Népújság, 2000. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

_ KÉPÚJSÁG ____ ____________ KÖZÉLET_____ Régiófejlesztési találkozó a Nyárád mentén A múlt csütörtökön délután nyolc Nyárád menti - mondhatni a for­rástól a Marosba omlásig - község polgármesterei, alpolgármeste­rei találkoztak a kisadorjáni környezetvédelmi központban, ahol többek között egy régiófejlesztési társulás létesítéséről tárgyaltak. A rendezvényt a Fókusz Öko Központ szervezte a nyárádgálfalvi polgármesteri hivatallal közösen, a Polgár-Társ Alapítvány Partner­ség a Környezetért Program támogatásával. Jelen voltak Nyá­­rádremete, Nyárádszereda,­ Csíkfalva, Backamadaras, Nyárád­­magyarós, Nyárádgálfalva, Ákosfalva, Hodos elöljárói, vendégként pedig Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Makkai Gergely képviselőjelölt. Hulladékgazdálkodás A megbeszéléseket rövid fénykép­­tárlat-megnyitó előzte meg. A vendé­gek a Nyárád mentén, illetve Kisadorján közelében a Fókusz mun­katársai és az e vidéken lakó amatő­rök által készített természetfotókban gyönyörködhettek, majd e rövid be­vezető után ültek le a „kerek­asztalhoz.” A kisrégió települései közösen, la­kóik érdekeit figyelembe véve dönt­hetnek sorsukról. A régiótársulások általában egy vízmedence, vagy jól körülhatárolható földrajzi forma, il­letve sajátos népi kultúra övezete mentén alakulhatnak ki. A jövőre nézve fontosak, hogy létrejöjjenek ezek a kapcsolatok, hiszen nagyobb tervek megvalósításához ezáltal könnyebben lehet majd európai uniós pénzekre pályázni. Ezt megelőzően azonban szükség van néhány olyan hosszú távú, környezetkímélő meg­valósításra, amelyekkel el lehet majd nyerni a pályázatot meghirdetők bi­zalmát - hangzott el a rendezvényen, ahol először Karácsony Erdei László, a marosvásárhelyi Salubriserv Rt. ve­zérigazgatója tartott előadást a hulla­dékgazdálkodásról . A vezérigazgató elmondta, olyan szolgáltatást végeznek, amelynek az értékét nem lehet megfizetni, megóv­ják a természetet a leromlástól és ez felbecsülhetetlen. Mind városon, mind pedig vidéken azt kell tudatosí­tani az emberekben, hogy a minél tö­kéletesebb hulladékgazdálkodási rendszer működtetése tulajdonkép­pen az egészségüket, természetesen életterüket óvja. Községekben is ki lehet építeni egy olyan rendszert, amely a hulladékot teljes egészében „feldolgozza”, ha szükséges, újra­hasznosítja. Kérésre, előnyös feltéte­lek között a Salubriserv Rt. vidéken is meg tudja oldani a szemétszállítást, a polgármesteri hivatalokkal karöltve pedig a gyűjtést is megszervezhetik. A vissza nem fordítható, hasznosítha­tó szemetet nem kell tehát a kertben elásni, vagy még rosszabb esetben a Nyárádba dobni. Virág György, a megyei tanács el­nöke az igazgató által elmondottakat a következőkkel egészítette ki. A na­pokban a tanácsnál járt annak a né­metországi cégnek a képviselője, amely megépíti a nyárádtői regionális hulladéktárolót. Most már konkrétan leszögezték, hogy az EU támogatásá­val létesítendő telep kiépítéséhez 2002-ben fognak hozzá, előrelátható­an 2003-tól már működhet a hulla­déktároló. Ajánlatos lenne, ha ez a régiótársulás addig megszervezné a hulladékgazdálkodási rendszerét, ku­kák kihelyezésével, gyűjtő-átrakó pontokkal, szállítással, szelektív