Népújság, 1998. január (50. évfolyam, 1-21. szám)
1998-01-03 / 1. szám
1998. júniuár 3., szombat II. János Pál (Folytatás az 1. oldalról) A pápa, aki az AIP szerint szemlátomást elemében volt, elítélte a nők és a gyermekek elleni erőszak terjedését. A szentatya szerint "az emberi jogok egyik legelterjedtebb megsértéséről van szó, amely tragikus módon a terror eszköze lett. Nőket ejtenek túszul, gyermekek esnek vad tömegmészárlások áldozatául". Ehhez járul még a "prostitúcióra kényszerítés és a gyermekpornográfia, valamint a gyermekek dolgoztatása, kizsákmányolása rabszolgatartó körülmények között." "Gyakorlati intézkedésekre van szükség, hogy véget vessünk az erőszak eme fokozódásának" — hangoztatta II. János Pál, aki nemzeti és nemzetközi jogi intézkedéseket sürgetett. A pápa a csütörtöki misén nyugtalanságát fejezte ki a korrupció fokozódása miatt, amely a társadalom számos rétegeibe, így még az igazságszolgáltatásba is behatolt. Ahhoz, hogy leküzdjék a korrupciót, "a hatóságok eltökélt akaratán túl szükség van a szilárd erkölcsiséggel felvértezett összes állampolgár nagylelkű kiállására" — mondta, ám rögtön figyel újévi üzenete meztelen: "ebben a csatában az elsődleges felelősség a köztisztségeket viselő személyekre hárul". "Semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy a közjóra szánt forrásokat más magáncélokra használják fel, de még kevésbé engedhetjük meg, hogy bűnözők érdekeit szolgálják" — jelentette ki. A pápa hangsúlyozta, hogy a közpénzek elsikkasztása főként a szegényeket sújtja, akiknek nincs más lehetőségük, mint elviselni az igazságtalanságot. A szentatya az igazságtalanság legsúlyosabb formái között említette az uzsora szégyenletes fekélyét és a méltányos hitelszerzés lehetőségének hiányát. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának idén esedékes 50. évfordulója kapcsán a pápa drámainak nevezte a tényt, hogy napjainkban is nyíltan megsértik e jogokat — elnyomással, konfliktusokkal és korrupcióval. Mindenkit — egyéneket, családokat és nemzeteket — felszólított, hogy éljenek igazságban, és küzdjenek a békéért. A felelősségtől senkit sem lehet mentesíteni — mondta. Éjféli harangszó Minden év végén, december 11-én éjfél előtt megkondulnak a marosvásárhelyi Vártemplom harangjai is. A torony két harangjának érces hangjaszáll a megyeszékhely fölött, elsiratva az óévet és Isten után kiáltva az új esztendőben. Amint azt Fülöp G. Dénes református tiszteletes, a Vártemplom lelkipásztora elmondotta, a vártemplom harangjai közül az I. világháború idején, 1910. december 1-jén négyet ledobtak a toronyból és beöntötték ágyának. Csak a jelenlegi kisebb maradt a helyén. A tízmázsás nagyharangot pedig 1929-ben adományozta Váli Domokos. A harangozói szolgálatot mintegy húsz éve Kiss Iva, férje, Kiss Ferenc segítségével látja el. Ők konditoltáik meg december 11-én éjfélkor is a hozzávetőlegesen 700 éves öreg templom harangjait. S e harangszó jelezte egyúttal a híveknek az év utolsó istentiszteletének kezdetéi i, amelyet tizenkét évvel ezelőtt vezetett be a tiszteletes úr a vártemplomba. Persze, ez soha nem a szokványos istentisztelet. Inkább egy találkozó, ahol minden különösebb liturgia nélkül, csendben lépik át az új esztendő küszöbét a hívek Előlohász után zsoltárokat énekelnek, majd bibliaolvasás következik és a "Te benned bíztunk elejitől Jógin" című zsoltár eléneklésével végződik a találkozó. A templomból kimenet kezet fog a testvéri közösség lelki megerősítésként az új esztendőre. (szilveszter) A fiatalok nagy része kosaras bulival köszöntette az új évet. S mint ilyenkor szokás, volt, aki a kazettásmagnót, az italt, a hideg tálakat, nos meg a szép lányokat vitte a mulatságba (folytatás az 1. oldalról) Karácsonykor meghatódunk, szilveszterkor eldobjuk magunkat. Lakónegyedünk, a Tudor, hagyományosan, december végi robbanékonysággal pukkantja ki, hogy nekünk nem Mohács, hanem Bosznia kell. Újév első napján nem jó, ha asszonyember nyitja ránk az ajtót. Miután egész éjjel nem aludhattunk a környék sajátos szilveszterezési módja miatt, fél hét felé elszenderedtem, a fölöttünk levők (mind a bulizó ifjak, mind a nótázó transzközép) elcsendesedtek, s most már ettől ment ki szememből az