Népújság, 2002. április (54. évfolyam, 76-99. szám)
2002-04-16 / 87. szám
NÉPÚJSÁG Biztonság, gondoskodás - ezeket tartja szem előtt, aki biztosítást köt, legyen szó élet-, jármű-, nyugdíj-, lakásbiztosításról. Bár az anyagi biztonságra mindenki vágyik, a biztosítás a legtöbb ember számára luxus. Eltérően a nyugati országoktól, Romániában a biztosítási kultúra igencsak a kezdeteknél tart, és sok esetben kétségek merülnek fel az ilyen tevékenységet folytató cégek megbízhatóságát, fizetőképességét illetően is. A fogyatékos demokráciában, a „ki tudja, mi lesz holnap" típusú társadalomban aligha lehet bízni abban, hogy 10-20 év múlva, kamatostól megtérül a befektetés. És mégis, az egyre szaporodó és prosperáló cégeket látva, úgy tűnik, fellendülőben a biztosításkötési kedv. Vagy mégsem? Erre próbálunk választ keresni az alábbiakban. Hasznos lenne a biztosítás, de szegények vagyunk Mónikor Marius Lucian intézményvezető hasznosnak tartja biztosítási szerződést kötni, neki jelenleg is kettő van érvényben. - Adott pillanatban rengeteg biztosításom volt, lányom nevére is köttettem. Jó, ha van biztosítása az embernek, csupán annyi a bökkenő, hogy elég drágák ezek a termékek, másodsorban nagy gond, hogy nem lehet leírni a költségekből. Azért jó, ha van biztosítás, mert én, beosztásom miatt, állandóan úton vagyok és sok minden történhet. Abban az esetben, ha valami tragédia történik, a hátramaradottaknak rövid időre biztonságot nyújt. A legfontosabbnak a lakás- és a gépkocsira kötött biztosítást, az életbiztosítást tartom. Még nem részesültem kártérítésben, balesetem nem volt. A hazai cégek általában a nagy külföldi biztosítótársaságok kirendeltségei. Világos, ha a rendszer ott működik, itt is működni fog, sőt, már működik is. A probléma, mint mondtam, az, hogy pénz nemigen van, és így nem igazán az a prioritás, hogy biztosítást kössenek az emberek, inkább úgy döntenek, hogy vásárolnak valamit. Ciprian Negru újságíró nem utasítja el startból, sőt nagyon jó véleménnyel van a biztosításokról. - Sajnos nem engedhetem meg magamnak egyelőre. Már tanulmányoztam több cég ajánlatát. Főként az életbiztosítások érdekelnek, kevésbé a tárgyakkal kapcsolatban kötött szerződések. Elsősorban a pénz szempontjából tartom előnyösnek, hiszen egy bizonyos kor után életjáradékhoz lehet jutni, vagy kivehető az egész pénz, azaz jól lehet spórolni. Úgy tudom, hogy egyelőre egyetlen nyugdíjbiztosítást kötő társaságot sem lehet a fizetőképesség szempontjából minősíteni, hiszen egyik sem kezdte meg a nyugdíjak folyósítását. Addig, amíg nem kezdik meg a fizetést, hogy lássuk, melyik cég fizetőképes, még várok. Pápai Tünde lapárus még nem kötött biztosítást. - A szüleim kötöttek, de túl hosszú távúnak tűnik, túl sok pénzbe kerül. A pénz időközben elértéktelenedik, és akkor megint nem csináltam semmit. Sok helyen csak humbug az egész. Nem mindenik cég megbízható, és sohasem tudod, ki az, mi az. Jó dolog, biztonságot ad, segítségére van, hia bajban van az ember, csak ne lenne olyan hosszú távú, és jól meg kell választani a céget. Jánosi Emőke tisztviselő: - Szerintem most már egyre többen kötnek biztosítási szerződést, mert az emberek rájöttek, hogy ez egy jó dolog, baj esetén kisegíti őket a biztosítótól kapott összeg. Nyugaton már rengetegféle, furcsábbnál furcsább dologra lehet biztosítást kötni. Igaz, hogy nekik pénzük is van erre, nekünk nemigen. Legalább az élet- és lakás- vagy járműbiztosítást azért meg kell kötni, hiszen mit tudhatja az ember, mikor törik fel lakását. Vagy