Népújság, 2002. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

2002-04-16 / 87. szám

NÉPÚJSÁG ­ Biztonság, gondoskodás - eze­ket tartja szem előtt, aki biztosí­tást köt, legyen szó élet-, jármű-, nyugdíj-, lakásbiztosításról. Bár az anyagi biztonságra mindenki vágyik, a biztosítás a legtöbb ember számára luxus. Eltérően a nyugati országoktól, Romániá­ban a biztosítási kultúra igen­csak a kezdeteknél tart, és sok esetben kétségek merülnek fel az ilyen tevékenységet folytató cégek megbízhatóságát, fizető­­képességét illetően is. A fogyatékos demokráciában, a „ki tudja, mi lesz holnap" típusú tár­sadalomban aligha lehet bízni abban, hogy 10-20 év múlva, kamatostól megtérül a befektetés. És mégis, az­ egyre szaporodó és prosperáló cége­ket látva, úgy tűnik, fellendülőben a biztosításkötési kedv. Vagy még­sem? Erre próbálunk választ keresni az alábbiakban. Hasznos lenne a biztosítás, de szegények vagyunk Mónikor Marius Lucian intéz­ményvezető hasznosnak tartja bizto­sítási szerződést kötni, neki jelenleg is kettő van érvényben. - Adott pillanatban rengeteg bizto­sításom volt, lányom nevére is köttet­tem. Jó, ha van biztosítása az ember­nek, csupán annyi a bökkenő, hogy elég drágák ezek a termékek, másod­sorban nagy gond, hogy nem lehet leírni a költségekből. Azért jó, ha van biztosítás, mert én, beosztásom miatt, állandóan úton vagyok és sok min­den történhet. Abban az esetben, ha valami tragédia történik, a hátramara­dottaknak rövid időre biztonságot nyújt. A legfontosabbnak a lakás- és a gépkocsira kötött biztosítást, az életbiztosítást tartom. Még nem ré­szesültem kártérítésben, balesetem nem volt. A hazai cégek általában a nagy külföldi biztosítótársaságok ki­­rendeltségei. Világos, ha a rendszer ott működik, itt is működni fog, sőt, már működik is. A probléma, mint mondtam, az, hogy pénz nemigen van, és így nem igazán az a prioritás, hogy biztosítást kössenek az embe­rek, inkább úgy döntenek, hogy vásá­rolnak valamit. Ciprian Negru újságíró nem utasít­ja el startból, sőt nagyon jó véle­ménnyel van a biztosításokról. - Sajnos nem engedhetem meg magamnak egyelőre. Már tanulmá­nyoztam több cég ajánlatát. Főként az életbiztosítások érdekelnek, ke­vésbé a tárgyakkal kapcsolatban kö­tött szerződések. Elsősorban a pénz szempontjából tartom előnyösnek, hiszen egy bizonyos kor után életjá­radékhoz lehet jutni, vagy kivehető az egész pénz, azaz jól lehet spórolni. Úgy tudom, hogy egyelőre egyetlen nyugdíjbiztosítást kötő társaságot sem lehet a fizetőképesség szem­pontjából minősíteni, hiszen egyik sem kezdte meg a nyugdíjak folyósí­tását. Addig, amíg nem kezdik meg a fizetést, hogy lássuk, melyik cég fi­zetőképes, még várok. Pápai Tünde lapárus még nem kö­tött biztosítást. - A szüleim kötöttek, de túl hosszú távúnak tűnik, túl sok pénzbe kerül. A pénz időközben elértéktelenedik, és akkor megint nem csináltam sem­mit. Sok helyen csak humbug az egész. Nem mindenik cég megbízha­tó, és sohasem tudod, ki az, mi az. Jó dolog, biztonságot ad, segítségére van, hia bajban van az ember, csak ne lenne olyan hosszú távú, és jól meg kell választani a céget. Jánosi Emőke tisztviselő: - Szerintem most már egyre töb­ben kötnek biztosítási szerződést, mert az emberek rájöttek, hogy ez egy jó dolog, baj esetén kisegíti őket a biztosítótól kapott összeg. Nyuga­ton már rengetegféle, furcsábbnál furcsább dologra lehet biztosítást köt­ni. Igaz, hogy nekik pénzük is van erre, nekünk nemigen. Legalább az élet- és lakás- vagy járműbiztosítást azért meg kell kötni, hiszen mit tud­hatja az ember, mikor törik fel