Népújság, 2005. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-26 / 172. szám
4 NÉPÚJSÁG Orbán Viktor szerint Magyarország jövője a 15 milliós magyar nemzetben van! A XVI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárónapján, szombaton, immár hagyományszerűen, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tartott előadást, a moderátor Németh Zsolt volt. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök egyrészt Magyarország jövőjével kapcsolatos kérdésekről beszélt, de a kettős állampolgárság, az autonómia, a magyar békés külpolitikai problémák sem maradtak ki, ugyanakkor a Fidesz elnöke bírálta a jelenlegi magyar kormányt, és kijelentette: a Kárpát-medencei magyarságnak szemléletváltásra van szüksége. Magyarország jövője a 2006-os választások eredményén fordul meg - jelentette ki Tusnádon Orbán Viktor, aki a választások utáni magyar jövő karakterét néhány tézissel próbálta megrajzolni. Elsőként a XVII. századi Svájcot említette, amely az egy évszázad alatt történő gazdasági fellendülését a személetváltozásnak köszönheti, és ez Orbán Viktor szerint ma is érvényes. „A legfontosabb dolog, amire szüksége van ma a Kárpát-medencei magyarságnak: szemléletváltozás, és a szemléletváltozás mindent átalakító, egész nemzetet felemelni képes erejére. Magyarország Trianon óta gyengeségének legfőbb okát az ország területi felszabdalásában és a határon kívül rekedt nemzetrészek elszigeteltségében látja. Azóta eltelt 90 év, a kordivat, korszellem átalakult”. Orbán Viktor szerint ma a mozgékonyság, jelenlét, kapcsolatok, gyorsaság, hálózatba szervezhető személyek és tudások, csoportok, műveltség a legnagyobb versenyelőnyt kínáló tulajdonságok. A mai kordivat jellemzői: lebomló államhatárok, szabad mozgás, szorgalom, szakképzettség, egy területi, regionális közösségekre épülő új világ, decentralizáció, vállalkozókedv és tettrekészség. „Erről szól az EU is, ami a magyarság számára is új lehetőségeket kínál. A szétszóratás hátrányai mára előnnyé változtathatók, ha a szétszabdalt Magyarországot az új világ korszellemének megfelelően képesek vagyunk egyetlen, jól működő gazdasági övezetté szervezni. Ehhez van szükség szemléletváltásra, elsősorban az anyaországban, amely a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást nem segélyezésként, támogatásként gondolja el, nem hátrányt és nem tehertételt lát benne, hanem befektetést, közös hasznot, lehetőséget és gazdasági erőforrást. Egy olyan szemléletváltásra van szükség, amely a nemzetegyesítést jelöli meg fő célként. Magyarország jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van!” - mondta a Fidesz elnöke. „A kormányzat rárontott saját nemzetére” Második tézisként a nemzetegyesítés feltételeit említette. Sorban: a kormányváltás szükségességét Magyarországon. A december 5-i népszavazásra utalva Orbán Viktor kijelentette: nem az anyaországi magyarok mondtak NEM-et a határon túli magyarokra, hanem a magyar kormány, márpedig a magyar kormányt nem szabad összekeverni az országgal és nem szabad összetéveszteni a nemzettel. Sőt, a volt miniszterelnök szerint december 5- én a kormányzat „rárontott saját nemzetére”. Orbán úgy vélte, a magyar kormány kötelessége lett volna garanciát adni az anyaországi magyaroknak arról, hogy a kettős állampolgárság megadásának létezik olyan formája, amely a határon belüli magyarok tehertételeit nem növeli. Mindazonáltal Orbán Viktor bizakodó: nem zárja ki, hogy a nemzeti fordulat a magyarországi baloldal részéről bekövetkezik. A Fidesz elnöke szerint a románok, szerbek, horvátok, szlovákok a kettős állampolgárság kérdését szép csendben megoldották, és a nemzeti teljesítmény szempontjából december 5-e Magyarországot a Kárpát-medencei államok között az utolsó helyre sorolta. Hozzátette: a románok, szerbek, horvátok, szlovákok erőteljesebb nemzeti elkötelezettséggel rendelkeznek, mint a magyarok. Orbán Viktor a bajt abban látja, hogy a magyarországi magyarok „saját nemzeti érdekeiket sem ismerik eléggé, és ma Magyarországon a nemzeti életösztön nem elég erős”. A „kenyér” hasonlattal élve, miszerint a kenyér romlása