Népújság, 1999. december (51. évfolyam, 281-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

2 NÉPÚJSÁG DECEMBER 2., csütörtök A Nap ke 1­7 óra 31 perckor, lenyugszik 16 óra 37 perckor. Az év 335. napja, hátravan 30 nap. Ma MELINDA, AURÉLIA, holnap FERENC, OLIVIA napja. MELINDA, Louis D'Ussieux fran­cia író alkotta Bánk bán fele­ségének neve gyanánt Le dé­­camerone français c. művében, innen került Katona József drámájába. FERENC: a latin Franciscus rö­vidülése, az eredeti név az olasz francesco (francia) melléknév lati­nos­ítása. Eu-régiós tanácskozás Lyonban Ma és pénteken Lyonban tanácskozást tartanak az EU-régiók keleti országainak képviselői. E regionális szervezetnek tagja­­ Románia is, s a rendezvényen 25 megyéből, mintegy 80-an képviselik az országot. Megyénkből Virág György és Alexandru Petre Fratean alelnnökök, valamint Galea Valér és Muji Ștefan megyei tanácsosok utaztak el Franciaországba. Egyéni tárlat a Kultúrpalotában Kedei Zoltán festőművész alkotásiból nyílik kiállítás szombaton, december 4-én délben 12 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériájában. A festőművész a napokban töltötte 70. életévét, ebből az alkalomból lép számos új és régebbi kompozí­ciójával, tájképével és portréjával a közönség elé. Munkásságáról, több évtizedes pályájáról a megnyitón dr. Zeno Ghitulescu és Nagy Miklós Kund beszél. T­richinella-vizsgálatok A megyeszékhelyen, valamint a megye városaiban levő ál­lategészségügyi ellenőrzési pontoknál térítésmentesen végzik el a Trichinella-vizsgálatot. A nagyközségek, községközpontok im­már magánosított állatorvosi rendelőiben is bérmentes a vizs­gálat, ezeknek ugyanis az állam téríti meg az árát - tájékoztatott dr. Rusu Ioan, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság igaz­gatója, aki arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben csupán két tribhinózisos esetet jelentettek, ugyanakkor ezúton is fi­gyelmeztetni szeretné a disznóvágásra készülődőket, hogy a hús ellenőriztetése nemcsak ajánlatos, de kötelező is. Kákonyi Csilla képei Veszprémben Sikeres budapesti kiállítása zárultával a marosvásárhelyi művésznő Veszprémben vitte közönség elé a festményeit. A helyi egyetem aulájában a félszáznyi olajkompozíciója és pasztellképe látható. Művészetéről Dienes Attila szobrászművész szólt az egy­begyűlteknek a megnyitón. December 16-tól a pápai művészbarátok ismerkedhetnek Kákonyi Csilla alkotásaival. Kecskeméti tanácskozás Romániával való gazdasági együttműködés és befektetési lehetőségek címmel tartanak konferenciát ma Kecskeméten helyi üzletemberek részvételével. Szécsi Pál kecskeméti polgármester meghívására Fodor Imre polgármester és két helyi üzletember utazott a rendezvényre. Látó­ délután A Látó Irodalmi Színpadán, a Kultúrpalota kistermében december 4-én délután 6 órakor, a Látó szerkesztői és munkatársai találkoznak az olvasókkal, hogy együtt emlékezzenek a folyóirat alapításának tizedik évfordulójára. Írásaikból felolvasnak: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla és Vida Gábor. Ügyes Kezek Alapítvány Az Ügyes Kezek műhely és a Bethesda klub tagjai advent­köszöntő műsort mutatnak be ma délután 5 órakor a marosvásárhelyi unitárius templom tanácstermében. A műsort tombolahúzás követi, melynek bevételét az alapítvány a műhely és a klub működtetésére fordítják. Ifjúsági találkozó December 3-4-én tartják Marosszentgyörgyön a Marosi Unitárius Egyházmegye Ifjúsági Találkozóját. December 3-án, péntek este 5.30 órától Varga Sándor nyáron szentmártoni lelkész hirdet igét. Török Elek esperes köszöntője után a Cantuale lép fel. Séra Tünde és Pálfi Hajnal tanítók Ünnepvárás az ifjak körében cím­mel tartanak előadást. Ne féljünk a mozgástól jelszóval a Rheum-Care Alapítvány