táro­lással együtt. Erre jogi, adminisztratív lehetőség van, csak alkalmazni kell. Vízgazdálkodás A kisadorjáni találkozó érdekes mozzanata volt az a terepszemle, amelyen Kelemen Árpád mérnök, vízügyi szakember, a nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal és a Fókusz Öko Központ által közösen megépí­tendő völgyzáró gát helyszínét láto­gatták meg a résztvevők. A nyugaton már alkalmazott, nálunk kísérleti jel­leggel bemutatott létesítménnyel el­zárnak egy természetes völgyet, ahol nagyobb esőzésekkor kisebb tó kelet­kezhet. Az időszakos víztükör léte elsősorban feljavítja a talaj vízháztar­tását, kihat a környékbeli növényzet fejlődésére, szárazság esetén a közel­ben levő településnek tartalékolhat egy bizonyos vízmennyiséget, és nem utolsósorban árvízvédelmi célt is szolgálna. Nem mellékes az sem, hogy egy-egy ilyen tó turistákat is vonzana a környékre. A megépítés sem költséges, hiszen a megfelelő - mindenképpen szakemberek által ajánlott, illetve kiválasztott­­ helyen csupán néhány méteres földgátat kell emelni. A gyakorlati bemutatót a környe­zetvédelmi központban Kelemen Ár­pád mérnöknek a vidéki vízgazdálko­dásról tartott előadása követte. Ebből megtudhattuk, hogy sajnos az utóbbi években tapasztalt általános felmele­gedés olyan szárazságot okozott, amelynek hatásait már a Nyárád mentén is tapasztalhatjuk. Víz nélkül nincs élet, így talán mindennél fonto­sabb, hogyan gazdálkodunk ezzel. Bár sok pénzbe kerül, de a jövő célja az, hogy a községekben is kiépítsék a vezetékes ivóvízhálózatot, illetve az, hogy kisebb vízüzemeket létesítse­nek. Ez a fejlődés a civilizáció alapja. Mert ha csak azt akarjuk, hogy kor­szerű állattenyésztési farmokat léte­sítsünk, vagy fellendítsük a faluturiz­must, mindkettőhöz nélkülözhetetlen a vezetékes víz. A megye ivóvíz­­ellátásáról elkészült ugyan egy tanul­mány, de ezt nem követték határo­zott lépések. Az is jó hír, hogy az iz­raeli Solei Boneh cég hozzáfogott a vidéki vízhálózat kiépítéséhez, azon­ban utólag kiderült, olyan előnytelen feltételeket szabtak, amely még sok gondot fog okozni a helybélieknek. Mindezeket figyelembe véve a Nyárád mentieknek arra kell gondol­niuk, hogy számukra a Nyárád az egyetlen vízforrás. Ezért egy olyan hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amely a folyó vízminőségét megőrzi. A környezetvédelem mellett szükség lesz egy vízüzem létesítésére, amely több községet ellátna. E regionális rendszer kiépítése és működtetése jó­val olcsóbb, mintha mindenki külön­­külön üzemeltetne ilyet. A létesülen­dő társulás tagjainak ezen kell elgon­dolkozniuk. Miért van szükségünk kisrégiókra? Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Köz­pont vezetője előadásában arra a kér­désre keresett választ, hogy miért van szükségünk kisrégiós társulásokra? E szervezési forma lehetőséget nyújt a községeknek, hogy közösen mérjék fel azokat az anyagi-szellemi lehető­ségeket, amelyekkel rendelkeznek és állítsák ezeket a forrásokat a fejlő­dés szolgálatába. Meg kell találni mindazt, amit egy régió nyújthat az itt lakóknak, illetve az ide látogatók­nak. Szakértők bevonásával ún. ak­cióterveket kell kidolgozni és megva­lósítani. Virág György átnyújtotta a Nyárád mentieknek a