Népújság, 2004. október (56. évfolyam, 231-256. szám)
2004-10-30 / 256. szám
4 NÉPÚJSÁG Falképek, díszítőfestések Marosvásárhelyen (Folytatás az okt. 16-i lapszámból) A neoklasszicizmus stílus jegyében épült (1895-97) törvényszék épületének előcsarnoka díszítőfestéssel van ellátva, s két falán életnagyságú festett al secco képeken II. Endre magyar királyt, aki az Aranybullát 1222-ben adta ki, Mátyás királyt, az igazságost, Werbőczy Istvánt, a Tripartitum (Hármaskönyv) szerkesztőjét és Deák Ferenc, a haza bölcse portréját láthatjuk. A festett képek alkotója ismeretlen. A nagyon rossz állapotban levő képek helyreállítását az épület műértéke és rendeltetése elvárja. A szecessziós stílus alkalmat adott a fantáziadús díszítőelemek alkalmazására. A középületek sík és boltozatos mennyezeteit vonalas ékítményes díszekkel, stilizált növényi mintákkal, illetve festett képekkel díszítették Az 1903-1905 között épült tornyos Városháza tölcsérboltozatos előcsarnokának és főlépcsőházának díszítőfestése szabadkézi munka. A gyűlésterem mennyezetének és falainak díszítőfestése ugyancsak szabadkézi munka. Az 1913-ban befejezett Kultúrpalota hosszú - részben kéthajós előcsarnokának boltozatos mennyezetei és falai gazdagon díszítettek. A boltívekre támaszkodó boltozati rendszer íves felületei stilizált virágmotívumos, sokszínű, szabadkézi díszítése változatos, annak ellenére, hogy az sokszor ismétlődik. A falak festését azonos motívumok díszítik. Az előcsarnok hosszanti falán lévő falképsorozaton a művész székely témájú képeket festett, a képeken szereplő személyeket kalotaszegi népviseletben mutatja be. A Táltosok című képen a sámán lóáldozatát, a varázsló táltost ábrázolja a művész, a pogány mítoszra emlékeztetően. A Székely mesemondás című, bal kéz felőli kép többalakos kompozíció. A kék ruhás nő modellje, a kép középpontjában, dr. Bernády György második felesége volt, a mellette álló kislány pedig örökbe fogadott gyermekük. A mesélővel szemben Csokonai Vitéz Mihály áll, a kép többi allegorikus alakja Bernády barátai (Vida Károly, Ugrón Gábor stb.). A nagy kép előterében az idős paraszt zeneszerszámon játszik. A Tükörterem két nagy hármastükrének koronázó részén lévő festett kép ünneplő és vidám székely népcsoportot ábrázol. A terem sík mennyezetének díszítőfestése sűrű-apró mintázata selyemanyag bevonat (tapéta) képét kelti. A falképeket Körösfői Kriesch Aladár és tanítványai - Ortner Ferenc, Gábor Nándor, Leszkowszky és Grünspan - festették, valamennyi kép művészi értékkel bír. A palota belső díszítőfestése Falus Elek és Péter János iparművészek terve (rajza) szerint készült, helyi festőmester kivitelezésével. Művészi értéke ezeknek is nagy, javításait kellő figyelemmel végzik mindenkor. Keresztes Gyula Hallucinácio (II.) Ismertem egy kedves, törékeny fiút, álmodozó kék szeme volt és szétálló füle. Gyermekkorunkban, amikor a maroskeresztúri temetőn indiánosdit meg cowboyosdit játszottunk, ő nem volt jó se indiánnak, se cowboynak, ezért mindig fogoly lett és le volt kötözve. Később, serdülőkorában is álmodozó szemű, törékeny fiú volt, aki folyton szavalni, akart, de nagyon nem ment neki. Álmodozva bámulta a messzeséget, naplementét és napfelkeltét, napfogyatkozást, mindent, és titokban vázlatokat meg rajzokat készített. Néha egy rajzállványt is cipelt a hátán, de nagyon szégyellte felállítani, ha valaki mellette volt, ezért