laká­sát. Vagy ugye, ott volt a sok árvíz, és a falusiak nem kaphattak kártérí­tést, mert nem voltak bebiztosítva. Valahogy azt kellene elérni, hogy csak a fizetőképes és komoly cégek foglalkozzanak ilyesmivel, akkor nyitottabbak lennének az emberek. Kovács László mérnök nem bízik a hazai cégekben. - Szükségesnek tartom a magán nyugdíjbiztosító társaságok létreho­zását. Jó véleménnyel vagyok né­hány nyugati érdekeltségű biztosító­társaságról, melyeknek részvényeit évente komoly nyereséggel jegyzik. Amúgy a biztosításokra határozottan szükség van, mert az emberekben erősíti a biztonságérzetet. Romániában hiányzik a tradíció A megszólaltatottak mellett né­hány biztosítótársaság vezetőjének véleményét is kikértük. Az angol CGNU csoporthoz tartozó Commercial Union 2000 októberétől működik Romániában. Jelenleg 25 központja van az országban, köztük Marosvásárhelyen is. Giliola Ignat, a cég marketing- és közönségszolgálati osztályának képviselője szerint Ro­mániában nincsen hagyománya a biztosításkötésnek.­­ A nyugatiakkal ellentétben, az itteniek nem tartják elengedhetetlen­nek a biztosítást. A leggyakrabban felhozott érv az, hogy a jövedelem jelentősen kisebb, mint a nyugati or­szágokban, ám ezen túl sajnos hiány­zik a megfelelő nevelés az életbizto­sításokat illetően. Az emberek bizal­mát csak azok a társaságok nyerhetik el, amelyek biztos pénzalapokkal, ha­gyománnyal rendelkeznek és a bizto­sítások piacán jó pozíciót foglalnak el. Igaz, hogy a bankrendszerben be­következett csődsorozat csökkentette az emberek bizalmát, de­ árbiztosító­­társaságok világában kissé más a helyzet. Ezenkívül létezik a Biztosí­tótársaságokat Felügyelő Bizottság, amelynek feladata felülvizsgálni a cégek tevékenységét. Arról nincs sta­tisztika, hogy milyen típusú biztosítá­sokat kedvelnek az emberek, a Commercial Union leginkább igé­nyelt terméke az Unit Linked típusú, amely kombinálja a megtakarítást és a védelmet a Sigma lehetőséggel, amely egy, a nyugdíjazással kapcso­latos megtakarítási terv. Nagyon jól megy az Alfa-termék, amely egyedü­li a hazai piacon, és védelmet nyújt a gyerek részére életének első napjától. - Eléggé telítettnek tűnik a hazai biztosítási piac... - Nem mondanám, hogy az a 23 cég, amely életbiztosítás-kötéssel foglalkozik, sok volna. Kanadában például, amely 27 milliós ország, több mint 100 cég foglalkozik élet­­biztosítással. Inkább a már említett biztosítási kultúra miatt tűnhet telí­tettnek a piac. - Fizetett-e már ki kártérítést a cé­gük? - Igen, voltak eseteink, és a Commercial Union haladéktalanul eleget tett szerződési kötelezettségei­nek. A kötelező biztosításokat végzik el A nemrégiben pénzeltűnési bot­rányba keveredett, mellesleg privati­záció előtt álló Astra Rt. biztosítótár­saság marosvásárhelyi kirendeltségé­nek igazgatója, Cioca Aurel szerint a szerencsétlen pénzelhelyezési eset nem ingatta meg a társaság fizetőké­pességét.­­ Éppen a fizetőképesség és a pénzügyi garancia az, ami bizalmat nyújt az embereknek arra, hogy biz­tosítást kössenek, valamint ha a társa­ság reális értékben kártéríti a biztosí­tottat. A Romániában létező rossz pénzügyi helyzet miatt a lakosság ré­széről nincs nyitás, csak a kötelező járműbiztosítást kötik meg az embe­rek. Az életbiztosítás iránt azok ér­deklődnek, akik igen jelentős jövede­lemmel rendelkeznek: sikeres vállal­kozók, igazgatók. A visszafogottsá­got a nevelés, tájékozottság hiánya okozza, sokan nem tudják, milyen lehetőségekkel élhetnek annak érde­kében, hogy biztonságot nyújtsanak családjuknak. Akinek van pénze, köt szerződést, akinek nincs, nem