Népújság, 2005. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

2005. szeptember 29., csütörtök KÖZÉRDEK A földterületek jogi forgalmáról A Hivatalos Közlöny 653. számá­ban, 2005. július 22-én tették közzé a 247-es számú törvényt, amely jóvá­hagyja a tulajdon és az igazságszol­gáltatás reformjára vonatkozó tör­vénycsomagot. A törvénycsomag X. fejezete tartalmazza a területek jogi forgalmára vonatkozó rendelkezése­ket. Eszerint a magántulajdonban le­vő területek, rendeltetésüktől és a tu­lajdonosuktól függetlenül a polgári forgalomban vannak és maradnak. A belsőségben és külsőségben található területek, függetlenül rendeltetésük­től és területüktől, valamint attól, hogy rendelkeznek-e építménnyel vagy nem, elidegeníthetők vagy megszerezhetők hiteles formában el­készített, élők közötti jogügyletekkel, míg a hitelesség hiánya az irat teljes semmisségét vonja maga után. Az idegen állampolgárok és a hontala­nok, valamint az idegen jogi szemé­lyek tulajdonjogot szerezhetnek Ro­mániában a területek fölött a különle­ges törvények által szabályozott fel­tételek között. A jelen törvény alap­ján eszközölt bármilyen eltulajdoní­tások nem érvényesítik az eltulajdo­nítók és a megszerzők tulajdonjogcí­mét, ha ezeket semmissé nyilvánítot­ták - a törvényes előírások megsze­géséért - kiállításuk időpontjában. Abban az esetben, ha egy beépített vagy építmény nélküli területre elő­szerződést kötöttek, és az egyik fél később elutasítja a szerződés megkö­tését, a fél, aki teljesítette kötelezett­­ségeit, az illetékes bírósághoz fordul­hat, amely olyan határozatot hozhat, amely a szerződést helyettesíti. A te­lekrészek és területtáblák összevoná­sa érdekében végzett eltulajdonítá­sok - nagyobb tulajdontestek kialakí­tása érdekében, amelyek folyamatos felületűek, függetlenül rendeltetésük­től, valamint a mezőgazdasági életjá­radékra jogosult személyek által vég­zett eltulajdonítások a földtörvény al­kalmazásakor kiadott vázlatok alap­ján, amelyek a tulajdonjogcímek alapjául szolgáltak - elvégezhetők. Ezek az eltulajdonítások illeték- és igazságügyibélyeg-mentesek. Jelen törvény rendelkezései kiegészülnek a közjog előírásaival. Jelen törvény életbelépésének időpontjától hatály­talanná válik az 1994/16-os bérleti törvény 9. cikkelye, amely a Hivata­los Közlöny 91. számában 1994. áp­rilis 7-én lett közzétéve, az 1998/54- es számú, a területek jogi forgalmá­ról szóló törvény rendelkezései, ami a Hivatalos Közlöny 102. számában 1998. március 4-én lett közzétéve, a 2000/226-os számú, az erdőterületek jogi forgalmáról szóló Sürgősségi Kormányrendelet, ami a Hivatalos Közlöny 606. számában lett közzété­ve 2000. november 25-én, ami a mó­dosításokkal és kiegészítésekkel a 2002/66-os törvénnyel lett jóváhagy­va, valamint bármilyen ellentétes rendelkezés. Mellay György Őszi gombák (1.) Beköszöntött az ősz, és ilyenkor az erdőt-mezőt járó ember gyakran fe­dez fel népes gombacsoportokat, amelyekről aztán biztosíthatja magá­nak a téli eltevéshez szükséges „nyersanyagot”. Messziről virít a sárga gerebengomba, de a gyakorlott gombász észreveszi az avar színével összevegyülő trombitagomba­­telepeket is. Ilyenkor kezdi ellepni az erdők fatönkjeit, tuskóit, korhadék­­anyagát a gyűrűs tuskógomba, s kis szerencsével egy-egy tuskóról vagy fatörzsről 1-2 kiló laskagombát is szedhetünk. Az őszi időjárás teremti meg a kellő feltételeket a pereszkefé­­lék megjelenéséhez is. A