Népújság, 2002. július (54. évfolyam, 149-175. szám)
2002-07-27 / 172. szám
4 NÉPÚJSÁG A segesvári csata (Folytatás az 1. oldalról) Az ütközet 11 óra tájban kezdődött, amikor Bem ütegei heves tüzet zúdítottak a segesvári erdőnél lévő orosz állásokra, ahol halálosan megsebesítették Skarlatin, és Jurij Jakovlevics tábornokokat. Ezt a zűrzavart használta ki a honvéd sereg, szuronyrohamra indult a Livada határrészen. Már-már úgy nézett ki, hogy a magyarok számára kedvez a szerencse, de az oroszok felderítőik útján rájöttek arra, hogy Bem Marosvásárhely irányából már nem várhat segítséget, s ezért teljes erejükkel a magyar seregek ellen fordultak. Heves küzdelem alakult ki, mely délután öt óra tájban egyre öldöklőbbé kezdett lenni, nyilvánvalóvá vált, hogy többszörös erővel szemben Bemék elvesztették a csatát. Az orosz dzsidások bekerítő hadművelete nyomán a magyar táborban nagy lett a fejetlenség, mindenki menekült. Ezek között volt Petőfi Sándor is, aki feltehetőleg az Ispán-kút mellett esett el. Őt is a fehéregyházi síkon temették el a közös sírok egyikében. Ma csendes az egykori csata színhelye. A Monostor-, a Csonta-kertben és Héjjasfalván nyugszanak a vesztes csata magyar hősi halottjai. A Monostori-kertben 1898-ban gróf Haller Lujza turulmadaras obeliszkkel, emlékparkkal és múzeummal adózott az itt nyugvó 400 honvéd kegyeletének. Az utókor sem feledkezett meg az 1848-1849-es szabadságharcról. Emléktáblák, emlékművek, Petőfiszobrok jelzik a fehéregyházi Monostor-kertben az Ispán-kútnál, Héjjasfalván a csata és Petőfi elestével kapcsolatos eseményeket. A Csonta-kertben temették el a hősök egy másik csoportját. (Valószínű, hogy a többi névtelen hőssel itt nyugszik Petőfi Sándor is.) Ma semmi sem jelzi emléküket, mert 1980- ban a hatalom felszántaná ezt a területet. Fehéregyháza kegyeleti hely. Az első megemlékezést 1898. július 17- én tartották. 1922-1939 között évente tartottak megemlékezéseket. A II. világháború után csak 1949-ben és 1979-ben, a 100 illetve a 130 éves évfordulók alkalmával rendeztek országos megemlékezést, hogy a hatalom a világgal elhitesse a nemzeti kérdés példaadó megoldását Romániában. 1989 után az évenkénti megemlékezést a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vállalta magára. Ilyenkor az ország és a világ különböző tájairól érkeznek magyarok és nem magyarok, hogy fejet hajtsanak az 1848-1849-es szabadságharc hőseinek sírja előtt. Az 1849. július 31-i csatának Segesvárhoz legközelebbi színtere. A fényképen balról jobbra haladva látható az Ördög-erdő és tovább a segesvári erdő, amelyben a cári gyalogság volt. A kép alján végig húzódó fehér úton rohant a bekerítő két kozák század a Küküllő mentén fölfelé (dr. Bódi Adorján felvétele) kollégiumi színjátszás kezdeteiről Erdélyben a színjátszás kibontakozása az iskolai színpadi játékokra vezethető vissza. A reformáció után a lutheránus szász iskolák tanulói német nyelvű előadásokat rendeztek. A XVIII. században a jezsuita gimnáziumok előadásai latin nyelvűek voltak. Csíksomlyón, a Ferenc-rendiek gimnáziumában már 1733-ben mutattak be a tanulók iskoladrámákat. A marosvásárhelyi Református Kollégium tanulói már az 1790-es években magyar nyelvű színművekkel szórakoztatták a közönséget. Fogarasi Sámuel református lelkészesperes /1760-1830/ 1823-ban írt önéletrajzában említést tesz egy iskoláskori komédiás előadásról, amelyet 1770-ben a Czigánymezőn tartottak. A Cigánymező a vásárhelyi vár északi oldalán lévő Várgödörtől a Romántemplom utca Thököly, ma Cosminului utca környékén terült el, ahová szerda és szombat délután zászlókkal, dobszóval vonultak ki a kollégium diákjai játszani, labdázni s rögtönzött „színpadon” (gyepen) tanulták a színjáték szövegét. 