ugye, ott volt a sok árvíz, és a falusiak nem kaphattak kártérítést, mert nem voltak bebiztosítva. Valahogy azt kellene elérni, hogy csak a fizetőképes és komoly cégek foglalkozzanak ilyesmivel, akkor nyitottabbak lennének az emberek. Kovács László mérnök nem bízik a hazai cégekben. - Szükségesnek tartom a magán nyugdíjbiztosító társaságok létrehozását. Jó véleménnyel vagyok néhány nyugati érdekeltségű biztosítótársaságról, melyeknek részvényeit évente komoly nyereséggel jegyzik. Amúgy a biztosításokra határozottan szükség van, mert az emberekben erősíti a biztonságérzetet. Romániában hiányzik a tradíció A megszólaltatottak mellett néhány biztosítótársaság vezetőjének véleményét is kikértük. Az angol CGNU csoporthoz tartozó Commercial Union 2000 októberétől működik Romániában. Jelenleg 25 központja van az országban, köztük Marosvásárhelyen is. Giliola Ignat, a cég marketing- és közönségszolgálati osztályának képviselője szerint Romániában nincsen hagyománya a biztosításkötésnek. A nyugatiakkal ellentétben, az itteniek nem tartják elengedhetetlennek a biztosítást. A leggyakrabban felhozott érv az, hogy a jövedelem jelentősen kisebb, mint a nyugati országokban, ám ezen túl sajnos hiányzik a megfelelő nevelés az életbiztosításokat illetően. Az emberek bizalmát csak azok a társaságok nyerhetik el, amelyek biztos pénzalapokkal, hagyománnyal rendelkeznek és a biztosítások piacán jó pozíciót foglalnak el. Igaz, hogy a bankrendszerben bekövetkezett csődsorozat csökkentette az emberek bizalmát, de árbiztosítótársaságok világában kissé más a helyzet. Ezenkívül létezik a Biztosítótársaságokat Felügyelő Bizottság, amelynek feladata felülvizsgálni a cégek tevékenységét. Arról nincs statisztika, hogy milyen típusú biztosításokat kedvelnek az emberek, a Commercial Union leginkább igényelt terméke az Unit Linked típusú, amely kombinálja a megtakarítást és a védelmet a Sigma lehetőséggel, amely egy, a nyugdíjazással kapcsolatos megtakarítási terv. Nagyon jól megy az Alfa-termék, amely egyedüli a hazai piacon, és védelmet nyújt a gyerek részére életének első napjától. - Eléggé telítettnek tűnik a hazai biztosítási piac... - Nem mondanám, hogy az a 23 cég, amely életbiztosítás-kötéssel foglalkozik, sok volna. Kanadában például, amely 27 milliós ország, több mint 100 cég foglalkozik életbiztosítással. Inkább a már említett biztosítási kultúra miatt tűnhet telítettnek a piac. - Fizetett-e már ki kártérítést a cégük? - Igen, voltak eseteink, és a Commercial Union haladéktalanul eleget tett szerződési kötelezettségeinek. A kötelező biztosításokat végzik el A nemrégiben pénzeltűnési botrányba keveredett, mellesleg privatizáció előtt álló Astra Rt. biztosítótársaság marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója, Cioca Aurel szerint a szerencsétlen pénzelhelyezési eset nem ingatta meg a társaság fizetőképességét. Éppen a fizetőképesség és a pénzügyi garancia az, ami bizalmat nyújt az embereknek arra, hogy biztosítást kössenek, valamint ha a társaság reális értékben kártéríti a biztosítottat. A Romániában létező rossz pénzügyi helyzet miatt a lakosság részéről nincs nyitás, csak a kötelező járműbiztosítást kötik meg az emberek. Az életbiztosítás iránt azok érdeklődnek, akik igen jelentős jövedelemmel rendelkeznek: sikeres vállalkozók, igazgatók. A visszafogottságot a nevelés, tájékozottság hiánya okozza, sokan nem tudják, milyen lehetőségekkel élhetnek annak érdekében, hogy biztonságot nyújtsanak családjuknak. Akinek van pénze, köt