gyakran „boszorkánykörökben” növő lila pe­­reszkét és a szürke tölcsérgombát (szürke pereszke) majdnem minden gombász ismeri és előszeretettel gyűjti kellemes ízanyaguk miatt. Gombakedvelők köré­ben már-már divattá vált a kamra polcán sorakozó lila­­pereszkés vesettesüveg­­gyűjtemény. Ősszel bújnak elő a pókhálós gombák is, amelyek szedéséhez valami­vel több gombaismeret szükséges, ugyanis ehhez a nemzetséghez több ártalmas faj is tartozik. A gombater­mő idényt a téli fölöké zárja, illetve kezdi is, mert ez a gomba kedvező időjárási vi­szonyok között januártól (ritkán) hóvirág szedésig megtalálha­tó. A kedves olvasó számára most a sárga gerebengomba kerül (terítékre). Sárga gerebengomba - Hydnum repandum Fenyvesekben és lombhullató er­dőkben terem ősszel, csoportosan. Első látásra nagyon hasonlít a róka­gombához, de ha megfigyeljük a ka­lap alatti tüskés részt, azonnal rájö­vünk, hogy róka helyett csak gere­bengombát találtunk. Emiatt ne kese­redjünk el, hisz Istvánffi Gyula így ír róla egyik munkájában: „ehető, na­gyon kedves gomba, melyet nem is lehet mással összecserélni”. Kalapja sárga, fehéressárga színű, sima, vas­­tag hású, tonnája szabálytalan, kajla, tölcséresedő. Gyakran több kalapot is találunk összenőve. A kalap alatti termőrészt a tönkre mélyen lefutó, sűrűn álló, puha, morzsalékony tüs­kék borítják. Színük a kalapéhoz ha­sonló vagy annál világosabb. Tönkje rövid, legfeljebb 5-6 cm hosszú, fel­felé szélesedő, kalap alatti része néha eléri a kalap szélességét, ami 10-15 cm is lehet. Színe fehéres, a kalapé­nál világosabb árnyalatú. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör, kissé fanyar ízű (főleg az idősebb példányoknál), sza­ga kellemes, enyhén gyümölcsillatú. A fiatal gomba - de csak a fiatal­ja - minden gombás ételnek jó. Külö­nösen ízletes sütve vagy sós vízben pu­hára főzve ecetes salátának. Az idősebb példányok kesernyések, ezért ezeket ne szedjük. Szárításra alkalmas. Felhasz­nálás előtt a szárítmányt hosszabb ide­ig áztatni kell. Gyakrabban előforduló rokona a fenyvesekben található cserepes ge­rebengomba (,Sarcodon imbricatum) aminek kalapja világosbarna, felüle­tén sötétbarna, felszakado­zó pikkelyekkel. Tüskés termőrésze fehéresszürkés, később megbámuló. Le­szedés előtt ajánlatos a ka­lapból egy kicsit lecsípni, megszagolni és megkóstol­ni, mert van néhány hozzá hasonló, keserű ízű és kel­lemetlen szagú „rokona” amelyek fogyasztásra al­kalmatlanok. Az itt bemutatott két gere­bengomba nem téveszthető össze mérges gombával. Málnási András Mi más juthatna eszünkbe e cím­ről, mint Kohó, s az ott mézesheteit töltő pár: Petőfi Sándor és Szendrei Júlia. Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Láposvölgyben, Nagybányától egy órányira délre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet.” - írja levelében a költő. A falu első írásos említése 1405- ből van, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után lett a széki Teleki család tulajdona. A kastély 1740- 1760 között épült barokk stílusban. „Kertemből a kilátás olyan, hogy kontinentális vidéken ritkítja pár­ját” - írta róla a tulajdonosa, gróf Te­leki Sándor, a vendéglátó, Petőfi ba­rátja. A „vad gróf’ korának kiemel­kedő személyisége: Jókai és Victor Hugo barátja, Liszt Ferenc útitársa, Bem és Garibaldi segédtisztje, Tán­csics Mihály tanítványa. Az aradi várbörtönből sikerül megszöknie, de az 1848-as forradalmi tevékenysége