is belülről indul el, a végén pedig kiderül, hogy a héja tartja össze, a Fidesz elnöke hangsúlyozta, „a nemzettudat szempontjából a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a belmagyarok számára”. Továbbra is szorgalmazzák a kettős állampolgárság megadását A határon túli magyar közösségek helyzetéről szólva Orbán Viktor Kárpát-medencei jelenségekről beszélt: a magyarok rovására tapasztalt etnikai arányok megváltoztatására, a magyarlakta vidékek adminisztratív feldarabolására, a magyarok fizikai megfélemlítésére irányuló törekvésekről, az igazságszolgáltatás magyarok iránti elfogult működéséről, a magyar oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetéséről, a magyarlakta területek gazdaságilag hátrányos helyzetbe való hozásának kormányzati törekvéseiről (erdélyi autópálya ügye). Ezek olyan valóságok, amelyek ellen védekezni kell - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a státustörvényhez hasonló, kisebbségi védelmi lépésermet is vállalni kell majd, ebben pedig szükség lesz a MAERT-ra. Bár továbbra is célnak nevezte Orbán Viktor a területi autonómiát, kijelentette: Budapest véleménye másodlagos, fontos az, hogy az erdélyi magyarok mit akarnak. Egy kis belpolitika. ... A belpolitikai kérdésekre kitérve Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a transzatlanti együttműködés mellett, és nem híve annak, hogy Oroszország bevonásával oldják meg az európai államok és az Amerkai Egyesült Államok közti együttműködési problémákat. Azonban Oroszország partner lehet a kisebbségi kérdésekben - tette hozzá. Arról, hogy mit tehet az erdélyi magyarság a Fidesz választási sikere érdekében, Orbán Viktor úgy vélekedett: a határon túli magyar közösségek tekintsék magukat egyfajta „mércének, tükörnek”, „mérjék meg” a magyarországi politikai erőket, hogy azok mennyiben vállalják fel az erdélyi nemzeti törekvéseket. Antalfi Imola Lendvai Ildikó: Orbán Viktor a normális politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdőjelezi meg (MTI) A nemzetpolitikájáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki az MSZP és a Fidesz között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán vasárnap. A Fidesz elnöke szombaton Székelyföldön, a bálványosi szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó vasárnap felszólította Orbán Viktort, hogy vonja viszsza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. A szocialisták frakcióvezetője szerint a Fidesz elnökének sikerült beszédét az esztendő legdurvább és leggyávább mondatával emlékezetessé tennie. „Megdöbbentő hangvétel” „Durva és gyáva mondatok. Durva, mert megkérdőjelezi a fél ország hazafiságát, mindazokét, akik nem értettek egyet Orbán Viktor népszavazási álláspontjával. Gyáva, mert mást mond Budapesten szemtől szembe, amikor vitapartnerrel kell szembesülnie, és mást Budapesttől távol, ahol nem kell tartania attól, hogy választ is kap” - fogalmazott Lendvai Ildikó, aki szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének megdöbbentő hangvétele túlmutat a napi aktualitásokon, túl ellenzék és kormányoldal szokásos vitáján: a baloldaliak becsületébe gázolva a normális politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdőjelezi meg. Gedei József, a szocialisták szakpolitikusa viszont kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál. A szocialista országgyűlési képviselő elmondta: ott volt Tusnádfürdőn és hallgatta azokat a nyugat-európai politikusokat, köztük az Európai Parlament külpolitikai bizottságának elnökét, akik arról beszéltek, hogy összefogás nélkül az autonómia kérdésében nem lehet semmit elérni. A Fidesz azonban nem beszél arról, hogy milyen autonómiát akar, területit vagy kulturálist, milyen jogokkal, kötelezettségekkel. Nincs konstruktív javaslatuk, csak egyszerűen vádaskodnak - jegyezte meg Gedei József. A nemzetpolitikát nem pipálhatja ki „Az összefogást ássa alá az a nyilatkozat, amely Orbán részéről elhangzott. Nagyon sajnálom, hogy ez így történt, és azt is, hogy elkezdték méregetni, méricskélni, hogy ki nemzeti párt, ki tett többet, ki nem” - jelentette a szocialista