Népújság, 1997. május (49. évfolyam, 82-103. szám)

1997-05-02 / 82. szám

1997. május 2., péntek POLITIKAI KÖZÉLET A lényegről kívánta elterelni a figyelmet f­olytatás az 1. oldalról/ végéről szóló jelentését, és ■— mint mondus — az erről szóló vita végén fogja lemondási­nak okait feltárni. Magurea­­nu ugyanakkor éles kirohbanást intézett az áruló Ion Mihai Iv acepa, a Securitate egy­­kori vezetője ellen, aki 1978-ban szökött az E­­gyesült Államokba. I’acepa egy hete vaktságos kampányt folytat a román saj­tóban Magureanu lemondását követelve, mert az szerinte a Kreml embere és Ro­mánia NATO-csat­lakozása ellen van. Az Al­la hírügynökség idézi Ion Iliescu volt elnök véleményét is, aki úgy véli: Magu­reanu, akinek mandátuma ebben szep­temberben járt volna le, bizonyos külföldi titkosszolgálatok nyomásaának engedve nyújtotta be lemondását. Virgil Magureanu parlament elé ter­jesztett jelentésében figyelmeztette az ország politikusait: amennyiben nem ve­szik figyelembe a hírszerző szolgálat tá­­jékoztatásait, illetve nem békáik össze az­­új országvezet­és "liberális sokkterápiá­ját" a lakosság szociális tűrőképességé­vel, akkor az országban beharangozott változások hamar népszerűtlenné vál­na és Romániat az albán példához ha­sonló veszély fenyegetheti. A kormánykitalíció pártjaihoz tartozó képviselők, mindenekelőtt a keresztényde­mokrata nemzeti paraszt­párt , Nicolte Jo­­nesat-Ca­beni, a titkosszolgálatot felügye­lő parlamenti bizottság elnöke, azt hang­súlyozták, hogy a SRI jelentése felületes, megkerül vagy­ elhallgat olyan problémá­kat, mint a törvénytelen lehallgatásokét, il­letve oly kevés konkrétumot tartalmaz, hogy semmilyen cselekvési támpontot nem nyújt. Szólva tet­ték, hogy a jelentés egy szót sem szól a sajtóban nagy­ pírt felvert és azóta beigazolódott romániai bankbotrá­nyokról. Kifogásolták, hogy az utóbbi he­tek sztrájkmozgalmának lényegéről a tit­kosszolgálat — kérésre — csak nagyon ké­sőn és sajtóbanalitásoktól hemzsegő tájé­­koztatást tudott adni. m­ind a C­yörgy RM­DS­.­.szenátor, miközben bírálta a SRI helyzetértéke­lésének Nyugat- és Európa-ellenes fel­hangjait, amelyek az euroatlanti integ­rációnak kívánnak gátat vetni, rámu­tatott, hogy a jelentés burkolt bírálata a jelenlegi kormányprogramnak is­ el­lenzi a nyugattal való gazdasági együtt­működést. Trunda egyúttal visszauta­sította a jelentés azon vádjait, amelyek az erdélyi magyarság "szeparatizmu­sát", autonómiavágyát megbélyegezve nemzetbiztonsági veszélynek tartják a romániai magyar kisebbség jogos tö­rekvéseit. Szerinte ezzel ismét a lé­nyegről kívánja elterelni a figyelmet a titkosszolgálat, amelynek vezetését az RMDSZ-szenátor legszívesebben egy miniszter irányítása alá utalná. Az RMDSZ egy másik szenátora, dr. Csapó József hozzászólásában a je­lentésnek azokat a kitételeit vonta két­ségbe, amelyek a székelyföldi autonó­miatörekvéseket fenntartó E­rdélyi Magyar Kezdeményezés és Székelyföl­di Egyeztető Tanács tevékenységét ne­vezték szélsőségesnek, Európa-szerte elfogadott nemzetközi dokumentu­mok szellemét idézve — amelyeket Románia is aláírt — a romániai ma­gyarság autonómiatörekvéseit termé­szeteseknek nevezte, kivonván azokat a nemzetbiztonsági vétkek sorából. Beszédét több ízben megszakították a Nagy Románia