Népújság, 1996. július (48. évfolyam, 128-149. szám)

1996-07-13 / 137. szám

1996. július 13., szombat Feleségcipelő VB-végeredmény Hazai győzelem született az idei finnországi feleségcipelő világbajnok­ságon: Jouni Jussila bizonyult a leggyorsabbnak a 235 méteres távon. Ideje egy perc 6,2 másodperc. A győ­zelmet nagyrészt felesége pehelysúlyá­nak köszönheti, az asszonyka, Tiina mindössze 44 kilogrammos és nem so­kat reggelizett a döntő napon. Az AP jelentése szerint a győztes pár edzése­ket is tartott a verseny előtt, ám Tiina bevallása szerint nem sok hasznát vet­ték a próbafutamoknak. Finnországban már régóta tartanak feleségcipelő versenyeket Sonkafarvi falucska mellett, ám csak az idén szé­lesítették közkívánatra világbajnokság­gá a viadalt. Összesen 31 pár nevezett be, érkeztek Norvégiából, Svédország­ból, Svájcból és Spanyolországból is versenyzők. A győztesek mobiltelefont kaptak és annyi liter sört, ahány kilós az asszonyi teher, azaz Timna esetében 44 liternyit. A VB-futamból egyébként négy párt kizártak a szervezők, mert nem tartották be a szabályokat. Hogy pon­tosan mit szegtek meg, arra nem tért ki az AP. A regulák amúgy elég lazák: nem kötelező saját feleséget cipelni, le­het a másét is, de 17 évesnél idősebb­nek kell lennie. Asszony ugyanakkor nem cipelhet férjet — legalábbis egye­lőre. Mekkorát ugrik egy hal? Ausztrália délkeleti részén 83 édes­vízi halfaj él, köztük szép számban olyanok, melyeknek életük folyamán legalább egyszer vándorolniuk kell. Már a századelőn, amikor tucatjával épültek vízierőművek a folyókon, ész­revették, hogy a folyók halállománya drasztikusan csökkent. Ekkor kezdték el a "hallétrák'' építését. Ilyen létesít­mények, melyeknek lényege az, ho­gy a zárógátak mellett több lépcsőből álló csatornát nyitnak a migráló halaknak, akkoriban már működtek Észak-Ame­­rika nyugati partvidékén, ahol a laza­cok vándorlását segítették. Hiába vet­ték át azonban a külföldi technológiát, az ausztrál halak többsége képtelen volt megbirkózni az akadályokkal, hi­szen ezek a hallétrák 10 kilós átlagsú­lyú, 70 centi hosszú lazacokra voltak méretezve. A kifejlett lazacok képesek az árral szemben felúszni a folyón és átkelni a hallétrán, azonban az auszt­ráliai halfajok jó része éppen ellenke­zőleg vándorol. A felnőtt hal a folyó­ban fejlődik ki és télen úszik lefelé a torkolatvidékre vagy a tengerbe ívni. A felnőttek tavasszal visszatérnek a fo­lyóba, majd a nyár folyamán követik őket a fiatalok. Más halfajok nem sza­porodás, hanem élelemszerzés miatt vándorolnak, kifejlettek és növendé­kek egyaránt. Az ausztrál halbiológu­sok éveken át figyelték a halak ván­dorlási szokásait, mérték a hosszukat, a testsúlyukat és kiszámították, milyen áramlási sebességet képesek legyőzni az egyes fajok különböző korú egye­­dei. Olyan új hallétrákat kellett tervez­ni és kivitelezni, melyekben időről idő­re a haligényeknek megfelelően változ­tatható az áramlás sebessége és a hal­létra egyes lépcsőfokainak hossza. Ausztráliához hasonlóan tucatnyi or­szág küzd ilyen gondokkal, zömmel olyanok, melyekben a folyóvízi halászat létszükséglet és a gátak hasonlóképpen elvágták a vándorló halak útját. (New Scientist) Hind védikus filozófia Isten tudatosítása a védikus gondolkodásban Említettük, hogy a Bhagavad Gítá tárgyalja az öt örökkévaló elvet (tatt­­va), melyekből