is ér­deklődik. Nagyon fontos, főleg az ipari kockázatokra megkötendő szer­ződések esetén, mivel itt nagy össze­gekről van szó, hogy a cégek érdek­lődjenek a biztosítótársaság pénzügyi lehetőségeiről, a készpénzkészletről, a kifizetés üteméről stb. Az évi jelen­tésből kiderül a cég alaptőkéje, aktí­vái stb. Mellesleg az ipari kockáza­tok esetén, a külföldi érdekeltségű cégek, miután alaposan elemzik az ajánlatokat, feltétlenül kötnek ilyen szerződést. Szerintem a biztosítási piac túlságosan telített, Romániában kb. 70 biztosítási cég működik, ezek közül az első 10 gyakorlatilag 90 százalékban birtokolja a piacot. Ma­ros megyében 20-25 cég működik. A számok önmagukért beszélnek. *** Mint várható volt, a beszélgetések­ből kiderült: a kötelező biztosításo­kon kívül az emberek az élet- és újabban a nyugdíjbiztosításokat he­lyezik előnybe, nyilvánvalóan arra g­ondolva, hogy bármikor nehéz­elyzetbe kerülhetnek, esetleg csa­ládjuk biztonságát tartják szem­t előtt. Ez a később megtérülő befektetési mód természetes velejárója kellene legyen életünknek, ám sajnos, az anyagiak vagy a tájékozottság hiánya miatt kevesen élhetnek a lehetőség­gel. Lehet, hogy a biztosítótársasá­g­ok számát tekintve telítettség mutat­­ozik a piacon, de ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság több mint felének egészen biztosan semmiféle biztosítása nincs, akkor lehet, hogy kevesen vannak. Csak az életszínvo­nal emelkedése vezethet oda, hogy az egyszerű, kétkezi munkásember is biztonságot, segítséget remélve, élet­­biztosítást kössön. (antalfi) Nem futja biztosításra A bizalom is ingatag NÉPUJjjJ^ AKTUÁLIS Adrian Nastase a terrorizmus elleni harcról Ne sértse az emberi jogokat A nemzetközi közösségnek ke­mény lépéseket kell tennie a terroriz­mus ellen, de ezeknek a lépéseknek nem szabad negatívan befolyásolniuk az általános emberi jogokat, jelentette ki hétfőn Adrian Nastase miniszterelnök az ENSZ 58. Emberjogi Konferenciá­ján - közli a Mediafax. A miniszterel­nök rámutatott, főleg a szeptember 11-i merényletek után Romániának feltett szándéka, hogy hozzájáruljon a nemzet­közi terrorizmus megszüntetéséhez, ab­ban az esetben, ha ez nem sérti az em­beri jogokat. .„Ha így cselekednénk, megadnánk a terroristáknak azt az elégtételt, hogy nemcsak anyagi ja­vakat és emberi életeket pusztítanak el, hanem jelképeket és értékeket is” - mondta Nastase. A kormányfő hétfőn előadást tartott Genfben az ENSZ Emberjogi Bizottsága előtt, melyen minden állampolgár szabad­ságjogának védelméről beszélt fajra, nemre vagy származásra való tekin­tet nélkül. Rámutatott, hogy a bizott­ság tagjainak el kellene fogadniuk Mary Robinson, az ENSZ Emberjogi Bizottsága főfelügyelőjének ajánla­tát, miszerint „emberi dimenziót” kell bevezetni a terrorizmus elleni harcban. Nastase emlékeztetett rá, hogy az utóbbi hónapokban a kor­mány elfogadott egy stratégiát az ár­vaházi gyermekek védelméről és egy programot a romák társadalmi beil­leszkedésének elősegítésére, amely által biztosította a szükséges jogi ke­retet az említett kategóriákba tartozó személyek alkotmányos jogainak tisz­teletben tartására. A miniszterelnök ugyanakkor bemutatta a bizottság tagja­inak a kormány által az emberkereske­delem megszüntetésére kidolgozott programokat. Az is a kom­ány az ál­lampolgárok egyenlő bánásmódját ille­tően elért sikerei közé sorolható, hogy megkötötték a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését elősegítő román­magyar memorandumot, amely ré­vén Románia területén elkerülhetővé vált az etnikai diszkrimináció. 