Népújság, 2004. június (56. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-21 / 143. szám
2 NÉPÚJSÁG 21. hétfő A Nap kel 5 óra 30 perckor, lenyugszik 21 óra 6 perckor. Az év 173. napja, hátravan 193 nap. ^ Hiten éjtele! Ma ALAJOS, LEILA, holnap PAULINA napja. PAULINA: a Pál női alakjának, a Paulának a továbbképzése. Jelentése: kicsi, kis termetű. * * # Elfogadták az EU-alkotmányt (Folytatás az 1. oldalról) Unió az új tagállamok befogadása után, 25 tagúra bővülve is működőképes, konkrét eredményekre jut. A sajtóértekezleten több kérdező is felvetette, hogy az alkotmányt mind a 25 EU-tagállamban ratifikálni kell, s ezek közül legalább kilenc állam népszavazással akarja ezt végrehajtani - ami a korábbi népszavazások tapasztalatai alapján bonyodalmakat okozhat. Ahem úgy vélekedett, hogy a most született dokumentum sokkal egyszerűbb, mint a korábbi EU-szerződések (például az 1992-es maastrichti, vagy a 2000-es nizzai), s számtalan olyan rendelkezést tartalmaz, amely az emberek mindennapi életét is befolyásolja, jobbá teheti, azaz a ratifikálás a korábbiaknál kevesebb döccenővel mehet végbe. Mint mondta, az alkotmányban számtalan pozitív elem van, s a kormányoknak ezeket kell majd hangsúlyozniuk. Ahem végül megerősítette, hogy egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni az Európai Bizottság új elnökének, Prodi utódjának személyéről, s ezt a kérdést elnapolták. Marosvásárhelyi Katolikus Napok Egységre törekedés, diakónia, mártírium „Legyenek mindnyájan egyek"— ez az ötödik alkalommal megszervezett Marosvásárrielyi Katolikus Napok mottója, amelynek június 19. és 24. között a Deus Providebit Tanulmányi Ház ad otthont. A szombaton kezdődött rendezvénysorozaton bemutatkoztak a város plébániái, katolikus szervezetei és intézményei. Az idei téma a Communio, amely valamelyest szinonimája az egységnek, de mégis többet jelent. Csató Béla főesperes a plébánia köré épülő fogalmakat és tevékenységeket foglalta össze: communio - egységre törekedés, diakónia — szolgálat, mártíromság — tanúságtevés és ezek egysége nélkül nem tudna működni az egyház. Ezért hívták meg e rendezvényre a marosvásárhelyi plébániák mellett a Máltai Szeretetszolgálat, a Caritas képviselőit, cserkészeket, az egyházközösségi életben működő embereket, kézműveseket. Az egyházakat a kis közösségek éltetik, az ő munkájuk teszi színessé, gazdaggá azt. Elsőként a ferences rendi Szent Imre plébánia mutatkozott be. Róbert testvér örömet, derűt csalogatott beszédébe, játékra szólította a hallgatóságot. Kapisztrán testvér, a rend vezetője már egy kissé komolyabbra fogta a szót, „fontos, hogy közösségben legyünk” - hangsúlyozta, és felsorakoztatta tevékenységeiket. Foglalkoznak egy ifjúsági csoporttal, amely színdarabot tanult be (amelyet többször is bemutattak már), kirándultak, farsangi mulatságot szerveztek, a Rózsafüzér társulat mellett ők működtetik a Szent Erzsébet gyermekotthont is. Az ifjúsági csoport „filmforgatással” próbálkozott a színpadon. A 2002-ben alakult Kolping család is bemutatkozott, jelenleg haminchárom tagot számlálnak, havonta kétszer találkoznak. A A szerző felvétele Mustármag közösséget 1993-ban Nagyenyeden álmodták meg, 2001- ben már Kolozsváron is sikerült egy otthont alapítaniuk, akárcsak Marosvásárhelyen, a Tudor negyedben. Fennállásuk tíz éve alatt gyerek és ifjúsági találkozókat, táborokat, evangelizációs koncerteket szerveztek. A jövőbeli tervek közt szerepel egy missziós telek és tanya kialakítása. Szénégető István plébános a Remete Szent Antal közösség munkájába is bepillantást engedett: a családos közösség tagjai vallottak a házastársi kötelékről, vallásos érzelmekről. Az özvegy közösség egy rövid