szerződést, akinek nincs, nem is érdeklődik. Nagyon fontos, főleg az ipari kockázatokra megkötendő szerződések esetén, mivel itt nagy összegekről van szó, hogy a cégek érdeklődjenek a biztosítótársaság pénzügyi lehetőségeiről, a készpénzkészletről, a kifizetés üteméről stb. Az évi jelentésből kiderül a cég alaptőkéje, aktívái stb. Mellesleg az ipari kockázatok esetén, a külföldi érdekeltségű cégek, miután alaposan elemzik az ajánlatokat, feltétlenül kötnek ilyen szerződést. Szerintem a biztosítási piac túlságosan telített, Romániában kb. 70 biztosítási cég működik, ezek közül az első 10 gyakorlatilag 90 százalékban birtokolja a piacot. Maros megyében 20-25 cég működik. A számok önmagukért beszélnek. *** Mint várható volt, a beszélgetésekből kiderült: a kötelező biztosításokon kívül az emberek az élet- és újabban a nyugdíjbiztosításokat helyezik előnybe, nyilvánvalóan arra gondolva, hogy bármikor nehézelyzetbe kerülhetnek, esetleg családjuk biztonságát tartják szemt előtt. Ez a később megtérülő befektetési mód természetes velejárója kellene legyen életünknek, ám sajnos, az anyagiak vagy a tájékozottság hiánya miatt kevesen élhetnek a lehetőséggel. Lehet, hogy a biztosítótársaságok számát tekintve telítettség mutatozik a piacon, de ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság több mint felének egészen biztosan semmiféle biztosítása nincs, akkor lehet, hogy kevesen vannak. Csak az életszínvonal emelkedése vezethet oda, hogy az egyszerű, kétkezi munkásember is biztonságot, segítséget remélve, életbiztosítást kössön. (antalfi) Nem futja biztosításra A bizalom is ingatag NÉPUJjjJ^ AKTUÁLIS Adrian Nastase a terrorizmus elleni harcról Ne sértse az emberi jogokat A nemzetközi közösségnek kemény lépéseket kell tennie a terrorizmus ellen, de ezeknek a lépéseknek nem szabad negatívan befolyásolniuk az általános emberi jogokat, jelentette ki hétfőn Adrian Nastase miniszterelnök az ENSZ 58. Emberjogi Konferenciáján - közli a Mediafax. A miniszterelnök rámutatott, főleg a szeptember 11-i merényletek után Romániának feltett szándéka, hogy hozzájáruljon a nemzetközi terrorizmus megszüntetéséhez, abban az esetben, ha ez nem sérti az emberi jogokat. .„Ha így cselekednénk, megadnánk a terroristáknak azt az elégtételt, hogy nemcsak anyagi javakat és emberi életeket pusztítanak el, hanem jelképeket és értékeket is” - mondta Nastase. A kormányfő hétfőn előadást tartott Genfben az ENSZ Emberjogi Bizottsága előtt, melyen minden állampolgár szabadságjogának védelméről beszélt fajra, nemre vagy származásra való tekintet nélkül. Rámutatott, hogy a bizottság tagjainak el kellene fogadniuk Mary Robinson, az ENSZ Emberjogi Bizottsága főfelügyelőjének ajánlatát, miszerint „emberi dimenziót” kell bevezetni a terrorizmus elleni harcban. Nastase emlékeztetett rá, hogy az utóbbi hónapokban a kormány elfogadott egy stratégiát az árvaházi gyermekek védelméről és egy programot a romák társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, amely által biztosította a szükséges jogi keretet az említett kategóriákba tartozó személyek alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. A miniszterelnök ugyanakkor bemutatta a bizottság tagjainak a kormány által az emberkereskedelem megszüntetésére kidolgozott programokat. Az is a komány az állampolgárok egyenlő bánásmódját illetően elért sikerei közé sorolható, hogy megkötötték a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését elősegítő románmagyar memorandumot, amely révén Románia területén elkerülhetővé vált az etnikai diszkrimináció. 