Népújság, 1996. december (48. évfolyam, 238-256. szám)

1996-12-03 / 238. szám

"Exkl­uzív "Romániának a demokrácia szimbólumává kell válnia A december elsejei gyulafehérvári ünnepi rendezvények díszvendége Románia frissen megválasztott elnöke, Emil Constantinescu volt. A szoros program miatt, az államfő nem tartott sajtóértekezletet, de a Népújságnak sikerült néhány perces villáminterjú erejéig megszólaltatni Románia elnökét. — Elnök úr, az volt az eredeti szándéka, hogy itt, Gyulafehér­váron, az 1918. december else­jei történelmi esemény színhe­lyén tegye le hivatalos esküjét. Tekintsük szimbolikus gesztus­nak, melynek értelmében Ön egé­szében felvállalja a Gyulafehér­vári Kiáltvány teljes örökségét? — Iuliu Maniu számunkra nem csupán nagy történelmi személyi­ség. Iuliu Maniu megértette, hogy csupán összefogással, együtt tud­juk közös sorsunkat építeni. Ez a szimbolikus jelentése ennek a napnak. Véleményem szerint Iuliu Maniu látnoki képességgel megál­dott egyéniség volt, aki megál­modta a jövő Európáját. Románia elnökeként én is az ő nyomdokain kívánok haladni. — Hogyan képzeli el kivédeni azokat a támadásokat, amelyek "várhatóan" érni fogják amiatt, hogy az RMDSZ is részt vesz a kormányzatban? — Nagyon jó dolog az, hogy Eu­rópának példát mutassunk a kölcsö­nös megértésből. Ettől a pillanattól kezdve Románia a demokrácia mo­delljévé vált, példát mutatva Európá­nak, hogy képes megoldani mindenne­mű konfliktust mind belföldön, mind regionális szinten. Ettől a pillanattól Románia megszabadult mindenféle komplexustól, s méltósággal lép be Európába és a civilizált világba. — Elnök úr, hogyan értékeli Adrian Năstasenak azt a kije­lentését, mely szerint a kor­mányban részt vevő RMDSZ- tagok Magyarországnak fognak kémkedni? Ezt, ilyen formában eddig csak Gheorghe Tímártól hallottuk, nem egy magát euró­painak nevező párt vezetőjétől. — Nem kell egymástól félnünk. Ez a kijelentés az Il­escu-rezsim legutol­só kétségbeesett szlogenje volt. — Köszönöm a beszélgetést. Mózes Edith December 1-jén Gyulafehérváron Emil Constantinescu újra hűségesküt tett Románia két napja hivatalába lé­pett elnöke vasárnap, Gyulafehérvá­ron újra esküt tett az­ ország előtt. Miután megkoszorúzta Iuliu Maniu és I. C. Brutianu szobrát, hálaadó is­tentiszteleten vett részt, amelyet Te­­octist pátriárka, az­ ortodox egyház vezetője celebrált a görögkatolikus egyház, vezetőinek jelenlétében. Emil Constantinescu több tízezres tömeg előtt méltatta az ünnep jelen­tőségét, hangsúlyozva, hogy drámai történelem van a román nép mögött, de mindvégig méltósággal hordozta keresztjét. Az­ országok általában a szabadság kivívásához kapcsolják nemzeti ünnepüket. Románia az­ egy­séghez. Nem, mintha számára nem lenne fontos a szabadság, de a Kár­pátok karéjában élő népek megértet­ték, hogy csak együtt lehetnek erő­sek. Az államfő beszédében nem szere­peltek a régi vezetőktől megszokottá vált, Nagy-Romániáról szóló szónok­latok, igaz, a kisebbségeket sem em­legette. Azt hangsúlyozta, hogy har­colni kell a szegénység, a korrupció ellen, a törvények tiszteletben tartá­sáért, az európai integrációért, mert ettől függ az ország biztonsága, gaz­dasági megerősödése, s erre kell tenni a kicsinyes belső torzsalkodásokat, mondta, majd szolidaritásra, a saját erőnkbe vetett hitre szólította fel a nemzetet. "Üzenetem lényege az­ — jelentette ki —, hogy az­ ország jövője tőlünk függ, s elsősorban a vezetőktől, akik­nek kötelessége áldozatot hozni, de nem utolssósorban az állampolgároktól is, akiket azonban soha többé nem szabad önös érdekből feláldozni." (mózes) Hiszi, nem hiszi, győződjön meg! Hol?id. A FOTOREX üzleteiben Revolutiei (Lenin) utca 4. sz.. Ifjúsági Romarta — földszint Régen: Republicii utca 26. sz. — INGYENES szí­ne­sít­­ m­­e­lo h­­í­vá­s — 1 ÓRÁS képkidolgozás bármely méretben, garantált minőségben (450 — 1 250 lej között) — 3 PERCES útlevél-, hajtási- és buletinkép-készítés (10 000 lej ,­4 kép) A BEDOLGOZÓKNAK 10-20%-os kedvezmény AJÁNDÉKOZZON. Olcsó, jó minőségű riport automata fényképezőgépeket, színes filmeket, fotóalbumokat, video-, audiokazettákat. Cielo és Tico részletfizetéssel a marosvásárhelyi Dacia szerviztől Marosvásárhely,­­Jeddi (Livezeni) utca 2., telefon: 168-026. Maros megyei napilap XLV 111. évfolyam 238. (13 513) sz., 1996. december 3., kedd 12+4 oldal, az­ előfizetőknek 300, szabad eladásban 500 lej Nincs még kormánylista Gabriel