Népújság, 2000. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
2000-11-28 / 278. szám
_ KÉPÚJSÁG ____ ____________ KÖZÉLET_____ Régiófejlesztési találkozó a Nyárád mentén A múlt csütörtökön délután nyolc Nyárád menti - mondhatni a forrástól a Marosba omlásig - község polgármesterei, alpolgármesterei találkoztak a kisadorjáni környezetvédelmi központban, ahol többek között egy régiófejlesztési társulás létesítéséről tárgyaltak. A rendezvényt a Fókusz Öko Központ szervezte a nyárádgálfalvi polgármesteri hivatallal közösen, a Polgár-Társ Alapítvány Partnerség a Környezetért Program támogatásával. Jelen voltak Nyárádremete, Nyárádszereda, Csíkfalva, Backamadaras, Nyárádmagyarós, Nyárádgálfalva, Ákosfalva, Hodos elöljárói, vendégként pedig Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Makkai Gergely képviselőjelölt. Hulladékgazdálkodás A megbeszéléseket rövid fényképtárlat-megnyitó előzte meg. A vendégek a Nyárád mentén, illetve Kisadorján közelében a Fókusz munkatársai és az e vidéken lakó amatőrök által készített természetfotókban gyönyörködhettek, majd e rövid bevezető után ültek le a „kerekasztalhoz.” A kisrégió települései közösen, lakóik érdekeit figyelembe véve dönthetnek sorsukról. A régiótársulások általában egy vízmedence, vagy jól körülhatárolható földrajzi forma, illetve sajátos népi kultúra övezete mentén alakulhatnak ki. A jövőre nézve fontosak, hogy létrejöjjenek ezek a kapcsolatok, hiszen nagyobb tervek megvalósításához ezáltal könnyebben lehet majd európai uniós pénzekre pályázni. Ezt megelőzően azonban szükség van néhány olyan hosszú távú, környezetkímélő megvalósításra, amelyekkel el lehet majd nyerni a pályázatot meghirdetők bizalmát - hangzott el a rendezvényen, ahol először Karácsony Erdei László, a marosvásárhelyi Salubriserv Rt. vezérigazgatója tartott előadást a hulladékgazdálkodásról . A vezérigazgató elmondta, olyan szolgáltatást végeznek, amelynek az értékét nem lehet megfizetni, megóvják a természetet a leromlástól és ez felbecsülhetetlen. Mind városon, mind pedig vidéken azt kell tudatosítani az emberekben, hogy a minél tökéletesebb hulladékgazdálkodási rendszer működtetése tulajdonképpen az egészségüket, természetesen életterüket óvja. Községekben is ki lehet építeni egy olyan rendszert, amely a hulladékot teljes egészében „feldolgozza”, ha szükséges, újrahasznosítja. Kérésre, előnyös feltételek között a Salubriserv Rt. vidéken is meg tudja oldani a szemétszállítást, a polgármesteri hivatalokkal karöltve pedig a gyűjtést is megszervezhetik. A vissza nem fordítható, hasznosítható szemetet nem kell tehát a kertben elásni, vagy még rosszabb esetben a Nyárádba dobni. Virág György, a megyei tanács elnöke az igazgató által elmondottakat a következőkkel egészítette ki. A napokban a tanácsnál járt annak a németországi cégnek a képviselője, amely megépíti a nyárádtői regionális hulladéktárolót. Most már konkrétan leszögezték, hogy az EU támogatásával létesítendő telep kiépítéséhez 2002-ben fognak hozzá, előreláthatóan 2003-tól már működhet a hulladéktároló. Ajánlatos lenne, ha ez a régiótársulás addig megszervezné a hulladékgazdálkodási rendszerét, kukák kihelyezésével, gyűjtő-átrakó pontokkal, szállítással, szelektív tárolással együtt. Erre jogi, adminisztratív lehetőség van, csak alkalmazni kell. Vízgazdálkodás A kisadorjáni találkozó érdekes mozzanata volt az a terepszemle, amelyen Kelemen Árpád mérnök, vízügyi szakember, a nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal és a Fókusz Öko Központ által közösen megépítendő völgyzáró gát helyszínét látogatták meg a résztvevők. A nyugaton már alkalmazott, nálunk kísérleti jelleggel bemutatott létesítménnyel elzárnak egy természetes völgyet, ahol nagyobb esőzésekkor kisebb tó keletkezhet. Az időszakos víztükör léte elsősorban feljavítja a talaj vízháztartását, kihat a környékbeli növényzet fejlődésére, szárazság esetén a közelben levő településnek tartalékolhat egy bizonyos vízmennyiséget, és nem utolsósorban árvízvédelmi célt is szolgálna. Nem mellékes az sem, hogy egy-egy ilyen tó turistákat is vonzana a környékre. A megépítés sem költséges, hiszen a megfelelő - mindenképpen szakemberek által ajánlott, illetve kiválasztott helyen csupán néhány méteres földgátat kell emelni. A gyakorlati