Népújság, 1997. június (49. évfolyam, 104-123. szám)

1997-06-03 / 104. szám

4 NÉPÚJSÁG Erdőcsinádi csoda Az idei Tavaszi Gyöngykoszorú találkozót kissé megkésve tartották, de annál visszhangosabb sikerrel. Ez már a negyedik táncosparádé volt, szervezői: az Erdőcsinádi Református Egyház, az EMKE Maros megyei szervezete és a helyi önkormányzat — Lu­­kácsy Szilamér lelkész. Szabó Éva, Szabó György Pál elnök. Lukácsy Szilamér tiszteletes úr röviden értékeli a rendezvényt. — Gyönyörű időt fogtunk ki a sok eső és hideg után. Napfényben fürdött az ünneplőbe öltözött falu, csodálatos volt a népvise­letbe öltözött csoportok felvonulása. A felvonulók között ott láthattuk az éppen Erdélyben turnézó Magyar Állami Népi Együttes vezetőit, tagjait, ott volt Serfőző Sándor igazgató, Sebő Ferenc művé­szeti igazgató, Mihály­­tábor koreográfus, sis per­sze az elmaradhatatlan "öreg" köröndi: I.Ormer La­jos táncmester, az örök anekdotázó, örökvidám műsorvezető. A szokásos ökumenikus istentisztelet Csinád köz­pontjában, a megszokott té­ren zajlott, az ige, melyet hirdettem (Zsolt, 37:5), bi­zalomra és megmaradásra hívott: "Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd Ő teljesíti." Reményik Sándor Vála­sza Makkai Sándornak — ez volt a rendezvény világi jeligéje: "és csakugyan elha­tározónak vagyunk, hogy utolsó csepp vérünkig meg­maradunk, szülőföldünkön... a kisebbségi önvédelem jo­gos útjait keresve... A trassylván csillagok pedig felettünk. És semmi más. Nekünk lehet , mert kell." A művelődési otthonban jómagam és Szabó György Pál köszöntöttük az egybe­gyűlteket, a meghívottakat, akik között ott volt id. Haáz Sándor, népviseletünk jeles tanulmányozója és szakértője, Kelemen Ferenc egykori táncos, rádióriporter, Jánosi József koreográ­fus, Barabás László néprajztudós, a már említett Ser­főző Sándor, Sebő Ferenc, Mihályi Gábor és más er­délyi és magyarországi vendégek. A zsűribe az­ emlí­tett személyeket hívtuk meg. — Kérem, sorolja fel a megjelent együtteseket! — A csinádtak öt párral táncoltak, magam vezet­tem a csoportot, Körtvélyfája 8 párral jött (vezető­jük Csizmás János), a marosszentgyörgyi gyerme­kek Aranyeső csoportját Pethő Gabriella hozta, de szakirányítóik ismert egykori és mai táncosok; a marosvásárhelyi Magányosok Klubja képviseletében Székely Árpád énekelt, szép cigánytáncot is láttunk. Következtek a vajdaszentiványi hagyományőrző tán­cosok (Mező P. István), aztán a mezőpaniti tánco­sok és a citerazenekarok (Deák Júlia), a maros­szentkirályi Vadrózsa öt párral, a magyarós kicsi cso­port (Kristóf József), Búzásbesenyőből először jött el kilenc párral az ottani Bátoni János Művelődési Ház tánccsoportja (Béres László, Németh Elemér), aztán következtek a gernyeszegi Na­briszté (Nefelejcs) ro­ma táncosai (Bakó György) új csapattal, egészen megfiatalítva, aztán szintén nagy sikert arattak a me­­zőbándiak, együttesük neve Komlód (Böjthe Zoltán és Judit). Disznajő öt táncospárral és három­ énekes­sel, 13 tagú dalcsoporttal (Csősz Irma) jött el, és a műsort a két felfelé ívelő marosvásárhelyi együttes zárta: a Boróka ifjúsági együttes tíz párral (Veress Kálmán), énekelt Kásler Magda, és a 75 (!) tagú Napsugár Gyermekegyüttes, melyet éppen az erdőcsi­nádi származású Füzesi Albert vezet, fergeteges volt a siker. É­s külön felléptek a zenészek is: Kurcsi Sanyi és Kurcsi József Csinádról, Orbán Áron Búzásbese­­nyőből, Márai Ferenc és Szabó Zoltán Marosszentki­­rályról, a panm citerások, Horváth Elek híres vajda­szentiványi bandája, mellette Panci Gyulti brácsás és Ötvös József bőgős, aztán a kört­­vélytájiak, Kerestély Béla, Levente, Veress András, Ko­vács András és László. A budapesti Állami Népi Együttes tagjai nem tudtak elszakadni az élménytől, Ser­főző Sándor igazgató így ki­áltott fel: "Ez az erdőcsanádi csoda!" Hogy így összegyűl­nek, így­ táncolnak, ilyen szép és eredeti a népviseletük, ez