Népújság, 2003. április (55. évfolyam, 76-98. szám)
2003-04-17 / 90. szám
4 NÉPÚJSÁG EU-CSATLAKOZÁS 2003. április 17., csütörtök Magyarország aláírta az EU-csatlakozási szerződést Athénban tegnap megkezdődött a 15 EU-tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország kötetlen csúcsértekezlete, amelynek témája az EU intézményi és politikai reformjainak előkészítése. Az Európai Tanács ülése után a 25 ország vezetői délután írták alá a több mint ötezer oldalas csatlakozási szerződést, amely az EU eddigi legnagyobb szabású bővítésének pontos feltételeit rögzíti. Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter szerdán Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam Európai Unióhoz töténő csatlakozásáról szóló okmányt. Athénban, a demokrácia megtestesítőjének tekintett ősi piactér, az agora helyén emelt csarnokban tartották az aláírás ceremóniáját. A dokumentum, amelyet mind a 15 jelenlegi és a 10 leendő tagállam vezetői láttak el kézjegyükkel, megpecsételi az EU történetének legnagyobb arányú bővítését. „Mi, magyarok, nem üres kézzel térünk haza, Európába. A világ és Európa nagy teljesítményének, művészetének, tudományának, sőt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül” - mondotta az Európai Unió csatlakozási szerződésének ünnepélyes aláírásakor Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök. Medgyessy rámutatott, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdődött, a „fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrákmagyar határon elvágták a vasfüggönyt, és a német turisták végre újra találkozhattak mesterségesen elválasztott testvéreikkel”. Medgyessy a beszédben meghajtotta fejét Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hősei előtt, tolmácsolta a nemzet háláját a békés rendszerváltást lehetővé tevő 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. Elismerését fejezte ki a tagállamok kormányainak a nemes elkötelezettségükért, amely lehetővé tette Európa újraegyesítését. Medgyessy Péter miniszterelnök üzenete a határon túli magyaroknak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés aláírása alkalmából Határon túli Honfitársaim! Kedves Barátaim! A Köztársaság polgárainak felhatalmazásából, a nemzet akaratából ma aláírtam Magyarország csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz. A magyar nép összefogásának és évtizedes munkájának köszönhetően ma nemzedékek álma vált valóra: Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Mi, magyarok, a történelem során ritkán voltunk a sors kegyeltjei. Sokszor volt osztályrészünk igazságtalanság. Az egységes Európa bátor ésbölcs eszméje azonban gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre. Szándékaink megvalósításához, érdekeink képviseletére minden eddiginél hatékonyabb eszközeink lesznek. Az unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből. Magyarok! Kedves barátaim! Méltán lehetünk büszkék mindarra, amit elértünk. Személyesen is szeretném megköszönni határon túli magyar honfitársainknak azt az önzetlen támogatást, amiben Magyarországot részesítették, és azt a felelősségteljes magatartást, amellyel mindig a béke, a demokrácia, a szabadság, az európai értékek oldalára álltak, még a legnehezebb időkben is. Magyarország sikeréhez ők is hozzájárultak. Osztozzunk együtt sikerünkben! Fordulópontok a magyar történelemben (MTI-LAB) Április 16-án az Európai Unió tíz tagjelölt országa Athénben aláírta az európai integrációhoz való csatlakozásról szóló dokumentumot. E kiemelkedő jelentőségű eseménnyel Magyarország történelme újabb fordulópontjához érkezett. Viszszatekintés a történelmi fordulópontokra: 895-900. - Honfoglalás. A magyarok Árpád fejedelem vezetésével betelepednek a Kárpát-medencébe. 1000-1038. - István nagyfejedelem (997-től) királlyá koronázása és uralkodása. Szent István király államvallássá teszi a kereszténységet, megszervezi a magyar államot, a Magyar Királyság az európai feudalizmus része lesz. 1222. május - II. András kiadja az Aranybullát, amely megfogalmazza a nemesi jogokat a királyi hatalommal szemben. 1241. március 12. - Batu kán betör a Kárpát-medencébe, s április 11-én Muhinál megsemmisíti IV. Béla hadait. A tatárok végigdúlják az országot, s csak 1242 tavaszán vonulnak ki. IV. Béla újjáépíti az országot. 1301. január 14. - Meghal III. András. Az Árpád-ház kihalásával kezdődő trónviszályok után 1308-tól az Anjou-dinasztia képviselői (Károly Róbert, majd fia, Nagy Lajos) foglalják el a trónt, majd a Luxemburgi házból (1387-1437), a Habsburg-házból (1437-1458), a Hunyadi családból (1458-1490) és a Jagelló-házból (1490-1526) származó uralkodók következnek. 1456. július 22. - Hunyadi János főkapitány Nándorfehérvárnál fél évszázadra megállítja a terjeszkedő török birodalom seregeit. 1458-1490. - Hunyadi Mátyás uralkodása alatt az ország a török elleni harc és a reneszánsz kultúra erőssége. A középkori magyar állam fénykora. 