Népújság, 1999. január (51. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-04 / 1. szám

2 NÉPÚJSÁG 4., hétfő A Nap kel 7 óra 50 perckor, lenyugszik 16 óra 42 perckor. Az év 4. napja, hátravan 361 nap.­­ * Hűten érten­e! Ma TITUSZ és LEONA, hol­nap SIMON napja. TITUSZ: A­ latin Titus átvétele. Jelentése egyes vélekedések szerint: galamb, gerle, mások szerint: tisztelt. SIMON: A héber Simeon (jelentése: meghallgattatás) vagy a görög Szimón for­májából alakult. Dobogós helyre számít Takács Károly Takács Károly, az egykori kosaras, a marosvásárhelyi Herlitz Modex férfi A-osztályos kosárlab­­dacsapatának mostani vezetőedzője és egyben a férfi kosárlabda­válogatott másodedzője otthon szil­veszterezett a családdal és a komájá­val. Kérdésünkre válaszolva a szak­ember elmondta, hogy a hagyo­mányos jókívánságokon kívül még egy bajnoki dobogós helyet is vár az új esztendőtől. A Herlitz Modex kosarasai az utolsó mérkőzésük után hazatértek városukba és a családdal meg a bará­tokat töltötték az ünnepeket, így a két szerb idegenlégiós, Ilic és Zvi­­dovic is hazatért Belgrádba, illetve Kragujevacba. Ilic a barátokkal ünnepelte születésnapját, mely egybeesik a keresztény karácsony szombatjával, Zvidovic beteg é­­desapja mellett a hozzátartozóival együtt szilveszterezett. Haza­tértek városukba a kolozsvári "idegenlégiósok" is, és ugyanúgy, mint a többiek, Mircea Cristescu is intim hangulatban feleségével, az egykori játékos Manasses Ildikóval töltötte az év végi ünnepet. Vásárhely legjobb labdarúgócsa­patának edzője, George Ciorceni is, miután a karácsony és a szilveszter közötti időszakot a hegyekben töltötte, év végére hazajött, a család­jával és barátaival együtt búcsúztatta az óévet, köszöntötte az újat. A ka­tonacsapat edzője egészséget, több pénzt a vezetőség részére és saját magának inspirációt kér az 1999-es évtől. Az ASA játékosainak nagyobbik része is otthon szilveszterezett, bár a fiatalabbak közül néhányan a Somostetőn, az idősebbek néme­lyike pedig (Cioloboc, Nan, Pogucean) Szovátán mulattak. Cernatescu volt az, aki a legmesszebb utazott, ő az Olt mentén búcsúzott az óévtől. Ugyancsak családi körben ünne­pelt Soós Levente atléta, több­szörös országos bajnok. Re­ményét fejezte ki, hogy az új esz­tendő több boldogságot fog jut­tatni neki, mint amennyit az elmúlt adott. TUDÓSÍTÁSOK . Ez új esztendőt megáldjad... Erdélyi falvainkban szokás, hogy két esztendő mezsgyéjén meghúzzák a templomok harangját, s a toronyban, a torony alatt eléneklik az új esztendőt köszöntő éneket: "Ez új esztendőt megáld­jad, ez új esztendőt megáldjad..." A szokást városra is átmentették, s a marosvásárhelyi cserealji református templom tornya körül minden szilveszter éjszakáján a lelkész s a gyülekezet tagjai elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az újat. Azt az új esztendőt, amely lezár egy évszázadot, egy évezredet, amely utolsó az egyessel kezdődők között. A torony alatt elhangzott rövid igehirdetés alapja Pál apostol Korintusbelekhez írott első levelének 13. része volt, amely nem egyéb, mint a Szeretet himnusza. Ötvös József református lelkész azért választotta pontosan ezt az igét, mert az Erdélyi Református Egyházkerület 1999-es esztendőre kiadott falinaptárán is szeretetről szóló igét nyomtattak ki, egy egész évre szóló kijelentésül és fel­szólításul: "Az Isten szeretet. Egymást szeressétek!" A Szeretet himnusza pedig, amely a szentírás központi igéje, s amelyet az ezredvégen oly sokszor idéznek, most is épp olyan idő­szerű, mint amikor megírták. S időszerű azért is, mert az ezredvég embere szeretetben a legszegényebb. "Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétáim is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem, semmi vagyok... Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet." Hogy a torony alatt a hidegben topogó emberek szívét milyen mértékben érintette meg az üzenet, nehéz lemérni, de egy biztos, hogy aki elment a toronyhoz akkor, amikor mások éppen a pezsgőspohárral koccintottak, annak egy évre az együvé tartozás örömét tarisznyázok fel. Pezsgő helyett itt jobban esett a meleg tea, s a frissen, forrón felszolgált fánk, amelyet ez alkalommal is Czekes Lucia és Kovács Ilona sütött meg. Fánkevés után jött a csillagszórógyújtás, a lég­gömbeső. A szívből jövő jókívánságok sem maradtak el, amelyek meghittségét csak a petárdák zaja, a távolból jövő vad ordítozás zavarta meg. 1999. január 4., hétfő A vasúti diszpécserszolgálatnál nem szünetelt a munka Előszilveszterezés a Kiskorúak Központjában Szerda délután a megyeszékhelyi Kiskorúak Központjában a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet névi bú­csúztató mulatságot rendezett. Az ott­lakó közel 220 kiskorú korcsoportokra osztva az ebédlőben elfogyasztotta a t­estebédet, majd üdítőt, narancsot és tésztát kapott. Az ortodox ifjak hangu­latos műsort adtak elő, majd ismert kolindákat énekeltek, s ebbe a bentlakók is bekapcsolódtak. Mint A­na Chirteftől, a Mentsétek meg a gyermekeket szerve­zet elnökétől megtudtuk, a szilvesz­­terezést már másodszor szervezik meg.­­ Tavaly a központ vezetőivel közösen szervezett mulatságon a gyerekek egy­szerre beszorultak az ebédlőbe, s képte­lenség volt fegyelmezni őket. Ezért má­sodszor igyekeztünk korcsoportok sze­rint megvendégelni őket. Szükség van a hasonló rendezvényekre, mert hiába kapnak az ünnepek alkalmából kissé több figyelmet és csomagot az ittlakók, soha nem lehet annyi szeretetet és ajándékot adni nekik, hogy elfelejt­sék, nekik nincs családjuk — vélekedett az elnöknő. Az óévi búcsúztató táncmulatsággal végződött, melyen csak a nagyobbak vettek részt. A vidám, táncoló társaságot figyelve szomorú volt elképzelni, hogy e fiatalok árvák vagy félárvák, akik az új évet is csak társaikkal és nevelőikkel fogják tölteni. ­ Érettünk dolgoztak Az év utolsó napján délelőttől újév reggeléig a marosvásárhelyi megyei kórház sürgősségi osztályán közel 60 személyt részesítettek orvosi ellátás­ban. Dr. Salanta Maria szolgálatos orvosnő tájékoztatása szerint az előbbi évekhez képest ezen a napon nagyobb volt a sürgősségi ellátásra szoruló személyek száma. Mint elmondta, a legtöbb beteget szívelégtelenséggel és magas vérnyomással vitték be, de voltak rákos, asztmás és tüdőbetegek is. Csupán két személyt vittek be it­tasan, állapotuk nem volt súlyos.­­ Mint mindig, az év utolsó napján is volt két szociális esetünk. Néhány perccel éjfél előtt jött két hajléktalan, hogy engedjem be őket is egy szobába. Kérdésemre, hogy fáj-e valamijük, azt válaszolták, csupán az fáj, hogy nincs tűzifájuk, s fáznak. Van egy négyágyas szobánk ilyen esetekre, így ott tölt­hettük az éjszakát, reggel pedig távoztak — mesélte a szolgálatos orvosnő. A Rohammentőszolgálatnál de­cember 31-én reggel 8 órától január elsején délig tizennégyszer fordult a mentőautó. Mint dr. Porufiu Camelia szolgálatos orvosnő elmondta, volt agyvérzéses betegük, ugyanakkor több magas vérnyomásos és szív­panaszos esetük is. Néhány személy azért került a SMURD mentőkocsi­jába, mert túlságosan felöntött a garatra. Különleges esetként em­lítette az orvosnő azt a középkorú férfit, akit az utcától szedtek össze, s amikor beszállították, testhőmérsék­lete csupán 21 Celsius fok volt. A szóban forgó személy ittasan elaludt az utcán. A fagyhaláltól meg­találója, valamint a rohammentősök többórás beavatkozása mentette meg. Egy lány és egy fiú Az új év első csecsemője Marosvásárhelyen, a régi szülészeten január elsején, hajnali 5.10 órakor lá­tott napvilágot. A húszéves Kurkuly­­ Karolina a 2,45 kilós Máriának adott életet. A megyei kórházban a 3,65 kilós­­Covács T­ibor reggel 6 órakor született. Édesanyja a 16 éves sáromberki születésű Covács Erika, aki jelenleg férjével együtt Sárpatakon lakik. Mint elmondta, a szülés nem volt nagyon nehéz, és nagyon boldog, hogy kisfia egészséges.

Next