a szerves összefogás, össze­tartás, és az ellátás­­ugyanis a turné előtt itt voltak elszál­lásolva, az ifjúsági táborban). Délután öt óra tájban a csoportok vezetői és a szak­emberek értékelő megbeszé­lést tartottak, a táncosok pe­dig folytatták a táncot. Itt mondunk köszönetet Koszo­rús Kálmán zenekarvezetőnek és zenekarának, Sinkó András tanár úrnak, akik minden csoportot segítet­tek zenével és az esti bált is ők muzsikálták. Er­­dőcsinád jó házigazdának bizonyult ezúttal is, szendviccsel, borral, kaláccsal, töltött káposztával kínálta vendégeit. Dicséret a szorgos kezű asszo­nyoknak, az IKE tagjainak az önzetlen munkáért! A csoportoknak emléklapot és egy-egy Korondon készült, szép színes mázas tányért adtunk, ezzel a felirattal: Erdőcsanád 1997. E­zek a "trófeák" egykor nagyon értékesekké válhatnak, mert az emberi összefogás, az önkifejezés, a nép művészetének be­szédes bizonyítékaiként hordozzák sajátos üzenetü­ket a bennünket követő nemzedékeknek. Külön elismerés a Maros megyei EMKE­-nek, mert ezúttal tehetősen, az ilyen rendezvény rangjához mél­tóan támogatta a Csinádi Gyöngykoszorút! lejegyezte: Bölöni Domokos KÖZÉLET 1997. június 3., kedd Tisztábban láthatunk eb-ügyben _ Állatviadalokért 3-5 milliós büntetés Egy előző lapszámunkban a ve­szettségről készítettünk interjút a szakemberrel. Most arról szólunk, hogyan döntött a helyi tanács — többek között e betegség meg­előzése érdekében is — az ebtar­tásról, az ezzel kapcsolatos köte­lezettségekről, no, és természete­sen a kihágások büntetéséről. Bizonyára emlékeznek még olvasóink, hogy a polgármesteri hivatal nemrégi­ben találkozót szervezett a somostetői állatkert előadótermében kóbor kutyák és állatviadalok ügyében. Meghallgatták a­ szakemberek véleményét,­­az állatvé­dőket, megszólalt a sajtó is. Nos, a­kkor a helyhatóságiak ígéretet tettek, hogy­ módosítanak a határozat­­tervezeteken, annak megfelelően, ami a tanácskozáson elhangzott. Ez meg is történt. A köz- és magánterületek szak­­igazgatósága az állategészségügyi igazga­tósággal, valamint az­ Orvosi és Gyógy­szerészeti Egyetemmel közösen létre­hozza a sintérséget. Az anyagi-pénzügyi alapot a megyei állategészségügyi igaz­gatóság, a marosvásárhelyi állategész­ségügyi körzeti rendelő, az OGYE, va­lamint az­ Állatvédő Egyesület fogja biz­tosítani. A szükséges személyzetet pol­gári szerződéssel alkalmazzák. A hatá­rozat életbe ültetését pedig a polgár­­mesteri hivatal szakigazgatósága bizto­sítja. Terv is készült arra vonatkozóan, hogy­ a kóbor kutyák számát távlatilag csökkentsék. Ez azért is fontos, mert a becslések szerint évi kétezerrel nő ezek száma a természetes szaporulat révén. Ha pedig kártalanítják a nőstény kutyá­kat, jelentősen csökkenhet a kóborlók száma. Ehhez — többek között — egy állatorvosra, állategészségügyi technikus­ra, egy járműre van szükség. A befogott állatokat az Assisi Állatvédő Egyesület által biztosított járművel szállítanák be, majd ivartalanítás után ugyenezzel he­lyeznék vissza őket előző környezetük­be. Természetesen az ivartalanítás után az ebeket néhány napig még tartani, etetni kell. Aztán szükség lesz egy krematóriumra, személyzetre, azon kutyák euthanáziájára, melyek öregek vagy betegek. Nem csak kasztrálni fog­ják, hanem oltani is a befogott ebeket, s ezzel el kívánják kerülni a betegségek terjesztését. A másik határozat a kutyák tartásával és az állatviadalokkal kapcsolatos. Az alapvető követelmény a kutyatar­tással kapcsolatban az, hogy a tulajdo­nos gondoskodjon arról, hogy­ a kutya, vagy kutyák ne zavarják a szomszédo­kat. Továbbá gondoskodnia kell az évi rendszeres veszettség elleni beoltásuk­ról. Ez vonatkozik a tömbházak ebtar­tóira is. Közterületeken (parkokban, nagyfor­­galmú utcákon, tömbházak közötti te­rületeken) a kutyákat csak pórázon sza­bad sétáltatni. Gyerekjátszótereken még pórázon sem. A harapós kutyák szájko­sarat