a teremtés áll. Ezek kö­zül az első az ísvara, melynek jelentése Isten. A szó etimológiai jelentése fe­­lülvigyázót, irányítót jelent. A hindu kultúrában Istennek számtalan meg­nevezése létezik cselekedetei, minősé­ge, tulajdonságai alapján. Létezik pél­dául Indiában egy olyan ima, mely Is­ten ezer nevét sorolja fel és amelyet sok indiai minden hajnalban elzeng. A Bhagavad Gítá szerint azonban Isten legfontosabb, legbensőségesebb neve Srí Krisna — amely mindenkit vonzót jelent. Megerősítésként, a Srí Isopanisád első mantrájában ez áll: " A világegyetemen belül az Úr gyakorol hatalmat minden élő és élettelen felett. Ő a birtokosa mindennek." Letagad­hatatlan, hogy Isten valahol személyes, épp úgy, mint ahogyan nekünk testünk és lelkünk van. Fontos tulajdonsága, hogy legfelsőbb tudattal rendelkezik. Tudatról sokféléről beszélhetünk. Minden élőlény rendelkezik tudattal, de az anyagi világban az ember tudata a legmagasabb, mégis ezt az anyagi dolgok iránti vágyak beszennyezik — Ő ettől mentes. A különböző tudat­szinteken másként lehet Istent megkö­zelíteni. Tudatunkban való megvalósí­tásának szintjei a következők: Brah­man; Paramátmá; Bhagaván, melye­ket minőségileg egyformaként a Bhá­­gavata Purána is megemlít. Brahman az istenség személytelen, mindent átható aspektusát jelenti. (A kifejezés jelentése: Krisna energiájá­nak, ragyogó testének kisugárzása.) A Védánta Szútra kijelentése szerint a Brahmannak egy felsőbb szintje is lé­tezik, melyet Parabrahmannak nevez­nek — a Legfelsőbb Brahman (Isten) a forrása mindennek. A Brahman személyi szintjét az anyagi világhoz kötődő emberek kép­telenek túllépni. Az ember, amikor megvalósította ezt a szintet, egyenran­­únak lát minden élőlényt, nem tud­ülönbséget tenni élő és élő között. A személytelen felfogáshoz vonzódók efelé haladnak, egyfajta egybeolvadás, azonosulás felé, amely hasonlatos a buddhizmus esetében található Nirvá­nához. A védikus tanítás szerint azon­ban ez nem lehetséges, mert az egyéni lélek nem azonosulhat, nem olvadhat be, mivel Isten teremtménye ugyan, de egyéni, önálló. A Brahman személyte­len, tehát alsó energiaszintjén el lehet jutni az anyagi világból való felszaba­duláshoz. A Puránák filozófiája is er­refele irányít. (benedek) MAGAZIN Az ex-SZU erdői: merre tovább? A laxenburgi Alkalmazott Rend­szerelemzési Intézetben (IIASA) Sten Nilsson professzor vezetésével egy kutatócsoport — volt szovjet in­tézetekkel együttműködve — négyévi munkával fölmérte az egykori Szovje­tunió európai része erdőállományának állapotát, és tervet dolgozott ki az ot­tani erdők jövőbeni gazdaságos és kör­nyezetbarát hasznosítására. A kutatók megállapították, hogy míg Nyugat-Európában az erdőkkel kapcsolatosan a légszennyezés a fő gond, a volt Szovjetunióban a kezdet­leges tervezés, az infrastruktúra hiá­nya, s legfőképpen az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó ipar gyönge vezetése az. Különösen a mindenféle anyaggal való pocsékolás szembeötlő. "A kivá­gott és az erdő alján rothadó fáknak, az utak mentén és­ a fafeldolgozó üze­mek környékén pusztuló faanyaghe­gyeknek szörnyű példáit láttuk" — ál­lítja Nilsson professzor. Míg a nyugat­európai fafeldolgozás összes vesztesé­ge a rönkfa tömegének 1 százalékánál is kisebb, ex-szovjet kutatók közlése szerint a vizsgált terület némely helyén