Párt, illetve a Romá­nok Nemzeti Egységpártja képviselői. "Magas szintű bizalom" (f­olytatás az 1. oldalról) nem­ű­ időszakban a kapcsolatok kitel­jesítését jellemzi. H­­orváth Tamás utalt arra, hogy s’etre Roman a megbékélés történelmi esélyének jegyében vizsgál­ta például a gazdasági együttműködés további lehetőségeit. A Szenátus elnö­ke javasolta, hogy létesítsenek gazda­sági övezeteket — így Bihar megyében közös szabadkereskedelmi övezetet —­­a magyar és a román vállalkozók együttműködésére, és a kormányok ennek támogatására hozzanak­ létre közös fejlesztési alapot. A megbeszélésen nagy súllyal szere­peltek a két ország euroatlanti integ­rációs törekvései. S­lorn Gyula meg­erősítette, hogy Magyarországnak ér­deke Románia csatlakozása a NATO- hoz és az E­urópai Unióhoz. E­zt a fo­lyamatot a magyar vezetés belső meg­győződésből következetesen támogat­ja. Horváth Tamás emlékeztetett arra, hogy a két ország közös cselekvéssel — az alapszerződés megkötésével és a kapcsolatok gyors kiteljesítésével — lényeges akadályt hárított el az integ­rációs törekvések elől. S ezért is fontos, hogy a magyar—románn viszonyban be­­következett fordulat nemzetközi meg­ítélése ne változzon. Horn Gyula a megbeszélésen kiemelte azt is, hogy a két integrációs szervezethez való csat­lakozás kérdésében az országok telje­sítményei döntenek, és e tekintetben a magyar kormány nagy figyelemmel kíséri és lehetőségei szerint támogatja a román vezetés által megkezdett rendkívül bátor reformokat. "A látogatás, a találkozók arról ta­núskodtak, hogy jók a kapcsolatok Ro­mánia és Magyarország között. Úgy vélem, eddig soha nem volt ilyen ma­gas szintű bizalom magyarok és romá­nok között" — nyilatkozta újságírók el­őtt a repülőtéren s­ette Roman,­ti ro­mán szenátus elnöke, aki kétnapos bu­dapesti látogatása után szerda este ér­kezett vissza Bukarestbe. A Rompres jelentése szerint a sze­nátus elnöke rámutatott: "A magyar vezetők — az elnök, a kormányfő és a parlament elnöke — biztosítottak ar­ról, hogy Magyarország is ugyanazon az úton halad, ugyanazok a céljai, mint Romániáinak. Az országunkban bekö­vetkezett nyilvánvaló mély, a demok­rácia irányába ható változás, a tény, hogy Románia biztosítja az itt élő ma­gyar kisebbség számára jogai mara­déktalan gyakorlását, meglepetést je­lenten és igen jól fogadták Magyaror­szágon. sletre Roman látogatásának konkrét eredményei között megemlítette a ro­mán—magyar vegyes kamara megala­pítását és a közös magyar—román gazdasági tér kialakítását. Kiemelte Göncz Árpád köztársasági elnök kije­lentését, mely szerint Magyarország létérdeke, hogy Romániával az oldalán lépjen be a NATO-ba. A demokrácia korában európai jövőnk közös" — hangoztatta végezetül szetre Roman. Az EUCD megvitatta a romániai helyzetet Pozsonyban tartotta vezetőtanácsi ülését az E Európai Kereszténydemok­rata Unió (EUCD) április 17-18-án. Az ülésen sok más napirendi pont mellett Wim van Velzen elnök beszá­molt romániai és bulgáriai munkalá­togatásáról, de napirenden szerepelt az albán kérdés, megválasztották az EUCD három aliim­két, felvetették, hogy az EUCD és KIM 1998 végéig beépül a Eu­rópai Néppártba, meg­vitatták a magyarországi KDNP kér­dését. Kelemen Kálmán, a Romániai Ma­gyar Kereszténydemokrata Párt elnö­ke is részt vett a