Népújság, 2002. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

2002-04-16 / 87. szám

6 NÉPÚJSÁG ­ Mert nyers, mint az igazság A szív meséli, hogy mit érez : „ Úton talált az élet, költözőben / Úgy költözködtünk a Kükü­llő­­völgyben /Ahogy a nyomor diktált a szekérnek / Előtte lovak és mögötte évek /S a falvak, állomások és meg­állók / Míg Medgyesen utunk soká megállón / De addig is meg­­megpihent a lelkem / Az alkonyat színét úgy megszerettem / Az ég al­ján, a hegylejtőn s a völgyben/Ahol a kisvilággal kergetőztem /Mit a ve­­rőfény emlékül hagyott rám / Hogy sötétségben is maradjon hozzám / Oly­an, mint a valóság a meséhez / Mikor a szív meséli, hogy mit érez” (Derzsi Sándor: Szülőföld) A medgyesi magyarok nem szere­tik, ha városukat­­Szászmedgyesként emlegetik. Újságírók, rádiósok fon­toskodj­ák szászosra, holott csak Aranyosmeggyes esetében kell feltün­tetni az előnevet, itt nem. A szombati nap délutánja a medgyesi magyarság ünnepe volt. A kis „középkori"főtér­re hétvégeken nem ajánlatos behajta­ni. A soproniak impozáns turistabu­sza mégis ott parkolt a Traube (Szőlő) nevű terem bejárata mellett. Testvérvárosi kapcsolat van Sopron és Medgy­es között. A ,, leg­hűségesebb" magyar város Liszt Fe­rencről elnevezett Pedagógus Ének­kara volt a díszvendége a medgyesi Magyar Vegyes Kórus tízéves tevé­kenységét ünneplő rendezvénynek. Jakab Elek, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség Sieben megyei el­nöke köszöntötte a nagyszámú közön­séget és a vendégeket. A találkozó motorja zenetanár, akiről egykor azt írtam, nem hinném, hogy volna még Romániában olyan polgármester, aki egyben gyakorló zenetanár, sőt kar­­vezető is. Iszlay László Magyarsároson született 1952. de­cember 22-én, vagyis idén a román forradalom kitörése napján tölti az ötvenet. Zenetanárként Medgyesen vezette a Gaz Metán vállalat vegyes kórusát, a német kamarakórust és az iskolai furulyakört. 1979 és 1989 kö­zött volt a Camerata Mediensis régizene-együttes irányítója, és per­sze az ő keze alatt jött létre­ a magyar dalárda is. Közben szülőfaluja, Magyarsáros unitárius vegyes karát is dirigálta, sőt a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesü­let vegyes karát is vezényelte, polgár­­mestersége idején is. Közéleti tevé­kenysége arra is kiterjedt, hogy a se­gesváriakkal közösen megjelentetett Nagy-Küküttő című közéleti hetilap rá eső részét szerkessze, annak meg­szűntéig. A medgyesi Népi Egyete­men 1979-től tartotta zenetörténeti előadás-sorozatát, 1991-ig. Nős, fele­sége Vass D. Borbála matematikata­­nár, kitartó, energikus segítője min­denben. Két nagylányuk a kolozsvári egyetemen tanul. A medgyesi magyarságnak ilyen emberre volt és van szüksége. A kó­rus több mint százéves magyar ének­kari hagyományra épült, mikor 1990- ben létrehozták. Első fellépései egy­beestek a Seprődi János Kórusszövet­ség által szervezett Magyar Kórusta­lálkozó rendezvénysorozatával. Nyárádszeredában például a brassói, máramarosszigeti, sepsiszentgyörgyi, csávási, baráti, szászrégeni, küküllődombói együttesek között a medgyesiek is felléptek. Ezt emeli ki Nagy Ferenc karnagy, a Seprődi Já­nos Nemzetközi Kórusszövetség elnö­ke, és ez a tisztelet sugárzik abból az elismerésből, amellyel a medgyesi