előadással lépett színpadra. A kövesdombi Szent Miklós plébániát György Tibor méltatta, majd a házigazda, a belvárosi plébánia is bemutatásra került. A Caritas standjánál lehetőség nyílt vérnyomás- és vércukorszintmérésre. Az előtérben a plébániák és intézmények, közösségek fényképeken megörökített tevékenységeikbe, rendezvényeikbe engedtek bepillantást. A jobbágytelki Kiss Erzsébet néni szalmából font kegytárgyait nem csak megcsodálni lehetett, hanem megvásárolni is. Vasárnaptól a rendezvényzárásig naponta délután öt órától előadások kísérhetők végig. Vasárnap Illyés Zsolt a Communio teológiai értelméről tárgyalt, ma Portik-Hegyi Kelemen és civil társai e téren kifejtett tevékenységüket mutatják be, kedden és szerdán a szűkebb családi közösségről és közösségépítésről tartanak kerekasztal-beszélgetést a helyi közösségek és plébánosaik. Csütörtökön, a belvárosi Keresztelő Szent János templom búcsúján, az ünnepi szentmisén Jakab Gábor, a Keresztény Szó és Vasárnap katolikus lapok főszerkesztője hirdet igét. Mészöly Réka ___TUDÓSÍTÁSOK _______ ____ 2004. június 21., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ (Folytatás az 1. oldalról) Kasza József elnöki beszédében a párt elmúlt tíz évének eredményeiről beszélt. Arról, hogy a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. A pártelnök élesen bírálta azokat, akik hálátlanul „ugródeszkának” használták a pártot. A VMSZ nem hagyta cserben népét, amikor veszélyben volt, következetesen kiállt a demokrácia, az európai értékek mellett. Az ünnepi közgyűlésen felszólalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki többek között a következőket mondotta: „A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart. Nekünk ugyanis nem csak a szavaink, hanem a tapasztalataink, az érzéseink, a helyzetértékeléseink is kísértetiesen hasonlítanak. Mint ahogy, sajnos, a többség ártó szándékai is hasonlítanak itt is, ott is. Ezért merem azt mondani, hogy az RMDSZ ma testvérként köszönti a VMSZ-t, mert mi valóban testvérek voltunk jóban, rosszban.” A közgyűlésen szombaton elfogadták a párt új programját és alapszabályát. Mint Kasza József, a VMSZ elnöke az MTI-nek elmondta, modernizált programról van szó. Ebben kiemelt szerepet kap a fiatalokkal való kapcsolattartás és a gazdaság. „A továbbiakban is kitartóan cselekszünk a vajdasági magyarság megmaradásáért, önazonosságáért és európai irányultságáért” - hangsúlyozta Kasza József. Romániában az EPP vizsgálóbizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kiemelkedő politikusával, volt külügyminiszterrel konzultáltak. Ugyancsak szombaton a bizottság Székelyudvarhelyre utazott, ahol Szász Jenő polgármesterrel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével és Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével készültek közös asztalhoz ülni. Németh Zsolt szombaton Bukarestben az MTI-nek elmondta: a tervek szerint a néppárti frakció júliusi alakuló ülésére készülne el a jelentés. Az európai párt azt vizsgálja, megfelel-e a romániai helyhatósági választási törvény, iletve annak alkalmazása az alapvető demokratikus kritériumoknak. Az EPP azt követően hozta létre a vizsgálóbizottságot, hogy fideszes képviselők különböző nemzetközi fórumokon felpanaszolták: Romániában egy törvénymódosítással megakadályozták a Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Ilkka Suominen, az Európai Parlament EPP-frakciójának alelnöke, a bizottság tagja szerint a testület továbbítja a választásokról készült jelentését az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek., A jelentés nagyon fontos lesz Románia számára, különösen annak fényében, hogy az Európai Parlament nemrég bírálta azt, ahogyan