az csaknem 50 százalékos. Az N­ASA a prognózis elkészítésekor az óvatos 15 százalékos veszteséggel számolt. Az Uráltól nyugatra fekvő területen a nyolcvanas évek végén évi 225 millió köbméter fát termeltek ki. A tanul­mány végkövetkeztetése szerint ez a mennyiség az elkövetkező száz évben 320 millió köbméterre fokozható. Eh­hez csökkenteni kell a levegő szennyezettségét, javítani az infrast­ruktúrát — elsősorban utakat kell épí­teni —, s gyökeres változások szüksé­gesek az irányításban. De ha fennma­radna a mai állapot, a kitermelhető fa mennyisége a mainál évi 55 millió köb­méterrel kevesebbre, évi 200 millió köbméterre csökkenne, s e térség már húsz éven belül nemhogy fát exportál­ni nem tudna, hanem még behozatalra is szorulna belőle. (HALA News Re­lease) VÍZSZINTES: 1. Az idézet első so­ra (K, R, J). 22. Jellemzett. 23. "A" rengeteg. 24. J. Jensen regénye (1905). 25. Hercegnő a Don Carlosban. 26. Kasza egyneműi. 27. Nílusi nyelv, tárgyraggal (DZSZE). 28. Toldalékos Szó. 29. Perzseli. 30. Craiovai rock­együttes. 32. Határérték. 33. Kategó­riában van! 34. A termékenység héber istennője (ASERA). 35. Hira..., a nin­­dzsák fegyvere. 36. Kert betűi. 37. Ha­lál, németül. 38. Át... a vizet, a túlsó partra ért. 39. Gőzgép jelzője. 41. Svéd kisváros (RAA). 42. Az atlantai... já­tékok. 44. A magyar "tenger". 45. DBK. 47. Laurencium. 48. Jenyiszeji nép volt. 49. Hazatérő.... Ferenczy Ká­roly festménye. 50. Folyó Törökor­szágban. (CORUH) 52. Air France. 54. Spanyol nemesi partikula. 55. Szakember. 56. Azonos alakú, de kü­lönböző értelmű szó. 58. Tündérki­rálynő. 60. Megőröl. 61. ...Sunni, me­cset Nairobiban. 62. Neon és kén. 64. Spanyol író, kritikus (Leopoldo, 1852—1901). 66. Kocsis. 67. Berlini szálloda. 68. Toga betűi. 69. Bulgária ezer éves kolostora. 71. Szláv tűziszel­­lem (BAROG). 72. Attila névváltoza­ta. 73. Elindult szökőár! 74. Heiland írónő (Marie, 1879—1959). 76. LÁB. 77. Svédországi rész! 78. "A" kettős. 79. Üvegfényű fehér földpár. 81. Cse­­répy Arzén 1940-es filmje. FÜGGŐLEGES:­­ Makacs. 2. Nagy lármát csap. 3. Őszül a haja. 4. Mint a vízsz. 71. 5. Ilyen "front" is volt. 6. Néma gótok! 7. Cérium. 8. Sár­kánnyal játszik. 9. Spanyol festő (Ju­­sepe de, 1588—1652). 10. Nem azóta. 11. Algériai helység (SÁLI). 12. Nit­rogén és lítium. 13. Latin és. 14. Mu­latóhelyek. 15. Hideg övezetben. 16. Varróeszköz. 17. FSD. 18. Elűtz betűi. 19. Könyörgéssel olcsóbban vásárol. 20. Háromelemű. 21. Friss itóka. 26. Nemesfém jelzője lehet. 29. Égtáj. 30. Lőfegyver csövét barázdálja. 31. ...Mo­ines. 34. "A" jeruzsálemi domb (SI­ON). 36. ... tál, a Davis-kupa becene­ve. 38. Jeles amerikai zeneíró (Georg, 1834—1919). 39. Zavarog. 40."A" ku­bai öböl (BROA). 43. Lehetőség. 44. Borszőlő. 45. Cseh botanikus (Karel, 1882—1952). 46. Török nép volt. 49. Fában élő rovar. 50. Folyó Guineában (COMOE). 51. Bőrápoló szer. 52. Az idézet második sora (K, K). 53. Nagy­méretű időmérő. 55. Kártyalap a la­kásban. 56. Székelyföldi megszólítás. 57. Ezt jelenti a STOP feliratú tábla. 59. Táncművészet. 60. Kalóriában van! 61. Kézilabdázó igéje. 63. Reza Pahlavi volt iráni sah felesége. 65. Au­tóbusz-márka. 67. Kirovabad közeli helység (ATERK). 68. Japán férfinév (AKUGA). 70. Ki ez kevert betűi. 72. Örömkiáltás Dionisszosz ünnepén. 73. Fődoktrínában van! 75. Holland és ománi járműjel. 