Népújság, 1997. június (49. évfolyam, 104-123. szám)

1997-06-25 / 120. szám

1­997. június 25—29. Isten hozta városunkba! Bine at­ venit In órásul nostru! ? * Willkommen in unsere Stadt! Welcome to Our Town! Soyez les bienvenus en notre ville! !­deje van az ünneplésnél? Já­ magyiképpen "ideje van a szólás­i*­ nak", munkának, azonképpen ideje van az ünneplésnek is. A Biblia, közös hagyományaink is arra taníta­nak, hogy a hetedik napot szenteljük meg. Az 1989 óta eltelt több mint hét esztendő alatt megéltük, megtapasz­taltuk a történések, az emberi érzé­sek egész skáláját. Voltunk vidámak és voltunk szomorúak is. Nagyon so­kan közülünk bizakodással dolgoztak, munkálkodtak a mindennapi kenyé­rért vagy szellemi, művelődési, gaz­dasági, társadalmi gyarapodásunkért. Ezt a munkát hivatottak megszen­telni a Marosvásárhelyi Napok, me­lyekkel egy kis bizakodó örömet sze­retnénk nyújtani egymásnak, mind­annyiunknak, a város apraja-nagyjá­­nak, fiataloknak és öregeknek, romá­noknak és magyaroknak, sportolók­nak és mozgássérülteknek, munká­soknak és értelmiségieknek, munka­­nélkülieknek, munkavállalóknak és vállalkozóknak egyaránt. A Marosvásárhelyi Napok rendez­vénysorozat korszerű keretben szeret­né föleleveníteni a Marosvásárhelyre ^jjgÉM^posan jellemző vásártartást, illetve' 1/?Ijívhéti,ifvárciki tanács úgy döntött,­ a­ MaroSsíisarhélyi Jüanokon Hurtyadi tffátyás 1482-bervkAC:^i^ik­­totéága rf&ít'máss: kt^erkí# pél­da: ’Éj-Amiért lilékét, valamennyi hí­vünket, egyenként és együttesen, kis és nagy kereskedőket, vásáros embe­reket, utasokat jelen levelünkkel biz­tatunk, bátorítunk és biztosítunk, hogy a nevezett vásárokra, avagy évi szabad sokadalmakra, mely tőlünk, amint előre bocsátottuk, fent említett W­a­s­a­r­h­e­s mezőváro­­s­u­n­k­b­a­n örökre enge­délyeztetett, összes árui­tokkal, eladó dolgaitokkal és javaitok­kal szabado­san és ügyei­tekre nézve minden féle­lem nélkül jöjjetek, sies­setek és ipar­kodjatok..." (latinból fordította dr. Tóth István). A századok során Marosvásárhe­lyen a közösség mozgalmas életét tükröző, számos művelődéstörténeti feljegyzésre méltatott rendezvényt szerveztek. Az erdélyi diéta 35 eset­ben tartott itt országgyűlést, és a val­lási türelmességet a vártemplomban erősítette meg 1571-ben. Közismer­tek a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjainak művelődési törekvései és a Bernády-korszak igen sok rendezvénye. 1936. augusz­tus 15. és szeptember 15. között, Emil Dandea polgármester idejében "Marosvásárhely Hónapja" kereté­ben sok előadást, koncertet tartot­tak. 1937 őszén a Marosvásárhelyi Találkozón tartotta híres beszédét Tamási Áron. Szándékaink és reményeink szerint a Marosvásárhelyi Napokon ezeket a hagyományokat szeretnénk felelevení­teni, illetve folytatni, természetesen a korszerű, nagyobb várossá növeke­dett mai Marosvásárhely sajátossága­inak figyelembe vételével. A rendez­vények felölelnek szinte minden fajta tevékenységet, melyek három nagy csoportba oszthatók: — szellemi élet, művészet, tudomány; — ifjúság, sport, játékok, szórako­zás; — gazdaság, hagyományos és kor­szerű vásár, üzletember-találkozó, melyek a város gazdasági életét hiva­tottak serkenteni. A várat — amennyire lehetett — "kitakarítottuk". Reméljük, hogy az első Marosvásárhelyi Napok rendez­vény egyben születésnapja lesz az egész várost szolgálni óhajtó és a város összes lakója által kedvelt Várnaié. A rendezvényeket a lehetőségek, az önkéntes felajánlások alapján állítot­tuk össze. Kérjük, nézzék el nekünk az esetleges balfogásokat, szervezési hibákat. Reméljük, ígérjük, hogy egy esztendő múlva — a tanultak alapján — jobban készítünk elő mindent. Köszönjük a széles körű