politikus. Gedei József szerint a nemzetpolitikát a Fidesz „sem pipálhatja ki”. „Most kezdtek el beszélni egyáltalán az RMDSZ-szel. Korábban le sem ültek a vajdasági magyarok legnagyobb szervezetével. Most mutogatnak vissza? Ez egyáltalán nem konstruktív” - mondta a szocialista politikus, aki arra is emlékeztetett: az MSZP nemzetpolitikai stratégiájában 2002 óta benne van az autonómia támogatása és a határon túli magyarok jogainak bővítése. Erdélyben vita folyik arról, hogy milyen autonómiát szeretnének az ottani magyarok. A szocialista párt azt várja, hogy kialakítsák közös elképzelésüket, amely mellé oda lehet állni. „Az RMDSZ nem kért területi autonómiát. De ha ez mégis úgy lenne, akkor a szocialista párt azt fogja támogatni” - jegyezte meg Gedei József. Fotó: Nemes Attila AKTUÁLIS ______________________ 2005. július 26., kedd A „Tusványos” visszhangja a román nyelvű sajtóban (MTI) Orbán Viktor Romániában az összmagyarságra vonatkozó nézeteit terjesztette, támogatásáról biztosította az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit, kettős állampolgárságot kérve számukra - emelte ki a „Tusványosról” szóló beszámolóiban a román sajtó hétfőn. A számottevő bukaresti román napilapok közül hétfőn csak a Gândul (Gondolat) és a Cotidianul című újság nem írt a Tusnádfürdőn szombaton véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (a „Tusványosnak” is nevezett rendezvénysorozat) hétvégi történéseiről. Ezzel szemben az Adevarul, a Ziua, a Curentul, az Evenimentul Zilei, a Curierul National, a Jurnalul National, az Averea (Vagyon) és más román újságok pártállásukat kifejező tudósításokban, beszámolókban foglalkoztak Orbán Viktor, Markó Béla és Tőkés László Tusnádfördőn elhangzott előadásaival, kijelentéseivel. Közülük a megjelenésének mindössze 65. számánál tartó Averea című gazdasági-pénzügyi napilap kommentárokkal megtűzdelt részletes beszámolót közölt a tusnádfürdői történésekről, amelyek középpontjába Orbán Viktor kijelentéseit helyezte. Az idézett újság szerint „Orbán Viktor álmaiban még mindig jelen van Nagy Magyarország, ha nem is jól kijelölt határokkal, de legalább nemzetként. Az elkövetkező magyarországi választások után esetleg reá váró kormányfői szék körül járó gondolataitól megszállott politikus, a legerősebb magyarországi ellenzéki politikai alakulat vezetője választási célokra használta ki a tusnádfürdői nyári iskolát, s a romániai magyar közösség radikálisai számára oly kedves értékeket - az autonómiát és a kettős állampolgárságot népszerűsítette”. Ezzel a felütéssel indított összefoglalójában az Averea a továbbiakban rámutatott: „Minthogy a Fidesz vezetője számára saját hazájának jövője nem a tízmilliós lakosú Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben ölt testet, (Orbán) arra biztatta a (Tusnádfürdőn) megjelenteket, szabadságuk idején szaladjanak át Magyarországra és ottani rokonaik körében lobbizzanak, győzzék meg őket, hogy szavazzanak a megfelelő választási megoldásra: saját személyére, mint olyanra, aki egyedül képes gyakorlatba ültetni ezeket a törekvéseket.” A továbbiakban a lap emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke „hagyta jóvá a magyarok státustörvényét” és „kormányzati céljai között szerepelt a kettős állampolgárság”. Ámde - tette hozzá az újság - „a törvényt magát a szocialisták jelenlegi budapesti kormánya alkalmazta és módosította”. A Curentul is azt emelte ki, hogy „a volt magyar kormányfő” Tusnádfürdőn „kettős állampolgárságot kért a magyarok számára”. A Ziua pedig Orbán kijelentései alapján arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy a legnagyobb magyar ellenzéki politikai erő vezetője „megpróbálta zsarolni Romániát”, amikor a magyar törvényhozásban kezdeményezte, hogy Románia EU-tagságának feltételéül szabják „az erdélyi magyarok területi autonómiájának” megadását. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei Markó Béla és Tőkés László „néma párbeszédére” összpontosított, rámutatva, hogy bár a két erdélyi magyar vezető személyiség egy asztalhoz ült Tusnádfürdőn, de kétoldalú megbeszélésükre mégsem került sor.