régiótársulás létesítésének mintáját. E dokumen­tum alapján meg lehet fogalmazni az alapszabályzatot, illetve meghozha­tók azok a helyi tanácsi határozatok, amelyek döntenek arról, hogy társul­nak-e a községek. Flajda Zoltán és a jelen levő szakemberek felajánlották, hogy ha ez a lépés megtörtént, segítik a Nyárád mentieket olyan tervek ösz­­szeállításában és kivitelezésében, amelyekkel látványos eredmények érhetők el, amelyekbe külföldi alapít­ványok, más anyagi források is be­vonhatók majd. A beszélgetésekből kiderült, hogy az említett víz- és hulladékgazdálko­dási rendszerek kiépítése mellett a Nyárád mentiek elsősorban az inf­rastruktúra fejlesztésében foghatnak össze, de gondolkozhatnak mezőgaz­dasági, gazdasági együttműkö­désben is. Kommunikáció és adatbázis Mind a tervek megvalósításához, mind pedig ahhoz, hogy a polgár­­mesterek némiképp javítsák a köz­ségről alkotott képet, elengedhetetle­nül szükség van a kommunikációra. A nyitott társadalomban bármely ötletet csak a lakosság bevonásá­val, véleményének meghallgatásá­val lehet véghezvinni. Ezért állan­dóan kell tartani a kapcsolatot a községbeliekkel, illetve a „külvilággal”. Ennek módjáról e cikk írója értekezett. A Fókusz mun­katársai pedig bemutatták azt az adat­bázist, amelyet a Nyárád mentéről készítenek, s amelyhez kiegészítést kérnek az ott lakóktól. A részt vevő polgármesterek a ta­nácskozás végén megegyeztek, hogy tanulmányozzák a kisrégió létesítésé­ről szóló dokumentumokat, s majd kijelölnek két olyan személyt, akik képviselik a polgármesteri hivatalo­kat, illetve a helyi tanácsokat ebben a társulásban. A következő találkozón, amelyre valószínűleg decemberben kerül sor a megalakulásról, konkrét lépésekről, egyes tervek körvonalazá­sáról tárgyalnak. Kép és szöveg: Vajda György Gyümölcsöző testvériskolai kapcsolatok A marosvásárhelyi Unirea Nem­zeti Kollégiumnak 1990-től partner­­kapcsolata van a monori József Attila Szakközépiskolával, s 1996-tól a za­laegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázi­ummal - tájékoztatott Cristina Branea, a kollégium aligazgatónő­je.­­ A kollégium diákjaiból és taná­raiból álló kis csoport évente meglá­togatja a testvériskolákat, s a magyar­­országi diákok is viszonozzák azt. A kapcsolatokat Székely Ildikó (Monor) és Ambrus Antal (Zalaegerszeg) volt unireál, jelenleg a szóban forgó testvériskolákban ok­tató tanárok kezdeményezték. Az együttműködés hasznosnak bizo­nyult mind a diákoknak, mind a taná­roknak, hiszen a helyi iskolák tan­rendje, berendezése megismerése mellett a látogatók tanórákon is részt vettek, tapasztalatot nyertek, ötletet merítettek. Ugyanakkor a vendéglá­tók által szervezett programban mú­zeumok, turisztikai látványosságok megtekintése is szerepelt. Fontos hangsúlyozni, hogy a kollégiumból magyar és román diákok is részt vet­tek a látogatásokon, s a magyarorszá­giak nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadták a román anyanyelvű diáko­kat is, akikkel angol nyelven társa­logtak. Arról is be kell számolnunk, hogy a marosvásárhelyi polgármeste­ri hivatal minden alkalommal támo­gatta a kiutazásokat, s segített akkor is, amikor a magyarországi diákok jöttek el megyeszékhelyünkre. Leg­utóbb a kollégium diákjai