mi mosolyogva magára hagytuk a „művészt’’, hadd örökítse meg a csodás természetet (bár az amúgy is meglehetősen örök). Bámult, húzott néhány vonalat, aztán megint bámult. Borzasztóan rosszul rajzolt. Akárcsak előadóművésznek, festőművésznek is csapnivaló volt. Otthon egész tárlatra való rajza volt, de sohasem mutatta meg nekünk. R. Sanyika szülei tanügyiek voltak, gyerekeket tanítottak, így hát saját gyerekükre nem maradt idejük, őt a nagymama nevelte, aki maga is tanügyis volt valamikor. Céltudatos, komoly, tipptopp kontyos néni volt. Sanyika szó nélkül engedelmeskedett neki. Eszembe jut, hogy R. Sanyikét már az elemi iskolában is megkülönböztetett bánásmódban részesítették, minden ünnepségen beszélt, szavalt, de olyan félszegen és félhangon, hogy mindenki megmosolyogta. Festményeit az iskolánk folyosóira kellett volna kitenni, és a nagymama, mint az iskola egykori igazgatója ezt el is érhette volna, de azok a festmények olyan ronda mázolmányok voltak, hogy végül a tanároknak kellett fellépni az iskola elcsúfítása ellen. Ez volt R. Sanyika. Egy művésznek született antitalentum. Mindenből nagyon rossz jegyei voltak, csak fizikából jeleskedett. Imádta az elektromosságról szóló leckéket, mosolyogva, felszabadultan felelt, értette, tudta ezt a nehéz tudományt, és mi nem győztünk csodálkozni rajta. Fizika olimpiát is nyert Bukarestben, de hát ő művésznek született, azt kellett csinálnia. Képzőművészetre adták, ott megismerkedett egy lánnyal, akivel össze is házasodtak. És Sanyika álmodozó szeme egyre szomorúbb lett, füle meg egyre szétállóbb. Három év házasság után elváltak. Ez úgy történt, hogy feleségével közösen, aki viszont figyelemre méltó festőnő volt, megrendeztek egy nagyszabású kiállítást, méghozzá egy bizonyos augusztus 23-án, Vásárhely egyik leghíresebb kiállítótermében. A nagymama meg a szülők jóvoltából az egész média hetekig népszerűsítette a tárlatot. Csúfos leégés volt. Egyetlen kép sem kelt el. Otthon napokig tartó ordítozás meg törés-zúzás után Sanyikát a mentő vitte el. Két hetet töltött a pszichiátrián, aztán nyoma veszett. - Misi, Misi! - hallom a hátam mögött. Megfordulok, s látom, hogy egy volt osztálytársam lohol utánam. Összetéveszthetetlen alak. Őszbe forduló, kócos, szőke haja van, és most is, mint mindig, egy hatalmas aktatáskát cipelt. - Misi, nem tudsz egy jó komputerjavítót? Egy profit, nem egy akármilyet! Ezer helyen voltam már, mindenki nagyon jó, mindenki nagyon tud, de nekem egy profi kell! Segélykérően néztem körül, de mivel senki sem segített, elkezdtem gondolkodni. Hol láttam egy ilyen táblát: számítógép-javítás? Zöld ajtó, sárga fal, lila felirat. Egy gyalogátjáró egyik felén... Beugrott. - Gyerek, Ferikém, odavezetlek. Feri lihegve követett, én meg csak mentem. Egypár métert tévedtem. A gyalogátjáró egy ékszerüzletnek ment, mellette meg ott állt a gyönyörű számítógép-javító. Ott topogtunk Ferivel a pultnál, amíg végre elő nem sietett egy magas, vékony férfi. Atyám! Álmodozó kék szeme volt és szétálló füle. Csak egy kicsit megkopaszodott. - Ani, gyertek ide! - szólt hátra szelíden, mire egy alacsony, csinos, barna nő tűnt fel. - Szólj a gyerekeknek is! Egy gyerekkori ismerősöm jött be hozzánk. Aztán mosolyogva kezet nyújtott nekem. Ez a mi vállalkozásunk, Misi. Eddig Brassóban éltünk, de Vásárhely, az Vásárhely, ugye? „A gyermekkor elzáródásának és a gyermekkorral