álom. Mihelyt megszoknám a rosszat, jóra vált, és akkor az okozza a galibát. Felöltöztem hát, fogtam a szemetesvedret, és lettem valaki. ("Valaki vigye le a szemetet!") Közben magam nyitottam ránk elsőnek 1998-ban, úgyhogy balsors már nem érheti a kisded hajlékot. Reggel a járdákon, az utcán szintén a szemét az, amely lépten-nyomon feltűnik. Sebaj, ma csak szombat, hétfőn, január 5-én lesz a lelőzés: ebből ihletődve már javasolni lehet a parlament első ülésén, hogy 1998-at Románia nyilvánítsa a szemét, sőt — politikai gerinctelenek grasszálására utalva — a szemetek évének. A megálló mögött, melynek neve lóversenyek egykori sztárjaira emlékeztet, kétszintes áruház van, reggelenként a földszint kirakatait bámulom. Én még emlékezni merek rá, hogy ott valaha önkiszolgáló működött, de boltjaink nagy részének egykori arculatát már elfeledtük. Nos, ez az áruház kicsiben olyan, mint az ország, amelyet eurózunk: egy nagyobbacska szatócsbolt, melyben minden vagy szinte minden kapható ugyan, de semmiről sem tudjuk hogy pontosan melyik részén, mert kiderül, hogy a színes tévék mellett tartják a pipadohányt, a bútorrészlegen cipőkrém is kapható, a harisnyabugyik társaságában pedig váratlanul felbukkan az a borotvalemez is, amelyet a Schick-hez keresel hetek óta. A bolt alájátszik a "fogyasztói” társadalomnak: hathatósan sietteti az áru amortizációját, mégpedig azzal, hogy időszakosan láthatatlanná, elérhetetlenné teszi. S hogy ebben aztán mennyi a hozzá nem értés és mennyi a művészet, azt azok döntik el majd, akik az 1998-as évet értékelik, a 21. század távlatából. Hajlok rá, hogy eminamente művészi ország sokoldalúan (ál) ejtett népe vagyunk. Példa rá, hogy szemetünkön innen és szatócsboltunkon túl, bizakodunk. Én például a melegház-hatásban. Hogy az El Nino (a Kisded) hoz még ránk havat is, nemcsak hetet. Amit aztán nem össze-, hanem szét kell hordani. Ami végülis, akárhogyan vacognak műfogaink a pohárban, áldásos és üdvös. Hóhányókat fognak felvenni. Addig? Csőd előttünk, csőd utánunk. Mégis jobb, mint az özönvíz. Reménykedjünk tehát: lesz még zokni a kamatlábon! Fogadás a Prefektúrán Bor mellett minden egyszerűbb! Dr. Dorin Florea prefektus az óév utolsó napján hívta találkozóra a kormányzó pártok helyi képviselőit. Az ünnepélyes csevegést nem hivatalos évbúcsúztatónak szánták, de megyénk főispánja évi mérleget vont, amely véleménye szerint pozitív, bár jobb is lehetne. A találkozón a KDNPP és az RMDSZ politikusai és tisztségviselői vettek részt, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Kerekes Károly, Kelemen Atilla és Elek Barna képviselők. Burkhardt Árpád alprefektus, Virág György, a megyei tanács alelnöke. Morca prefektus elmondása szerint sok gond van a megyével, és kevés a megyeháza személyzete. A Hargita megyei prefektúrát hozta fel példának, ahol hattal több alkalmazott van, és kisebb terület gondjait kell megoldaniuk, mint Maros megyében. A főispán nagyon fontos és sürgős problémaként vetette fel, hogy a megyei kormányhivatal személyzetének alacsony a fizetése, és ez oda vezet, hogy a jó képességű szakemberek más, jobban fizetett munkát keresnek. Véleménye szerint ezen a helyzeten nagyon sürgősen javítani kell. Mindkét fél részéről felvetődött, hogy gyenge az együttműködés. Burkhardt Árpád alispán elmondta, hogy 1992- 1995 között a megyei végrehajtó apparátus vezetői havonta találkoztak a megye parlamenti képviselőivel, de ez a folyamat az egységpárti Gavril birit ispánsága alatt megszakadt. Találkozók a két hatalmi ág képviselői között azóta is vannak, de nem rendszeresen, és nem szervezetten. Markó Béla szenátor kifejtette, hogy" valóban csak a megyei vezetéssel való rendszeres találkozók során ismerhetik meg igazán a megye gondjait, amelyeken azután a parlamentben segíthetnek. Az is szóba került — indokoltan —, hogy a kormánykoalíció megyei szinten nem működött. Kelemen Atilla képviselő mondta el, hogy írott koalíciós megegyezés megyei szinten máig sem született, amiért a választók joggal kritizálhatják politikusaikat. Virág György megyei tanácsalelnök szerint a helyi koalíció a megyei hatóságok miatt nem működött, amiben mind a prefektúra mind pedig a megyei tanács vétkes. Véleménye szerint