1526. augusztus 29. - Mohácsnál II. Szolimán hadai szétverik a magyar sereget, II. Lajos elesik. Kettős királyválasztás: a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közti harc kettészakítja az országot. 1541. augusztus 29. - Szolimán elfoglalja Budát, az ország hadszíntérré válik, és három részre szakad. A hódoltság mellett a nyugati országrész a Habsburg-birodalomba tagozódik, az Erdélyi Fejedelemség a két hatalom között egyensúlyoz. 1568. június 1. - A tordai erdélyi országgyűlés Európában először kimondja: mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar. 1605-1606. - A Bocskaiszabadságharc a Habsburgok ellen. 1620. augusztus 25. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Besztercebányán magyar királlyá választják, de egy év múlva lemond e címről. 1686. szeptember 2. — Buda felszabadítása, majd a török kiűzése az ország területéről osztrák és európai csapatokkal. Az 1687. november 27-i hálaadó országgyűlésen a magyar rendek elismerik a Habsburgok örökös királyságát. 1703-1711. A Rákóczi-szabadságharc a magyar nemesség függetlenségi törekvéseit fejezi ki. A vereség után lassú gazdasági fejlődés és polgárosodás indul meg. 1740-1790. - A felvilágosult abszolutizmus időszaka Mária Terézia (1740-1780), és fia, II. József (1780-1790) uralkodása idején. 1795. - A francia felvilágosodás hatására szervezkedés kezdődik, amely a Martinovics-összeesküvésben csúcsosodik ki. Május 20-án és június 3-án kivégzik a hét vezetőt. 1825. szeptember 11. - Összeül az első reform-országgyűlés Pozsonyban. 1848. március 15. - A párizsi és bécsi forradalmak hatására Pesten is kitör a forradalom, a márciusi ifjak a 12 pontban és Petőfi Nemzeti dalával fejezik ki követeléseiket a nemzeti és polgári fejlődés érdekében. Vívmányait törvénybe foglalva a király szentesíti, megalakul az első felelős magyar kormány, amely szeptembertől szabadságharcban kényszerül megvédeni a Habsburg császári hadaktól a „törvényes forradalmat”. 1849. április 14. —A Debreceni Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a Habsburgok trónfosztását. A szabadságharc az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétellel elbukik. 1849. október 6-án kivégzik Batthyányi Lajos volt kormányfőt és az aradi vértanúkat. 1867. május 29. - A képviselőház megszavazza a „közösügyi törvényt”. Ezzel létrejön a kiegyezés, amely a Habsburg birodalmat dualista alapon szervezi újjá. Az Osztrák-Magyar Monarchia két önálló állam közös uralkodóval és közös minisztériumokkal (külügy, hadügy, pénzügy). A kiegyezés ellentmondásai ellenére is - lehetővé teszi a kapitalizmus kibontakozását Magyarországon. 1914-1918. - Magyarország a Monarchia részeként a világháború résztvevője. 1918. október 30. - A háborús vereség nyomán kitör az őszirózsás sor- A csatlakozási szerződésről Románia céldátuma 2007 Hivatalos státusát tekintve az okmány a 15 jelenlegi tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország között kötött nemzetközi szerződés, amely a ratifikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik. Tartalmilag a szerződés egyrészt a tíz új tagország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozásának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításokat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bővítés érdekében az unió alapító szerződéseiben végre kell hajtani. A több mint ötezer oldalas dokumentum három fő részből áll. Ezek közül a legrövidebb maga a tulajdonképpeni szerződés, amely alig néhány oldalas, és mindössze egy rövid preambulumot, valamint három cikket tartalmaz. Az 1. cikkben szerepel a szerződés alapvető rendelkezése, amely kimondja, hogy a tíz tagország az EU tagjává, egyúttal alapító szerződéseinek részesévé válik. Ugyanez a cikk rendelkezik arról, hogy csatlakozásuk feltételeit a szerződés szerves részét képező csatlakozási okmány határozza meg. A 2. cikk előírja, hogy a szerződést valamennyi részes félnek alkotmányos előírásaival összhangban ratifikálnia kell, s az erről szóló okmányokat legkésőbb 2004. április 30-ig letétbe kell helyeznie az unió alapító szerződéseinek letéteményesénél, az olasz kormánynál. Ha ez megtörténik, a szerződés 2004. május 1 -jén hatályba lép. . Ugyanez a cikk rendelkezik arról is, hogy ha a jelzett időpontig a csatlakozó országok valamelyike nem ratifikálja a szerződést, akkor az a többiekre nézve ettől függetlenül is érvénybe lép. A ratifikálást elmulasztó ország nem válik az EU tagjává, s a vele kapcsolatban alkalmazandó intézkedésekről, a szerződés ennek megfelelően szükségessé váló módosításáról az EU tanácsa egyhangúlag dönt. A szerződés második fő része a tartalmi és terjedelmi szempontból is legjelentősebb összetevőnek számító csatlakozási okmány, amely a voltaképpeni lényeget, az újonnan taggáradalom. November 16-án a Nemzeti Tanács kihirdeti a Magyar Köztársaságot. Decemberben a csehek megszállják a Felvidéket, a románok Erdélyt. 