebb összeg a PHARE-segélyben részesülő országok közül: évi 24 ECU. Bulgáriában ugyanez a szám 49 ECU, Magyarországon 45 ECU, Lengyelországban pedig 26 ECU évi átlagban. Integráció és környezetvédelem Az európai integráció kérdéskörének elemzésekor kevés szó esik a környezetvédelemről, pedig annak jelenlegi közép-európai állapota az integrációt gátló számottevő akadályként jöhet számításba. Az Európai Unió országainak környezetvédelmi törvényhozása és gyakorlata ugyanis komplex és rendkívül specializált. A cél egy tiszta és veszélymentes Európa megteremtése és megőrzése, a gazdasági fejlődés és az ökológiai követelmények optimális egyensúlyának fenntartása mellett. A Környezet Európáért (EFE — Environment for Europe) elnevezésű kezdeményezés összehangolja mindazon országok tevékenyéségét, amelyek a hatékony ökológiai fejlesztés érdekében munkálkodnak. Az ún. Dobris-féle felmérés statisztikai adatai tizenkét specifikus kérdéskörre terjednek ki. Ilyenek például a klimatikai változások, az ózonréteg károsodása, a biodiverzitás csökkenése, a savas esők hatásai, az ivóvízgazdálkodás, az erdők degradációja, a tengerpartok ésszerű hasznosítása, a vegyi és radioaktív hulladékok biztonságos tárolása, a nagyvárosi stresszhatások stb. 1990-ben hozták létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, amely ellenőrzi, összehasonlítja a környezetre vonatkozó információkat. A hivatal fő célkitűzése objektív információk szolgáltatása, konkrét irányvonalak, intézkedések, megfelelő törvények kidolgozásának előkészítése, az európai környezet állapotával kapcsolatos jelentések közzététele. Az ügynökség együttműködik más, jelentős környezetvédelmi szervezetekkel és programokkal, országos, regionális és globális szinten. Hogyan fest Közép-Európa az EU környezetvédelmi stratégiájának fényében? Általános jellemzőként emelhető ki a levegő és a talaj viszonylag magas ólomtartalma, a vizek számottevő nitrátkoncentrációja. A vízben és egyes élelmiszerekben igen gyakran mutatható ki a nehézfémek és különböző toxikus vegyianyagok jelenléte. Jelentős méreteket öltött a tavak, víztározók, folyók, legelők és erdők ökológiai degradációja. A környezetvédelmi törvényhozás és szabályozás tekintetében Közép-Európának fokozatosan közelednie kell az EU-standardokhoz, így mintegy 10-15 év alatt az emissziós szintet (szennyező anyagoknak a környezetbe való juttatása) az EU-országokban megengedett szinthez kell közelíteni. Ezért van szükség hatékony szabályozásra és megfelelő gazdasági eszközökre, amilyen például az illetékek és büntetések kiegyensúlyozott rendszere, hatékony szervezés és monitorizálás. Az EU környezetvédelmi szakemberei elismerik, hogy az egyes országok helyzete környezetvédelmi szempontból is sajátos, nincsenek általánosan alkalmazható megoldások, ezért rugalmasan és specifikusan kell kezelni a felmerülő problémákat. E tekintetben igen jelentős a Phare-program által nyújtott anyagi támogatás, amelynek keretében 1990—95 között több száz ökológiai projekt támogatására került sor Albániában, Bulgáriában, a balti államokban, Magyarországon, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában, összesen 450 millió ECU értékben. Becslések szerint azonban ezen országoknak a következő 15 év folyamán mintegy 300 milliárd ECU-re lenne szüksége. A Phare-programok hatékony környezetvédelmi politikát szorgalmaznak, támogatják a magán- és állami környezetvédelmi intézményeket, a prioritással bíró beruházásokat és a nagyközönség bevonását a konkrét környezetvédelmi tevékenységbe. A közép-európai országok egyik fő feladata rábírni a különböző gazdasági egységeket az erőforrások ésszerű hasznosítására. Közép-Európában is fokozatosan be kell vezetni az EU-országokéval azonos követelményeket és sttandardokat , és azokat — mintegy 10—15 év alatt — meg is valósítani. A kormányzatoknak meg kell követelniük a gyárak, üzemek, különböző gazdasági vállalatok fokozatos modernizálását, "ökologizálását", minimális gazdasági és társadalmi feszültségkeltéssel. Közép-Európának sokat kell tennie a környezet tisztaságáért, a megfelelő törvényhozás és törvénykezés érvényre juttatásáért, a pénzügyi és technikai asszisztencia hasznosításáért az európai integráció érdekében. Németh János képviselő NÉPÚJSÁG 3 A vízumrendszer megváltoztatása érdekében Az Európa Parlament szakértőcsoportja június 24-29. között látogatást tesz Romániában, hogy tanulmányozza az Európába utazó románokkal szembeni vízumkényszer megváltoztatásának lehetőségét — közölte Lazar Comanescu külügyi államtitkár a Románia—EU parlamenti vegyesbizottság szerdai ülésén. Ugyanakkor Giuseppe de Michelis Di Slongello, Olaszország bukaresti nagykövete, az EU soros elnökségének képviselője rámutatott, hogy a vegyesbizottság javasolja a román—magyar történelmi megbékélés haladéktalan megvalósítását és a két ország közti alapszerződés lehető leghamarabb történő aláírását. A román külpolitika célja az integráció Az említett vegyesbizottsági ülésen Karen Fogg, az EP bukaresti képviselője gratulált a vegyesbizottságnak, hogy napirendre tűzte a nők helyzetének megvitatását is. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a választási időszakban a parlament két kamarájában lassabban folyik a román törvényeknek az európaiakhoz való igazítása. Oliviu Gherman szenátusi elnök szerint a román külpolitika alapvető célja az integráció az európai struktúrákba. A felsőház elnöke elismerte , hogy a törvényhozási erőfeszítések nem érték el céljukat a cannes-i Fehér Könyvben foglalt közösségi normákhoz való felzárkózás tekintetében, amit e tevékenység bonyolultságával magyarázott. A civil társadalom és a rendőrség Az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián megkezdődött a közép-kelet-európai akadémiák rektorainak és igazgatóinak IV. értekezlete, amelynek témája a civil társadalom elvárásai a rendőrséggel szemben. Az összejövetelen 16 ország — Belarus?, Bulgária, Csehország, Horvátország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Ukrajna, Magyarország és Románia — küldöttei vesznek részt. Doru Ioan Tarácilá belügyiminiszter rámutatott, hogy a reform a minisztérium közszolgálattá alakítását célozza, s ennek egyik módja az átláthatóság biztosítása a törvényes keretek között. A korszerűsítési politika a személyzet, a kiképzés felújítását hivatott megvalósítani — vélekedett a miniszter. Román—ukrán határátkelő Az ukrán fél kész támogatni határátkelő megnyitását a Botosani megyei Racovárnél. Az első lépést 1993-ban tették meg, amikor a helyi közigazgatás vezetősége jegyzőkönyvet írt alá a csernovei helyi adminisztrációval. A Botosani Megyei Tanács elnöke Nicolae Vacároiu miniszterelnök látogatása alkalmával kérte a kormányfő támogatását a terv véglegesítéséért. Az ukrán fél ugyanis már megkezdte a munkálatokat, de a román fél még vár az egymilliárd lejes beruházásra. A megyei tanácselnök megjegyezte, hogy a hat hercai község lakosságának több mint 93 százaléka román, a határátkelőhely megnyitása a térségbeli románok csukránosítását akadályozná meg. Visszaesett a bankközi valutakereskedelem Kompromisszumra képtelennek minősítette a román központi bank egyik vezető tisztségviselője a Nemzetközi Valutaalapot. Eugen Radulescu, a Román Nemzeti Bank pénzügypolitikai felelőse az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökségnek azt mondta, hogy az IMF túlhangsúlyozza az egész román gazdasági reformprogram egyetlen pontját. Radulescu az IMF romániai képviselőjének keddi kijelentéseire reagált, arra, hogy az IMF addig nem vizsgálja felül a Romániával kötött készenléti hitelmegállapodást, és nem is folyósítja az idén esedékes 270 millió dollár 60-70 millió dolláros részleteit, amíg Bukarest nem működteti megfelelően a valutapiacot. BERD-kölcsön autósztrádákra Románia 53 millió dolláros kölcsönt szeretne kapni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól autósztrádájának feljavítására. A bank állítólag hajlandó lenne részben finanszírozni a munkát, amelynek összköltsége nem ismert, a megvalósíthatósági tanulmány ugyanis még előkészületben van. Mint ismeretes, az ország egyetlen 113 kilométeres autópályája Bukarestet köti össze Pitestitel. A nagyszabású útépítési és -korszerűsítési tervek között szerepel ezer kilométernyi országút felújításán kívül a Bukarest köré építendő körgyűrű. Az említett munkálatokra az illetékesek 1,8 millió dollár értékben terveznek koncessziós szerződéseket kötni külföldi befektetőkkel, mindenekelőtt a Bukarest-Konstanca közötti 200 kilométeres és a Bukarest- Giurgiu közti 45 kilométeres autópálya megépítésére. Pest megyei és erdélyi orvosok Szabolcs után Pest megyében a legnagyobb a halálozási arány, és a mutatókat tekintve hasonló a helyzet Erdélyben is. E tendenciák okainak elemzésére szerveztek háromnapos kongresszust Budapesten Pest megyei és 50 erdélyi orvos részvételével. A kongresszus első napjának előadói megállapították, hogy Pest megyében és Erdélyben is — sok egyéb összetevő mellett — társadalmi okokra vezethető vissza az elszomorító egészségügyi helyzet. A betegségek egyik kiváltója az elbizonytalanodás, az ennek nyomán fellépő szorongás pedig pszichoszomatikus bajok sorát válthatja ki. Az orvosok az okok feltárásával most igyekeznek megtalálni azokat az összefüggéseket, amelyeket a betegségek megelőzésénél társadalmi méretekben lehet hasznosítani. Egyik per a másik után 10 milliárd lej összegű kártérítést követel a kolozsvári polgármester a helybeli Mesagerul Transilvan című napilaptól, amely szerdán négyoldalas külön mellékletet szentelt a városvezető önkényes és törvénysértő akcióinak. Az összeállítás utal arra, hogy a polgármester, illetve hivatala versenypályázat nélkül osztotta el az üzlethelyiségeket, kénye-kedve szerint juttatott lakásokat a városháza alkalmazottainak, a szükséges engedélyek nélkül épített emlékműveket és avatott szobrokat, a hazafias jelszavak és a törvények ellenére egy külföldi cég megszerezte 20000 négyzetméter városi terület tulajdonát, Adrian Motiu egységpárti szenátor állami területen épített magának villát, a polgármester olyan "ülés" határozata alapján intézkedett, amelyre nem is került sor. Hírszerkesztő: Kodolai Gyöngyi