vezetőtanácsi ülésen, őt kérdeztük meg, milyen véleményt al­kotott Romániáról Velzen úr, aki már­­ciu­s elején járt hazánkban. — Wim van Velzen úr személyesen győződött meg a romániai demokra­tikus fordulatról. Világtörténelmi ese­ménynek tekinti a magyar politikai erők részvételét a kormányzásban. Az l­it al­ elnöke hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az RMDSZ mi­nél hamarabb döntse el — figyelembe véve, hogy az I­.DU is az Ieurópai Nép­pártba fog beépülni — hajlandó-e kér­ni felvételét az E­urópai Néppártba. — Ön is felszólalt az ülésen! — felszólalásomban megköszön­tem Velzennek, hogy támogatja Ro­mánia NATO-felvételét, és a magyar­­országi KD­NI’-vel kapcsolatos vitában tanúsított tárgyilagosságát, realitásér­zékét, amivel további bizalmat előle­gezett a dr. Giczy György és dr. Füzesi Tibor által vezetett KDNI’-nek. — Milyen volt az érdeklődés a romá­niai magyarság iránt? —­ Jaques Mallet, a franciaországi demokrata párti képviselő például arra volt kiváncsi, hogy milyen autonómi­ajogokkal rendelkezik a romániai ma­gyarság. Mario Robles alelnök olyan magyarázatot adott, hogy értesülései szerint a romániai magyarság politikai erői képviselve vannak a jelenlegi ha­talomban, és hogy a romániai magya­roknak fő céljuk az, hogy egyenrangú állampolgárok legyenek a román több­séggel, nem pedig a területi autonó­mia. — Született döntés ezen a tanácsko­záson ? — Elhatároztuk, hogy valószínűleg decemberben lesz S­alonikiben egy vi­tafórum a nyugati kereszténység és az ortodoxia kérdésköréről. Még az év fo­lyamán egy másik fórumon E­urópa és az iszlám kérdését fogják megtárgyal­ni. Októberben pedig Berlinben tarta­nak újabb vezetőtanácsi ülést, amelyen már két fontos kérdés előrelátható. Az egyik az IUCD és az HDU E­urópai Néppártba épülésével kapcsolatos to­vábbi teendők, a másik pedig az em­lített pártok tagjainak megsegítése, hogy felgyorsulhasson országaik integ­rációja az Európai Unióba. Az IUCD egyik alelnökének Gáb­riel Tepeleát választották. (mózes) A szomszéd kecskéje ti­olyfult is az I. oldalról­ fenébe vele, potyára tülekedtem. An­nak, aki hiúságát akár feledni is tudja. I la akarja egyáltalán. fix államelnökünk ellenzékben várja a kényelmes megoldást. Aggódik, mert ez most könnyebb, mis nem arra gondol: ha nem, vajon miért nem? Nehéz neki tudomásul venni és ösz­­szeszedni valami tárgyilagosságot. Inkább irigyre veszi a figurát. Ma­gyarországgal együtt akar NATO-tag lenni, vagy ha ez nem lehetséges, ak­kor együtt akar kimaradni. S ha mi le­kössük a vonatot, jólesne, ha más is lekésné. Ion Iliescu, most, amikor kényelmetlenül érezhetné magá­t, ki­vágja a hamis kártyát, hogy megaka­dályozzon másokat. Pusztuljon a szomszéd kecskéje is, ne eszik a miénk, h­át ez nem valami nagystílű igény. Nyilvánvaló annak, aki megfeledkezik holmi apróságról... Néhány hónapja Romániának esé­lye sem volt ii NATO előszobájában.