Népújság, 2004. június (56. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

2 NÉPÚJSÁG 21. hétfő A Nap kel 5 óra 30 perckor, lenyugszik 21 óra 6 perckor. Az év 173. napja, hátravan 193 nap. ^ Hiten éjtel­e! Ma ALAJOS, LEILA, holnap PAULINA napja. PAULINA: a Pál női alakjának, a Paulának a továbbképzése. Jelentése: kicsi, kis termetű. * * # Elfogadták az EU-alkotmányt (Folytatás az 1. oldalról) Unió az új tagállamok befogadása után, 25 tagúra bővülve is működőképes, konkrét eredményekre jut. A sajtóértekezleten több kérdező is felvetette, hogy az alkotmányt mind a 25 EU-tagállamban ratifi­kálni kell, s ezek közül legalább kilenc állam népszavazással akarja ezt végrehajtani - ami a korábbi népszavazások tapasztalatai alap­ján bonyodalmakat okozhat. Ahem úgy vélekedett, hogy a most született dokumentum sokkal egy­szerűbb, mint a korábbi EU-szerződések (például az 1992-es maastrichti, vagy a 2000-es niz­zai), s számtalan olyan rendelke­zést tartalmaz, amely az emberek mindennapi életét is befolyásolja, jobbá teheti, azaz a ratifikálás a korábbiaknál kevesebb döccenővel mehet végbe. Mint mondta, az al­kotmányban számtalan pozitív elem van, s a kormányoknak eze­ket kell majd hangsúlyozniuk. Ahem végül megerősítette, hogy egyelőre nem sikerült megállapodás­ra jutni az Európai Bizottság új elnö­kének, Prodi utódjának személyéről, s ezt a kérdést elnapolták. Marosvásárhelyi Katolikus Napok Egységre törekedés, diakónia, mártírium „Legyenek mindnyájan egyek"— ez az ötödik alkalommal megszervezett Ma­­rosvásárrielyi Katolikus Napok mottó­ja, amelynek június 19. és 24. között a Deus Providebit Tanulmányi Ház ad otthont. A szombaton kezdődött ren­dezvénysorozaton bemutatkoztak a város plébániái, katolikus szervezetei és intézményei. Az idei téma a Communio, amely valamelyest szinonimája az egység­nek, de mégis többet jelent. Csató Bé­la főesperes a plébánia köré épülő fo­galmakat és tevékenységeket foglalta össze: communio - egységre töreke­dés, diakónia — szolgálat, mártírom­­ság — tanúságtevés és ezek egysége nélkül nem tudna működni az egyház. Ezért hívták meg e rendezvényre a marosvásárhelyi plébániák mellett a Máltai Szeretetszolgálat, a Caritas képviselőit, cserkészeket, az egyház­közösségi életben működő embere­ket, kézműveseket. Az egyházakat a kis közösségek éltetik, az ő munkájuk teszi színessé, gazdaggá azt. Elsőként a ferences rendi Szent Imre plébánia mutatkozott be. Róbert testvér örö­met, derűt csalogatott beszédébe, já­tékra szólította a hallgatóságot. Kapisztrán testvér, a rend vezetője már egy kissé komolyabbra fogta a szót, „fontos, hogy közösségben le­gyünk” - hangsúlyozta, és felsorakoz­tatta tevékenységeiket. Foglalkoznak egy ifjúsági csoporttal, amely színda­rabot tanult be (amelyet többször is bemutattak már), kirándultak, farsangi mulatságot szerveztek, a Rózsafü­zér társulat mellett ők működtetik a Szent Erzsébet gyermekotthont is. Az ifjú­sági csoport „filmforgatással” próbál­kozott a színpadon. A 2002-ben ala­kult Kolping család is bemutatkozott, jelenleg ham­inchárom tagot számlál­nak, havonta kétszer találkoznak. A A szerző felvétele Mustármag közösséget 1993-ban Nagyenyeden álmodták meg, 2001- ben már Kolozsváron is sikerült egy otthont alapítaniuk, akárcsak Maros­­vásárhelyen, a Tudor negyedben. Fennállásuk tíz éve alatt gyerek és if­júsági találkozókat, táborokat, evan­gelizációs koncerteket szerveztek. A jövőbeli tervek közt szerepel egy missziós telek és tanya kialakítása. Szénégető István plébános a Remete Szent Antal közösség munkájába is bepillantást engedett: a családos kö­zösség tagjai vallottak a házastársi kö­telékről, vallásos érzelmekről. Az öz­vegy közösség egy rövid előadással lépett színpadra. A kövesdombi Szent Miklós plébániát György Tibor mél­tatta, majd a házigazda, a belvárosi plébánia is bemutatásra került. A Caritas