kapcsolatos hallucinációs képeknek az az oka, hogy a gyermeknek gyakran és részletesen elmondták, mi történt vele. Ez kiüti a gyermek saját emlékképeit, és vagy elzáródással, vagy hamis képekkel helyettesíti. ” (L. R. Hubbard: A dianetika kézikönyve) (Sanyikának a nagymamája majdnem tönkretette Sanyika életét azzal a téveszmével, hogy a fiú született művészi tehetség, és idegen képeket idézett fel neki a gyermekkorából, miközben a fiúcska valójában a fizika tudományára született.) - Csizmadia Mihály FI. Termesztett növények 42. Fekete ribizke. Ribes nigrum. (Feketeribizli, fetekeribizli) A kőtörőfűfélék családjába tartozó, kellemetlen szagú cserje. Bogyótermése sok C-vitamint tartalmaz. Termése augusztusban érik. Teája étvágyjavító, levelének főzete vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, epeműködést serkentő, bélféregűző, görcsoldó, idegerősítő. A gyökerének főzetét erősítőként, vitustánc, epilepszia és hisztéria ellen használják. Termesztése a hetvenes években hirtelen fellendült, aztán pár év alatt szinte mindenki kiirtotta. Ennek egyik oka volt, hogy a feketeribizliből készített borhoz vagy sziruphoz nagy mennyiségű cukor szükséges, de ebben az időszakban a cukor szabad vásárlása teljesen megszűnt. A másik oka, hogy sokan túlérzékenyek a ribizliborra, és olyan érzést vált ki, mintha a vérnyomásukat hirtelen és erősen megemelné, pedig éppen az ellenkezője történik! A hetvenes években egy kitűnő vérnyomás-szabályozó feketeribizli-levél készítményt, a hiperibet lehetett a gyógyszertárakban vásárolni, de sajnos, ez a nagyszerű gyógyszer teljesen eltűnt. A népi gyógyászatban a leveléből érelmeszesedés, magas vérnyomás és érszűkület ellen készítenek teát. A gyomorfájást az alumíniumedényben, tartott bor szünteti. A vérszegényeknek a ribizliszörp és a ribizlibor egyaránt igen jó hatású. A termését nyersen, jellegzetes aromája miatt, általában nem kedvelik. 43. Fokhagyma. Allium sativum. (Fokhagyma, törökfokhagyma.) A házi orvoslás alapvető növénye. Felhasználják magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület ellen. Jó étvágyjavító, bélféregűző. A gilisztás gyerekkel éhgyomorra fokhagymás tejet itatnak, vagy fokhagymás pirítós kenyeret etetnek. A gyermek fülfájása esetén egy cikk fokhagymát cérnára fűztek, s a fájós fülbe dugták és a fülfájás elmúlt. A fájós lyukas fogba is fokhagymát tettek. Az orbáncos testrészt péppé zúzott fokhagymával kenték. A fokhagymából házilag könnyen lehet szeszes kivonatot készíteni: 30 deka megtakarított fokhagymát össze kell zúzni, vagy húsvágóval bőrölni, tölteni kell rá 3 deciliter szeszt, tíz napig fényben érlelni (nem feltétlenül szükséges a napfény), közben naponta felrázni. Ezután gézben ki kell szorítani, s a levet 25 órára hűtőszekrénybe tenni, utána lehet használni. Mindennap háromszor, első nap egyegy cseppet, majd naponta egy-egy cseppel többet kell elhasználni. A tórát 50 cseppig, majd innen naponta egy-egy cseppel csökkentve, vissza a 3 cseppig kell folytatni. A kezelés csak akkor hatásos, ha a kúrát háromszor megismétlik. (Folytatjuk) Gub Jenő MAGAZIN 2004. október 30., szombat Szerkesztette: Ferenczi Ilona Repült idők korhű krónikája A Maros Megyei Könyvtár még 2000-ben egy rendkívül értékes kiadványt adott ki a múlt iránt érdeklődők számára Maros megyei időszakos kiadványok bibliográfiája 1795- 1972 címmel. A kötet szerzői Dimitrie