1919. március 21. - Az antant Vixjegyzékének területi követelései nyomán a polgári kormány lemond, a kommunisták és a szociáldemokraták összefogásával megalakul a Tanácsköztársaság, amely kollektív államberendezkedés létrehozásával próbálkozik, s fegyverrel küzd a magyar területek elrablása ellen. 1919. augusztus 1. - Lemond a tanácskormány. A románok megszállják az ország jelentős részét. 1920. március 1. - Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg főparancsnokát kormányzóvá választják. Személye, politikája negyedszázadra meghatározza az ország fejlődési irányát. 1920. június 4. — A trianoni békediktátum. Az ország elveszíti területének 70, lakosságának 60 százalékát. 3,3 millió magyar kerül a határokon kívülre. 1938-1941. - Német és olasz támogatással Magyarország visszaszerzi a Felvidék déli részét, Észak- Erdélyt, elfoglalja Kárpátalját és a Délvidék egy részét. 1941. június 26. - Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. A tengelyhatalmak oldalán részese a II. világháborúnak. 1944. március 19. - A hitleri Németország megszállja az országot. Májusban megkezdődik a zsidóság deportálása. 1945. április 4. - A szovjet hadsereg kiveri a német fasisztákat az országból. A háborús veszteség közel egymillió emberélet, a nemzeti vagyon 40 százaléka. Többpárti demokrácia alakul ki, koalíciós kormányzással való országok csatlakozásának pontos feltételeit tartalmazza. Első részében a csatlakozás általános, valamennyi új tagországra érvényes elveit határozza meg, a továbbiakban pedig azokat a módosításokat részletezi, amelyeket az EU alapító szerződéseiben a bővítés érdekében végre kell hajtani. Itt szerepelnek egyebek között az uniós intézmények létszámának és működési rendjének módosítására vonatkozó intézkedések, amelyek alapján az újonnan csatlakozó országok megkapják a nekik járó helyeket az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben, a miniszterek tanácsában és más intézményekben. A csatlakozási okmányban ezek után mellékletek hosszú sora következik. Ezek az önmagukban is bonyolultan tagolt részek területekre bontva tartalmazzák mindazokat a speciális intézkedéseket, átmeneti mentességeket, rendelkezéseket és előírásokat, amelyek egyrészt valamennyi csatlakozó országra egységesen, másrészt mindegyikükre különkülön vonatkoznak. Ennek megfelelően mind a tíz ország esetében önálló mellékletek részletezik a csak rájuk vonatkozó csatlakozási feltételeket és intézkedéseket az olyan fontosabb területeken, mint a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása, a mezőgazdaság, a versenypolitika, a környezetvédelem, az adózás, az energiapolitika, a közlekedés és mások. A harmadik fő rész a csatlakozási szerződés záróokmánya, amelyben a szerződő felek egyrészt hitelesítik, hogy pontosan mely szövegeket dolgoztak ki és fogadtak el a tíz ország csatlakozásával összefüggésben, másrészt egy sor közös, valamint egy- vagy többoldalú nyilatkozatot tesznek. Az egyetlen Európáról szóló közös nyilatkozatban például kinyilvánítják, hogy maradéktalanul támogatják „a bővítés folyamatos, befogadó és visszafordíthatatlan folyamatát”. Leszögezik, hogy a Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások az eddigi irányadó elvek alapján folynak tovább, s „a tagsági kritériumok teljesítése terén elért további előrehaladástól függően” a cél e két ország 2007. évi csatlakozása. 1946. február 1. — Kikiáltják a köztársaságot. 1947. február 10. - A párizsi béke megerősíti a trianoni határokat, további három falut kell átadni Csehszlovákiának. 1948. - A kommunista diktatúra kezdete. 1956. október 23. - A pesti nép felkel a Rákosi-uralom ellen, s a forradalom és szabadságharc kiterjed vidékre is. November 4-én a szovjet hadsereg leveri a forradalmat. Kádár János vezetésével új párt és kormány alakul. A bukott forradalomban való részvétel megtorlása, az állampárti rendszer visszaállítása. 1962. - Megindul a Kádár-rendszer konszolidálódása, a „puha diktatúra” kialakulása, fokozatosan javulnak az életlehetőségek. 1989. szeptember 10. - A magyar kormány kiengedi Ausztriába a keletnémet emigránsokat, az Európát két részre osztó vasfüggöny felszakad. 1989. október 23. - Kikiáltják a Magyar Köztársaságot, a Szovjetunió meggyengülése és a 80-as évek elejétől mindinkább fokozódó gazdasági nehézségek következtében összeomlik a Kádár-rendszer. 1990-2002. - Négyévenként szabad parlamenti választások, többpárti demokrácia megvalósulása, gazdasági és társadalmi modernizáció. 1991. június 16. - Távoznak Magyarországról a szovjet csapatok. 1999. március 12. - Magyarország csatlakozik a NATO-hoz. 2003. április 12. - Ügydöntő referendumon a magyarországi választópolgárok 45,62 százaléka (3.669252 választópolgár) járul az urnákhoz, hogy döntsön az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3.056.027 választópolgár), az öszszes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mond a belépésre, 16,24 százaléka (592.690 választópolgár) pedig elutasítja azt.