standjánál lehetőség nyílt vér­nyomás- és vércukorszintmérésre. Az előtérben a plébániák és intézmények, közösségek fényképeken megörökí­tett tevékenységeikbe, rendezvényeik­be engedtek bepillantást. A jobbágy­telki Kiss Erzsébet néni szalmából font kegytárgyait nem csak megcso­dálni lehetett, hanem megvásárolni is. Vasárnaptól a rendezvényzárásig naponta délután öt órától előadások kísérhetők végig. Vasárnap Illyés Zsolt a Communio teológiai értelmé­ről tárgyalt, ma Portik-Hegyi Kele­men és civil társai e téren kifejtett te­vékenységüket mutatják be, kedden és szerdán a szűkebb családi közös­ségről és közösségépítésről tartanak kerekasztal-beszélgetést a helyi kö­zösségek és plébánosaik. Csütörtö­kön, a belvárosi Keresztelő Szent Já­nos templom búcsúján, az ünnepi szentmisén Jakab Gábor, a Keresz­tény Szó és Vasárnap katolikus lapok főszerkesztője hirdet igét. Mészöly Réka ___TUDÓSÍTÁSOK _______ ____ 2004. június 21., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ (Folytatás az 1. oldalról) Kasza József elnöki beszédében a párt elmúlt tíz évének eredményeiről beszélt. Arról, hogy a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi tör­vény előkészítésében és elfogadásá­ban, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyar­ság perszonális autonómiáját megtes­tesítő Magyar Nemzeti Tanács létre­hozásában. A pártelnök élesen bírálta azokat, akik hálátlanul „ugró­deszkának” használták a pártot. A VMSZ nem hagyta cserben né­pét, amikor veszélyben volt, követke­zetesen kiállt a demokrácia, az euró­pai értékek mellett. Az ünnepi közgyűlésen felszólalt Markó Béla, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség elnöke, aki töb­bek között a következőket mondotta: „A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, er­délyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden ma­gyar megérti magát minden ma­gyarral ugyan, de kisebbségi ma­gyar érti csak igazán a kisebbségi magyart. Nekünk ugyanis nem csak a szavaink, hanem a tapaszta­lataink, az érzéseink, a helyzetérté­keléseink is kísértetiesen hasonlíta­nak. Mint ahogy, sajnos, a többség ártó szándékai is hasonlítanak itt is, ott is. Ezért merem azt mondani, hogy az RMDSZ ma testvérként köszön­ti a VMSZ-t, mert mi valóban test­vérek voltunk jóban, rosszban.” A közgyűlésen szombaton elfo­gadták a párt új programját és alapszabályát. Mint Kasza József, a VMSZ el­nöke az MTI-nek elmondta, mo­dernizált programról van szó. Eb­ben kiemelt szerepet kap a fiata­lokkal való kapcsolattartás és a gazdaság. „A továbbiakban is kitartóan cselekszünk a vajdasági magyarság megmaradásáért, önazonosságáért és európai irányultságáért” - hang­súlyozta Kasza József. Romániában az EPP vizsgálóbizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kiemelkedő politikusával, volt kül­ügyminiszterrel konzultáltak. Ugyancsak szombaton a bizott­ság Székelyudvarhelyre utazott, ahol Szász Jenő polgármesterrel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével és Tőkés László reformá­tus püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével készültek közös asztalhoz ülni. Németh Zsolt szombaton Bukarest­ben az MTI-nek elmondta: a tervek sze­rint a néppárti frakció júliusi alakuló ülésére készülne el a jelentés. Az euró­pai párt azt vizsgálja, megfelel-e a ro­mániai helyhatósági választási törvény, iletve annak alkalmazása az alapvető demokratikus kritériumoknak. Az EPP azt követően hozta létre a vizsgálóbizottságot, hogy fideszes képviselők különböző nemzetközi fórumokon felpanaszolták: Romániá­ban egy törvénymódosítással meg­akadályozták a Magyar Polgári Szö­vetség indulását a helyhatósági vá­lasztásokon. Ilkka Suominen, az Európai Parla­ment EPP-frakciójának alelnöke, a bizottság tagja szerint a testület to­vábbítja a választásokról készült je­lentését az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek., A