2002. április 16., kedd Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál Érdektelen jótékonykodó Áll a munka a gyermekfaluban Az amerikai Children’s World Embassy Alapítvány képviselője, Dennis Hammond tegnap Domby Károllyal, a megyei gyermekjogvédelmi hatóság igazgatójával, míg ma Virág Györggyel, a megyei tanács elnökével tárgyal. A megbeszélések témáját a Marosszentkirályon épülő gyermekfalu képezi, amelynek a felépítését és működtetésének költségeit 49 évig az amerikai fél szerződésben vállalta magára. Sajnos azonban a beruházás hoszszú ideje nem halad, a tervezett 11 házból csupán egy készült el, az építésért felelős amerikai állampolgárságú Hammond két éve nem járt Marosszentkirályon. A szerződés ugyanakkor megköti a megyei tanács kezét, hogy más befektetési forrás után nézzen. A mostani tárgyalásokon felvetik a szerződés kiegészítését néhány olyan kitétellel, amely biztosítaná a munkálatok felgyorsítását, illetve lehetőséget biztosítana a gyermekjogvédelmi hatóságnak, hogy kezdeményezze a megállapodás felbontását és más - esetleg európai uniós - források után nézzen a beruházás befejezéséhez, ha az amerikai fél nem tartja be ígéreteit. Az elmúlt héten a tanács beruházásokat elemző bizottsága vizsgálta ezt a témát, ugyanakkor felmérte a vidrátszegi repülőtéren végzett négy beruházás stádiumát is. A repülőtér négy beruházása közül a nemzetközi indítópavilon esetében nagy lemaradásokat észleltek, s újraütemezték az elvégzendő feladatokat 2002 decemberéig. A befejezés azonban a rendelkezésre álló anyagi forrásokon múlik, a finanszírozás a megyei tanács saját költségvetéséből és a polgári repülésügyi hatóság pénzéből történik, s az utóbbi a korábbi években sem utalta át a teljes megígért összeget. Hamarosan megkezdik a repülőtér bekerítését, ugyanakkor folyik két további, még évekig elhúzódó beruházás, a nemzetközi színvonalú jelzőrendszer kiépítése, valamint a cargo (légi teherszállítási) platform létrehozása is. Bartha József, a megyei tanács pénzügyi igazgatója ismertette a marosvásárhelyi színházban végzett első felmérések eredményét. Mint elmondta, a polgármesteri hivatal átiratban kereste meg őket, hogy végezzenek egy ilyen felmérést, ám ők ezt ettől függetlenül már korábban megkezdték. Az első becslések szerint az épület állagának rendbehozatalára legkevesebb 60-70 milliárd lejre volna szükség, hisz a 33 éve működő, két-háromszor lejárt működési idejű berendezéseket azóta sem újították fel, az épület emiatt lassan használhatatlanná válik. A fűtési rendszer, a vízhálózat, a villamos hálózat állapota ráadásul aránytalanul megnöveli a rezsiköltségeket is, éppen akkor, amikor a legkevesebb pénze van a színháznak ezek kifizetésére. Ekkora összeggel azonban sem a megyei tanács, sem a megyeszékhely nem rendelkezik, egyelőre rejtély, hogy meddig sikerül ilyen körülmények között fenntartani a tevékenységet az épületben. Ami a működési költségeket illeti, a színház vezetősége által igényelt 22 milliárd lejes költségvetéssel szemben a megyei tanács pénzügyi bizottsága 19 milliárd lejes költségvetés elfogadását javasolja. Ebből 12 milliárdot a megye biztosítana az állami költségvetésből leosztott összegből, ötmilliárdot a helyi tanács már megszavazott erre a célra, további kétmilliárd pedig a város tartalékalapjából érkezne. Hogy sikerüljön ilyen szűkös keretek között is jól működtetni az intézményt, nagyon világos pénzügyi nyilvántartásra lesz szükség, s teljesen külön kell választani a rezsivel