1792- ben az iskolai év végén a kollégium udvarán tartották népes közönség előtt színielőadásukat, melyet megelégedéssel és tapssal fogadott a közönség. A nagysikerű előadás anyagi sikert is jelentett. A sikerre való tekintettel az előadást többször megismételték. Az előadott ötfelvonásos szatirikus mű szerzője Nagy György volt. A szatíra címe A legények intése, s első részében az egykori vásárhelyi polgári életet, a kofák, a gavallérok és hölgyek társalkodását mutatta be. A második részben, melynek címe A konok perlekedés, az igazságszolgáltatást pellengérezte ki. Az előadást az iskola vezetősége a kollégium udvarán rendezte.”A fából ácsolt színpadot mesteremberek állították fel az udvar nyugati, lejtős oldalperemén állott régi épület előtti részen Anyagi segítséget a Város és néhány főúr nyújtott, kiknek fiai az iskola tanulói voltak. A színfalak vázszerkezetére lepedőket feszítettek, a színpad tetőzetét sátorponyva szolgálta. Az emelt színpad előtt néhány széksort a meghívott előkelőségek részére tartottak fenn, azok fölött is sátorponyva biztosította az árnyékot, esőzéskor az ernyőt; egyébként a nagyközönség részére az ülőalkalmatosságot fenyőgerendák sora képezte. Az iskolai előadások szereplőit a tanárok tanították a játékra és a hangos beszédre. 1794 július első napjaiban tartották az utolsó színielőadást, amikor létrejött az Első nemzeti játszótársaság. Attól kezdve hivatásos színészek szórakoztatták a nagyérdemű közönséget. Az iskolai műkedvelő előadások szereplői közül sokan a hivatásos színésztársulat tagjává szegődtek. Marosvásárhelyen az első színházi építményt, a fából ácsolt színpadot a kollégium udvarán állították fel. Keresztes Gyula MAGAZIN Az első magyar mócei krrepülés emlékére Még száz liter benzin volt egy tartályban Akanadai Új-Fundland szigetről Európa felé tartó egymotoros Sirius fedélzetén Magyar Sándor szorgosan jegyezgetett tovább. „Napnyugtáig tart az idegfeszítő állapot. Gépünk nagy túlterhelése miatt hét órára volt szükség, hogy el tudjuk érni a 2000 méteres magasságot, ahol hirtelen kijutottunk a nyári alkonyatba... Számításom szerint 1400 kilométert hagytunk magunk mögött. De nagy kérdés, hogy a minden támpont nélkül repülés közben a szél miatt mennyire tolódtunk el a kitűzött útvonaltól. Hogy helyzetünket megállapíthassam, újból hajók után kutatok... Az alkonyat végtelen hosszúra nyúlik. Este tízkor még nappali világosság van, majd egyszerre besötétedik és pislogva megjelenik az Északi sarkcsillag... Hallgatom a motor egyenletes zúgását. Furcsa bugyborékoló hangok töltik meg a gép belsejét. A motor kifogyhatatlan szomjúsággal issza a benzint, percenként majdnem két litert. Hajnali három órakor a csillagok hada a nagy végtelenségbe tűnik el.Az ég kárpitdíszeit leszedi egy láthatatlan kéz. Halvány árnyalattal világosabb lesz az égbolt, és előttünk, messze északkeleten feltűnik a Nap izzó