Népújság, 2005. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-29 / 228. szám
2005. szeptember 29., csütörtök KÖZÉRDEK A földterületek jogi forgalmáról A Hivatalos Közlöny 653. számában, 2005. július 22-én tették közzé a 247-es számú törvényt, amely jóváhagyja a tulajdon és az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvénycsomagot. A törvénycsomag X. fejezete tartalmazza a területek jogi forgalmára vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a magántulajdonban levő területek, rendeltetésüktől és a tulajdonosuktól függetlenül a polgári forgalomban vannak és maradnak. A belsőségben és külsőségben található területek, függetlenül rendeltetésüktől és területüktől, valamint attól, hogy rendelkeznek-e építménnyel vagy nem, elidegeníthetők vagy megszerezhetők hiteles formában elkészített, élők közötti jogügyletekkel, míg a hitelesség hiánya az irat teljes semmisségét vonja maga után. Az idegen állampolgárok és a hontalanok, valamint az idegen jogi személyek tulajdonjogot szerezhetnek Romániában a területek fölött a különleges törvények által szabályozott feltételek között. A jelen törvény alapján eszközölt bármilyen eltulajdonítások nem érvényesítik az eltulajdonítók és a megszerzők tulajdonjogcímét, ha ezeket semmissé nyilvánították - a törvényes előírások megszegéséért - kiállításuk időpontjában. Abban az esetben, ha egy beépített vagy építmény nélküli területre előszerződést kötöttek, és az egyik fél később elutasítja a szerződés megkötését, a fél, aki teljesítette kötelezettségeit, az illetékes bírósághoz fordulhat, amely olyan határozatot hozhat, amely a szerződést helyettesíti. A telekrészek és területtáblák összevonása érdekében végzett eltulajdonítások - nagyobb tulajdontestek kialakítása érdekében, amelyek folyamatos felületűek, függetlenül rendeltetésüktől, valamint a mezőgazdasági életjáradékra jogosult személyek által végzett eltulajdonítások a földtörvény alkalmazásakor kiadott vázlatok alapján, amelyek a tulajdonjogcímek alapjául szolgáltak - elvégezhetők. Ezek az eltulajdonítások illeték- és igazságügyibélyeg-mentesek. Jelen törvény rendelkezései kiegészülnek a közjog előírásaival. Jelen törvény életbelépésének időpontjától hatálytalanná válik az 1994/16-os bérleti törvény 9. cikkelye, amely a Hivatalos Közlöny 91. számában 1994. április 7-én lett közzétéve, az 1998/54- es számú, a területek jogi forgalmáról szóló törvény rendelkezései, ami a Hivatalos Közlöny 102. számában 1998. március 4-én lett közzétéve, a 2000/226-os számú, az erdőterületek jogi forgalmáról szóló Sürgősségi Kormányrendelet, ami a Hivatalos Közlöny 606. számában lett közzétéve 2000. november 25-én, ami a módosításokkal és kiegészítésekkel a 2002/66-os törvénnyel lett jóváhagyva, valamint bármilyen ellentétes rendelkezés. Mellay György Őszi gombák (1.) Beköszöntött az ősz, és ilyenkor az erdőt-mezőt járó ember gyakran fedez fel népes gombacsoportokat, amelyekről aztán biztosíthatja magának a téli eltevéshez szükséges „nyersanyagot”. Messziről virít a sárga gerebengomba, de a gyakorlott gombász észreveszi az avar színével összevegyülő trombitagombatelepeket is. Ilyenkor kezdi ellepni az erdők fatönkjeit, tuskóit, korhadékanyagát a gyűrűs tuskógomba, s kis szerencsével egy-egy tuskóról vagy fatörzsről 1-2 kiló laskagombát is szedhetünk. Az őszi időjárás teremti meg a kellő feltételeket a pereszkefélék