Népújság, 2003. április (55. évfolyam, 76-98. szám)

2003-04-17 / 90. szám

4 NÉPÚJSÁG EU-CSATLAKOZÁS 2003. április 17., csütörtök Magyarország aláírta az EU-csatlakozási szerződést Athénban tegnap megkezdődött a 15 EU-tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország kötetlen csúcsér­tekezlete, amelynek témája az EU intézményi és politikai reformjainak előkészítése. Az Európai Tanács ülése után a 25 ország vezetői délután írták alá a több mint ötezer oldalas csatla­kozási szerződést, amely az EU eddigi legnagyobb szabású bővítésének pontos feltételeit rögzíti. Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter szerdán Athénban aláírta a Magyaror­szág - és kilenc további állam­­ Európai Unióhoz tö­­ténő csatlakozásáról szóló okmányt. Athénban, a demokrácia megtestesítőjének tekintett ősi piactér, az­ agora helyén emelt csarnokban tartották az aláírás ceremóniáját. A dokumentum, amelyet mind a 15 jelenlegi és a 10 leendő tagállam vezetői láttak el kézjegyükkel, megpe­csételi az EU történetének legnagyobb arányú bővítését. „Mi, magyarok, nem üres kézzel térünk haza, Európá­ba. A világ és Európa nagy teljesítményének, művészeté­nek, tudományának, sőt sportjának a történetét sem lehet­ne megírni magyar nevek nélkül” - mondotta az Európai Unió csatlakozási szerződésének ünnepélyes aláírásakor Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök. Medgyessy rámutatott, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdődött, a „fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrák­magyar határon elvágták a vasfüggönyt, és a német turis­ták végre újra találkozhattak mesterségesen elválasztott testvéreikkel”. Medgyessy a beszédben meghajtotta fejét Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hősei előtt, tolmácsolta a nemzet háláját a békés rendszerváltást lehetővé tevő 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. Elismerését fejezte ki a tagálla­mok kormányainak a nemes elkötelezettségükért, amely lehetővé tette Európa újraegyesítését. Medgyessy Péter miniszterelnök üzenete a határon túli magyaroknak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés aláírása alkalmából Határon túli Honfitársaim! Kedves Barátaim! A Köztársaság polgárainak felha­talmazásából, a nemzet akaratából ma aláírtam Magyarország csatlako­zási szerződését az Európai Unió­hoz. A magyar nép összefogásának és évtizedes munkájának köszönhetően ma nemzedékek álma vált valóra: Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Mi, magyarok, a történelem során ritkán voltunk a sors kegyeltjei. Sok­szor volt osztályrészünk igazságta­lanság. Az egységes Európa bátor és­­bölcs eszméje azonban gyógyírt je­lenthet legfájóbb sebeinkre. Szándékaink megvalósításához, érdekeink képviseletére minden ed­diginél hatékonyabb eszközeink lesznek. Az unió egyenrangú tagja­ként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai ki­sebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közös­ség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatla­kozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fog­juk részesíteni mindazokat a magya­rokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartoz­hatnak az európai közösséghez, an­nak érdekében, hogy az anyaország­gal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhes­sünk a tagság előnyeiből. Magyarok! Kedves barátaim! Méltán lehetünk büszkék mindar­ra, amit elértünk. Személyesen is szeretném megköszönni határon túli magyar honfitársainknak azt az ön­zetlen támogatást, amiben Magyar­­országot részesítették, és azt a fele­lősségteljes magatartást, amellyel mindig a béke, a demokrácia, a sza­badság, az európai értékek oldalára álltak, még a legnehezebb időkben is. Magyarország sikeréhez ők is hozzájárultak. Osztozzunk együtt sikerünkben! Fordulópontok a magyar történelemben (MTI-LAB) Április 16-án az Euró­pai Unió tíz tagjelölt országa Athénben aláírta az európai in­tegrációhoz való csatlakozásról szóló dokumentumot. E kiemel­kedő jelentőségű eseménnyel Magyarország történelme újabb fordulópontjához érkezett. Visz­­szatekintés a történelmi forduló­pontokra: 895-900. - Honfoglalás. A magyarok Árpád fejedelem vezetésével bete­lepednek a Kárpát-medencébe. 