korongja. Alig öt órája, hogy hátunk mögött a nyugati horizonton eltűnt, most ismét előttünk van, hogy biztos irányt mutasson további utunkra. Ott, ahol a nap felbukkan, már szárazföld van. De ameddig a szem ellát, a tájat a köd és felhő borítja, izzó vörösben látszanak a felhők onnal. Az európai partok itt fekszenek alattunk, hajnali álmukat alusszák a felhőtakaró alatt. Rádióhívásomra még a La Manche-csatornában levő kis gőzös, a Maya válaszol... Már rég szárazföld felett kelllennünk, de a sűrű felhőzettől nem látszik a föld. Erős széllökések alaposan próbára teszik a gépet, de az állja a birkózást. Mint viharos tengeren a hajók, úgy táncolunk a szél hullámain. Tudom, hogy nem tart sokáig a nyári fergeteg. Fél óra alatt el is nyargal felettünk. Hamarosan elérjük a Rajnát, de a túlsó part felhői egybefolynak a Fekete-erdő hegyeivel. Délre fordulunk, és Strasbourgnál átvágunk a Rajnán, hogy a vasútvonalat követve túljussunk a hegyeken. Keskeny völgyben haladunk előre, kétoldalt meredek hegyoldal, fölöttünk gomolygó felhők. Alagútban tűnik el a vasút, és mi egy veszélyes fordulóval repülünk vissza a Rajnához. Innen északra fordulunk, de újból zivatarzónába jutunk. Kénytelenek vagyunk egészen Baselig délnek visszamenni. Ott a Rajna könyökét megkerülve, hátunk mögött hagyjuk a viharos zónát. Feltűnik Friedrichshafen a Bodenitóval, majd Ulmnál elérjük a Dunát. Már nem kell térkép, pihenhet a navigátor! Vezet bennünket a Duna! A folyam kacskaringóit lerövidítve, felváltva repülünk és eszünk. Jobban mondva ennénk, ha a Harbor-Grace-i vendéglősné ehető dolgokat csomagolt volna. Endresz nagy lendülettel dobálja ki a gépből az uborka- és paradicsomszendvicseket. Linz tűnik fel alattunk. Ekkor jut eszembe, hogy jó lenne már hírt adni előrehaladásunkról. Budapestet hívom rádión, de Bécs felel. Már teljesen süket vagyok, és nehezen értem az egykori K.u.K bajtársak üdvözletét. Fedélzeti telefonunkon Endresznek továbbítom, de ő valami egészen oda nem tartozót felel, amiből látom, hogy már ő sem hall.” Innen rövid ideig tartott az utazás. A motor Győr felett néhányat köhögött, de Endresz György és Magyar Sándor a hosszú és fáradságos út vége felé nem is sejtették, hogy pont a cél előtt fogja őket cserben hagyni. Bicske felett néhányszori köhögés után a motor leállt, és a légcsavar megmerevedett. Hiábavalónak bizonyult a korszerűtlen tarálykapcsolóval minden kísérletezés. Még 100 liter üzemanyag volt a gépben, ám a pilóta rossz helyre kapcsolt, mert semmi műszer nem mutatta a benzintankok telítettségét. A leszálláskor a gép egy rét szélén, a kukoricásban lassan fejreállt. Borzasztó volt a kudarc érzése. 5770 kilométert repültek egyfolytában, és a cél előtt 30 kilométerrel kénytelenek voltak a földre ereszkedni. A „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak) A kényszerleszállás után a Felcsút és Bicske közötti határban 1931. július 17-én. 2002. július 27., szombat Szerkesztette: Mózes Edith Népi gyógyászat, természetgyógyászat , ízületi betepek természetes pplllisja (III.) Az előző két részben az ízületi betegségek magyar népi gyógyászatáról (vízgyógyászat, hőterápia, agyaggal való orvoslás) olvashattak. A továbbiakban az ízületi betegségek természetgyógyászati módszereiről lesz szó. Minden betegség kulcsgyógymódszere az étkezés és az