megjelenéséhez is. A gyakran „boszorkánykörökben” növő lila pereszkét és a szürke tölcsérgombát (szürke pereszke) majdnem minden gombász ismeri és előszeretettel gyűjti kellemes ízanyaguk miatt. Gombakedvelők körében már-már divattá vált a kamra polcán sorakozó lilapereszkés vesettesüveggyűjtemény. Ősszel bújnak elő a pókhálós gombák is, amelyek szedéséhez valamivel több gombaismeret szükséges, ugyanis ehhez a nemzetséghez több ártalmas faj is tartozik. A gombatermő idényt a téli fölöké zárja, illetve kezdi is, mert ez a gomba kedvező időjárási viszonyok között januártól (ritkán) hóvirág szedésig megtalálható. A kedves olvasó számára most a sárga gerebengomba kerül (terítékre). Sárga gerebengomba - Hydnum repandum Fenyvesekben és lombhullató erdőkben terem ősszel, csoportosan. Első látásra nagyon hasonlít a rókagombához, de ha megfigyeljük a kalap alatti tüskés részt, azonnal rájövünk, hogy róka helyett csak gerebengombát találtunk. Emiatt ne keseredjünk el, hisz Istvánffi Gyula így ír róla egyik munkájában: „ehető, nagyon kedves gomba, melyet nem is lehet mással összecserélni”. Kalapja sárga, fehéressárga színű, sima, vastag hású, tonnája szabálytalan, kajla, tölcséresedő. Gyakran több kalapot is találunk összenőve. A kalap alatti termőrészt a tönkre mélyen lefutó, sűrűn álló, puha, morzsalékony tüskék borítják. Színük a kalapéhoz hasonló vagy annál világosabb. Tönkje rövid, legfeljebb 5-6 cm hosszú, felfelé szélesedő, kalap alatti része néha eléri a kalap szélességét, ami 10-15 cm is lehet. Színe fehéres, a kalapénál világosabb árnyalatú. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör, kissé fanyar ízű (főleg az idősebb példányoknál), szaga kellemes, enyhén gyümölcsillatú. A fiatal gomba - de csak a fiatalja - minden gombás ételnek jó. Különösen ízletes sütve vagy sós vízben puhára főzve ecetes salátának. Az idősebb példányok kesernyések, ezért ezeket ne szedjük. Szárításra alkalmas. Felhasználás előtt a szárítmányt hosszabb ideig áztatni kell. Gyakrabban előforduló rokona a fenyvesekben található cserepes gerebengomba (,Sarcodon imbricatum) aminek kalapja világosbarna, felületén sötétbarna, felszakadozó pikkelyekkel. Tüskés termőrésze fehéresszürkés, később megbámuló. Leszedés előtt ajánlatos a kalapból egy kicsit lecsípni, megszagolni és megkóstolni, mert van néhány hozzá hasonló, keserű ízű és kellemetlen szagú „rokona” amelyek fogyasztásra alkalmatlanok. Az itt bemutatott két gerebengomba nem téveszthető össze mérges gombával. Málnási András Mi más juthatna eszünkbe e címről, mint Kohó, s az ott mézesheteit töltő pár: Petőfi Sándor és Szendrei Júlia. Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Láposvölgyben, Nagybányától egy órányira délre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet.” - írja levelében a költő. A falu első írásos említése 1405- ből van, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után lett a széki Teleki család tulajdona. A kastély 1740- 1760 között épült barokk stílusban. „Kertemből a kilátás olyan, hogy kontinentális vidéken ritkítja párját” - írta róla a tulajdonosa, gróf Teleki Sándor, a vendéglátó, Petőfi barátja. A „vad gróf’ korának kiemelkedő személyisége: Jókai és Victor Hugo barátja, Liszt Ferenc útitársa, Bem és Garibaldi segédtisztje, Táncsics Mihály tanítványa. Az aradi várbörtönből sikerül megszöknie, de az 1848-as forradalmi tevékenysége