Tepelea, a KDNPP első alelnöke hétfői sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy az igazságügyi tárca, akárcsak a parlament két jogi bizottságának elnöksége ehhez a párthoz került. A parasztpárti vezető rámutatott egyben, hogy az optimista változat sze­rint csütörtökön vagy pénteken nyilvánosságra hozzák a Ciorbea-kabinet tel­jes névsorát. Ellenkező esetben erre jövő hétfőn kerül sor, tehát a törvényes határidőn belül, amely tíz­ nap az államelnöki eskütétel után. Az új kormány ismertetésének meghatározó eleme a Szenátus és a Kép­viselőház bizottságainak összeállítása, nevezetesen ezek elnökeinek kinevezé­se, mivel az­ új minisztereket a bizottságok kell meghallgassák és csupán ezt követően terjesztik jóváhagyás végett a parlament két kamarájának együttes ülése elé a kormánylistát és a programot. E szakaszok lebonyolításában fon­tos kérdés, hogy a jelenlegi ellenzék építő lesz-e vagy késlelteti a bizottságok megalakítását — figyelmeztetett Radu Vasile, a KDNPP főtitkára. Lucinschit választották Moldova elnökévé A moldovai parlament elnökét, Pet­­ru Lucinschit, a jelenlegi elnök orosz­­barát ellenlábasát választották meg ál­lamfőnek — jelentette be hétfő hajnal­ban a kisinyovi központi választási bi­zottság. A választási eredményt az I­PAR-TAS­­ SZ orosz hírügynökség idézte. A tudósítás nem közli, hol tar­tottak a szavazatok számolásában a bejelentéskor. Petru l­ucinschi a szavazás utáni el­ső nyilatkozatában bizakodóan ítélte meg országa és Oroszország viszonyá­nak jövőjét. "Szoros személyes kapcso­lataim vannak az orosz vezetőkkel, és szeretném ezeket országunk javá­ra felhasználni — mondta l­ucinschi az­ ITAR-TASZSZ orosz hírügynök­ségnek hétfőn hajnalban adott nyilat­kozatában. Az új elnök, aki még a szovjet idők­ben pártvezető volt, s azt követően is rokonszenvezett Moszkvával, hozzáfűz­te: "hálásak vagyunk az­ orosz kor­mánynak azért a támogatásért, ame­lyet Moldova területi integritásának (folytatás a 3. oldalon) /J “ MAROSVÁSÁRHELY. . . mm ^ Győzelem tér 36. A I EGi?«Ahh l/á­r­uház Tel: 16917B„1 S9179 U­vakialib Uj U CAftWfei ,roda és otthoni JfgSMJUlCry bútorok. SAMSUNG,DAEWOO,NEI,SONY,PHIUPS ,­j­ j Nsb Televíziók, Rádiómagnók, Mosógépek, Hűtők. “■ (/) —I • .......— Z„ijj _| jyiO —irodaszerek 0É'I T TPT* ' — papíráru Jjj _ N BO VÁLASZTÉKBAN!!! — ajándékok o É ^ IBM koinHblfe 48^a 6­«és Pen Huin sziviűlA gépes(nag)ívű kaztélla m cm . Tartozékok, alkatrészek, bővítések, szervízelés. m I Mátrix, tintasugaras és lézernyomtatók Szegénypénz, társadalmi segély? Az utóbbi két évben a főtéri Társadalomsegélyezési Iroda (a municípiumi tanács hatáskörébe tartozik) úgy ment át a köztu­datba Marosvásárhelyen, mint szegénypénziroda. Van valami eb­ben. A társadalom peremére szorultak, a legelesettebbek keresik fel, segélyezés végett. Alamizsna, amit a társadalom nyújt a ki­taszítottaknak? A páriák utolsó szalmaszála, amibe még meg tudnak kapaszkodni? Erre kerestük a választ TODER EUGEN iro­dafőnökkel. — A 67/1995-ös törvény hozta létre ezt a segélyezési formát, mi­után megszűnt a határátlépési ille­tékből származó állami jövedelem, amiből a "gáz­pénz­t" fizették­ a rá­szorulóknak. Jött aztán az 1 568-as kormányhatározat, ezt követte a 125-ös, mely az előzőt módosítot­ta. Ennyit a létrejöttéről. Jelenleg hatan dolgozunk itt. a Kik azok, akik jogosultak a tár­sadalmi segélyre? — Egyedülálló, jövedelem nélkü­li, vagy kisjövedelmű személyek, il­letve családok. — A "kisjövedelmű" tág foga­lom. Mert a pénz, a jövedelem mindig kevés, akármennyi is le­gyen. Az árak, szolgáltatások dí­ja úgy megugrott az utóbbi idő­ben, hogy bármennyi is legyen a jövedelem, a többségnek min­denképpen kevés. A felső jövedelemhatárokat ál­lapított meg a törvényhozó, melyek 1II. (Eelytiltás az 5. oldalon) Dühöng az igazgató "Magának semmit nem mondok!" Az­ ember, ha újságíró, jön, megy, érdeklődik. Azaz érdeklődne. Mert van úgy, hogy nem kap információt, hanem sűrű szemrehányást. Pedig hét év alatt már mindenki hozzá­szokhatott volna tájainkon is ahhoz, hogy akár szeretik egyesek, akár nem, a sajtó létezik és működik. A minap a régeni municípiumi ta­nács összejövetelén venem részt. Ré­gen egy érdekes színfoltja megyénk­nek. A Maros felső szakasza mentén levő román falvak karéjába ágyazott kisvárosban a ’8­1-es fordulat után kemény politikai lobbi alakult ki a Román Nemzeti Egységpárt körül. Máthé Éva (Folytatás­ az 2. oldalon)

Next