miatt 18 évig száműzetésben élt Ha­zatérte után kastélyából múzeumot alakít, híven őrizte a nagy barát em­lékét. Kívánsága szerint ama somfa alá temették el, melynek árnyékában, a kőasztalon oly sok vers született Később, 1936-ban hamvait átköl­töztették a temetőbe, érdemes sírját meglátogatni. Meg kell nézni a refor­mátus templomot is. A kastélyban szépen rendezett múzeum várja a lá­togatókat, az északkeleti sarokszobá­ból ma is olyan szép a kilátás, mint 1847 szeptemberében-októberében. Pogány Benő Gábor szolnoki szobrász művét nézve úgy tűnik, egy kicsit sikerül visszarepülni az időben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében Kerekes Ibolya Szeptember végén NÉPÚJSÁG 7 Egy gramm arany ára 43,855 lej. Az árfolyamot a Román Nemzeti Bank szeptember 28-ára határozta meg. Rendszertelenül érkeznek, eltűnnek a Romtelecom-számlák Több marosvásárhelyi Romtelecom-előfizető - többek kö­zött N. A., a meggyesfalvi Cisnádiei utcából - arra panaszko­dik, hogy nem kapja időben a telefonszámlát A Romtelecom maros­vásárhelyi kirendeltsé­gétől a következőkről­­ tájékoztat­ták:­­ A Romtelecom számláit nem ők, nem a posta, hanem egy maros­vásárhelyi cég, a DID kézbesíti. A Maros megyei kirendeltség központ­ja pedig Brassóban van, de a számlá­kat nem itt, hanem Temesváron állít­ják ki, így a számlák „tévelygéseiért” nemigen van kit kérdőre vonni. A Bolyai utca 27. szám alatti székhelyű DID céggel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a számlákat nem min­denkinek egyszerre, hanem hét tétel­ben hordják ki, hét különböző kifize­tési határidőre. Ha valakinek nem ér­kezik időre a számlája, akkor a kéz­besítő cég 269-364-es telefonszámán érdeklődhet. Ha az előfizető nem kapja kézhez a számlát, akkor mindenképpen je­­lentkezzen a Romtelecom 3-as számú hivatalában, a Győzelem téri posta­palotában. A pénztár 1-18 óra között tart nyitva. Az utódnyugdíjat kiszámították K. J. marosvásárhelyi olvasónk ér­deklődött, mi lehet az oka, hogy ké­sik az édesanyja által benyújtott utódnyugdíj-igénylés ügye? Érdeklődésünkre a Megyei Nyugdíj­pénztár utánanézett a kérésnek és ride­rült, hogy az utódnyugdíj megállapítá­sa azért késett, mert az elhunyt házas­társ nyugdíjdossziéját is az átszámítás­ra kerülő nyugdíjdossziék közé sorol­ták. A pénztár értesített, hogy mára kész a határozat, az utódnyugdíjat postán küldik ki a jogosultnak éll *1 ■. f / A külföldi állampolgárok és hontalanok is köthetnek egészségbiztosítást Sokak által régóta várt módosítás nyomán a Romániában tartózkodó külföldiek és hontalanok (állampolgárság nélküli személyek) biztosítást köthetnek az Egészségbiz­tosítási Pénztárral. Az erre vonatko­zó 107-es számú sürgősségi kor­mányrendelet 2005. július 21-én je­lent meg a 645-ös számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben. E rovat keretében olvasóink kérdé­seire válaszolva Kerekes Károly par­lamenti képviselő elmondta, hogy jú­nius folyamán elfogadták törvényter­vezetét, melynek az volt a lényege, hogy a szóban forgó kategóriák or­vosi ellátásának kérdését rendezze. Ugyanis országszerte nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy bár külföldi állampolgárok, huzamosabb ideig tartózkodni Romániában, és nincs megoldva az itteni orvosi ellá­tásuk amiatt, hogy nem köthettek szerződést a pénztárral. A parlamenti vakációban a kormány - valószínű­leg a törvénytervezet nyomán - sür­gősségi kormányrendeletet