Népújság, 2003. május (55. évfolyam, 99-124. szám)

2003-05-05 / 101. szám

2 NÉPÚJSÁG 5., hétfő A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 24 perckor. Az év 125. napja, hátravan 240 nap. tölteti éltek fel Ma GYÖRGYI: holnap FRIDA, IVETT napja. GYÖRGYI: a György férfinévből keletkezett a Georgina magyarítására. FRIDA: német eredetű, a Friede kezdetű, illetve végződésű nevekből jött létre, jelentése: béke, védelem, körülkerített terület. IVETT: a Judit francia megfelelőjéből, az Yvette-ből jött létre. Állásbörze romáknak Az elmúlt évek gyakorlata alapján bebizonyosodott, hogy az általános állásbörzék mellett szükséges a szakosodott állásbörzék megszervezése is. Sikeresnek bizonyult a nőknek, a fogyatékosoknak és a végzősöknek szervezett állásbörze, és ez feljogosítja a Munkaerő-elosztó Ügynökséget, hogy más rászoruló csoportok számára is lehetőséget teremtsen. Ennek megfelelően kerül sor május 9-én a romák számára szervezett állásbörzére, melynek létjogosultságát szinte lehetetlen vitatni, hiszen köztudottan a romák közt a legmagasabb a munkanélküliség. A roma nemzetiséggel szembeni előítéletek mellett azonban az állásbörze sikeres megszervezését nehezíti, hogy kevés a szakképzett személy közöttük. Ráadásul a börze tényleges megszervezésére és a munkáltatók felkutatására az elhúzódó ünnepek miatt mindössze négy nap marad. kk TUDÓSÍTÁSOK _ A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Marosszentgyörgyi Tavasz A Szent György-napok záróakkordja A IX. Szent György-napok zárórendezvénye a szombat délelőtti Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó volt. Ezen az egyben jubileumi hangversenyen a község Hajdú Károly vezette tízéves Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kara, a marosvásárhelyi Laudate Domini ifj. vegyes kar, valamint a vendég Vasas vegyes kar és Szentgyörgy közössége nemcsak a község védőszentje. Szent György, hanem a Szűzanya - a pápa 2003-at Mária évének nyilvánította -, valamint az édesanyák előtt kívánt tisztelegni. A jászberényi dalosokkal nyolc évvel előbb köttetett baráti-testvéri kötelékek további erősítésére is nyílt általa alkalom. Dr. Bartha Jenő üdvözlő szavaiból kiderült, hogy a 43 éve működő, arany minősítését megvédő jászberényi kórus tagjainak köszönhetően ,nyílt a szentgyörgyieknek alkalma az Ópusztaszeren, Egerben, Szentendrén és másutt tett látogatásaik során betekinteni nemzetünk történelmének hiteles, tényszerű valóságába. Megszívlelendők Kiss József ny. tanár - a község ünnepelt kórusának 70 éve tagja - szavai is, aki így fogalmazott: E lelket nemesítő találkozások arra hivatottak, hogy szeretettel, békességben, egymást gyarapítva, európai testvérközösségben élve biztosítsanak számunkra minél gyakoribb együttlétet. Korok, szerzők, stílusok, műfajok váltották egymást csaknem három órán át. A mintegy 30 „vasas énekmondó” - élén Ferencz Sándor karnaggyal - olykor dallamosan lágy, máskor érett harmóniával, ismét máskor pergő, szinte táncritmusszerűen változó stílusbeli darabokkal érintette meg a hallgatóságot. Tinódi-Csíky Boldizsár: Ének Szent Györgyhöz, Bárdos: Édesanyámhoz, Szörényi: István, a király (rockoperarészletek), angol madrigál, magyar népdalfeldolgozások, népdalszvit, musical-részlet stb. S végül hadd idézzünk a rendezvény műsorfüzetéből: „A zene azért született, hogy kimondja, érzékeltesse azt, amit a szó nem tud közölni, kifejezésmódot adjon az érzelmeknek, oldja a keserűséget, enyhítse a bánatot, kiteljesítse az örömet. Lelki egészséget biztosít művelőinek, a benne élőknek. Hűségre, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít...” Járay Fekete Katalin A Magvető és szerzői a Látó Irodalmi Színpadán Sok váratlan boldogság A Látó 86. Irodalmi Színpadának meghívására a hét végén különleges íróvendégek érkeztek Budapestről. Mint a szombat délutáni, aligha volt jelentősebb irodalmi esemény a rendszerváltás után, amióta a Látó folyóirat havi rendszerességgel megszervezi népszerű közönségtalál kozóját. Bár igaz, a kilencvenes évek elején járt már városunkban a Holmi szerkesztősége, később a Tiszatáj, majd a Hitel szerkesztősége. Tény, magyar nyelvterületen működnek fontos irodalmi műhelyek, vannak irodalmi centrumok, mint Kassa, Kolozsvár és Marosvásárhely, Pécs, Szeged és Budapest. Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Závada Pál voltak a Látó vendégei, és eljött velük Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója. Az írók valamennyien a Magvető szerzői. A közönség részéről meglehetősen élénk volt az érdeklődés, a Művelődési Palota „telt házas” nagyterme rácáfolt a hamis híresztelésekre. Van olvasó, az irodalmi színpadoknak közönségük, jelentjük: az írók nagyszerűen teszik a dolgukat. A Magvető szerzőit Gálfalvi György faggatta. Ami vásárhelyi jártasságukat, fellépésüket illeti, az írók többnyire visszatérő szerzők, kivéve Bodor Ádámot. Noha vannak kötődései városunkhoz (felesége ugyanis vásárhelyi), a Látó Irodalmi Színpadán először szerepel. A kiváló író márciusban kapott Kossuth-díjat. Két évtizede távozott Erdélyből. Azt a látószöget, amit képviselt, kezdetben nehezen fogadta el a magyarországi hivatalos irodalompolitika. Elmondta, az anyaországban sem hívják gyakran, s azt sem tagadta, a tolakodás nem erőssége. Humorára vall a megjegyzése, miszerint téeszelnök és miniszterelnök is az lesz, aki nagyon akar. Emlékszünk még a Megérkezés északra, Milyen is egy hágó? vagy a Zangezur hegység című elbeszélésköteteire. A Sinistra-körzet, valamint Az érsek látogatása című könyvei nagy visszhangot keltettek a magyar irodalmi berkekben. A Sinistra-körzetből Gyéresi Júlia színművésznő olvasott fel részletet. Esterházy Péter harmadszor jár városunkban. Életműve himnusz a magyar nyelvhez, mondta Gálfalvi György. Aki olvasta és olvassa Esterházyt, bizonyára nem felejti a Termelési regényt, a Fuharosokat, a Kis magyar pornográfiát, A szív segédigéit, majd a rendszerváltástól jóval innen két „kemény” könyvet tett le az asztalra, a Harmonia caelestist, és a Javított kiadást, amelyekben megírja sajátos epikai stílussal az Esterházy család történetét. Esterházy írásait rendszeresen olvashatjuk az Élet és Irodalom című budapesti hetilapban. A Harmóniából olvasott fel a szerző részletet. Kovács András Ferenc a Magvető fogadott gyermeke. Örvendetes és költői nagyságát jelzi az, hogy egyre több magyarországi kiadó a háziszerzőjeként szeretné tudni a Látó versrovatának szerkesztőjét. A költő verseket olvasott fel a Fattyúdalok című készülő verseskötetéből. Parti Nagy Lajos is harmadszor fordul meg Marosvásárhelyen. Esszét, regényt, verset ír. Megjegyezzük: drámáit szívesen vennénk a Tompa Miklós Társulat előadásában, írásaival többnyire folyóiratokban találkozunk. Kár, hogy könyveit meglehetősen gyéren forgalmazzák Erdélyben. Német DAP ösztöndíjjal élt ő is Berlinben. Nemrég járt a német fővárosban újra, Láng Zsolték vendége volt. Hozta a hírt: Lángék jól vannak. Morcsányi Géza 1995-ben került az akkor csőd szélén álló Magvető Kiadóhoz. Esterházy javasolta a kiadó élére. Morcsányi azóta újra a magyar kortárs irodalom egyik legjelentősebb műhelyévé tette a kiadót. Elmondta, az írók sok váratlan boldogságot szereztek neki, munkája higgadt, szép, boldog öröm. Morcsányi felvállalta Kertész Imre életművének kiadását. Závada Pál a tavalyi marosvásárhelyi könyvvásár vendége volt, írt novellákat, szociográfusként dolgozott. A Kulákprés című szociográfiája után megírta a Jadviga párnája című nagy sikerű regényét, amelyből filmet is forgattak. Závada a budapesti Holmi szerkesztője, Réz Pál munkatársa. Milota című második, ugyancsak a magyarországi szlovákság életéből merített nagyregényét tavaly adta ki a Magvető. A szerző újabb regényén dolgozik, színpadra alkalmazza Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényét. ■ Az írók