Népújság, 2003. május (55. évfolyam, 99-124. szám)

2003-05-05 / 101. szám

2 NÉPÚJSÁG 5., hétfő A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 24 perckor. Az év 125. napja, hátravan 240 nap. t­ölteti éltek fel Ma GYÖRGYI: holnap FRIDA, IVETT napja. GYÖRGYI: a György férfinévből keletkezett a Georgina magyarítá­sára. FRIDA: német eredetű, a Friede kezdetű, illetve végződésű nevek­ből jött létre, jelentése: béke, véde­lem, körülkerített terület. IVETT: a Judit francia megfelelő­jéből, az Yvette-ből jött létre. Állásbörze romáknak Az elmúlt évek gyakorlata alapján bebizonyosodott, hogy az általános állásbörzék mellett szükséges a sza­kosodott állásbörzék megszervezése is. Sikeresnek bizonyult a nőknek, a fogyatékosoknak és a végzősöknek szervezett állásbörze, és ez feljogo­sítja a Munkaerő-elosztó Ügynöksé­get, hogy más rászoruló csopor­tok számára is lehetőséget teremt­sen. Ennek megfelelően kerül sor május 9-én a romák számára szer­vezett állásbörzére, melynek lét­­jogosultságát szinte lehetetlen vi­tatni, hiszen köztudottan a romák közt a legmagasabb a munkanélkü­liség. A roma nemzetiséggel szembeni előítéletek mellett azonban az állás­börze sikeres megszervezését nehe­zíti, hogy kevés a szakképzett sze­mély közöttük. Ráadásul a börze tényleges megszervezésére és a munkáltatók felkutatására az elhú­zódó ünnepek miatt­ mindössze négy nap marad. kk TUDÓSÍTÁSOK _ A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Marosszentgyörgyi Tavasz A Szent György-napok záróakkordja A IX. Szent György-napok zárórendezvénye a szombat délelőtti Marosszentgyörgyi Tavasz kórusta­lálkozó volt. Ezen az egyben jubileu­mi hangversenyen a község Hajdú Károly vezette tízéves Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kara, a marosvásárhelyi Laudate Domini ifj. vegyes kar, valamint a vendég Vasas vegyes kar és Szentgyörgy közössé­ge nemcsak a község védőszentje. Szent György, hanem a Szűzanya - a pápa 2003-at Mária évének nyilvá­nította -, valamint az édesanyák előtt kívánt tisztelegni. A jászberényi da­losokkal nyolc évvel előbb köttetett baráti-testvéri kötelékek további erő­sítésére is nyílt általa alkalom. Dr. Bartha Jenő üdvözlő szavaiból kide­rült, hogy a 43 éve működő, arany minősítését megvédő jászberényi kó­rus tagjainak köszönhetően ,nyílt a szentgyörgyieknek alkalma az Ópusztaszeren, Egerben, Szentend­rén és másutt tett látogatásaik során betekinteni nemzetünk történelmé­nek hiteles, tényszerű valóságába. Megszívlelendők Kiss József ny. ta­nár - a község ünnepelt kórusának 70 éve tagja - szavai is, aki így fo­galmazott: E lelket nemesítő találko­zások arra hivatottak, hogy szeretet­tel, békességben, egymást gyarapít­va, európai testvérközösségben élve biztosítsanak számunkra minél gya­koribb együttlétet. Korok, szerzők, stílusok, műfajok váltották egymást csaknem három órán át. A mintegy 30 „vasas ének­mondó” - élén Ferencz Sándor kar­naggyal - olykor dallamosan lágy, máskor érett harmóniával, ismét máskor pergő, szinte táncritmussze­­rűen változó stílusbeli darabokkal érintette meg a hallgatóságot. Tinó­­di-Csíky Boldizsár: Ének Szent Györgyhöz, Bárdos: Édesanyámhoz, Szörényi: István, a király (rockopera­­részletek), angol madrigál, magyar népdalfeldolgozások, népdalszvit, musical-részlet stb. S végül hadd idézzünk a rendezvény műsorfüzeté­ből: „A zene azért született, hogy ki­mondja, érzékeltesse azt, amit a szó nem tud közölni, kifejezésmódot ad­jon az érzelmeknek, oldja a keserű­séget, enyhítse a bánatot, kiteljesítse az örömet. Lelki egészséget biztosít művelőinek, a benne élőknek. Hű­ségre, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít...” Járay Fekete Katalin A Magvető és szerzői a Látó Irodalmi Színpadán Sok váratlan boldogság A Látó 86. Irodalmi Színpadának meghívására a hét vé­gén különleges íróvendégek érkeztek Budapestről. Mint a szombat délutáni, aligha volt jelentősebb irodalmi ese­mény a rendszerváltás után, amióta a Látó folyóirat havi rendszerességgel megszervezi népszerű közönségtalál­­ kozóját. Bár igaz, a kilencvenes évek elején járt már vá­rosunkban a Holmi szerkesztősége, később a Tiszatáj, majd a Hitel szerkesztősége. Tény, magyar nyelvterüle­ten működnek fontos irodalmi műhelyek, vannak irodal­mi centrumok, mint Kassa, Kolozsvár és Marosvásár­hely, Pécs, Szeged és Budapest. Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Závada Pál voltak a Látó vendégei, és eljött velük Morcsányi Gé­za, a Magvető Kiadó igazgatója. Az írók valamennyien a Magvető szerzői. A közönség részéről meglehetősen élénk volt az érdeklődés, a Művelődési Palota „telt há­zas” nagyterme rácáfolt a hamis híresztelésekre. Van ol­vasó, az irodalmi színpadoknak közönségük, jelentjük: az írók nagyszerűen teszik a dolgukat. A Magvető szer­zőit Gálfalvi György faggatta. Ami vásárhelyi jártasságukat, fellépésüket illeti, az írók több­nyire visszatérő szerzők, kivéve Bodor Ádámot. Noha vannak kötődései városunkhoz (felesége ugyanis vásárhelyi), a Látó Irodalmi Színpadán először szerepel. A kiváló író márciusban kapott Kossuth-díjat. Két évtizede távozott Erdélyből. Azt a látószöget, amit képviselt, kezdetben nehezen fogadta el a magyarországi hivatalos irodalompolitika. Elmondta, az anyaországban sem hívják gyakran, s azt sem tagadta, a to­lakodás nem erőssége. Humorára vall a megjegyzése, mi­szerint téeszelnök és miniszterelnök is az lesz, aki nagyon akar. Emlékszünk még a Megérkezés északra, Milyen is egy hágó? vagy a Zangezur hegység című elbeszélésköteteire. A Sinistra-körzet, valamint Az érsek látogatása című könyvei nagy visszhangot keltettek a magyar irodalmi berkekben. A Sinistra-körzetből Gyéresi Júlia színművésznő olvasott fel részletet. Esterházy Péter harmadszor jár városunkban. Életműve him­nusz a magyar nyelvhez, mondta Gálfalvi György. Aki olvasta és olvassa Esterházyt, bizonyára nem felejti a Termelési re­gényt, a Fuharosokat, a Kis magyar pornográfiát, A szív segéd­igéit, majd a rendszerváltástól jóval innen két „kemény” köny­vet tett le az asztalra, a Harmonia caelestist, és a Javított ki­adást, amelyekben megírja sajátos epikai stílussal az Esterházy család történetét. Esterházy írásait rendszeresen olvashatjuk az Élet és Irodalom című budapesti hetilapban. A Harmóniából ol­vasott fel a szerző részletet. Kovács András Ferenc a Magvető fogadott gyermeke. Örven­detes és költői nagyságát jelzi az, hogy egyre több magyarorszá­gi kiadó a háziszerzőjeként szeretné tudni a Látó versrovatának szerkesztőjét. A költő verseket olvasott fel a Fattyúdalok című készülő verseskötetéből. Parti Nagy Lajos is harmadszor fordul meg Marosvásárhe­lyen. Esszét, regényt, verset ír. Megjegyezzük: drámáit szívesen vennénk a Tompa Miklós Társulat előadásában, írásaival több­nyire folyóiratokban találkozunk. Kár, hogy könyveit meglehe­tősen gyéren forgalmazzák Erdélyben. Német DAP ösztöndíjjal élt ő is Berlinben. Nemrég járt a német fővárosban újra, Láng Zsolték vendége volt. Hozta a hírt: Lángék jól vannak. Morcsányi Géza 1995-ben került az akkor csőd szélén álló Magvető Kiadóhoz. Esterházy javasolta a kiadó élére. Morcsányi azóta újra a magyar kortárs irodalom egyik legjelen­tősebb műhelyévé tette a kiadót. Elmondta, az írók sok váratlan boldogságot szereztek neki, munkája higgadt, szép, boldog öröm. Morcsányi felvállalta Kertész Imre életművének kiadását. Závada Pál a tavalyi marosvásárhelyi könyvvásár vendége volt, írt novellákat, szociográfusként dolgozott. A Kulákprés cí­mű szociográfiája után megírta a Jadviga párnája című nagy si­kerű regényét, amelyből filmet is forgattak. Závada a budapesti Holmi szerkesztője, Réz Pál munkatársa. Milota című második, ugyancsak a magyarországi szlovákság életéből merített nagyre­gényét tavaly adta ki a Magvető. A szerző újabb regényén dol­gozik, színpadra alkalmazza Mikszáth Kálmán Különös házas­ság című regényét. ■ Az írók könyvet nem hoztak, de dedikáltak sűrűn. Ez bizony jelez valamit. Remek írók, szeretjük őket, találgatunk is közben, még kiket szeretnénk látni Vásárhelyen. Én mindenekelőtt a Sátántangó szerzőjére, Krasznahorkai Lászlóra, vagy Kornis Mihályra gondolnék. Lokodi Imre Esterházy Péter a Harmonia caelestis című regényéből olvas fel 2003. május 5., hétfő Felavatták a Holokauszt-emlékművet Maradt a vitatott felirat Megható ünnepség keretében leplezték le vasárnap Marosvá­sárhelyen Izsák Márton bronz­szobrát, amely a holokauszt helybeli áldozatainak állít emlé­ket. Az avatáson a romániai hit­községek szövetségének veze­tője, a temesvári főrabbi, a helyi hivatalosságok és lakosok mel­lett Skóciából és a világ más tá­jairól érkezett vendégek vettek részt. Az 59 évvel ezelőtti eseményeket idéző megemlékezés a zsinagógában tartott gyászistentisztelettel vette kezdetét, amelyen a holokauszt hat idős túlélője gyújtott gyertyát a közel hatezer marosvásárhelyi és a hatmil­lió zsidó áldozat emlékére. A volt Kossuth és Malom utca ke­reszteződésében kialakított parkban Sauber Bernád, a helyi hitközség ve­zetője kérésére Hakohen Menachem, Románia főrabbija és Ovidiu Natea prefektus leplezte le Marosvásárhely díszpolgárának alkotását, amely egy, a rémülettől és fájdalomtól megtört zsidó családot ábrázol. A jelen sem elégtételeivel, sem csalódásaival nem feledtetheti ve­lünk a történteket - hangzott el dr. Neumann Ernő temesvár főrabbi szónoklatában. Majd arra figyelmez­tette a hallgatóságot, hogy nem elég a zsidógyűlöletet tiltó törvényeket megalkotni, miközben a valóságban továbbra is őrökkel kell megvédeni a zsidó intézményeket, templomokat, óvodákat, temetőket... A kultuszminiszter üzenetében a gyűlöletes diktatúrát és a magyar csendőrök túlkapásait hangsúlyozta, s általános jóvátételnek, a békés együttélés szimbólumának nevezte az emlékművet, „elfelejtette” viszont megemlíteni az Antonescu-diktatúra zsidóellenes bűntetteit. Dorin Florea polgármester a ma­rosvásárhelyi zsidóságnak a város építésében, gazdagításában játszott sze­repére emlékeztette a hallgatóságot. Ez a szobor az áldozatoknak és nem a hóhéroknak állít emléket, hangsúlyozta Spielmann Mihály, aki marosvásárhelyi zsidóként és az RMDSZ képviselőjeként utalt arra, hogy a helyi zsidóság, amely abban a városnegyedben élt, ahol a­ szobrot felállították, ismeri a saját történel­mét. Megemlítette Petőfi Sándor és Kossuth Lajos példáját, akik a zsidók egyenjogúságáért álltak ki. Vélemé­nye szerint fölösleges az a két szó, amely a szobor talapzatára, a Remember Holocaust­ ala kitett ro­mán nyelvű táblácskán a fasiszta ma­gyar kormány felelősségére utal. Felszólalt a népes küldöttséggel érkezett skóciai testvérhitközség fő­­rabbija, Robert Weiss és Iulian Sorin, a Romániai Zsidó Hitközségek Szö­­vetségének főtitkára, aki Márton Áron katolikus püspök helytállását, s a zsidókat rejtegető erdélyi magyar családok példáját említette. Nem az etnikumokat kell hibáztatni, hanem a hóhérokat kell elítélni - hangsúlyoz­ta, az erdélyi magyarok és zsidók bé­kés együttélésére utalva. Végül Ausch Sándor, a marosvá­­sárhelyi zsidó hitközség titkára mon­dott köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy Izsák Márton ötven évvel ezelőtt készült, és a hely­beli zsidó temetőben őrzött szobra immár bronzba öntve állítson emlé­ket a Marosvásárhelyről elhurcoltak­­nak, akiknek többsége sohasem tért vissza a haláltáborokból. A szoboravató megemlékezésen a kolozsvári zsidó hitközség kórusa énekelt. Mivel az ígéretek ellenére a műve­lődési és vallásügyi miniszter utasítá­sára a szobor talapzatára mégiscsak kitették a vitatott feliratot, az emlék­mű felállítását az első perctől támo­gató Fodor Imre alpolgármester nem vett részt az avatáson. A közönség egy részének megrökönyödésére vi­szont az első sorokban foglaltak he­lyet a marosvásárhelyi Antonescu­­kultusz leghangosabb zászlóvivői. (b. gy )

Next