táncdélutánt szervez decem­ber 4-én, 16 órai kezdettel az R Klubban (fedett uszoda mögött) idősek, reumások, csontritkulásosok s minden érdeklődő számára. Rendhagyó találkozó December 4-én, szombaton délután 4 órától az unitárius egyház Bolyai utca 13. szám alatt levő tanácstermében tart gyűlést a marosvásárhelyi Biokertész csoport. A találkozóra - amelyen a csoport szervezeti felépítésének átrendezéséről és a tevékenység újjászervezéséről lesz szó - Borsos Csaba cso­portvezető várja a tagokat, a Marosvásárhely környékén kertészkedőket, s az érdeklődőket. Mérgező növények A Marosvásárhelyi Kultúrpalota Maris kiállítótermében ma délelőtt 12 órától nyitják meg a mérgező növényekből összeállított kiál­lítást. Az érdeklődök hétköznapokon 9-16, szombaton 9-14, míg vasárnap 9-13 óra között látogathatják meg a növénytárlatot Adventi műsor Makkai Edit orgonadarabokat, míg a Kistemplom dalárdája kórus­műveket ad elő a Gecse utcai kistemplomban a vasárnap délután 6 órakor kezdődő istentisztelet után. A hagyományos adventi műsor előtt Sárpataki János esperes hirdet igét. Nemzetközi birkózóverseny Szombaton, december 4-én délelőtt 10 órától a Sportcsarnokban rendezik meg a György István-emlékversenyt szabadfogású birkózásban, ifjúsági II és gyermek-korosztályokban. A szervezők nemzetközi részvételre számítanak, jelen lesznek a budapesti UTE versenyzői, s lehetséges a kecskeméti ifjú birkózók jelenléte is. Rajtuk és a házigazdákon kívül az ország öt városából jelezték vissza a részvételi szándékot. A szervezők ezúton is meghívnak a rendezvényre minden érdeklődőt, valamint mindenkit, akinek valaha köze volt a birkózósporthoz, ám a szervezőknek szemé­lyesen nem sikerült őket elérni. A rendezvényen jelen lesznek a vásárhelyi birkózás egykori nagyjai, Balló Ferenc, Simon László, Ambrus Lajos és mások is. Fi­lmszerkesztő: Simon Virág HÍREK—TUDÓSÍTÁSOK 1999. december 2., csütörtök Kemény Zsigmond Társaság Dávid Gyula a transzilvanizmusról... Se pró, se kontra. Az irodalom­történész a tényeket nézi és ismerteti. A transzi­lvan­izmus fel-felújuló vitá­jában nem foglal állást. Arról az erdé­­lyiségről, erdélyi gondolatról beszél, amely a két világháború közti erdélyi magyar szellemiséget, az ideológiát jellemezte. 1990 utáni értékrendvál­tozás, közérzet kifejezésére mindössze ürügy leh­et a transzilvanizm­us felemp­­legetése, újragondolása - vélte a Kemény Zsigmond Társaság kedd esti összejövetelének előadója, Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész. Az 1918 után Erdélyben maradt magyar értelmiség arra ébredt, hogy valami megszűnt, nagy kihívásokkal ezután valami új kezdődik. A határvál­­toztatásokat, az új politikai viszo­nyokat megelőzően a transzi­lvaniz­­átusnak nyilvánvalóan voltak szellemi regionális előzményei a dualizmus ko­rába visszamenőleg, ugyanis Budapest a kiegyezés után a szellemi erőket magába szippantotta, ezzel a tenden­ciával helyezkedtek szembe némileg a regionális szellemi mozgalmak, törekvések, üdéken még mindig maradtak erők, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak bekapcsolódni Bu­dapest szellemi vonzáskörébe, mint szellemi műhely a provinciában, így alakult meg 1876-ban Tolnai Lajos vezérlete alatt a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. De később a vesztes világháborút és Erdély elcsatolását követően az erdé­lyi írók nagyrészt nem a kivándorlást választották - kivéve Makkai Sán­dort, aki kimondta: nem lehet! - a Kiáltó Szóban Kós Károlyék megfo­galmazták a politikai cselekvés irányát, megjelentek a lapok és szépirodalmi folyóiratok, itt megint Marosvásárhelyre kell utalnunk, ugyanis megjelent a Zord Idő, Kolozsváron beindultak az irodalom katalizátoraként számon tartott lapok, a Keleti Újság, az Ellenzék, a hazatért