magyarok karéneklési tevékenységét méltatjaa. Azt kívánja a dalárdának, hogy sikerrel járuljon hozzá Medgyes magyar közössége szellemi egységé­nek megtartásához. A medgyesi énekkar 1990. október 25-én alakult, a magyar általános is­kolában tartották a próbákat egyszer hetente, november 10-éig. Akkor egy év és négy hónapos szünet követke­zett. A próbákat 2001. március 21-én kezdték el újra, az időközben elké­­­szült Millenniumi Házban. Ezért hangsúlyozza Iszlay László, hogy ,, tekintettel a szinte másfél éves pró­bacsendre, kórusunk nem a tízéves fennállását, hanem a tízéves tevé­kenységét ünnepli." Akit érdekel a statisztika, ide írom: a tíz esztendő leforgása alatt 301 próbát tartottak, 44 alkalommal lép­tek fel, 29-szer Medgyesen, 15-ször egyebütt. Egyszer Sopronban is, 1998-ban. Jártak Dicső­­szentmártonban, Mezőbándon, Bolyán, Nyárádszeredában, Job­bágyfalván, Cserefalván, Magyarsároson, , Szovátán, Kibéden és Kiskapuson. És fogadták a baráti kórusokat,, a soproni Liszt Ferenc Pe­dagógus Énekkar például úgyszólván hazajár Medgyesre, hiszen 1997-ben és 1999-ben is fellépett már, ez a har­madik kirándulásuk Erdélybe. - Énekkarunk tevékenységéhez szerve­sen hozzátartozik az évenként meg­rendezett kórus­farsang, melyen a kórustagok személyes meghívottjai is részt vesznek — mondja a karnagy.­­ Egy-egy ilyen alkalommal a részvé­tel 60-120 személy között mozgott, így a kórus-farsang városunk ma­gyarságának hagyományos, közös­ségformáló és -megtartó rendezvé­nyei közé sorolta be magát. A kórus repertoárja igényes, káno­nok, két- és háromszólamú vegyes­kari művek, népdalok szerepelnek rajta, énekelnek olasz, német, fran­cia, angol, román ág természetesen magyar szerzőktől. Éneklik Norbert Petri szász himnuszát (Erdélyország, áldás földje), éneklik Beethoven Ta­vaszi énekét, énekelnek Palestrinát, Salie­-it, Giardinit, Mozartot, Liviu Comest, Kodályt, Bartókot, Bárdost, és igen, éneklik a Négy somogyomi dalt, Iszlay László gyűjtésében és fel­dolgozásában. Somogyomban szüle­tett egyik méltatlanul elfeledett köl­tőnk, Derzsi Sándor (1919-1978), aki egyik versében ezt üzeni Marx­nak: „Jézus neked megbocsát, / Mert igaz voltál, tiszta voltál. / Jézus neked megbocsát, / Mert költő­ szóval ját­szadoztál. / Jézus nekik megbocsát, / Akik nevedben tündökölnek, / Jézus nekik megbocsát, / De én nem­­ mert kontárok­ ölnek. ” Műkedvelők. Tanárok, tanítók, óvónők, tisztviselők, mérnökök, mun­kások, nyugdíjasok - akiket az ének­lés szeretete és öröme, az anyanyelvi beszéd gyönyörűsége kovácsolt kö­zösséggé. A megalakulástól 98-an fordultak meg a próbákon, az állandó létszám mindig 30 körül mozgott. Az eseményt köszöntő alkalmi füzet tartalmazza a teljes névsort. Mind­­azokét, akik valaha is ,, kitátották a szájukat" a dalárdában. A színpadon a dicsőszentmártoniak következnek, Vargancsik Székely-Wolf Katalin Marosvásárhelyen nyert kántor­tanítói képesítést, Küküllődombon unitárius kántor, és a helyi dalárda mellett a dicsőit is vezényli. Régi is­merősök, rokonok, egykori diákjaim a tagok között. Bonyhától Küküllővárig: a város polgársága faluról töltekezik ma is. A soproniakat úgy ünnepeljük, mint ha a Mennyből az angyalt való­ban a mennyből alászállott fehér szárnyú énekes sereg