Népújság, 2001. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-16 / 138. szám

fr# m A paniti Bartha Sándor nevét viselő ma­rosvásárhelyi Népismereti Faragó Önkép­zőkör nem először állítja ki legtehetsége­sebb tagjainak alkotásait, és nem először olyan munkák társaságában, amelyek nem a faragókörön belül, de ugyancsak Bandi Dezső vezetése, irányítása mellett készül­tek. Jelen kiállításunkon Salamon Csongor kisbútorait, Puskás Klára és Lengyel Anikó faliszőnyegeit csodálhatjuk. Kérésünknek jut eszébe a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalunk társkereső madaraiban felfedezni a faragott szerelmi ajándékok (sulykosok, mángorlók, guzsa­­lyok) egymással szemben álló madarait, majd a magyarós fejfán egymásnak hátat fordító, egymástól búcsúzó, madár illetve élettársait. Ugyanígy ritkán jut eszünkbe a sóvidéki székely vagy faragott kapuk szarvas­ábrázolásában ugyanazt az isteni küldött állatot látni, amely a honfoglaló magyarok­nak hazát, más népeknek pedig vár, kolos­tor, templom építésére alkalmas helyet se­gített találni. A nap- és holdábrázolás a legősibb kulti­kus rajzokig vezethető vissza. Magyar nyelvterületen a naphoz és a holdhoz olyan hiedelmek fűződnek, amelyek a keresz­ténység előtti korból származnak, s szinte napjainkig is élnek. Lengyel Anikó egyik szőnyegén látható az a nagymama, aki valamelyik unokáját minden újholdkor kivitte a kertbe vagy a ház elé, köszönteni a Babba Máriát, azaz az újholdat, aki valóságos hiedelemlény, szinte istenként tisztelték. Ugyancsak Lengyel Anikó szőnyegein láthatjuk a napot és a holdat szarva között hozó isteni küldött állatot, amely nem min­dig szarvas. A Júlia szép leány című nép­balladában a Júliát égbe emelő küldött állat a fodor-fehér bárány. A küldött szarvas és küldött bárány is­mertető jegyeit leírják az István-napi és újévi regösénekeink, valamint népballadá­ink. ,, Homlokomon vagyon fölkelőfényes nap, Oldalamon vagyon árdeli szép hold, Jobb vesémen vannak az égi csillagok, Hej, regö rejtem, regö rejtem. ” Márton Szép Ilona balladájában pedig a bárány: „Szőre szálán viszi hatvan misegyertyát, Jobb oldalán viszi áldott napnak fényét. Bal oldalán viszi áldott holdnak fényét. ” Az égbe emelés motívuma megtalálható népmeséinkben, népi hiedelmeinkben. A halált legyőző hőst legtöbbször valamilyen mitikus madár (néha többfejű madár) vagy szárnyas állat röpíti az alvilágból az embe­rek világán keresztül az istenek világába. Ilyen ábrázolásokat találunk Salamon Csongor faragásain. A Lengyel Anikó ég­be emelkedő madarát pedig a hátán utazó * Elhangzott 2001. június 11-én a Bernády Házban rendezett kiállításon hős táplálja saját vérével. Az égbe emelkedést szolgálja az az élet­fa is, amelyen, ugyancsak a kereszténysé­get megelőző képzetek szerint, a sámán közvetített a rontó, alvilági szellemek és az istenek között. Ez az életfa jelenik meg a bibliai Édenkertben is, itt találkozik Éva a kígyóval, az alvilág rontó szellemével. Salamon Csongor egyik székházának áttört díszítésében Ádám és Éva, az első emberpár között találjuk az életfát. Asztal­lába pedig valóságos szobor, amely a sá­mánt ábrázolja. Akár magát az asztalt is tekinthetjük életfának. A kiállításon bemutatott munkák alakjai­nak, motívumainak önmagukon túlmutató értékük van. Valójában olyan motívum­együttesről van itt szó, amelyet gyermek­korunk óta ismerünk, mert ebben a kultúrá­ban nőttünk fel. Az ábrázoló művészet alakjai, motívumai nem jelképek. A naiv ábrázolás lehetőségei szerint ezek a képek viszonylag könnyen felismerhetők, majd­nem naturalisztiku­­sak. Mondanivalóju­kat megjelenítik, áb­rázolják. Szépségük a kompozícióban rejlik. Láthatjuk ezt Pus­kás Klára varrott kép­szőnyegein. Alakjai valamivel közelebb állnak a naturaliszti­­kushoz, mint a Len­gyel Anikóé, de a naiv és naturalisztikus ábrázolásmód közeli rokonságban van egymással. Puskás Klára alakjai, ábrái is a naiv művészetből fakadnak, aminek nem mond ellent sem a szimbolikus, sem