Népújság, 1997. május (49. évfolyam, 82-103. szám)

1997-05-02 / 82. szám

XI­IX. évfolyam 82. (13 613.) sz., 1997. május 2., péntek 16 oldal, ára előfizetőknek 500, szabad eladásban 800 lej Magureanu megerősítette lemondását A lényegről kívánta elterelni a figyelmet Szerdán Virgil Magureanu a parla­ment két háza előtt hivatalosan is meg­erősítette lemondását a titkosszolgálat (SRI) éléről. Magureanu 1990 márciusi megala­kulása óta irányította az egykor rette­gett Securitate utódszervezetét. A SRI vezetője április 24-én nyújtotta be le­mondását E­mil Constantinescu elnök­nek, aki azt hivatalos formában még nem fogadta el. A távozó titkosszolgálati főnök azt hangoztatta, hogy egy jól működő szervezetet hagy maga után, amely ké­pes a profi munkára. A szervezet élén eltöltött hét év azonban túlságosan is sok volt —- idézte Magureanut a Rompres hírügynökség. Magureanu beterjesztette a képvise­lőtestületnek a SRI 1996-os tevékeny­(Folytatás a .1. oldalon) Albright Moszkvában Megpróbál megegyezésre jutni Moszkvába érkezett csütörtökön Madeleine Albright. Az amerikai kül­ügyminiszter-asszony helyettese, Stro­be Talbott eredménytelenül végződött előző napi tárgyalásai után megpróbál megegyezésre jutni Jevgenyij Prima­kov orosz külügyminiszterrel a NA­TO—orosz egyezmény vitás — első­sorban katonai — kérdéseiről. A találkozó előtt orosz külügyi for­rások cáfolták, hogy a megbeszélések zsákutcába jutottak volna, s "korainak" nevezték az ilyen értékeléseket. Mind­amellett változatlanul ellentét van a katonai kérdésekben. A Kreml egyér­telmű, írásos garanciákat akar kapni arra, hogy nem telepítenek atomfegy­vereket a NATO új tagjainak terüle­tére, illetve nem állomásozhatnak ál­landó jelleggel nagyobb csapategysé­­geket az érintett országokban. A Nyugat kész magas szintű politi­kai kötelezettségvállalásra, de tartóz­kodik olyan kötelezettségek vállalásá­tól, amelyekkel megfosztaná az új ta­gokat a többiekéhez hasonló védelem lehetőségétől. Mind a NATO illetéke­sei, mind pedig Washington jelezte ko­rábban, hogy további engedmények nem várhatók. Borisz Jelcin elnök ugyan korábban arról beszélt, hogy május 27-én aláírják a megállapodást, ám az orosz illetékesek jelezték azt is: a szerződésre csak akkor van mód, ha az megszünteti a bővítés miatti orosz aggodalmakat. Az amerikai diplomáciai offenzíva után Javier Solana NATO-főtitkár a jövő héten Luxemburgban találkozik Primakoval, de az egyezség sorsa minden jel szerint Albright és Prima­kov moszkvai tárgyalásain dől el. Németországi Biokertészeti tapasztalatok (III.) Boros Csaba, a marosvásárhelyi Bio­kertész Csoport vezetője tíznapos ta­nulmányúton járt Németországban. Alapos dokumentálódása nyomán szer­zett tapasztalatai valóban segíthetnek nemcsak a hazai biogazdálkodókon, hanem általában a mezőgazdaságban dolgozókon. Ezúttal néhány német bio­­farmot mutat be.­ ­ A marketingproblémák átnézése után, a 18 romániai meghívott mun­kacsoportokban próbálta egy­ Románi­ára vonatkozó marketing tervét mo­dellálni. A legjobban sikerült terveze­tet a kolozsvári Milvus, a nagyváradi CRSH, a kissinki biofarm, a vásárhelyi Biokertész Csoport illetve a kolozsvári CUT állította össze, így az­ ő projektjük került megvitatásra. Egy másik cso­port a Buráganra és Munténiára vo­natkozó tervet dolgozott ki. , , Ezek után következett a biofar­mok meglátogatása. Hogyan döntötték el, hogy melyiket látogatják meg? —­s házigazdáink a Köln környéki bio­­farmokat is termelési rendszerek szem­pontjából válogatták ki. Az elsőben a bérlő a Bioland előírásai szerinti ter­méstechnológiát alkalmazza. Két éve vette át a farmot, amelyet­­30 évvel ezelőtt hoztak létre. Most átépítették, svájci tapasztalatokra alapozva. Saját termékeik mellett értékesítik néhány Kilyén Attila (Folytatás az 5. oldalon) Petre Roman hazatért Budapestről "Magas szintű bizalom" Magyarország és Románia kapcsolatai rendkívül ígéretes módon alakulnak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a két ország megbékélésére nyitva álló