2002. április 16., kedd Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál Érdektelen jótékonykodó Áll a munka a gyermekfaluban Az amerikai Children’s World Embassy Alapítvány képviselője, Dennis Hammond tegnap Domby Károllyal, a megyei gyermekjog­védelmi hatóság igazgatójával, míg ma Virág Györggyel, a megyei tanács elnökével tárgyal. A megbeszélések témáját a Marosszentkirályon épülő gyermekfalu képezi, amelynek a felépíté­sét és működtetésének költségeit 49 évig az amerikai fél szerző­désben vállalta magára. Sajnos azonban a beruházás hosz­­szú ideje nem halad, a tervezett 11 házból csupán egy készült el, az épí­tésért felelős amerikai állampolgár­ságú­ Hammond két éve nem járt Marosszentkirályon. A szerződés ugyanakkor megköti a megyei tanács kezét, hogy más befektetési forrás után nézzen. A mostani tárgyaláso­kon felvetik a szerződés kiegészítését néhány olyan kitétellel, amely bizto­sítaná a munkálatok felgyorsítását, illetve lehetőséget biztosítana a gyer­­mekjogvédelmi hatóságnak, hogy kezdeményezze a megállapodás fel­bontását és más - esetleg európai uniós - források után nézzen a beru­házás befejezéséhez, ha az amerikai fél nem tartja be ígéreteit. Az elmúlt héten a tanács beruházá­sokat elemző bizottsága vizsgálta ezt a témát, ugyanakkor felmérte a vidrátszegi repülőtéren végzett négy beruházás stádiumát is. A repülőtér négy beruházása közül a nemzetközi indítópavilon esetében nagy lemaradá­sokat észleltek, s újraütemezték az el­végzendő feladatokat 2002 decemberé­ig. A befejezés azonban a rendelkezésre álló anyagi forrásokon múlik, a finan­szírozás a megyei tanács saját költség­­vetéséből és a polgári repülésügyi hatóság pénzéből történik, s az utób­bi a korábbi években sem utalta át a teljes megígért összeget. Hamarosan megkezdik a repülőtér bekerítését, ugyanakkor folyik két további, még évekig elhúzódó beruházás, a nem­zetközi színvonalú jelzőrendszer ki­építése, valamint a cargo (légi teher­szállítási) platform létrehozása is. Bartha József, a megyei tanács pénzügyi igazgatója ismertette a ma­rosvásárhelyi színházban végzett el­ső felmérések eredményét. Mint el­mondta, a polgármesteri hivatal át­iratban kereste meg őket, hogy vé­gezzenek egy ilyen felmérést, ám ők ezt ettől függetlenül már korábban megkezdték. Az első becslések sze­rint az épület állagának rendbehoza­talára legkevesebb 60-70 milliárd lej­re volna szükség, hisz a 33 éve mű­ködő, két-háromszor lejárt működési idejű berendezéseket azóta sem újí­tották fel, az épület emiatt lassan használhatatlanná válik. A fűtési rendszer, a vízhálózat, a villamos há­lózat állapota ráadásul aránytalanul megnöveli a rezsiköltségeket is, ép­pen akkor, amikor a legkevesebb pénze van a színháznak ezek kifize­tésére. Ekkora összeggel azonban sem a megyei­ tanács, sem a megye­­székhely nem rendelkezik, egyelőre rejtély, hogy meddig sikerül ilyen körülmények között fenntartani a te­vékenységet az épületben. Ami a működési költségeket illeti, a színház vezetősége által igényelt 22 milliárd lejes költségvetéssel szemben a me­gyei tanács pénzügyi bizottsága 19 milliárd lejes költségvetés elfogadá­sát javasolja. Ebből 12 milliárdot a megye biztosítana az állami költség­­vetésből leosztott összegből, ötmilli­­árdot a helyi tanács már megszava­zott erre a célra, további kétmilliárd pedig a város tartalékalapjából érkez­ne. Hogy sikerüljön ilyen szűkös ke­retek között is jól működtetni az in­tézményt, nagyon világos pénzügyi nyilvántartásra lesz szükség, s­ telje­sen külön kell választani a rezsivel járó kiadásokat a különböző szponzo­rálásokból vállalt