zengedezné. Dárdai Árpád karnagy igazi rene­szánsz típusú ember: mindent tud, ami a legcsodásabb hangszer, az emberi hang és lélek működtetésé­hez kell, egy személyben tudós és varázsló. Nemcsak a színpadon, bármikor, bárhol képesek dalolni a soproniak, a természetben éppúgy, mint a fehér asztal mellett. Reper­toárjuk igényes és népszerű. Tőlük a nehezebb művek is egyszerűbben hangzanak könnyebben jutnak el szí­vünkig. A Traube terem sokat megért már. (Gyermekkoromban magam is dalol­tam ott, „pionírindulat’­.) Alig ér vé­get a kórushangverseny, kezdődik a táncparádé. Öt éve működik, magyar néptánccsoport is Medgyesen. Egy sóvidéki gyerek, az Atyhából lesza­kadt Kiss Mihály szedte ráncba a gyerekeket, de ő maga nem lévén ta­nult táncos, hát a vásárhelyi Veress Kálmánhoz fordultak segedelemért. Veress Kálmánnak legalább egy Kuun Kocsárd-díjjal tartozik az erdé­lyi magyar közművelődés. Ő hozta létre a Boróka együttest, a medgyesiek Nefelejcs tánccsoportját, a tavaly decemberben bemutatkozott szentháromsági Tüfes együttest, az ákosfalvi Forrást. És ő a mentora a nyárádszeredai Bekecs együttesnek amely már három nemzedéket (értsd: három csoportot, három önálló mű­sorral) tud színpadra állítani! Műsorvezetői erőm­eit ez ideig sen­ki sem emlegette. Rigmust nem mond, valamiképp azonban mégis a Széllyes Sándor, a nagy bajuszú Lőrincz Lajos nyomdokain tapics­­kol, ízes tréfáin hangosan derül a közönség, ezek aktualitása annyi­ra „nem nyilvánvaló", ho­gy­ bár­mely bíróság felmentené, holott min­denki tudja mire megy ki a játék hová harangoz „Kálmán bácsi. ” Táncos csoportjait elhozta,­­hozatta, tanítóikkal, helyi irányítóik­kal és támogatóikkal együtt, Medgyesre. Ha a kórusünnepen a Traube terem (melyhez feljutni a vendégnek igencsak kacifántos mász­­kálást jelent) lazán telt házat muta­tott, a fiatalok — a már jelzett csopor­tok mellett a helyi Nefelejcs meg a segesváriak Borbély Kiss László ve­zette Kikerics csoportja - fellépése csaknem zsúfolásig telt házat vonzott. Nemcsak a kórusoknak, a táncos frfi- ■­­aloknak is hosszan zúgott a vastajzs. Este természetesen táncházat tar­tottak. Medgy­esnek vannak magyar festői, sportolói is, dalosait már megismer­hettük. Igazi költője, akire felnézzen magyarsága - tudomásom szerint - nincsen.­ De, hogyne, Derzsi Sándor. Vele kezdtem, ővele végzem. Medgyesen azt láttam-tapasztaltam, amit egyik (befejezetlen, mert talán befej­ez­he­tet­len) versében­­vázlatában mond: „Támadnak mindörökké / Nyers szavak,­­naiv álmok / Nincs zsarnok, ki legyőz­né / A zsenge ifjúságot Félje a felnőtt gazság / Tisztelje, áldja min­den / Mert nyers, mint az igazság /V. Mert naiv, mint az Isten” Bölöni Domokos A medgyesi magyar kórus A Bekecs zenekara muzsikált Medgyesen RIPORT A korrupció ellen az egészségügyben A kormánypárt programjának, valamint a csalások felszámolá­sával foglalkozó európai bizott­ság javaslatainak betartása érde­kében az egészségügyi miniszté­rium országos tervet készített az egészségügyben és orvosi kö­rökben tapasztalt korrupció fel­számolására - tudtuk meg a mi­nisztérium által kibocsátott köz­leményből. Ennek megfelelően április 5-től a minisztérium keretében megalakult egy korrupcióellenes bizottság, ame­lyet Daniela Bartos egészségügyi