a természetutánzó, perspektivikus ábrá­zolásra való szellemi és technikai beállított­ság. Puskás Klára kép­szőnyegei bizonyít­ják, hogy a naiv alko­tó nem természeti képet ábrázol, hanem azt, amit az alkotó emlékezetében őriz és fontosnak tart valamely - számára fontos - tárgyról. Az esztétikum itt a formagazdag­ságban és sajátos, változatos, díszítő hatású elrendezésében mutatkozik meg. A geometrikus ábrázolásmód legegysze­rűbb és az anyag természetéből adódó for­májával, az egyenessel (csíkkal), hullám­vonallal, és a technikából eredően rom­buszalakú „körrel” kezdve Bandi Dezső fokozatosan egyre komplexebb, bonyolul­tabb, de továbbra is mértani alakzatok fel­­használásával vezette rá a szövőasszonyo­kat a különböző ábrák megvalósíthatóságá­nak felismerésére. Eleinte előrajzolt, kiszá­molt motívumokat mutatott be és megtaní­tott néhány technikai fogást. Ezt követő­en „kártyázni” kezdett a motívumokkal, hogy a szövőasszonyok ne egy bizonyos mintát véssenek az emlékezetükbe, hanem lehetőségeket, komponálási módokat. A mértanias, stilizált, szögletes formákat könnyebb vonalvezetésűekkel is helyette­síthették a posztóra vagy más anyagra varrt szőnyegeken. Alakjaik emberek, állatok, gyakran fantasztikus, mesebeli lények. A variációk és a képfelépítés lehetősége­inek száma nagy, a többször is felhasznált motívumok, alakzatok mégsem válnak egyhangúvá. Az alkotók szőhetik, farag­hatják ugyanazt a mesejelenetet többször is, mindig új lesz, mindig élő marad. Gáspár Melinda Puskás Klára képszőnyege Izsák Márta Levél a hamuból nagy fekete szemek kirakat mögé lapult gyerek mit keresel az állatseregben okleveles mészárosok szőrborította kohorszai között púderes barbárok vézna kezedből kitépték a játékot s befecskendezték a mérget vékony vénádba melyben mint hárfa suttogása sír az élet az elfeledett város kristályforrásában egy puszta parton harcos bálvány üvöltözik az aulák tiszteletreméltó korszakában görbe kereszt kék szemű szőke csillagjós mindenhol mindenható gépember végleges formába öntött árja ürülékből készített vajat habzsos testhalomból készített szappannal mosakszik egy megkötözött gyermekkéz ír egy levelet a hamuba ezekről az apróságokról egy koszos véres papírdarabra verset ír Salamon Csongor fafaragása Szőke Kálmán Ha majd újra Krisztus jár Ha majd újra Krisztus jár közöttetek, iratait firtatjátok, a belépőjegyet. Keressen máshol apostolt, halászt, vízügyi előadót. Számonkéritek igazolatlan távozását a Földről, ítéletet ügyészkedtek a perrendtartás szerint, mert csak a jöttment idő surrant el fölöttetek, mindenkori pilátusok­ . Torzó Hajnali buszba kapaszkodó utas. Színesincs arcú, turkálóból öltözött. Tőlem kér egy húszast, két kifli kevesli. Ceruzámn a sóhajától eltörik Szőke Kálmán (1946) Debrecenben élő költő, legutóbbi vers­kötete (Eretnek advent) 1998-ban jelent meg. Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés­e Új könyve­­­ i ...........-vr - Rab János: Népi növényismeret a Gyergyói-medencében Rab János biológus az 1970-es évek végén kez­dett érdeklődni a népi növényismeret iránt. 1992 ban Pécsett megvédett doktori értekezése is (Etnobotanikus vizsgálatok Gyergyóban) ebben a témában született. Jelen könyve tizenhét év kutató- és gyűjtőmunkájának eredménye, amelyben nem csak a gyergyói nép növényismeretébe - vadon termő és termesztett növények, ezek hasznosítása az étkezési kultúrától a díszítésig és gyógyításig­­ nyerhet betekintést az olvasó, hanem a szerzővel együtt rácsodálkozhat a Gyergyói-medence termé­szeti szépségeire és sajátosságaira is, amelyeknek Rab János igen jó ismerője, hiszen életének több mint egy évtizedét Gyergyószentmiklóson töltötte. A könyv terjedelme 240 oldal + 10 oldal színes képmelléklet, ára 65.800 lej, megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhető postai utánvéttel a következő cí­men: 4100 Miercurea Ciuc, Str. Petőfi, nr. 4., ap. 140, jud. Harghita. Tel./fax: 066/171-036. E-mail: pallas@nextra.ro

Next