Románia teljesíti a csatlakozási feltételeket”, tette hozzá a politikus. Suominen hangsúlyozta, a jelentésnek meghatározó szerepe lesz Románia megítélésében. „Az EPP az EU-ban kívánja látni Romániát, de csak akkor, ha maradéktalanul teljesíti a koppenhágai feltételeket. A jelentés objektív lesz és bíráló elemeket tartalmazhat”-jelentette ki Ilkka Suominen. Kántortanító-oklevelek egy újabb nemzedéknek Az Erdélyi Református Egyházkerület Kántortanító-képző Intézete újabb, a tizenegyedik kántortanító nemzedéket bocsátotta útjára tegnap a marosvásárhelyi vártemplomban. A hálaadó ünnepi istentiszteleten, amelyen átadták az okleveleket, Pap Géza, az egyházkerület püspöke hirdetett igét. A marosvásárhelyi Kántortanítóképző Intézetben immár 350-en szereztek kántortanítói oklevelet. Közülük sokan tanítóként, óvónőként, kántorként dolgoznak Erdély-szerte. Küldetést vállaltak fel Dél-Erdélyben, a Mezőségen, vagy a magyarok által tömbben lakott településeken. Nem könnyű a feladatuk, hiszen zenei és egyházi kultúránkat kell továbbítani az elsorvadás, a fogyás, az asszimiláció útjára lépő, következő nemzedékeknek. A kántortanítóknak - úgy ahogy ezt 1948 előtt tették - az lesz a feladatuk, hogy keresztény erkölcsben, hitben vállalják fel a népnevelést és a zeneoktatást, a közösségteremtést. Rajtuk múlik, hogy templomainkban tisztán csendülnek fel az ősi énekek mellett a kötelezővé vált új énekeskönyv dalai, vagy sem. Az ifjak szakmailag megállják majd a helyüket, hiszen a reformátusok Kolozsváron, a katolikusok Gyulafehérváron kántori vizsgát tettek. - Nagy szükség van rájuk az egyházkerületben, hiszen óriási űrt kell pótolniuk, amelyet 1990. előttről örököltünk - mondta Barabás László igazgató. A tanulmányi évek során 45 tagú lelkész- és orgonaoktató csoport készítette fel a végzősöket, de a mai napig sem oldódott meg az állandó és megfelelő székhely kérdése. Az oktatás egy része az Eminescu (volt Jókai) utcai Diakóniai Otthonban, a Bocskai teremben zajlik, másik részepedig a volt református leányiskolában. Barabás László igazgató a püspök jelenlétében kifejezte abbéli óhaját, hogy az egyházkerület támogassa az egykori leányiskola felújítási tervének kivitelezését, s ezzel megoldódna az egyházi főiskola kérdése is. Az igazgató kitért arra is, hogy 2002- től a főiskolán levelező szak is működik, amelynek jelenleg 60 hallgatója van. Ez a szak azzal a céllal jött létre, hogy a távolabbi falvakban, városokban dolgozó helyettesítő, szakképzetlen tanítóknak lehetőségük nyíljon a továbbtanulásra. Az ünnepi istentiszteleten Ötvös József esperes, a vártemplom lelkésze elmondta, hogy a marosvásárhelyi vártemplom az előző évek hagyományához híven idén is oltalmába vette a magyar anyanyelvű végzősöket. Az ősi templomból - amely mellett már 1557- ben iskola működött -, ballagtak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Református Kollégium végzősei, itt kaptak biztatást az orvosisok, a Calepinus Nyelvfőiskola végzősei, pénteken a diakonissza főiskola növendékei, s most a kántortanítók. Igehirdetésében Pap Géza püspök arra hívta fel a végzősök figyelmét, hogy az egyházközségek kántoraként jó szolgák legyenek, keressék az Istennel való kapcsolatot, hogy győztesen kerüljenek ki abból a harcbtól, amelyet vállaltak. Az ünnepi istentiszteleten beszédet mondott Kali Ellák, a Marosi Egyházmegye főgondnoka. Az ifjú kántorok nevében pedig Zoltáni Attila mondott köszönetet a tantestületnek, az egyházi elöljáróknak. A gyülekezet meghallgatta a főiskola kórusát és Scheitli Anna Renáta, valamint Strausz Imre István orgonajátékát. A végzősöknek Pap Géza püspök nyújtotta át a kántori okleveleket. Mezey Sarolta Fotó: Szász Károly