járó kiadásokat a különböző szponzorálásokból vállalt programok költségvetésétől — szögezte le Bartha József. Bálint Zsombor Markó Béla az SZPD-RMDSZ együttműködésről (Folytatás az 1. oldalról) előrelépésnek nevezte a rendőrök jogállásáról szóló törvény április 11-i elfogadását is, amely előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi közösségek élnek, a rendőrség kötelékében alkalmazni kell az azok anyanyelvét értő rendőröket. Markó Béla ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ megkezdte a tárgyalásokat az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet kidolgozásáról is. A jogszabály előkészítésében a kormány az RMDSZ hasonló törvénytervezetét veszi majd alapul - mutatott rá a szövetségi elnök. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumról szólva Markó Béla méltatta azt, hogy számos megyéhez hasonlóan, Maros megyében is sikerül majd önálló magyar oktatási intézményt létrehozni. A szövetség számára ez prioritást jelent, ugyanis a magyar oktatás bővítése - a gazdasági és szociális helyzet javítása mellett - lényeges szempont az itthonmaradás feltételeinek megteremtésében. Az elnök ugyanakkor mesterségesnek nevezte a tanintézmény körül az elmúlt napokban kialakult feszültségeket, amelyeket meggyőződése szerint az együttműködési megállapodás szellemében sikerül majd rendezni. A magyarországi választásokkal kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ-nek az az eddig is követett, egyértelmű álláspontja, hogy a határon túli magyarság ügye semmilyen esetben nem válhat magyarországi pártpolitikai viták tárgyává. A határon túli magyarság támogatásának kérdése nem megosztó, hanem összefogó erő kell legyen. Az az alapvető érdekünk, hogy mindegyik magyarországi párt egyforma elkötelezettséggel viseltessen a kisebbségben lévő magyarság iránt -fejtette ki az elnök, majd hozzátette, az RMDSZ-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egy politikai párt mellett vagy ellen, hanem az, hogy minden felelős magyar politikai erővel jó kapcsolata legyen. Az elnök továbbá hangsúlyozta, a magyarországi pártokkal folytatott kapcsolataiban az RMDSZ érvényesíteni tudta azt, hogy Magyarország határon túli magyarságot érintő politikájában ezen közösségek szervezeteinek véleménye legyen mérvadó. - Az RMDSZ felelősen hozzájárult a román-magyar együttműködési megállapodás megszületéséhez, mely révén a két ország kapcsolatai ma már jónak mondhatók. Az RMDSZ megnövekedett politikai súlyát latba vetve a továbbiakban is arra fog törekedni, hogy ez a jó viszony megmaradjon, és azon lesz, hogy olyan, a határon túli magyarokat pozitívan érintő kezdeményezések, mint státustörvény, vagy a Sapientia Tudományegyetem továbbra is fennmaradjanak, működjenek. Erre az RMDSZ szerepe, politikai kapcsolatai nyújtanak garanciát – szögezte le Markó Béla. Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete kifejtette: az RMDSZ-nek folytatnia kell azt a szerepet, mely révén az elmúlt évtizedben megkerülhetetlenné vált a román-magyar államközi kapcsolatokban. A szövetségnek a státustörvény romániai alkalmazásában, a gyakorlatba ültetés politikai feltételeinek megteremtésében játszott döntő szerepét értékelve ugyanakkor megállapította: egyetlen ilyen irányú magyarországi kezdeményezés sem lett volna sikeres az RMDSZ támogatása nélkül. A nagykövet kifejtette, bízik abban,hogy bármilyen összetételű kormány is alakuljon Magyarországon, a határon túli magyar politika legfontosabb irányaiban nem fog változni a jövőben. (Mediafax)