jelentés nagyon fontos lesz Románia számá­ra, különösen annak fényében, hogy az Európai Parlament nemrég bírálta azt, ahogyan Románia tel­jesíti a csat­lakozási feltételeket”, tette hozzá a politikus. Suominen hangsúlyozta, a jelen­tésnek meghatározó szerepe lesz Ro­mánia megítélésében. „Az EPP az EU-ban kívánja látni Romániát, de csak akkor, ha maradéktalanul telje­síti a koppenhágai feltételeket. A je­lentés objektív lesz és bíráló eleme­ket tartalmazhat”-jelentette ki Ilkka Suominen. Kántortanító-oklevelek egy újabb nemzedéknek Az Erdélyi Református Egyházkerület Kántortanító-képző Intézete újabb, a tizenegyedik kántortanító nemzedé­ket bocsátotta útjára tegnap a maros­vásárhelyi vártemplomban. A hála­adó ünnepi istentiszteleten, amelyen átadták az okleveleket, Pap Géza, az egyházkerület püspöke hirdetett igét. A marosvásárhelyi Kántortanító­képző Intézetben immár 350-en sze­reztek kántortanítói oklevelet. Közülük sokan tanítóként, óvónőként, kántor­ként dolgoznak Erdély-szerte. Külde­tést vállaltak fel Dél-Erdélyben, a Me­zőségen, vagy a magyarok által tömb­ben lakott településeken. Nem könnyű a feladatuk, hiszen zenei és egyházi kultúránkat kell továbbítani az elsorva­dás, a fogyás, az asszimiláció útjára lé­pő, következő nemzedékeknek. A kántortanítóknak - úgy ahogy ezt 1948 előtt tették - az lesz a feladatuk, hogy keresztény erkölcsben, hitben vállalják fel a népnevelést és a zeneok­tatást, a közösségteremtést. Rajtuk mú­lik, hogy templomainkban tisztán csendülnek fel az ősi énekek mellett a kötelezővé vált új énekeskönyv dalai, vagy sem. Az ifjak szakmailag megáll­ják majd a helyüket, hiszen a reformá­tusok Kolozsváron, a katolikusok Gyulafehérváron kántori vizsgát tet­tek. - Nagy szükség van rájuk az egy­házkerületben, hiszen óriási űrt kell pótolniuk, amelyet 1990. előttről örö­költünk - mondta Barabás László igazgató. A tanulmányi évek során 45 tagú­ lelkész- és orgonaoktató csoport ké­szítette fel a végzősöket, de a mai na­pig sem oldódott meg az állandó és megfelelő székhely kérdése. Az okta­tás egy része az Eminescu (volt Jó­kai) utcai Diakóniai Otthonban, a Bocskai teremben zajlik, másik része­­pedig a volt református leányiskolá­ban. Barabás László igazgató a püs­pök jelenlétében kifejezte abbéli óha­ját, hogy az egyházkerület támogassa az egykori leányiskola felújítási ter­vének kivitelezését, s ezzel megol­dódna az egyházi főiskola kérdése is. Az igazgató kitért arra is, hogy 2002- től a főiskolán levelező szak is mű­ködik, amelynek jelenleg 60 hallga­tója van. Ez a szak azzal a céllal jött létre, hogy a távolabbi falvakban, vá­rosokban dolgozó helyettesítő, szak­képzetlen tanítóknak lehetőségük nyíljon a továbbtanulásra. Az ünnepi istentiszteleten Ötvös Jó­zsef esperes, a vártemplom lelkésze el­mondta, hogy a marosvásárhelyi vár­­templom az előző évek hagyományá­hoz híven idén is oltalmába vette a ma­gyar anyanyelvű végzősöket. Az ősi templomból - amely mellett már 1557- ben iskola működött -, ballagtak a Bo­lyai Farkas Elméleti Líceum, a Refor­mátus Kollégium végzősei, itt kaptak biztatást az orvosisok, a Calepinus Nyelvfőiskola végzősei, pénteken a dia­konissza főiskola növendékei, s most a kántortanítók. Igehirdetésében Pap Géza püspök arra hívta fel a végzősök figyelmét, hogy az egyházközségek kántoraként jó szolgák legyenek, keressék az Is­tennel való kapcsolatot, hogy győzte­sen kerüljenek ki abból a harcbtól, amelyet vállaltak. Az ünnepi istentiszteleten beszédet mondott Kali Ellák, a Marosi Egy­házmegye főgondnoka. Az ifjú kán­torok nevében pedig Zoltáni Attila mondott köszönetet a tantestületnek, az egyházi elöljáróknak. A gyülekezet meghallgatta a főis­kola kórusát és Scheitli Anna­ Renáta, valamint Strausz Imre­ István orgonajátékát. A végzősöknek Pap Géza püspök nyújtotta át a kántori okleveleket. Mezey Sarolta Fotó: Szász Károly

Next