kell hogy­­viseljenek. Póráz nélkül csak külterületeken és kisforgalmú ut­cákban engedélyezett a kutyasétáltatás, és ott is csak felvigyázat mellett. Ila a tulajdonos nem gondoskodik a kutya ve­szettség elleni oltásáról, 100.000— 200.000 lejig büntethető. Ugyanennyi büntetést szabhatnak ki a tulajdonosra, ha póráz vagy szájkosár nélkül találják a kutyát. A játszótereken kutyáját sétál­tatom 300.000-tól 500.000 lejig terjedő büntetés vár. Ha a tulajdonos nem gon­doskodik az eb megfelelő táplálásáról, száztól kétszázezer lejig bírságolható. Ugyancsak büntetik azokat, akik a ku­tyákat kínozzák, uszítják, a kölyköket vagy felnőtt kutyákat közterületeken el­hagyják (300.000—500.000 lej). Ha ok nélkül bántalmazzák, provokálják a ku­tyákat, s ezáltal vitát provokálnak a la­kók között, kétszázezertől négyszázezer lejig büntethető az, akit ebben hibásnak találnak. A legsúlyosabb pénzbírságot az ál­latviadalok szervezőinek helyezik kilá­tásba. 3 milliótól 5 millió lejig büntet­hető a vétkes. Ez a javaslat a már említett somostetői tanácskozáson született abból a meggondolásból, hogy az ilyen jellegű viadalokon milli­ók cserélnek gazdát, tehát a büntetés­nek is ilyen nagyságrendűnek kell len­nie. Az állatviadal megfogalmazást pe­dig azért választották, mert egyelőre ugyan csak kutyákat "verekedtetnek", ez azonban nem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy idővel más állatokat is egymásra uszítsanak nyereség remé­nyében. A büntetéseket a municípiumi tanács, az egészségügyi és az állategészségügyi rendőrség által meghatalmazott szemé­lyek róhatják ki. Bakó Zoltán Kábeltévé: mennyire jogszerű az előfizetői díjak emelése? Bár néhány esztendő eltelt már azóta, amióta az első ká­beltelevíziós társaságok meg­jelentek Romániában, ma sem mondhatni, hogy ezek háza táján minden a legnagyobb rendben lenne. Az 1997-re már több mint kétmilliós előfi­zetői táborral számoló piac legnagyobb gondjait az utób­bi években a szerzői jogvédel­mi törvény megjelenése, vala­mint az infláció okozta előfize­tői díj állandó (felfele) hullám­zása jelentette. A marosvásárhelyi Tele Satco, akárcsak több más romániai kábel­­televíziós társaság, az első szerző­désekben az előfizetői díjat a min­denkori­­ amerikai dollárnak meg­felelő lejösszegben állapította meg. A társaság ma emiatt kapja a leg­több kritikát.­­ Egydolláros, tehát havi kb. 7000 lejes kábeltévés "bér­letről" beszélni akkor, amikor or­szágos szinten 19.000-20.000 leje­ket fizetnek, szerintem lehetetlen— mondja Mircea Musgociu, a Tele Satco igazgatója. — A társaság ha­vi kiadásai jóval meghaladják ezt az­ összeget. Amikor beindultunk, nyolc műholdas és két földi szórású adás sugárzására köteleztük ma­gunkat az egy dollár fejében, az azóta megnövekedett igények nyo­mására pillanatnyilag 16 műholdas, 4 földi szórású és egy videoadásunk van. Az­ első szerződések megfogalma­zásakor természetesen ügyelni lehe­tett volna arra, hogy a társaság ne lehessen támadható az előfizetői díj ilyenfajta megállapítása miatt. A Ma­rosvásárhelyen működő másik kábel­tévés cég, a Portal szerződése példá­ul így fogalmaz: a társaság az árak változásának függvényében szabja meg a díjat. Mircea Musgociu elis­meri: Tévedés történt. — De orszá­gos szinten megtörtént ez a tévedés — állítja. — És akkor még nem le­hetett tudni, hogy lesz-e, és egyálta­lán mikor szerzői jogvédelmi törvény. Amióta ez a törvény megjelent, a ki­adások jelentősen megnövekedtek, szinte minden adásért fizetni kell. Akkoriban az egy dollár fedezte a tíz adás és a frissen kiépített hálózat fenntartásának költségeit. Miután azonban megjelent a jogvédelmi tör­vény, megkétszereződött az adásaink száma és a kábelek is öregedni kezd­tek, a kiadások maguktól értetődően megugrottak. Ennek következtében az­ előfizetői díj is magasabb lett. A Consprotect Fogyasztóvédelmi Egyesület nevében három előfizető nemrégiben