­­ is nem azok miatt, akiktől most el­várnák tán a hitszegést is egyetlen kör­mönfont cselért. Ion Iliescu (ha bur­koltan is) immár haragosra vált, ha tíz egyiknek sikerül és a másiknak nem. Mintha a most árnyéka ülne a hangulatán, megelőlegezi az ellen­szenvet azok iránt, akik lekörözhet­nek a cél előtt. Könnyen kiismerhető, szembe kellene forduljon önmagá­val, hogy másként mondja, hogy másként lássa. Mert ebben az or­szágban a kibontakozás lehetőségét bizony elodázták mostanáig. Sts nem akárhogyan, eltelt hét esztendő, és nem nagyon mozdultunk előre. Pedig a hatalmasok tetszelegtek éppen ele­get, hogy milyen roppant felelősséget vállaltak magukra. Aztán semmi. Úgy teltek, mintha életre való lenne bennük az akarat, hogy felzárkózza­nak a világ jobbik feléhez. Csak a szövegelés volt kiapadhatatlan, kevés hitellel, így játszották a tétet. Akkor, i­s el­­elszalasztották a bizalmat nemegy­szer. Szerepjátszásuknak ennyi volt a sajátos értéke. De erre már ki gondol vissza? Amikor nekik fikarcnyi lelki­­ismeret-furdalásuk sincs, és úgy osz­togatják a tanácsokat, mintha mi sem történt volna. ___NÉPÚJSÁG 3 Sztojanov—Constantinescu villámtalálkozó Petar Sztojanov bolgár államfő és K­mil Constanti­escu elnök szerdai szófiai megbeszélésén abban állapodott meg, hogy tíz fil­es a NATO-csatlakozás esélyeinek növelése érdekében együtt­működnek a nemzetközi bűnözés elleni harcban — jelentette a Reuter. "Megvitattuk az E­urópai Unióhoz és a NATO-hoz­ való csatlakozásunk stratégiai szándékát illetve azokat a reformokat, amelyek mindkét országban szükségesek ezen szándék megva­lósításához — mondta Petar Sztojanov a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón. A két elnök egyetértett abban, hogy a korrup­ció, a kábítószer-csempészet és a pénzmosás elleni harc döntő fontosságú a piacgazdaság sikeréhez a két országban. "Utófeszí­téseink egyesítése a régió­ gazdasági reformjának gyorsításában és a korrupció elleni harcban, s a hit, hogy a dolgok alapvetően megváltoznak, közelebb visznek bennünket az HJJ- hoz és a NA­­TO-hoz" -- hangoztatta Constantinescu. K­mil Constantinescu­­ szerdán érkezett félnapos látogatásra Szófiába, hogy ti regionális együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről folytasson tárgyalásokat. Csökken a Világbank profitja A Világbank tisztségviselői figyelmeztettek, hogy minden bizony­nyal csökken a pénzügyi szervezet nettó profitja, és így­ kevesebb pénz jut a fejlődő országok megsegítésére, épp­ akkor, amikor egyes nyugati kormányok is lefaragnak a fejlődőknek szánt se­gélyekből. A Világbank tavaly 1,2 milliárd dollár profitot ért el. s­gy része tartalékalapba került, a többiből az adósok kamatter­heinek csökkentését vagy a legszegényebb országoknak szánt ol­csó hiteleket finanszírozták. A pénzintézet profitja részben azért csökken, mert kevesebb a haszna a kölcsönzésen — írta a Reuter. A Világbank szándéka, hogy jövőbeni profit­ja egy részéből a nem­zetközi adósságelengedési program rá jutó részét finanszírozza. A legszegényebb országok adósságának elengedése a hitelezőknek — a Világbanknak, tíz IMT-nek és Párizsi Klubhoz tartozó kor­mányoknak — összesen 8,4 milliárd dollárjába kerül. A kedvez­ményezettek listáján mintegy 20 ország szerepel. Amerikai szenátorok levele Meciarhoz Alfonse d'Amato és Gristopher ST Smith amerikai szenátorok Vladimir Meciarhoz intézett levelükben figyelmeztették a szlovák kormányfőt: tekintettel az emberi jogok helyzetének tavalyi rosz­­szabbodására, Szlovákia valószínűleg nem lesz­ a NATO-csatla­­kozásra első körben meghívott országok között. A két republikánus párti szenátor annak a kongresszusi bizottságnak