könyvet nem hoztak, de dedikáltak sűrűn. Ez bizony jelez valamit. Remek írók, szeretjük őket, találgatunk is közben, még kiket szeretnénk látni Vásárhelyen. Én mindenekelőtt a Sátántangó szerzőjére, Krasznahorkai Lászlóra, vagy Kornis Mihályra gondolnék. Lokodi Imre Esterházy Péter a Harmonia caelestis című regényéből olvas fel 2003. május 5., hétfő Felavatták a Holokauszt-emlékművet Maradt a vitatott felirat Megható ünnepség keretében leplezték le vasárnap Marosvásárhelyen Izsák Márton bronzszobrát, amely a holokauszt helybeli áldozatainak állít emléket. Az avatáson a romániai hitközségek szövetségének vezetője, a temesvári főrabbi, a helyi hivatalosságok és lakosok mellett Skóciából és a világ más tájairól érkezett vendégek vettek részt. Az 59 évvel ezelőtti eseményeket idéző megemlékezés a zsinagógában tartott gyászistentisztelettel vette kezdetét, amelyen a holokauszt hat idős túlélője gyújtott gyertyát a közel hatezer marosvásárhelyi és a hatmillió zsidó áldozat emlékére. A volt Kossuth és Malom utca kereszteződésében kialakított parkban Sauber Bernád, a helyi hitközség vezetője kérésére Hakohen Menachem, Románia főrabbija és Ovidiu Natea prefektus leplezte le Marosvásárhely díszpolgárának alkotását, amely egy, a rémülettől és fájdalomtól megtört zsidó családot ábrázol. A jelen sem elégtételeivel, sem csalódásaival nem feledtetheti velünk a történteket - hangzott el dr. Neumann Ernő temesvár főrabbi szónoklatában. Majd arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy nem elég a zsidógyűlöletet tiltó törvényeket megalkotni, miközben a valóságban továbbra is őrökkel kell megvédeni a zsidó intézményeket, templomokat, óvodákat, temetőket... A kultuszminiszter üzenetében a gyűlöletes diktatúrát és a magyar csendőrök túlkapásait hangsúlyozta, s általános jóvátételnek, a békés együttélés szimbólumának nevezte az emlékművet, „elfelejtette” viszont megemlíteni az Antonescu-diktatúra zsidóellenes bűntetteit. Dorin Florea polgármester a marosvásárhelyi zsidóságnak a város építésében, gazdagításában játszott szerepére emlékeztette a hallgatóságot. Ez a szobor az áldozatoknak és nem a hóhéroknak állít emléket, hangsúlyozta Spielmann Mihály, aki marosvásárhelyi zsidóként és az RMDSZ képviselőjeként utalt arra, hogy a helyi zsidóság, amely abban a városnegyedben élt, ahol a szobrot felállították, ismeri a saját történelmét. Megemlítette Petőfi Sándor és Kossuth Lajos példáját, akik a zsidók egyenjogúságáért álltak ki. Véleménye szerint fölösleges az a két szó, amely a szobor talapzatára, a Remember Holocaust ala kitett román nyelvű táblácskán a fasiszta magyar kormány felelősségére utal. Felszólalt a népes küldöttséggel érkezett skóciai testvérhitközség főrabbija, Robert Weiss és Iulian Sorin, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének főtitkára, aki Márton Áron katolikus püspök helytállását, s a zsidókat rejtegető erdélyi magyar családok példáját említette. Nem az etnikumokat kell hibáztatni, hanem a hóhérokat kell elítélni - hangsúlyozta, az erdélyi magyarok és zsidók békés együttélésére utalva. Végül Ausch Sándor, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára mondott köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy Izsák Márton ötven évvel ezelőtt készült, és a helybeli zsidó temetőben őrzött szobra immár bronzba öntve állítson emléket a Marosvásárhelyről elhurcoltaknak, akiknek többsége sohasem tért vissza a haláltáborokból. A szoboravató megemlékezésen a kolozsvári zsidó hitközség kórusa énekelt. Mivel az ígéretek ellenére a művelődési és vallásügyi miniszter utasítására a szobor talapzatára mégiscsak kitették a vitatott feliratot, az emlékmű felállítását az első perctől támogató Fodor Imre alpolgármester nem vett részt az avatáson. A közönség egy részének megrökönyödésére viszont az első sorokban foglaltak helyet a marosvásárhelyi Antonescukultusz leghangosabb zászlóvivői. (b. gy )