beperelte a Tele Satcót a szerződésben foglaltak be nem tar­tása miatt. Ők hárman így próbálnak érvényt szerezni saját — vélt — iga­zuknak: a két fél között aláírással szentesített szerződés egyoldalú fel­rúgása miatt kérik a másik fél meg­rovását. Esélyük azonban, hogy meg is nyerjék a pert, tulajdonképpen nincs — véli Mircea Musgociu. — Előtte a Fogyasztóvédelmi Hivatalnál is bejelentést tettek, ám az­ ekkor végzett ellenőrzés bizonyította: nincs igazuk. Mind a Tele­Satco, mind pedig a Portal vezetője kiemelte, hogy a költ­ségek megugrásának pillanatában egyikük sem emelte hirtelen díjsza­bását, hanem csak fokozatosan, míg el nem érték a jelenlegi 16.000 lejes összeget, amely vélemények szerint csak arra elég, hogy fenntartsák ma­gukat, fejlesztéseket, bővítéseket már nem tesz lehetővé. Ennek ellenére több marosvásárhelyi előfizető sokall­ja ezt is, és legtöbben már azt fon­tolgatják, hogy lemondanak az előfi­zetésről. A kábeltévések érdeke azonban természetesen az, hogy ha lehet, egyetlen előfizetőt se veszítse­nek. A Megyei Fogyasztóvédelmi Hiva­tal vezetője, Emilia Leah szerint a Tele Satco régi szerződései, amelyek 1 dollárban állapították meg az előfi­zetői díj összegét, megváltoztathatók.­­ A szerzői jogvédelmi törvény megjelenésével egyidőben a régi szerződések érvényüket vesztették, hiszen a bennük foglaltak már nem feleltek meg a valóságnak. Hozzánk több bejelentés is érkezett, miszerint a Tele Satco önkényesen és egyolda­lúan megváltoztatta a szerződésben megállapított dolgokat, ezek nyomán többszöri ellenőrzést végeztünk, de mindannyiszor ugyanarra a következ­tetésre jutottunk, hogy a bejelentés megalapozatlan. Mi azt javasoltuk a társaságnak, egészítse ki régi szerző­déseit egy járulékos okmánnyal, amelyben rögzítsék a dolgokat, mert jelenlegi formájukban tényleg nem felelnek meg a valóságnak. A változ­tatásokat a nyáron ellenőrizzük. Mircea Musgociu, a Tele Satco ve­zetője kijelentette: elkezdődött a régi szerződések cseréje, ezért mindenkit a cég székhelyére várnak, az 1918. December 1. út 3. szám alá, hogy az új szerződéseket aláírják. A fogyasztóvédelmi törvény előír­ja: a szerződéseket csak az­ aláíró felek együttes hozzájárulásával le­het megváltoztatni. Ilyen értelem­ben akár azt is mondhatnánk, hogy a Tele Satco önkényesen járt el az előfizetői díjak újramegállapításá­­nál. A szerzői jogvédelmi törvény megjelenése miatt azonban a régi szerződések de facto érvényüket vesztették, hiszen a társaságnak a hálózaton szórt adásokért előfize­tőnként kell a kialkudott vagy meg­állapított díjakat kifizetnie, egyikért többet, a másikért kevesebbet, de mindet összevetve már ezekre el­megy az egy dollárnak megfelelő lej­­összeg. Az előfizetőknek, akik a ma­guk igazát szeretnék védeni, ez ter­mészetesen nem vigasz. Ők azt lát­ják: megállapodtak valakivel egy dologban és ez a valaki most nem tartja be azt, amiért aláírásával hi­telesítve leszerződött. Legtöbbjüket nem érdekli, mi miért és mi mennyiért kerül a képernyőre. Az­ előfizetői díjak azonban visszavon­hatatlanul megemelkedtek, függet­lenül attól, hogy ez­ tetsz­ik-e vala­kinek vagy sem. A fogyasztóvédők szerint teljesen jogszerű a díjsza­bás megemelése. A kábeltévések szolgáltatásai az évek során tagad­hatatlanul javultak és a jelek sze­rint további magyar és román adá­sok megjelenésére lehet a műsorrá­cson számítani. Ettől függetlenül a szerződést összeállító jogtanácsosok hibájából kétségtelenül kelepcébe esett a­­Tele Satco, hiszen a Portal­­féle megfogalmazással valószínűleg egyetlen előfizető sem tudott vol­na támadásainak alapot szerezni. "Tény, hogy ebből a hibából város­ra szóló csúnya ügy kerekedett, de a probléma nem csak Marosvásár­helyen, hanem más településeken is előállt. Megoldás? Aláírni az új szerződést vagy lemondani a régit... Esetleges alternatívát senki nem kínál. Talán nincs is? Farczádi Attila

Next