életmód megváltoztatása. Ajánlott a mérsékelt mozgás, testedzés. A gyógyító diéta segítségével is lassíthatjuk, vagy megállíthatjuk a gyulladásos folyamatot. Az étrend gabonafélékből, növényi eredetű táplálékból, gyümölcsből, zöldségekből, olajos magvakból, fűszernövényekből, gyógynövényekből kell álljon. Mindenki személyre szólóan kell összeállítsa az étrendjét, tapasztalat szerint. Az ajánlott táplálékokból néhány a következő: szója, rozs, köles, sárgarépa, káposzta, hagyma, zeller, fehérrépa, tök, cukkini, karfiol, brokkoli, petrezselyem, cseresznye, málna, eper, alma, szilva, szőlő, dinnye, egres, körte, dió, mák, mogyoró, napraforgómag, tökmag, szezámmag, zsálya, rozmaring, majoránna, kakukkfű, cikória, édeskömény, torma, csalán, ánizs, fahéj, vanília, sovány tehéntejből készült joghurt, vagy író, méz, mazsola, tojás. Különösen ajánlott a kecsketej, a belőle készült joghurt és sajt, fokhagyma, káposzta, lehetőleg nyersen, bamnarizs, hajdina, csíráztatott magvak, szója, lucerna, zsázsa, görögdinnye. Kerülendő az állati eredetű zsírok, zsíros tejtermékek, tejszín, tejföl, sajt, vaj, búza, zab, bab, borsó, konzervek, készételek, tartósítószerek, mesterséges adalékanyagok, fekete tea, kávé, kakaó, kóla, csokoládé, cukor. Továbbá a túlzott sófogyasztás, erősen fűszerezett, csípős ételek, szénsavas, cukrozott üdítőitalok, alumínium- és teflonedények használata. A stressz súlyosbítja az ízületi betegségeket is. Hatékony gyógymódszer az ízületi (só) lerakódások kitisztítása. Általa csökken a gyulladás, a fájdalom, az időjárásra kevésbé érzékenyek az ízületek és megnő a mobilitásuk. Dr. Török Szilveszter egyetemi tanár, természetgyógyász receptjei a babérlevéltea és áztatott rizs kúra. Bernád Ilona (folytatjuk) Forrásanyag: Elixir Magazin 1998. július 8-16., Természetgyógyász Magazin, 1996. október 5. Mélykvízi rárváva Aki igazán vonzó befektetésre vágyik, hamarosan bordélyházi részvényeket vásárolhat Ausztráliában. A Daily Planet Ausztrália legnagyobb bordélyháza. Valószínűleg ez lesz a világ első, tőzsdén jegyzett örömtanyája, ugyanis egyik igazgatója, Andrew Harris hétfőn bejelentette, hogy szexipari részvényeket kívánnak kibocsátani. ,A szexiparban hatalmas pénz van. Rendkívül népszerű, ráadásul jövedelmező is. Úgy gondoljuk, a lehetőségek határtalanok. A mi részvényünk olyan újdonság, amely felélénkítheti a piacot " - jelentette ki a Reutersnak. A cég három igazgatója reméli, hogy a pangó tőzsdepiacon egyre rosszabbul teljesítő részvények tulajdonosai számára az új értékpapír jelenti a megoldást. Az alapító John Trimble első lépésben a cég 48 százalékát (12 millió ausztrál dollár) adná befektetők kezébe, később pedig tőkeemelést is tervez 50 millió dollár értékben. És ha a kedves vevő habozik, érdemes-e pont egy bordélyba fektetnie? Tekintse a nyilvánosházat jól menő ötcsillagos hotelnek, ahol a vendégek csak a szobáért óránként 120 dollárt fizetnek. Gondoljon arra, hogy olyan szállodában szerez részesedést, amely hosszú távú befektetés, és ahol a vendégéjszakák száma magas - érvel Harris. Ráadásul ez a népszerű iparág mintegy 60 százalék profitot hoz, így nem okoz majd nehézséget az osztalékok kifizetése sem. A bordély vezetősége szerint az ausztrál tőzsdének nincs erkölcsi kifogása a Daily Planet részvényeinek bevezetése ellen.