Kuncz Aladár átvette ez utóbbi iro­dalmi rovatának szerkesztését, bein­dult az Erdélyi Szépmíves Céh, megteremtődött a transzilvanizmus mint "szellemi országrész" alapja. A transzilvanizmust nyilván program­dokumentumaiból ki lehetett mind­egyre forgatni, ám ami mindenkinél közös benne: Kós Károly és Szentim­­rei Jenő szembeállítja az erdélyi hagyományt a magyarországival, külön históriai egység, mondja a nagy építész. A kérdés mindig közbejön, van külön erdélyi psziché, amely megkülönbözteti az erdélyi embert a délvidéki, vagy akár a dunántúli em­bertől? Az eszmerendszer további törté­nete bizonyára ismerős az olvasó előtt. Még annyit: a transzilvanizmus fo­galma, érvénye, az erdélyi magyar író esélye tovább vitatható. Kár, hogy a KZST rosszul szervezte meg legutóbbi összejövetelét, ugyanis akik a Kultúrpalota kistermében ültek ked­den este, semmi mást, legfeljebb egy régvolt magyarórát ismételtek meg az új lecke izgalma nélkül, vagyis unal­mas ismétlésre voltak beültetve, holott el tudtunk volna képzelni egy kerekasztal-beszélgetést újszerű vitá­val, megközelítéssel. Az előadó Dávid Gyula efelől sem­mit sem tehetett, őt meghívták, meg­mondták neki miről kell beszélnie adott időkereteken belül, azt tette, valóban kimerítő előadást tartott a transzilvanizmusról. Csakhogy, mond­tuk, a "leckét" már betéve tudjuk. • A KZST összejövetelén torony­zenével, Bach-darabbal közreműkö­dött a filharmónia rézfúvós kvartettje: Molnár Géza, Dávid János, Fábián András, Lázok Gergely. (lokodi) Shakespeare-től a mai társadalomig Kettős kiállításnak adott otthont a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnoka. Az érdeklődők hétfőtől tekinthetik meg az óriáskeresztrejtvényt és a román tár­sadalmat jelképező képzőművészeti alkotást.­­ A Deșteapta-te, románé! címet viselő 80 méter hosszú és 64 centi széles keresztrejtvénnyel a szerző, Tóth Alexandra a Rekordok Könyvébe szeretne bejutni - muta­tott rá köszöntő beszédében Corneliu Bartani, a vásárhe­lyi Maris Keresztrejvény Kör elnöke. A 22 éves fiatalem­ber munkájával Románia és a megyeszékhely határon túli hírnevét szeretné javítani, de egyúttal a hazai rejtvény­­fejtők elit társaságába kér ezáltal bebocsátást. Alexandru első, Shakespeare aforizmákban és gondola­tokban című rejtvénye 17. születésnapján, 1994. április 28-án jelent meg a Rebus TIM folyóiratban. Munkatársa volt a Realitatea, majd az Ambasador lapnak. '97-től az országos terjesztésű Dragonul című rejtvénylap fő­­szerkesztője, majd az Antena 1 Telerebus rovatának vezetője. Több mint ezer rejtvénye jelent meg. A hétfőn kiállított óriásrejtvényét ez év június 15-én kezdte készíteni és november 15-én fejezte be. Talán nem érdek­telen megjelölnünk a rejtvény technikai adatait: 9303 fekete pontot tartalmaz, amely a rejtvény felületének 18,6 százalékát teszi ki; a szerző közel 14.000 szót használt fel. A piszkozat 13 méter hosszú, vízszintesen 2500, füg­­gőlegesen 20 négyzetet tartalmaz. Valamennyi négyzet oldalai 3,2 cm hosszúak. Az óriásrejtvény 168 szabvány méretű rejtvényt tesz ki. Az első vízszintes meghatározás­ban a nemzeti dal, valamint Eminescu egyik köl­teményének címe fejthető meg. A rejtvény készítése ezer ív papírt, öt fekete filctollat egy készlet ceruzahegyet és két kiló aracetet emésztett fel. Összsúlya: 5 kg. A Nemzeti főbejáratával szemben, a büfé előtt Ardeshir Vahidi kompozícióját állította ki. A szerző elmondta, munkája a mai társadalmat jelképezi. A kereszten égő egy szál gyertya az alagútból kivezető út végén levő fényt jelöli meg a maga gyenge, bátortalan pislákolásával. A megfordított hall­gatás asztala pedig azt sugallja, a mai embernek nincsenek ideáljai, azok elvesznek a hallgatás, meghunyászkodás, behódolás vermében. "Az egész ország