mi­niszter vezet. A minisztériumba érkezett bead­ványok, az orvosi gyakorlat, az egészségügyi tevékenység elemzése nyomán meghatároztak néhány okot. Fokozott ellenőrzés amely kedvező feltételeket teremt a korrupciónak és a csalásnak: az orvo­si felszerelések, fogyó­anyagok, gyógyszerek beszerzése; az orvosi­ szolgáltatások (vizsgálatok, kezelé­sek, sebészeti beavatkozások, külföl­di kezelésre való kiutazás jóváhagyá­sa, ingyenes vagy ártámogatott recep­tek kibocsátása, indokolatlan kórházi beutalás); versenyvizsgával való al­kalmazás - a panaszok szerint az ál­lások előre el vannak rendezve bizo­nyos személyeknek; az egészségügyi programok lebonyolítása, az ezekre szánt pénzalapok kezelése; a gazda­sági egységeknél tett egészségügyi ellenőrzések, bírságolások és engedé­lyek kibocsátása; helyiségek bérbe­adása, javítási munkálatok, beruházá­sok­­ ilyen alkalmakkal túlértékelték a pénzösszegeket, cinkosságban az építkezési cégekkel. A korrupció megelőzése és elhárí­tása, illetve csökkentése érdekében néhány sürgős intézkedést szándé­koznak tenni: a megyei közegészség­­ügyi igazgatóságok ellenőrzik az alá­rendelt egységeket, különös figyel­met fordítva a fent említettekre, a büntetéseket haladéktalanul kiróják. Visszaélések esetén bevonják a vizs­gálatba a rendőrséget vagy ügyészsé­get, ha kell, a prefektúrát, egészség­­ügyi minisztériumot. A polgárok vagy az egészségügyi személyzet be­adványaira legtöbb 30 napon belül választ kell adni. A minisztérium ille­tékes igazgatóságai kötelesek olyan utasításokat adni, amelyek egyértel­műek, nem hagynak helyet a kiska­puknak. Továbbá minden közbeszer­zést törvényesen kell lebonyolítani, és sürgetni fogják az interneten törté­nő beszerzés módozatait. Minden más beszerzési módot a megyei köz­egészségügyi igazgatóságnak kell jó­váhagynia. Az egészségügyi egysé­gekben tett ellenőrzés, illetve a mun­kálatok átvételének jegyzőkönyvét a megyei közegészségügyi igazgatóság jogásza jóvá kell hagyja. A Vezető állásokba való jutás csak verseny­­vizsga alapján történhet, az óvásokat az igazgatóság oldja meg, de az óvá­sokról készített másolatot a miniszté­riumba is el kell juttatni. Az egész­ségügyi minisztérium programokért felelő igazgatóságai negyedévenként elemzik majd a pénz elköltésének módját, a megyei igazgatóságok ve­zetői pedig hetente ellenőrzik az egészségügyi intézményeket, vala­mint közösen az egészségügyi fel­ügyelőségekkel, a gazdasági egysé­geket. A felsorolt intézkedések eredmé­nyeit havonta kiértékelik és jelentést készítenek a kormánynak. Az iméntiekről hallva, ■­ olvasva,, nyilván az az első gondolatunk, hogy a szakminisztérium igyekeze­te feltétlenül időszerű és szüksé­ges. Az egészségügyben ma ural­kodó állapotok enyhén szólva sok kívánnivalót hagynak maguk után. A helyzet javításának egyik módo­zata valóban a korrupció visszaszo­rítása. Vagyis az amúgy is szűkös közpénzek célirányos felhasználá­sának a biztosítása, elkerülendő mind a pazarlást, mind magánzse­bekbe való átvándorlásukat. Kér­dés, hogy a fent vázolt programban jelzett ellenőrzések sűrítése, lép­csőzetes beiktatása képes lesz-e a ma, mondhatni kiscsoportos érdek­érvényesítés útjait elzárni, vagy legalább keresztezni. (antalfi) 2002. április 16., kedd

Next