bemutatót a környezetvédelmi központban Kelemen Árpád mérnöknek a vidéki vízgazdálkodásról tartott előadása követte. Ebből megtudhattuk, hogy sajnos az utóbbi években tapasztalt általános felmelegedés olyan szárazságot okozott, amelynek hatásait már a Nyárád mentén is tapasztalhatjuk. Víz nélkül nincs élet, így talán mindennél fontosabb, hogyan gazdálkodunk ezzel. Bár sok pénzbe kerül, de a jövő célja az, hogy a községekben is kiépítsék a vezetékes ivóvízhálózatot, illetve az, hogy kisebb vízüzemeket létesítsenek. Ez a fejlődés a civilizáció alapja. Mert ha csak azt akarjuk, hogy korszerű állattenyésztési farmokat létesítsünk, vagy fellendítsük a faluturizmust, mindkettőhöz nélkülözhetetlen a vezetékes víz. A megye ivóvízellátásáról elkészült ugyan egy tanulmány, de ezt nem követték határozott lépések. Az is jó hír, hogy az izraeli Solei Boneh cég hozzáfogott a vidéki vízhálózat kiépítéséhez, azonban utólag kiderült, olyan előnytelen feltételeket szabtak, amely még sok gondot fog okozni a helybélieknek. Mindezeket figyelembe véve a Nyárád mentieknek arra kell gondolniuk, hogy számukra a Nyárád az egyetlen vízforrás. Ezért egy olyan hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amely a folyó vízminőségét megőrzi. A környezetvédelem mellett szükség lesz egy vízüzem létesítésére, amely több községet ellátna. E regionális rendszer kiépítése és működtetése jóval olcsóbb, mintha mindenki különkülön üzemeltetne ilyet. A létesülendő társulás tagjainak ezen kell elgondolkozniuk. Miért van szükségünk kisrégiókra? Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője előadásában arra a kérdésre keresett választ, hogy miért van szükségünk kisrégiós társulásokra? E szervezési forma lehetőséget nyújt a községeknek, hogy közösen mérjék fel azokat az anyagi-szellemi lehetőségeket, amelyekkel rendelkeznek és állítsák ezeket a forrásokat a fejlődés szolgálatába. Meg kell találni mindazt, amit egy régió nyújthat az itt lakóknak, illetve az ide látogatóknak. Szakértők bevonásával ún. akcióterveket kell kidolgozni és megvalósítani. Virág György átnyújtotta a Nyárád mentieknek a régiótársulás létesítésének mintáját. E dokumentum alapján meg lehet fogalmazni az alapszabályzatot, illetve meghozhatók azok a helyi tanácsi határozatok, amelyek döntenek arról, hogy társulnak-e a községek. Flajda Zoltán és a jelen levő szakemberek felajánlották, hogy ha ez a lépés megtörtént, segítik a Nyárád mentieket olyan tervek öszszeállításában és kivitelezésében, amelyekkel látványos eredmények érhetők el, amelyekbe külföldi alapítványok, más anyagi források is bevonhatók majd. A beszélgetésekből kiderült, hogy az említett víz- és hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése mellett a Nyárád mentiek elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében foghatnak össze, de gondolkozhatnak mezőgazdasági, gazdasági együttműködésben is. Kommunikáció és adatbázis Mind a tervek megvalósításához, mind pedig ahhoz, hogy a polgármesterek némiképp javítsák a községről alkotott képet, elengedhetetlenül szükség van a kommunikációra. A nyitott társadalomban bármely ötletet csak a lakosság bevonásával, véleményének meghallgatásával lehet véghezvinni. Ezért állandóan kell tartani a kapcsolatot a községbeliekkel, illetve a „külvilággal”. Ennek módjáról e cikk írója értekezett. A Fókusz munkatársai pedig bemutatták azt az adatbázist, amelyet a Nyárád mentéről készítenek, s amelyhez kiegészítést kérnek az ott lakóktól. A részt vevő polgármesterek a tanácskozás végén megegyeztek, hogy tanulmányozzák a kisrégió létesítéséről szóló dokumentumokat, s majd kijelölnek két olyan személyt, akik képviselik a polgármesteri hivatalokat, illetve a helyi tanácsokat ebben a társulásban. A következő találkozón, amelyre valószínűleg decemberben kerül sor a megalakulásról, konkrét lépésekről, egyes tervek körvonalazásáról tárgyalnak. Kép és szöveg: Vajda György Gyümölcsöző testvériskolai kapcsolatok A marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégiumnak 1990-től partnerkapcsolata van a monori József Attila Szakközépiskolával, s 1996-tól a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziummal - tájékoztatott Cristina Branea, a kollégium aligazgatónője. A kollégium diákjaiból és tanáraiból álló