fogadott el, s ezáltal megoldódott a szóban forgó kategória orvosi ellátásának kérdése. A sürgősségi kormányrendelet ér­telmében minden romániai lakhelyű román, valamint külföldi állampol­gár és hontalan, akiknek romániai lakhelyük van és egészségbiztosítási díjat fizetnek, biztosítotti minőséggel rendelkeznek. Azok a személyek, akik fakultatív biztosítást kötnek, a társadalombizto­sítási alaphoz két bruttó minimálbér (azaz 6.200.000 lej) 13,5 százaléká­val járulnak hozzá. Ennek fejében a keretszerződésben „l­eszögezett” szolgáltatásban, azaz ellátásban ré­szesül. Dr. Csíki Zsuzsanna, az Egészség­­biztosítási Pénztár vezérigazgatója tájékozatott, hogy az érdekeltek je­lentkezhetnek a pénztárnál a biztosí­tás megkötése végett. Járom az utat... ... a város központjából a Kossuth Lajos utcai Maros-hídon át „A Sza­bad felé járó országútján” ahogy azt 1850-ben nevezték Rövid séta után megérkezek Mezőszabadba (Voiniceni), Marosbárdosra (Bardeni), s egy kis kitérővel Ga­lambodra (Porumbeni). Mezőszabad nagyon szép helyen fekszik határához tartozik a Bika­­erdő, a Bita-erdő, a Bita teteje és a Szabadi határszél. A falu első írásos említése Zabad néven 1495-ből való. Az 1567-es pápai registrum 8 kapuval jegyzi. A XVI. és XVII. századi okiratok sze­rint lakói szabad székelyek voltak s így a nevét is innen kapta. Pusztulá­sukat Ali Pasa okozta, aki a hősie­sen védekező népet tatár hadaival legyilkoltatta. A néptelenné vált falu az idők folyamán újra benépesedett jobbágyparasztokkal, akiket az 1848-as forradalom tett szabaddá. A falu sokat fejlődött, a görög kato­likusok templomot és iskolát is lét­rehoztak Lakóinak száma 1910-ben már 905, 1941-ben 1015, ma 994, melyből 877 román, 1 magyar és 46 cigány. Földműveléssel, állatte­nyésztéssel foglalkoznak sokan a faluban működő fafeldolgozó alkal­mazottai, de dolgoznak Marosvá­sárhelyen is. Utunkat tovább folytatva az első jobb oldali mellékvölgyben találjuk Marosbárdost A falut 1567-es pá­pai jegyzékben 2 kapuval jegyezték be. Nevét onnan kapta, hogy egykor bárddal harcoló székelyek lakták a falut, akik ugyancsak Ali Pasa sere­gei elleni harcban véreztek el. Az új telepesek 1609-től Marosvásárhely és a Lázár grófok jobbágyai voltak, akiket az 1848-as forradalom sza­badított fel. 1910-ben 415 fő, 1941- ben 367, s ma 311 a lakosok száma, melyből 303 román és 8 cigány, földműveléssel foglalkoznak A falu nagyon szép fekvése, a Dísz- és Rozsa-erdők valamint a gyümölcsösök panorámája felkeltet­te a marosvásárhelyiek érdeklődé­sét, s hétvégi házak egész sorát épí­tették fel ebben a szép környezetben. Kirándulásunkat a dombok közé ékelt, az erdő és a szőlő koszorúzta Galambodon fejezzük be. A falu első írásos emléke 1332- ből való, ahol Galamb néven szere­pel. 1334-ben Galambodnak hívják míg az 1567-es pápai tizedjegyzék­­ben 5 kapuval szerepel. Ezt a falut is érte a mongol támadás, erre utal a határban lévő Tatárok útja. A XVI. században a falu reformá­tus lesz. A falut uraló hegyen ma is láthatjuk a reformátusok és a görög katolikusok csinos templomait. Re­formátus iskolája régi keletű, ami az 1948-as tanügyi reform idején állami kezelésbe ment. Lakossága 1910-ben 486, 1941- ben 554, ma 454 fő, ebből 125 ro­mán, 247 magyar és 82 cigány. Földműveléssel foglalkoznak, de többen dolgoznak Marosvásárhe­lyen. Kirándulásunk befejeztével maxitaxival visszatérhetünk Maros­­vásárhelyre. Fodor Sándor (S.)

Next