miatt 18 évig száműzetésben élt Hazatérte után kastélyából múzeumot alakít, híven őrizte a nagy barát emlékét. Kívánsága szerint ama somfa alá temették el, melynek árnyékában, a kőasztalon oly sok vers született Később, 1936-ban hamvait átköltöztették a temetőbe, érdemes sírját meglátogatni. Meg kell nézni a református templomot is. A kastélyban szépen rendezett múzeum várja a látogatókat, az északkeleti sarokszobából ma is olyan szép a kilátás, mint 1847 szeptemberében-októberében. Pogány Benő Gábor szolnoki szobrász művét nézve úgy tűnik, egy kicsit sikerül visszarepülni az időben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében Kerekes Ibolya Szeptember végén NÉPÚJSÁG 7 Egy gramm arany ára 43,855 lej. Az árfolyamot a Román Nemzeti Bank szeptember 28-ára határozta meg. Rendszertelenül érkeznek, eltűnnek a Romtelecom-számlák Több marosvásárhelyi Romtelecom-előfizető - többek között N. A., a meggyesfalvi Cisnádiei utcából - arra panaszkodik, hogy nem kapja időben a telefonszámlát A Romtelecom marosvásárhelyi kirendeltségétől a következőkről tájékoztatták: A Romtelecom számláit nem ők, nem a posta, hanem egy marosvásárhelyi cég, a DID kézbesíti. A Maros megyei kirendeltség központja pedig Brassóban van, de a számlákat nem itt, hanem Temesváron állítják ki, így a számlák „tévelygéseiért” nemigen van kit kérdőre vonni. A Bolyai utca 27. szám alatti székhelyű DID céggel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a számlákat nem mindenkinek egyszerre, hanem hét tételben hordják ki, hét különböző kifizetési határidőre. Ha valakinek nem érkezik időre a számlája, akkor a kézbesítő cég 269-364-es telefonszámán érdeklődhet. Ha az előfizető nem kapja kézhez a számlát, akkor mindenképpen jelentkezzen a Romtelecom 3-as számú hivatalában, a Győzelem téri postapalotában. A pénztár 1-18 óra között tart nyitva. Az utódnyugdíjat kiszámították K. J. marosvásárhelyi olvasónk érdeklődött, mi lehet az oka, hogy késik az édesanyja által benyújtott utódnyugdíj-igénylés ügye? Érdeklődésünkre a Megyei Nyugdíjpénztár utánanézett a kérésnek és riderült, hogy az utódnyugdíj megállapítása azért késett, mert az elhunyt házastárs nyugdíjdossziéját is az átszámításra kerülő nyugdíjdossziék közé sorolták. A pénztár értesített, hogy mára kész a határozat, az utódnyugdíjat postán küldik ki a jogosultnak éll *1 ■. f / A külföldi állampolgárok és hontalanok is köthetnek egészségbiztosítást Sokak által régóta várt módosítás nyomán a Romániában tartózkodó külföldiek és hontalanok (állampolgárság nélküli személyek) biztosítást köthetnek az Egészségbiztosítási Pénztárral. Az erre vonatkozó 107-es számú sürgősségi kormányrendelet 2005. július 21-én jelent meg a 645-ös számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben. E rovat keretében olvasóink kérdéseire válaszolva Kerekes Károly parlamenti képviselő elmondta, hogy június folyamán elfogadták törvénytervezetét, melynek az volt a lényege, hogy a szóban forgó kategóriák orvosi ellátásának kérdését rendezze. Ugyanis országszerte nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy bár külföldi állampolgárok, huzamosabb ideig tartózkodni Romániában, és nincs megoldva az itteni orvosi ellátásuk amiatt, hogy nem köthettek szerződést a pénztárral. A parlamenti vakációban a kormány - valószínűleg a törvénytervezet nyomán - sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, s