szeptem­berben voltak a testvériskolákban, akiknek képviselőit májusban vár­juk - mondta az aligazgatónő, majd átadta a szót a monori és zalaegersze­gi kirándulásokon, tapasztalatcserén részt vett diákoknak. - Idén szeptemberben első alka­lommal voltam Magyarországon, s mivel nem ismerem olyan jól a nyel­vet, kissé féltem a kirándulástól - meséli Ioana Moldovan, aki a Monorba utazó csoport tagja volt - Egy tanár házaspárnál szállásoltak el, akik nagyon kedvesek voltak. Meglá­togattuk a helyi szakközépiskolát, na­gyon szépen van berendezve, de leg­jobban mindannyiunknak a tetőtér­ben kialakított könyvtár tetszett, ahol a diákok tanulhatnak is. Vendéglátó­ink elvittek a fővárosba, ahol meglá­togattuk a nevezetes helyeket, s sike­rült bejutnunk az Országházba is. Ugyanakkor a monori múzeumban megismertük a város rövid történetét, s ellátogattunk Esztergomba és Szentendrére. Nagyon hasznos volt számomra a kirándulás - vélekedett Ioana. Tamásom Vlad számára a testvér­iskolai kapcsolat lehetőséget biztosí­tott megismerni egy másik kultúrát, Magyarország történelmén ami sok helyen összekapcsolódik Románia történelmével. Ugyanakkor a kirán­dulás alkalmával betekintést nyert a magyarországi diákok életébe, ami véleménye szerint csak annyiban kü­lönbözik a marosvásárhelyiekétől, hogy nekik több lehetőségük van ki­rándulni, világot látni. Vladnak leg­jobban a házigazdák és általában a magyarországiak kedvessége, szívé­lyessége, a fővárosi épületek és a meglátogatott iskolák felszereltsége tetszett. Bürkösi Orsolya a Zalaegerszegre látogató csoport tagja volt, s lelkesül­ten meséli, hogy mi mindent látogat­tak meg rövid ottlétük alatt: a helyi iskolát, a város nevezetes épületeit, Budapesten a Nemzeti Múzeumot, az Országházát, a Balaton környékét, Tihanyt. A helyi iskolának jobb a fel­szereltsége, a diákoknak nagyobb le­hetőségük van az internet segítségé­vel hozzájutni a legfrissebb informá­ciókhoz - foglalta össze a tapasztalta­kat. Simon Virág Unireás diákok az esztergomi Szent István palota teraszán _____ 2000. november 28., kedd A nettó átlagbér A nettó átlagbér 2.357.201 lej volt októberben, 3,7 százalékkal több, mint az előző hónapban, míg a brut­tó átlagbér összege 4,2 százalékkal emelkedett 3.115.128 lejre, jelenti az Országos Statisztikai Intézet. A legmagasabb nettó átlagbért, 6,36 millió lej értékben, a légiszállítási ágazatban dolgozók kapták, őket követik a pénzügyi és bankintézetek alkalmazottai 5,67 millió lejjel. A dohányiparban dol­gozók bérei 54,2 százalékkal emel­kedtek októberben 5,35 millió lejre. A biztosítótársaságok és a nyug­díjpénztárak alkalmazottainak nettó átlagbére 4,49 millió lej volt, míg a kőolaj- és földgázkitermelő ágazat dolgozóinak nettó átlagbére 4,18 millió lej volt. A bőr- és lábbeliipari ágazatban októberben 1,38 millió lej volt a net­tó átlagbér. Az egészségügyben dolgozók fi­zetései 8,6 százalékkal emelkedtek 2,23 millió lejre, a tanügyi alkalma­zottak nettó átlagbére 5 százalékkal nőtt 2,38 millió lejre. A kutatási­fejlesztési, valamint az informatikai ágazatban 8,7 százalékkal nőttek a bérek, 2,73 millió lejre, a közigaz­gatásban dolgozók nettó átlagbére 4 százalékkal nőtt októberben 3,05 millió­ lejre. (Médiafax)

Next