a kapcsolatot javítani kell, mert jobb eredményekhez vezet, és a tavaly is többet lehetett volna tenni, ha a két intézmény többet tárgyal. A médiával való kapcsolat sem volt jó, amin a jövőben szintén változtatni kellene. A fogadáson elvi megegyezés született, miszerint januárban, a parlamenti vakáció ideje alatt több találkozót szerveznek a parlamenti képviselők és a megyei hatóságok között, ahol hivatalosabb keretben is tárgyalhatnak, és amelyekre a pártok helyi vezetőit is meghívnák. NÉPÚJSÁG 3 Coca-Coléval koccintottak a tűzoltók 1997. december 31-én reggel3 órakor kezdődött a szilveszteri szolgálat Pop Diné ezredes, a marosvásárhelyi tűzoltócsoport sajtószóvivője számára, s január elsején reggel 8 óráig tartott, amikor aztán családjával a hegyekbe utazott. Az alezredes mellett Szársán Victor őrmester, Oltean Ioan főtörzsőrmester, a marosvásárhelyi tűzoltócsoport intervenciós csapatának vezetője, valamint a szolgálatos tiszt, Croitom Vasile törzsőrmester állt tettre készen szilveszter éjszakáján. Este az egység klubjában gyűltek össze azok a sorkatonák, akik a karácsonyt szeretteik, családjaik körében töltötték. A többiek — akik karácsonykor szolgáltak — most kimenőt kaptak, hogy bitrátáik körében koccinthassanak és szórakozhassanak. Azonban a kaszárnyában maradottaknak sem volt okuk a panaszkodásra. Mivel a kiskatonák zöme marosvásárhelyi, szüleik bőségesen ellátták őket finomságokkal, s az egységben felszolgált menü is gazdag, változatos, ízletes volt. M éjfélkor a szolgálatos katonák és tisztek Coca-Colával, a többiek pedig borral köszöntötték az új évet. Majd a hagyományos töltött káposztát fogyaszthatták el. H hogy még ünnepélyesebbé és felejthetetlenné tegyék az évváltást, egy csoport kiskatona Plugusorral kívánt boldog új évet sorstársaiknak és feletteseiknek (sz.m. felvételünkön). A téli ünnepek előtt és alatt a felügyelők különböző ellenőrzéseket végeztek a tűzoltó egységekben és civil tűzoltó alakulatoknál — tájékoztatott Pop Dinés ezredes. Az akció célja: szakszerűen felkészíteni az illetékeseket a tűzmegelőzésre és -oltásra, még olyan helyeken és egységekben is, ahol az ünnepek idlatt nem tartottak szolgálatot. Mindezek ellenére a szilveszter nem minden alakulatnál telt beavatkozás nélkül. A dicsőszentmártoni tűzoltók december 31-én este 9 órakor a Talam ban gazdaságában egy szénaboglyában keletkezett tüzet kellett eloltsanak. A gyors beavatkozás ellenére 12 tonna széna vált hamuvá. A tettesek azonosítására indított nyomozás kiderítette, hogy a szomszédok két fiatalkorút láttak a Vintilában gazdasága mellett álló Tálam boglyája körül. A 17 éves Sz. Septimiu és a vele egykorú V. I.mű bosszúból gyújtották fel a Vintiláének vélt szénát, mivel nem engedte be őket házába, ahova szilveszterezés végett kétezkedtek a fiúk. A vizsgálatok folytatódnak. Családias hangulat a Geminiben A marosszentgyörgyi Gemini Kft. vendéglőjében harminchat személy köszöntötte az új esztendőt. A kanadai, osztrák és marosvásárhelyi vendégek nagyon jól érezték magukat. Volt is miért, hiszen már este kilenckor, beléptükkor, a díszesen megterített asztalon mindenki számára ott volt egy-egy csomag Kent vagy Moore cigaretta. A két gyümölcsöstálban egy-egy banán, narancs, alma és körte jutott minden vendégnek. Amint azt Gazda Sándor, a kft. tulajdonosa elmondotta, igyekeztek olyan kiszolgálást biztosítani, hogy a külföldiek is emlékezzenek és visszavágyjanak a Geminibe. Jobban sikerült, mint egy esküvő. Az előitalként felszolgált másfél deci márkás italokból kevert koktél mellé pörkölt mogyorót ropogtathattak a szilveszterezők. Nagyon kiadós előétel után, háromnegyed órára sült pisztráng következett, citromszelettel. No és éjfélkor szolgálták fel az ízletes, ún. Gemini-flekkent. Volt tehát amit elnyomtatni a pezsgővel. Meg az ízlés szerinti, édesebb vagy savanykásabb Murfatlar borral. Éjfél után egy óra körül következett a főtt virsli mustárral, majd háromkor székelykáposzta, aminek már alig-alig jutott hely a jelenlévők gyomrában. És reggeliben még ezt is el kellett nyomtatniuk egy-egy szelet tortával, valamint sárgadinnyével. Nem csoda hát, ha valóban tánccal és énekszóval mulatták át magukat a jelenlévők az új esztendőbe!