Poptámas és Mózes Júlia, ajánlói két neves történész, dr. Vasile Netea és dr. Demény Lajos. Ezt újabb hasonló kiadványok követték napjainkig, a megjelent időszakos kiadványok, sajtótermékek ismertetésével. Tartalmazza tematika, kronológia, a megjelenés évei, a megjelenés helye, a kiadó nyomdák szerint is a fenti időszakban megjelent öszszes időszakos kiadványokat, megjelölve azt a könyvtárat, múzeumot, helyet, ahol tanulmányozni lehet őket. A könyv tartalmaz egy szerzői névjegyzéket, amelyről visszakereshetők a cikkek szerzői, a szerkesztők neve. Ezzel a Megyei Könyvtár egy rendkívül hasznos segédeszközt ad a kezébe a múlt kutatóinak, helytörténészeknek, történelemtanároknak, újságíróknak és mindenkinek, aki érdeklődik Marosvásárhely és Maros megye múltja iránt. A könyv 547 kiadványt sorol fel az említett időszakból: „Az első kiadványok naptárak, iskolai évkönyvek, majd 1866-ban megjelenik az első marosvásárhelyi újság, a Székely Néplap szépirodalmi és vegyes tartalommal. Tulajdonos és felelős szerkesztők Székely Ádám és Orbán József. Megjelenik minden szombaton. A lap 2 évet élt. Mentovich Ferenc, a kollégium tanára szerkesztésében már 1858, 1859 és 1860-ban megjelentek a „Marosvásárhelyi Füzetek” amelyek tudományos ismeretterjesztő cikkeket tartalmaztak. Ezeket a lapokat a szó szoros értelmében vett újságok követik, 1869-től a „Székely Hírlap”, a „Székelyföld”, az „Erdély” egy szépirodalmi heti közlöny Tolnai Lajos szerkesztésében. A századforduló éveiben már 4-5 napi és hetilap jelenik meg városunkban, amelyekből már kibontakozik a város mindennapi élete, tudomást szerezhetünk az országos és világeseményekről. A „Székely Néplapéban 1866-ban olvashattunk egy hosszabb cikket folytatásokban Deák Farkas történésztől „Marosvásárhely nemzetgazdasági szempontból” címmel. Vers jelent meg Deák Ferenchez Szász Károlytól, amiből kivehető, hogy a marosvásárhelyiek is rokonszenvel figyelték Deák kiegyezést követő politikáját. Közlik dr. Eötvös József levelét az újsághoz. Szinte minden számban találhatók helyi történelmi tárgyú dolgozatok. L. „Egy kumc kapitány” a görgényi várról. Egy másik cikkben Bodor Péter tótjáról olvashatunk. Cikket közöl a népszerű lelkész, Vas Tamás, Teologizáljunk címmel. Hosszabb tanulmány jelent meg Marosszék havasáról. Egy lap Marosvásárhely múltjából címmel Albert Márton királyi táblai ügyvédről írnak, megjegyezve, hogy a közkedvelt Albert János pap testvére volt. Több folytatásban Marosvásárhely imaházairól közölnek tanulmányt. Ismertetés jelent meg a fapiacról, minden számban olvashatunk a piaci árakról. Az Egyveleg rovatban tanácsokat, érdekességeket, főleg helyi híreket közölt a lap. Ilyen tanács pl.: A kolera ellen hasznos a borral vegyített borvíz. Ismertetőket olvashatunk Marosszék falvairól, helységeiről, mint pl. Szováta, Sóvárad, Havadtól Néhány hosszú életet megélt marosvásárhelyi hírlap az 1866-1945 közötti időszaktól: Marosvidék 1877-1897; Székely Lapok 1897-1910; Székely Napló 1910-1930; Tükör 1913-1925; Ellenőr 1912-1920; Ellenzék 1920- 1940; Reggeli Újság 1931-1943; Híradó 1919-1941; Maros-Torda vámegyei hivatalos lap 1900-1944 (kiesés 1918-1940); Mures-Torda 1919- 1949 (kiesés 1940-1945); Craiul 1923-1939. Régi újságokat lapozva megismerhetjük városunk történetét, múltját. Lapozzuk hát együtt őket! (Folytatjuk) Kádár Lajos Az egykori Marosvásárhely főtere a Bodor-kúttal