történelmi esélyt teljes egészében kiaknázzák — állapította meg egybehangzóan S­lorn Gyula miniszterelnök és Petre Roman, a román Sze­nátus elnöke a kormányfő dolgozószobájában tartott szerdai megbeszélésen. Lizt a Miniszterelnöki Hivatal Kommuniká­ciós és Sajtóirodája közölte az MTI-vel. A találkozón a román küldöttség tagjaként jelen volt Teodor Melescanu, a román Szenátus külügyi bizottságának elnöke, Verestóy Attila, az­ RMDSZ, szenátusi csoportjának elnöke és Ioan bonca, Ro­mánia budapesti nagykövete. Horváth Tamás, a miniszterelnök diplomáciai főtanácsa­dója az­ MTI-nek elmondta: évtizedek óta végre valóban van esély arra, hogy valósággá váljanak a két ország vezetői kö­zötti megállapodások, így az­ alapszerződésben foglaltak, va­lamint a Constantinescu elnökkel és a Ciorbea kormányfővel folytatott tárgyalások nyomán született konkrét egyezmények. Tizek között fontos helyen szerepelnek a magyar kisebbséggel szembeni kötelezettségvállalások és olyan konkrét megálla­podások, mint a kolozsvári magyar konzulátus megnyitása, vagy a Bolyai figyelem ügye. Mindkét fél érdeke, hogy ne lanyhuljon az­ a dicséretes lendület, amely a mostani törté­­(Folytatás a 1. oldalon) Klaus Kinkel: A reformokat folytatni kell Klaus Kinkel német külügyminiszter szerdán Bukarestbe érkezve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ro­mánia belátható időn belül az E­urópai Unió és a NATO tagja lesz. Kinkel szerdán délelőtt négyszemközti tárgyalá­sokat folytatott román kollégájával, Adrian Severinnel. Prog­ramjában szerepelt egy találkozó Victor Ciorbea kormány­fővel és egy látogatás a bukaresti német iskolában. A német külügyminiszter szerdán félórás beszédet mon­dott a parlament két háza előtt. Kibben támogatást ígért Ro­mánul euroatlanti integrációs törekvéseihez, de egyúttal le­szögezte, hogy a NATO-csatlakozást illető döntést az­ észak­­atlanti tömb összes tagországa külön hozza meg. E­bben a többi jelölthöz hasonlóan Románia esetében is az lesz a fő szempont, hogy mennyire felel meg a belépéshez szükséges feltételeknek. "Megértjük a román emberek aggodalmait, hogy­ Románia lemaradhat tíz euroatlanti csatlakozásról, és egyfajta politikai és biztonságpolitikai senkiföldjévé válhat. Világosan és egyértelműen szeretném kijelenteni: ez az ag­godalom megalapozatlan. Németország továbbra is a köz­ép- és kelet-európai országok — köztük természetesen Románia — ügyvédje marad" — szögezte le a német külügyminiszter. Dicsérte a romániai reformokat, külön kiemelve tíz alap­­szerződés tavaly őszi aláírása óta kialakult jó román—ma­gyar kapcsolatokat. Felhívta a román parlamentet, ügyeljen arra, hogy­ a reformok töretlenül folytatódjanak. Hétfőtől olcsóbb a török kenyér További befektetéseket tervez Szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Göktaslar Panix Alimpex Kft. Kossuth (Calarasilor) utcai ke­nyérgyárában. Göktas Abdullah, a cég tulajdonosának bejelentése szerint hétfőtől, azaz május 5-től a török cég gyártotta kenyér ára jelentősen csök­ken. Az 1 kg-os kenyér az eddigi 3200 lej helyett ezután csak 2750 lejbe ke­rül, a 900 g-os 2650-be, az 1,3 kg-osért pedig 3650 lejt kell fizetni. Az árcsökkenés nem jár minőségi engedménnyel, sőt, a cég októberig le­szállított árú lisztet fog behozni Ma­gyarországról. Az árcsökkentés rész­ben ennek is köszönhető. A sajtó kép­viselőinek kérdéseire válaszolva a tö­rök üzletember kijelentette: nem tart az állami vállalat konkurenciájától, és további árcsökkentésekről sem lehet egyelőre szó, ameddig stagnál a valu­taárfolyam. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Fele­kezeti Bank marosvásárhelyi kiren­deltsége a tavaly ősszel árverezni szán­dékozta a török üzletember kenyér­gyárát. Tízzel kapcsolatban a tulajdo­nos kijelentette, hogy a banknak nem volt oka árverezni a gyárat. A prob­lémát egy hatvanezer dollár értékű elektromos kemence, robbanása okoz­ta, amelyre a felekezeti pénzintézetnél kötöttek biztosítást. A cég anyagi hely­zetére jellemző, hogy erre a célra nem vettek fel pénzt a banktól. A továb­biakban még szó esett a nehézkes ha­zai törvénykezés okozta problémákról, a bankrendszer hibáiról. A gyár na­ponta 6-7 tonna kenyér legyártására képes harminc főnyi személyzetével, és annak ellenére, hogy mostantól kezdve olcsóbban adja termékeit, további be­fektetéseket tervez._______________ Benedek István Kordában tartani a folyókat A helyhatóságok csődöt mondtak Az árvíz idén sem kerülte el megyénket, s a Nagyküküllőn kívül mindhárom folyónk, a Maros, a Kisküküllő és a Nyárád is kilépett medréből, elsősorban a szántóföldekben téve kárt. A lakott településeket a hetvenes évekbeli árvizekhez képest kisebb mértékben a Nyárád, illetve Dicsőszentmárton fölött a Kisküküllő érintette. A tanulságokról, arról, hogy milyen mértékben lehetséges megyénk vízfolyásainak a megzabolázása a szakembert, Marton Vasile mérnököt, a Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztályának vezetőjét kérdeztük. " Adódnak helyzetek, amikor a leg­fejlettebb nyugati országokban a mi­énknél sokkal jobban működő időjá­rás-előrejelzések és árvízvédelmi rend­szerek ellenére is bekövetkezik a ter­mészeti katasztrófa. Egy folyót kordá­ban tartani a forrásától a torkolatáig pénzügyileg és műszakilag lehetetlen — vélekedett. — Annak ellenére, hogy áprilisra a havi meteorológiai prognózis az év­szaknak megfelelő, minden különös eseménytől mentes időjárást jelzett, a valóságban igencsak eltért a szokásos­tól. Mi az előrejelzésre alapoztunk, de tapasztalnunk kellett, hogy a nagy ha­vazás, a havasesők négyzetméteren­ként 30-40 liter csapadékot, a hegyvi­dékeken hullott hó pedig négyzetmé­terenként 200 liter csapadékot jelen­tett. A 19-ről 20-ra virradó éjszaka nagy mennyiségű eső hullt, helyenként 40 liter négyzetméterenként, ami na­gyon megduzzasztotta a hegyi patako­kat, s elindultak az árhullámok. Április 21-22-én kiöntött a Nyárád, de a helyhatóságok a legtöbb telepü­lésen a 20-án reggel továbbított előre­jelzések nyomán sem tették meg a szükséges előkészületeket. Ákosfalvá­­tól az­ egész völgyet elárasztotta a víz, s ugyanakkor az­ esőzések miatt több termőföldet is lefolyó esővíz öntött el, ami sokkal súlyosabb helyzetet terem­tett, mintha csak az­ áradás lett volna. — E­zek szerint nem működtek jól a Nyárád mente árvízvédelmi töl­tései. Miért? (bodolai) (Folytatás az 5. oldalon) Magáncivódásaim A szomszéd kecskéje Nem kell különösebben magyarázni, hogy miért lenne jó, ha a két ország, román és magyar, valahogyan egyszer­re kaphatna meghívást a NATO-ba. Hazabeszélek, mi mást tehetnék? Ha így történne, akkor nekünk, kisebbsé­gieknek szinte megfellebbezhetetlen demokratikus biztonságot adna, hi­szen józan számítás szerint enyhét hoz­na mindenféle rosszindulatú naciona­lizmusra. Nem vitás, bölcs megfonto­lás volna. Persze, ez a mi szempon­tunk. És van még annyi más, amit a nyugati kancelláriák nagy titokban mérlegelnek. Kishitűség úgy tenni, hogy ők nem tudják a megoldást. Olyan feltételeket szabtak, hogy senki ne tekinthesse holmi felelőtlen játék­nak a csatlakozást, e­bben nincs semmi hiba. Ők a jelentkezők igazi arcát vizs­latják, a megbízhatóságot, s hogy mi rejtőzik a kinyilvánított érdekek mö­gött. Csak ők a megmondhatói, ho­gyan döntenek. Az­ izgalomnyilvánosság arja még pontos adatokkal nem rendelkezhet, de annál tájékozottabbnak tűnik. Jól értesültekben nem szenvedünk hiányt. S ha kell, megnevezik azokat az orszá­gokat, akiknek az­ első nekifutamodás­­ra sikerül és azokat is, akiknek esetleg várni kell, s talán még bizonyítani. Hogy ez merő találgatás csupán? Ki tudja? Amerika külügyminiszter-asszonyá­nak természetesen nem rejtély, ami nekünk az. Vigasztalja román kollégá­ját, az igyekezet nem hiábavaló, de bárhogyan alakul, elkeseredésre ok nincs; ha nem ma, akkor holnap, mert aki akarja, annak sikerül, s minden bi­zonnyal jobb később, mint soha. Szok­ványos szavak, s mégis anyai simoga­­tásnak jó. De annak, aki szemérmes és nem csak annyi jut eszébe mindjárt. Bakot Fülöp (Folytatás a .?. oldalon)

Next