programok költségve­tésétől — szögezte le Bartha József. Bálint Zsombor Markó Béla az SZPD-RMDSZ együttműködésről (Folytatás az 1. oldalról) előrelépésnek nevezte a rendőrök jogállásáról szóló törvény április 11-i elfogadását is, amely előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a la­kosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi kö­zösségek élnek, a rendőrség kötelé­kében alkalmazni kell az azok anya­nyelvét értő rendőröket. Markó Béla ugyanakkor bejelen­tette: az RMDSZ megkezdte a tár­gyalásokat az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tör­vénytervezet kidolgozásáról is. A jogszabály előkészítésében a kor­mány az RMDSZ hasonló törvény­­tervezetét veszi majd alapul - muta­tott rá a szövetségi elnök. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumról szólva Markó Béla méltat­ta azt, hogy számos megyéhez ha­sonlóan, Maros megyében is sikerül majd önálló magyar oktatási intéz­ményt létrehozni. A szövetség szá­mára ez prioritást jelent, ugyanis a magyar oktatás bővítése - a gazdasá­gi és szociális helyzet javítása mel­lett - lényeges szempont az itthonmaradás feltételeinek megte­remtésében. Az elnök ugyanakkor mesterségesnek nevezte a tanintéz­mény körül az elmúlt napokban ki­alakult feszültségeket, amelyeket meggyőződése szerint az együttmű­ködési megállapodás szellemében sikerül majd rendezni. A magyarországi választásokkal kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ-nek az az eddig is köve­tett, egyértelmű álláspontja, hogy a határon túli magyarság ügye semmi­lyen esetben nem válhat magyaror­szági pártpolitikai viták tárgyává.­­ A határon túli magyarság támo­gatásának kérdése nem megosztó, hanem összefogó erő kell legyen. Az az alapvető érdekünk, hogy mind­egyik magyarországi párt egyforma elkötelezettséggel viseltessen a ki­sebbségben lévő magyarság iránt -fejtette ki az elnök, majd hozzátette, az RMDSZ-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egy politikai párt mellett vagy ellen, hanem az, hogy minden felelős magyar politikai erő­vel jó kapcsolata legyen. Az elnök továbbá hangsúlyozta, a magyarországi pártokkal folytatott kapcsolataiban az RMDSZ érvénye­síteni tudta azt, hogy Magyarország határon túli magyarságot érintő poli­tikájában ezen közösségek szerveze­teinek véleménye legyen mérvadó. - Az RMDSZ felelősen hozzájárult a román-magyar együttműködési megállapodás megszületéséhez, mely révén a két ország kapcsolatai ma már jónak mondhatók. Az RMDSZ megnövekedett politikai súlyát latba vetve a továbbiakban is arra fog törekedni, hogy ez a jó vi­szony megmaradjon, és azon lesz, hogy olyan, a határon túli magyaro­kat pozitívan érintő kezdeményezé­sek, mint státustörvény, vagy a Sapientia Tudományegyetem to­vábbra is fennmaradjanak, működje­nek. Erre az RMDSZ szerepe, politi­kai kapcsolatai nyújtanak garanci­át – szögezte le Markó Béla. Íjgyártó István, Magyarország bu­karesti nagykövete kifejtette: az RMDSZ-nek folytatnia kell azt a szerepet, mely révén az elmúlt évti­zedben megkerülhetetlenné vált a ro­mán-magyar államközi kapcsolatok­ban. A szövetségnek a státustörvény romániai alkalmazásában, a gyakor­latba ültetés politikai feltételeinek megteremtésében játszott döntő sze­repét értékelve ugyanakkor megálla­pította: egyetlen ilyen irányú ma­gyarországi kezdeményezés sem lett volna sikeres az RMDSZ támogatása nélkül. A nagykövet kifejtette, bízik ab­ban,­hogy bármilyen összetételű kor­mány is alakuljon Magyarországon, a határon túli magyar politika legfon­tosabb irányaiban nem fog változni a jövőben. (Mediafax)

Next