1000-1038. - István nagyfejedelem (997-től) királlyá koronázása és uralkodása. Szent István király ál­lamvallássá teszi a kereszténységet, megszervezi a magyar államot, a Magyar Királyság az európai feu­dalizmus része lesz. 1222. május - II. András kiadja az Aranybullát, amely megfogalmazza a nemesi jogokat a királyi hatalom­mal szemben. 1241. március 12. - Batu kán betör a Kárpát-medencébe, s április 11-én Muhinál megsemmisíti IV. Béla hadait. A tatárok végigdúlják az or­szágot, s csak 1242 tavaszán vonul­nak ki. IV. Béla újjáépíti az orszá­got. 1301. január 14. - Meghal III. And­rás. Az Árpád-ház kihalásával kez­dődő trón­viszályok után 1308-tól az Anjou-dinasztia képviselői (Károly Róbert, majd fia, Nagy La­jos) foglalják el a trónt, majd a Lu­xemburgi házból (1387-1437), a Habsburg-házból (1437-1458), a Hunyadi családból (1458-1490) és a Jagelló-házból (1490-1526) szár­mazó uralkodók következnek. 1456. július 22. - Hunyadi János fő­kapitány Nándorfehérvárnál fél év­századra megállítja a terjeszkedő török birodalom seregeit. 1458-1490. - Hunyadi Mátyás ural­kodása alatt az ország a török elleni harc és a reneszánsz kultúra erőssé­ge. A középkori magyar állam fénykora. 1526. augusztus 29. - Mohácsnál II. Szolimán hadai szétverik a magyar sereget, II. Lajos elesik. Kettős ki­rályválasztás: a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közti harc ket­tészakítja az országot. 1541. augusztus 29. - Szolimán el­foglalja Budát, az ország hadszín­térré válik, és három részre szakad. A hódoltság mellett a nyugati or­szágrész a Habsburg-birodalomba tagozódik, az Erdélyi Fejedelemség a két hatalom között egyensúlyoz. 1568. június 1. - A tordai erdélyi or­szággyűlés Európában először ki­mondja: mindenki olyan hitben él­jen, amilyenben akar. 1605-1606. - A Bocskai­szabadságharc a Habsburgok ellen. 1620. augusztus 25. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Besztercebányán magyar királlyá választják, de egy év múlva lemond e címről. 1686. szeptember 2. — Buda felsza­badítása, majd a török kiűzése az ország területéről osztrák és európai csapatokkal. Az 1687. november 27-i hálaadó országgyűlésen a ma­gyar rendek elismerik a Habsbur­gok örökös királyságát. 1703-1711.­­ A Rákóczi-szabadság­­harc a magyar nemesség független­ségi törekvéseit fejezi ki. A vereség után lassú gazdasági fejlődés és polgárosodás indul meg. 1740-1790. - A felvilágosult abszo­lutizmus időszaka Mária Terézia (1740-1780), és fia, II. József (1780-1790) uralkodása idején. 1795. - A francia felvilágosodás ha­tására szervezkedés kezdődik, amely a Martinovics-összeesküvés­­ben csúcsosodik ki. Május 20-án és június 3-án kivégzik a hét vezetőt. 1825. szeptember 11. - Összeül az első reform-országgyűlés Pozsony­ban. 1848. március 15. - A párizsi és bé­csi forradalmak hatására Pesten is kitör a forradalom, a márciusi ifjak a 12 pontban és Petőfi Nemzeti da­lával fejezik ki követeléseiket a nemzeti és polgári fejlődés érdeké­ben. Vívmányait törvénybe foglal­va a király szentesíti, megalakul az első felelős magyar kormány, amely szeptembertől szabadság­­harcban kényszerül megvédeni a Habsburg császári hadaktól a „törvényes forradalmat”. 1849. április 14. —A Debreceni Füg­getlenségi Nyilatkozat kimondja a Habsburgok trónfosztását. A sza­badságharc az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétellel elbukik. 1849. október 6-án kivégzik Batthyányi Lajos volt kormányfőt és az aradi vértanúkat. 