részvételt. Köszönjük a nagyon sokak részéről már tapasztalt hozzáállást és támoga­tást. Ha ez az első rendezvény csak annyit bizonyít önmagunknak és a vi­lágnak, hogy tudunk együtt, mind­annyian bizakodóan imádkozni, mű­velődni és örülni, már akkor is el­mondhatjuk, hogy “feljutottam s meg­érte, megérte". (Bodor­­Péter (­útja muzsikál Cliforum Forum Syculorum, Fo­­r­o­rum Syculorum in metis Tarta­­riae, Zekelwasarhel, Oppidum Wasar­­hely, Újvásárhely, Új Székelyvásárhely, Agropolis, Osorhely, Mures Vasarhely, Neumarkt—Wasarhely, Marosvásár­hely. "E felséges vidék úgy magához ra­gadt, / Hogy szűk elmém éppen a fel­hőkig dagadt" — kies halmodon Cso­konai múzsája tölti színültig a gara­bonciás keblét édes hazája képével, (­Irunyadiak, II. Rákóczi Ferenc, fel. Bethlen Gábor városa, or­szággyűlések helye, Borsos Ta­más, Aranka György, Telekiek, Bolya­iak városa, Gecse Dánielek, Tolnai Lajosok, Köteles Sámuelek városa. Utcáidon kopognak lépteik. Mento­­vich Ferenc, Petelei István, Berde Má­ria, Moher Károly, Bözödi György, Sa­lamon Ernő, Kőszegi Margit, Kovács György, Harag György, Székely János, Szőcs Kálmán, Sütő András városa. Nyelvmívelő Társaság, Kemény Zsig­­mond Társaság városa. frcsilla Parsifulá­ros, egyetemi város, gaud­eamusok vá­rosa, virágóra-város. Tíz-ötméteresre nyúlánkozom,­­ hogy ötszáz méter magasból szemlélhessem a Somostetőről a Maros városát. Vármegyeháza, Köz­­művelődési Ház, Toldalagi-palota, A­­polló-palota, Teleki-ház, Régi Várme­gyeháza, Lábasház, Kendeffy-ház, Te­leki-ház, Görög-ház, Egyetem, Klini­kák. Tisztviselő-telep, Trébely, Kálvária, Oncsa-teleg­, Kövesdomb, Hidegvölgy, Poklos-patak, Tudor-negyed, Vegyi Kombinát, Aranykakas, Wkend-telep, Cementlapok. ■ * FlekkenfiSh­a. Súrlott Grádicsi Éko­­sa. Vári Ata alagútja. Északi szimbég 46° 33’, keleti hosszúság 24° j®|| svyernády György városa. y 1109 CJj főbíró és polgármester városié "Mennyi változások, hány scé­­nák váltanak. Szorgalom és tolvajság piaca, város. Céhek városa. Szabók, szűcsök, mé­szárosok, íjgyártók, kötélverők, lakato­sok, tímárok. Vargák, borbély-khirur­­gusok kerekesek, asztalosok-kádárok Fazekasok-kályhások, pajzsosok, csi­szárok, csizmadiák, nyergesek, arany­­míves-ötvösök, kovácsok, késesek. Kö­télgyártók, gombkötők, szappanosok, szántók. Boldogasszonyosok-jótékony­­kodók-betegápolók, temetkezők. Fésü­­sök-esztergályosok, kordoványosok, kéményseprők, cipészek. Kőmívesek, kalaposok, pléhesek és üvegesek. Sza­tócsok, kefekötők, gyepmesterek. Ku­­pások, bognárok. Pogácsások, mézes­bábosok. Tőzsérek, singesek, rőfösök, szenesek. Meszesek, fások, deszkások. Bolgárkertészek, kofák. Füvesek, szé­nások. Borvizesek, kóberesek, degenye­­gesek. Olcsójánosok és zsákbamacs­kátok. Históriások, komédiások, lég­ióm­ászok,kín torn­ászok. O­rszágos gdaod álmák városa, minden darab hét, ma elprédálva. H­ít, hét, hét, minden darab hét! Marosvásári fl Újgondolkodók és flaszteragyúak'Ván Ktf. Bolyaiak szelle­me és hodtjjtiság jfttd­jegágya. Március idusa, fekete \$Uíív&is. ”E földön telmes /xirkepelfpwQ ganak.” j _ Zsenik és zatUármé indulatok városa^ Eszcsíra-fojtogatok leshelye, Európa' k­érí­ reszttitja, pomT^^SiáI00orok fogadója, mentorok és:m^Mmu0ovagok,pp^g^ Maros jámbor vegyes vár Zb^l-ös Ávíuí a jó­ma gonosz határaimért­, jff Hasgonegyedik szdm& ifská régp kristálpevegőjű reméffi#, iM tudatos ,­ polgárok fegyelmezett Igzuksapíga, müveik jfdhgL^djjpn pmektdnak ,­&. Nfigy Mtvlátotn és fety, aki m vmgeték­eit, az idők végezetf&föltegálja, olyan mi­nősítést, hog­y Tw&fátnák jó me né­pednek jólétet, rangot, lakosaidnak bé­két és boldogságot teremjen. Ifi A főtéren Bodor Péter kútja nuj­­zsikál. Bölöni Domokos

Next