nemzeti Bingóvá változott. Már senkit nem sarkallnak munkára, csak a szerencsejátékra. Ebben a társadalomban kellene lelkeinknek kinyílniuk, fogékonyabbnak lennünk egymás szenvedése iránt" - összegzett Vahidi. (nagy a.) Estero Population A Demokrata Párt ifjúsági szer­vezetének kezdeményezésére jött létre az a festészeti kiállítás, melynek meg­nyitóját a párt Rózsák tere 5. szám alatti székhelyén a hét elején tartották. Grigoray Cristina és Mai­an Ovidiu, a vásárhelyi művészeti líceum XI. osztályos diákjai összesen 25 munkájukat állították ki. Fest­ményeikkel először mutatkoznak be kiállításon diáktársaik, tanáraik és a nagy nyilvánosság előtt. "Általában a festők, grafikusok, képzőművészek csak egyetemista korukban állítanak ki. Ezt a jeget szeretnénk megtörni, s arra ösztönözni kortársainkat, hogy ők is hasonló módon mutatkozzanak be a nagyérdemű előtt" - fogalmazta meg Cristina. A lány tizenkét fest­ményét két hét alatt készítette, kizárólag erre a célra. Ovidiu valamivel többek három hetet dolgozott a 13 olajfest­ményén. Tegyük­ hozzá, a papír, vá­szon, képkeret és festék" ára saját zse­bükből került ki. A kiadások valame­lyes fedezésére eladással kötötték egybe a kiállítást. A legolcsóbb munkát 500.000, a legdrágábbat 3 és fél millió lejért kínálják. A kiállítás két hétig, naponta 10 és 17 óra között tekinthető meg. (wa) Egy szép hangzású női nevünk: Melinda December 2-án ünneplik név­napjukat a Melinda nevet viselő lányaink, asszonyaink. Olvasóink többsége ismeri a név irodalmi for­rását, hiszen Katona József drámájában találkozhatott a rokon­szenvesen ábrázolt Melindával, Magyarország egy­kori nádorának feleségével. A név elterjedésértek je­lentős mértékben kedvezett a dráma nyomán alkotott Bánk bán című operánk is, melyben Erkel Ferenc, nemzeti Himnuszunk szerzője, zenei­leg is vonzó szerepet szánt a tragikus sorsú Melindának. E két mű együttesen járult hozzá, hogy a Melinda név nyelvünkben a múlt század első felétől kezdve oly vonzóvá és népszerűvé váljék. Hadd jelezzem e névvel kapcsolat­ban mindenekelőtt azt, hogy a Melinda név nem magyar eredetű. Bánk bán nádor feleségének valójában nem is Melinda volt a neve, hanem Tot­a. A Melinda nevet még csak nem is nagy drámaírónk, Katona József "adományozta" a tragikus sorsú bánnának. Ez a név Magyarországon 1812-ben bukkant fel. Ekkor jelent meg Pesten Cserey Péter fordításában az a külföldi regény ("Ottó vagy a zabolátlan in­dulatok áldozatja"), amely már Melindának nevezi Bánk nejét. Ka­tona József azonban a Bánk bán első A­nyanyelvűnk­­ Bartha János rovata fogalmazványában még A­del­áj­d néven szerepeltette a bánnát, és csak jóval később "keresztelte át" — Cserey nyomán — Melindának. Rájött ugyanis, hogy a bánná spanyol származású volt, tehát a "spanyolabb" hangzású Melinda jobban illik hozzá, mint a német lovagdrámák- és lovagregényekbeli Adeláj­d. Bánk feleségét először — 1775-ben — D'Ussieux francia író dekameronja nevezte Melindának. Ez a dekameron volt Cserey Péter forrása is. Ezért, de még hangalakja miatt is, joggal hihetné az ember, hogy a név valamelyik újlatin nyelvből származik. Ámde a szó ere­detét sűrű homály fedi, így hát a személynévkutatás még nem adott szabatos választ a név eredetének kérdésében. Mindezek ellenére a Melinda név részben az említett drámának meg operának köszönhetően, részben pedig hangalakja miatt legszebb hangzású női neveink egyikét alkotja. Magas és mély magán­hangzók fordulnak elő benne (e, i, a), a köztük levő mássalhangzók (m, s, n, d) lágyan simogatóvá teszik a három szótagból álló név (Melinda) felépítése. Érthető, miért oly nép­szerű e név, és ismeretlen eredete ellenére miért oly vonzó. Más nyelvben nem fordul elő, így leg­­magyarabb neveink sorát gyara­pítja.

Next