1867. május 29. - A képviselőház megszavazza a „közösügyi tör­vényt”. Ezzel létrejön a kiegyezés, amely a Habsburg birodalmat dua­lista alapon szervezi újjá. Az Oszt­rák-Magyar Monarchia két önálló állam közös uralkodóval és közös minisztériumokkal (külügy, had­ügy, pénzügy). A kiegyezés­­ el­lentmondásai ellenére is - lehetővé teszi a kapitalizmus kibontakozását Magyarországon. 1914-1918. - Ma­gyarország a Mo­narchia részeként a világháború résztvevője. 1918. október 30. - A háborús vere­ség nyomán kitör az őszirózsás sor- A csatlakozási szerződésről Románia céldátuma 2007 Hivatalos státusát tekintve az ok­mány a 15 jelenlegi tagállam és a jö­vőre csatlakozó tíz ország között kö­tött nemzetközi szerződés, amely a rati­fikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik. Tartalmilag a szerződés egyrészt a tíz új tagország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozá­sának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításo­kat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bővítés érdekében az unió alapító szerződéseiben végre kell hajtani. A több mint ötezer oldalas doku­mentum három fő részből áll. Ezek közül a legrövidebb maga a tulajdon­képpeni szerződés, amely alig né­hány oldalas, és mindössze egy rövid preambulumot, valamint három cik­ket tartalmaz. Az 1. cikkben szerepel a szerződés alapvető rendelkezése, amely kimondja, hogy a tíz tagor­szág az EU tagjává, egyúttal alapító szerződéseinek részesévé válik. Ugyanez a cikk rendelkezik arról, hogy csatlakozásuk feltételeit a szer­ződés szerves részét képező csatla­kozási okmány határozza meg. A 2. cikk előírja, hogy a szerző­dést valamennyi részes félnek alkot­mányos előírásaival összhangban ratifi­kálnia kell, s az erről szóló okmányokat legkésőbb 2004. április 30-ig letétbe kell helyeznie az unió alapító szerződé­seinek letéteményesénél, az olasz kor­mánynál. Ha ez megtörténik, a szerző­dés 2004. május 1 -jén hatályba lép. . Ugyanez a cikk rendelkezik arról is, hogy ha a jelzett időpontig a csat­lakozó országok valamelyike nem ratifikálja a szerződést, akkor az a többiekre nézve ettől függetlenül is érvénybe lép. A ratifikálást elmu­lasztó ország nem válik az EU tagjá­vá, s a vele kapcsolatban alkalma­zandó intézkedésekről, a szerződés ennek megfelelően szükségessé váló módosításáról az EU tanácsa egy­hangúlag dönt. A szerződés második fő része a tartalmi és terjedelmi szempontból is legjelentősebb összetevőnek számító csatlakozási okmány, amely a volta­képpeni lényeget, az újonnan taggá­radalom. November 16-án a Nem­zeti Tanács kihirdeti a Magyar Köztársaságot. Decemberben a cse­hek megszállják a Felvidéket, a ro­mánok Erdélyt. 1919. március 21. - Az antant Vix­­jegyzékének területi követelései nyomán a polgári kormány lemond, a kommunisták és a szociálde­mokraták összefogásával megala­kul a Tanácsköztársaság, amely kollektív államberendezkedés létre­hozásával próbálkozik, s fegyverrel küzd a magyar területek elrablása ellen. 1919. augusztus 1. - Lemond a ta­nácskormány. A románok meg­szállják az ország jelentős részét. 1920. március 1. - Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg főparancsnokát kormányzóvá választják. Sze­mélye, politikája negyedszázadra meghatározza az ország fejlődési irányát. 1920. június 4. — A trianoni békedik­tátum. Az ország elveszíti területé­nek 70, lakosságának 60 százalékát. 3,3 millió magyar kerül a határokon kívülre. 1938-1941. - Német és olasz támo­gatással Magyarország visszaszerzi a Felvidék déli részét, Észak- Erdélyt, elfoglalja Kárpátalját és a Délvidék egy részét. 1941. június 26. - Magyarország ha­dat üzen a Szovjetuniónak. A ten­gelyhatalmak oldalán részese a II. világháborúnak. 1944. március 19. - A hitleri Német­ország megszállja az országot. Má­jusban megkezdődik a zsidóság de­portálása. 