a társelnökeként küldött levelet a szlovák kormányfőnek, amely az 1975-ös helsinki megállapodás és más, a hidegháború végét jelentő szerződés végrehajtását felügyeli. A szenátorok a kedden nyilvánosságra hozott levélben felszólították a kormányfőt: "lépjen fel határozottan a problémák megoldása érdekében, amelyek ne­gatív módon befolyásolják Szlovákia kilátásait arra, hogy a jö­vőben szabad és virágzó országként foglaljon helyet a nyugati demokráciák körében". Románia az idén dús búzatermésre számít a közelmúlt esőzései ellenére, és azt tervezi, hogy ismét komoly tényezővé válik a nem­zetközi piacon — közölte ki Reuter. A hírügynökség idézte Matéi Georgescu mezőgazdasági minisztériumi igazgatót arról, hogy a növények fejlődése 2,5 millió hektáron — a búzával bevetett 2,59 millió hektárból — rendkívül jó. Georgescu nem vállalkozott a búzahozam becslésére, de mint mondta, az eddigi hírek bátorí­tóak. Hozzátette, hogy ha az időjárás is kedvez, akkor Románia idén felújíthatja a búzaexportot. 1995-ben 7,8 millió tonna ter­mett, amiből 1,5 millió tonnát értékesítettek külföldön. Testvérvárosi kapcsolat Maroshévíz és a budapesti XV. kerület között Testvérvárosi kapcsolatról írt alá szerződést a napokban Romá­niában Maroshévíz, és Budapest XV. kerületének vezetője. A s­laj­­dii L­ászló polgármester által vezetett önkormányzati küldöttség április 25-28-a között vendégeskedett Maroshévízen — tájékoz­tatta szerdán az MTI-t a XV. kerület képviselője. A közlemény szerint az önkormányzati vezetők áttekintették az 1997-98-ra szó­­kt munkatervet, amelynek keretében megállapodtak iskolás gye­rekek csereüdültetéséről, illetve erdélyi történelemtanárok magyarországi továbbképzéséről. A küldöttek találkoztak gazda­sági szakemberekkel, vállalat-tulajdonosokkal, illetve vezetőkkel. A felek kifejezték óhajukat, hogy a vállalkozások közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésével igyekeznek gazdasági együttműkö­dést is kialakítani. Életbe lép a magyar—román szabadkereskedelmi szerződés? Románia a múlt hónapban let a CHITA tagja, s amint a szük­séges jogi procedúra lezajlik, a megállapodás részeként a ma­gyar—román kétoldalú szabadkereskedelmi szerződés is életbe léphet. Magyarország eddig az EU 15 tagországával, az HUTA négy tagjával és a CT­T­TA öt országával kötött szabadkereske­delmi megállapodást. Törökországgal ez év január 1-jén írták alá a szerződést, amelynek értelmében a korlátozásoktól mentes ke­reskedelem július 1-jétől lép életbe — hangzott el az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Magyar—olasz—szlovén kormányfői tanácskozás Magyarország valóban baráti ország, kész mindenben segíteni Szlovéniát, s itt olyan a légkör, hogy minden problémára meg­oldást lehet találni — jelentette ki szerdán az MTI-nek adott nyi­latkozatában Milan Kucan szlovén elnök. A megbeszéléseken körvonalazódott, hogy a két ország tíz európai integráción belül is mindig segíteni fogja egymást, s megtalálja a maga helyét. El­­mondta: konkrét dolgokról konzultáltak, s ezeket a kérdéseket a továbbiakban a két kormány, a szakminiszterek tárgyalják meg. Ilyen alkalom lesz a május 20-án Budapesten tartandó magyar— olasz—szlovén kormányfői találkozó. Hírszerkesztő: Kilyén Attila Az idén exportra is jut búza

Next