77. SGV. 78. Tóth Ár­­pád-verscím. 80. Pénzbeli érték. 81. Némán álés! 82. Igeképző. Boros Gyula Araratás Csokonai Vitéz Mihály verséből idézünk a vízszintes 1. és függőleges 52. számú sorban. Női diplomaták a Szentszéknél A Fülöp-szigeteket kedd óta a hat­­gyermekes családanya, Henrietta Tambunting de Villa képviseli nagykö­veti minőségben a Szentszéknél — je­lentette az AFP. Megbízólevelének átnyújtásakor a nagykövet asszony emlékeztetett II. János Pál pápa levelére, amelyet ta­valy a nőkhöz intézett, rámutatva an­nak jelentőségére, hogy egyre fonto­sabb szerepeket töltsenek be a tár­sadalom minden szintjén. Válaszá­ban a katolikus egyházfő hangsúlyoz­ta, hogy a nők különösen a gyermekek védelmében tehetnek sokat, akiket jogfosztottság, kizsákmányolás és nyo­mor fenyeget. A manilai születésű 57 éves Tam­bunting de Villa asszony gazdaságpo­litikából szerzett diplomát és hazájá­nak első női nagykövete a Szentszék­nél. A Vatikánban akkreditált több mint 150 nagykövet közül immár ha­tan vannak nők: Belize, Lettország, Mali, Szingapúr, Uganda és a Fülöp­­szigetek képviselője. 225 kilós "karcsúság" Gyalog tért vissza kedden New York-i otthonába a 225 kilóra "leso­ványodott" Michael Hebranko, akit két hónappal ezelőtt csak úgy tudtak kórházba szállítani, hogy daruval emel­ték be a kitört ablakon át a mentő­autóba. A 360 kilós férfi akkor moz­gásképtelen volt. A 43 éves Hebranko 57 nap alatt 135 kilót adott le, mivel az orvosok na­pi mindössze 1600 kalóriás diétát írtak elő számára. Hogy azonban ezúttal sikerül-e "karcsúnak" megmaradnia, az még nem egészen biztos. Hét évvel eze­lőtt ugyanis egyszer már leadott 300 kilót és ezzel­ nem hivatalos világre­kordot állított fel. Aztán megint el­kezdett enni — olvasható a DPA je­lentésében. Stoplámpa Az Ausztrália északnyugati részén, az Indiai-óceán festői szépségű part­vidékén fekvő, turisták által kedvelt ki­kötő, Broome városi hatósága kívána­tosnak tartja, hogy a nagy forgalmú Cable Beach Roadon közlekedő tevé­ket a nyeregre erősített, elemmel mű­ködő stoplámpával világítsák ki. Az oka: növelni kell a közlekedés bizton­ságát. Két, tevekaravánokat működte­tő idegenforgalmi hivatal már el is fo­gadta a javaslatot. Az illetékes városi hatóságok in­doklásul rámutattak: az utóbbi idő­ben nemegyszer csak hajszálon mú­lott, hogy az éjszakai sötétségben nem okoztak súlyos közlekedési balesetet a zsúfolt utakon közlekedő négylábúak. A "sivatag hajóit" az 1860-as évektől mind nagyobb számban alkalmazták teherhordó állatnak a távíró- és vas­útvonalak, valamint országutak építé­­ s­tevéknek­ sénél. Velük együtt érkezett Ausztrá­liába sok afgán tevehajcsár is, akik me­cseteket építettek országszerte. Ami­kor azután a harmincas években te­herautók váltották fel a tevéket, azok szétszóródtak a sivatagban és alaposan elszaporodtak. Leszármazottaik mostanra egyene­sen elemi csapásnak számítanak az or­szág némely területén. Főleg a turisták nem számítanak arra, hogy az autóu­­takon sötétedés után tevékkel ütköz­hetnek. Amennyiben a stoplámpa haszná­lata általánossá válik, úgy a rendsze­rint 15 állatból álló tevekaravánok utolsó tagjának hátsó felére kerül a kerékpárlámpához hasonló piros vi­lágítótest. Az állat fejére vagy szü­­gyére erősíthető "fényszóró" beveze­tése azonban egyelőre nem látszik szükségesnek. NÉPÚJSÁG 5

Next