1945. április 4. - A szovjet hadsereg kiveri a német fasisztákat az or­szágból. A háborús veszteség közel egymillió emberélet, a nemzeti va­gyon 40 százaléka. Többpárti de­mokrácia alakul ki, koalíciós kor­mányzással­ való országok csatlakozásának pon­tos feltételeit tartalmazza. Első részé­ben a csatlakozás általános, vala­mennyi új tagországra érvényes elve­it határozza meg, a továbbiakban pe­dig azokat a módosításokat részlete­zi, amelyeket az EU alapító szerző­déseiben a bővítés érdekében végre kell hajtani. Itt szerepelnek egyebek között az uniós intézmények létszá­mának és működési rendjének mó­dosítására vonatkozó intézkedések, amelyek alapján az újonnan csatla­kozó országok megkapják a nekik já­ró helyeket az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben, a miniszterek tanácsában és más intézményekben. A csatlakozási okmányban ezek után mellékletek hosszú sora követ­kezik. Ezek az önmagukban is bo­nyolultan tagolt részek területekre bontva tartalmazzák mindazokat a speciális intézkedéseket, átmeneti mentességeket, rendelkezéseket és előírásokat, amelyek egyrészt vala­mennyi csatlakozó országra egysége­sen, másrészt mindegyikükre külön­­külön vonatkoznak. Ennek megfele­lően mind a tíz ország esetében önál­ló mellékletek részletezik a csak rá­juk vonatkozó csatlakozási feltétele­ket és intézkedéseket az olyan fonto­sabb területeken, mint a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása, a mezőgazdaság, a versenypolitika, a környezetvédelem, az adózás, az energiapolitika, a köz­lekedés és mások. A harmadik fő rész a csatlakozási szerződés záróokmánya, amelyben a szerződő felek egyrészt hitelesítik, hogy pontosan mely szövegeket dol­goztak ki és fogadtak el a tíz ország csatlakozásával összefüggésben, másrészt egy sor közös, valamint egy- vagy többoldalú nyilatkozatot tesznek. Az egyetlen Európáról szóló közös nyilatkozatban például kinyil­vánítják, hogy maradéktalanul támo­gatják „a bővítés folyamatos, befoga­dó és visszafordíthatatlan folyama­tát”. Leszögezik, hogy a Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások az eddigi irányadó elvek alapján folynak tovább, s „a tagsági kritériumok teljesítése terén elért to­vábbi előrehaladástól függően” a cél e két ország 2007. évi csatlakozása. 1946. február 1. — Kikiáltják a köz­társaságot. 1947. február 10. - A párizsi béke megerősíti a trianoni határokat, to­vábbi három falut kell átadni Cseh­szlovákiának. 1948. - A kommunista diktatúra kezdete. 1956. október 23. - A pesti nép fel­kel a Rákosi-uralom ellen, s a forra­dalom és szabadságharc kiterjed vi­dékre is. November 4-én a szovjet hadsereg leveri a forradalmat. Ká­dár János vezetésével új párt és kor­mány alakul. A bukott forradalom­ban való részvétel megtorlása, az állampárti rendszer visszaállítása. 1962. - Megindul a Kádár-rendszer konszolidálódása, a „puha diktatú­ra” kialakulása, fokozatosan javul­nak az életlehetőségek. 1989. szeptember 10. - A magyar kormány kiengedi Ausztriába a kelet­német emigránsokat, az Európát két részre osztó vasfüggöny felszakad. 1989. október 23. - Kikiáltják a Ma­gyar Köztársaságot, a Szovjetunió meggyengülése és a 80-as évek ele­jétől mindinkább fokozódó gazda­sági nehézségek következtében összeomlik a Kádár-rendszer. 1990-2002. - Négyévenként szabad parlamenti választások, többpárti demokrácia megvalósulása, gazda­sági és társadalmi modernizáció. 1991. június 16. - Távoznak Ma­gyarországról a szovjet csapatok. 1999. március 12. - Magyarország csatlakozik a NATO-hoz. 2003. április 12. - Ügydöntő referendu­mon a magyarországi választópolgárok 45,62 százaléka (3.669252 választópol­gár) járul az urnákhoz, hogy döntsön az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az érvényesen szavazók 83,76 százalé­ka (3.056.027 választópolgár), az ösz­­szes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mond a belépésre, 16,24 százaléka (592.690 választópol­gár) pedig elutasítja azt.

Next