kis csoport évente meglátogatja a testvériskolákat, s a magyarországi diákok is viszonozzák azt. A kapcsolatokat Székely Ildikó (Monor) és Ambrus Antal (Zalaegerszeg) volt unireál, jelenleg a szóban forgó testvériskolákban oktató tanárok kezdeményezték. Az együttműködés hasznosnak bizonyult mind a diákoknak, mind a tanároknak, hiszen a helyi iskolák tanrendje, berendezése megismerése mellett a látogatók tanórákon is részt vettek, tapasztalatot nyertek, ötletet merítettek. Ugyanakkor a vendéglátók által szervezett programban múzeumok, turisztikai látványosságok megtekintése is szerepelt. Fontos hangsúlyozni, hogy a kollégiumból magyar és román diákok is részt vettek a látogatásokon, s a magyarországiak nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadták a román anyanyelvű diákokat is, akikkel angol nyelven társalogtak. Arról is be kell számolnunk, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal minden alkalommal támogatta a kiutazásokat, s segített akkor is, amikor a magyarországi diákok jöttek el megyeszékhelyünkre. Legutóbb a kollégium diákjai szeptemberben voltak a testvériskolákban, akiknek képviselőit májusban várjuk - mondta az aligazgatónő, majd átadta a szót a monori és zalaegerszegi kirándulásokon, tapasztalatcserén részt vett diákoknak. - Idén szeptemberben első alkalommal voltam Magyarországon, s mivel nem ismerem olyan jól a nyelvet, kissé féltem a kirándulástól - meséli Ioana Moldovan, aki a Monorba utazó csoport tagja volt - Egy tanár házaspárnál szállásoltak el, akik nagyon kedvesek voltak. Meglátogattuk a helyi szakközépiskolát, nagyon szépen van berendezve, de legjobban mindannyiunknak a tetőtérben kialakított könyvtár tetszett, ahol a diákok tanulhatnak is. Vendéglátóink elvittek a fővárosba, ahol meglátogattuk a nevezetes helyeket, s sikerült bejutnunk az Országházba is. Ugyanakkor a monori múzeumban megismertük a város rövid történetét, s ellátogattunk Esztergomba és Szentendrére. Nagyon hasznos volt számomra a kirándulás - vélekedett Ioana. Tamásom Vlad számára a testvériskolai kapcsolat lehetőséget biztosított megismerni egy másik kultúrát, Magyarország történelmén ami sok helyen összekapcsolódik Románia történelmével. Ugyanakkor a kirándulás alkalmával betekintést nyert a magyarországi diákok életébe, ami véleménye szerint csak annyiban különbözik a marosvásárhelyiekétől, hogy nekik több lehetőségük van kirándulni, világot látni. Vladnak legjobban a házigazdák és általában a magyarországiak kedvessége, szívélyessége, a fővárosi épületek és a meglátogatott iskolák felszereltsége tetszett. Bürkösi Orsolya a Zalaegerszegre látogató csoport tagja volt, s lelkesülten meséli, hogy mi mindent látogattak meg rövid ottlétük alatt: a helyi iskolát, a város nevezetes épületeit, Budapesten a Nemzeti Múzeumot, az Országházát, a Balaton környékét, Tihanyt. A helyi iskolának jobb a felszereltsége, a diákoknak nagyobb lehetőségük van az internet segítségével hozzájutni a legfrissebb információkhoz - foglalta össze a tapasztaltakat. Simon Virág Unireás diákok az esztergomi Szent István palota teraszán _____ 2000. november 28., kedd A nettó átlagbér A nettó átlagbér 2.357.201 lej volt októberben, 3,7 százalékkal több, mint az előző hónapban, míg a bruttó átlagbér összege 4,2 százalékkal emelkedett 3.115.128 lejre, jelenti az Országos Statisztikai Intézet. A legmagasabb nettó átlagbért, 6,36 millió lej értékben, a légiszállítási ágazatban dolgozók kapták, őket követik a pénzügyi és bankintézetek alkalmazottai 5,67 millió lejjel. A dohányiparban dolgozók bérei 54,2 százalékkal emelkedtek októberben 5,35 millió lejre. A biztosítótársaságok és a nyugdíjpénztárak alkalmazottainak nettó átlagbére 4,49 millió lej volt, míg a kőolaj- és földgázkitermelő ágazat dolgozóinak nettó átlagbére 4,18 millió lej volt. A bőr- és lábbeliipari ágazatban októberben 1,38 millió lej volt a nettó átlagbér. Az egészségügyben dolgozók fizetései 8,6 százalékkal emelkedtek 2,23 millió lejre, a tanügyi alkalmazottak nettó átlagbére 5 százalékkal nőtt 2,38 millió lejre. A kutatásifejlesztési, valamint az informatikai ágazatban 8,7 százalékkal nőttek a bérek, 2,73 millió lejre, a közigazgatásban dolgozók nettó átlagbére 4 százalékkal nőtt októberben 3,05 millió lejre. (Médiafax)