ezáltal megoldódott a szóban forgó kategória orvosi ellátásának kérdése. A sürgősségi kormányrendelet értelmében minden romániai lakhelyű román, valamint külföldi állampolgár és hontalan, akiknek romániai lakhelyük van és egészségbiztosítási díjat fizetnek, biztosítotti minőséggel rendelkeznek. Azok a személyek, akik fakultatív biztosítást kötnek, a társadalombiztosítási alaphoz két bruttó minimálbér (azaz 6.200.000 lej) 13,5 százalékával járulnak hozzá. Ennek fejében a keretszerződésben „leszögezett” szolgáltatásban, azaz ellátásban részesül. Dr. Csíki Zsuzsanna, az Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója tájékozatott, hogy az érdekeltek jelentkezhetnek a pénztárnál a biztosítás megkötése végett. Járom az utat... ... a város központjából a Kossuth Lajos utcai Maros-hídon át „A Szabad felé járó országútján” ahogy azt 1850-ben nevezték Rövid séta után megérkezek Mezőszabadba (Voiniceni), Marosbárdosra (Bardeni), s egy kis kitérővel Galambodra (Porumbeni). Mezőszabad nagyon szép helyen fekszik határához tartozik a Bikaerdő, a Bita-erdő, a Bita teteje és a Szabadi határszél. A falu első írásos említése Zabad néven 1495-ből való. Az 1567-es pápai registrum 8 kapuval jegyzi. A XVI. és XVII. századi okiratok szerint lakói szabad székelyek voltak s így a nevét is innen kapta. Pusztulásukat Ali Pasa okozta, aki a hősiesen védekező népet tatár hadaival legyilkoltatta. A néptelenné vált falu az idők folyamán újra benépesedett jobbágyparasztokkal, akiket az 1848-as forradalom tett szabaddá. A falu sokat fejlődött, a görög katolikusok templomot és iskolát is létrehoztak Lakóinak száma 1910-ben már 905, 1941-ben 1015, ma 994, melyből 877 román, 1 magyar és 46 cigány. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak sokan a faluban működő fafeldolgozó alkalmazottai, de dolgoznak Marosvásárhelyen is. Utunkat tovább folytatva az első jobb oldali mellékvölgyben találjuk Marosbárdost A falut 1567-es pápai jegyzékben 2 kapuval jegyezték be. Nevét onnan kapta, hogy egykor bárddal harcoló székelyek lakták a falut, akik ugyancsak Ali Pasa seregei elleni harcban véreztek el. Az új telepesek 1609-től Marosvásárhely és a Lázár grófok jobbágyai voltak, akiket az 1848-as forradalom szabadított fel. 1910-ben 415 fő, 1941- ben 367, s ma 311 a lakosok száma, melyből 303 román és 8 cigány, földműveléssel foglalkoznak A falu nagyon szép fekvése, a Dísz- és Rozsa-erdők valamint a gyümölcsösök panorámája felkeltette a marosvásárhelyiek érdeklődését, s hétvégi házak egész sorát építették fel ebben a szép környezetben. Kirándulásunkat a dombok közé ékelt, az erdő és a szőlő koszorúzta Galambodon fejezzük be. A falu első írásos emléke 1332- ből való, ahol Galamb néven szerepel. 1334-ben Galambodnak hívják míg az 1567-es pápai tizedjegyzékben 5 kapuval szerepel. Ezt a falut is érte a mongol támadás, erre utal a határban lévő Tatárok útja. A XVI. században a falu református lesz. A falut uraló hegyen ma is láthatjuk a reformátusok és a görög katolikusok csinos templomait. Református iskolája régi keletű, ami az 1948-as tanügyi reform idején állami kezelésbe ment. Lakossága 1910-ben 486, 1941- ben 554, ma 454 fő, ebből 125 román, 247 magyar és 82 cigány. Földműveléssel foglalkoznak, de többen dolgoznak Marosvásárhelyen. Kirándulásunk befejeztével maxitaxival visszatérhetünk Marosvásárhelyre. Fodor Sándor (S.)