Népújság, 2007. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

2007-05-31 / 123. szám

2007. május 31., csütörtök MAGAZIN - REKLÁM NÉPÚJSÁG 7 Nemzeti park az Északi-sarkon Az örök jég világában is van őriz­ni való természeti táj és élővilág. A világ legészakibb nemzeti parkjának kopár hegyei között sarki farkasok, a jeges öblökben különleges szár­­nvasok és halak élnek. Az Északi-sarkvidéken, Földünk északi pólusától alig 1040 kilomé­terre létesítették a kanadaiak a világ legészakabbra lévő nemzeti parkját, a Quttinirpaaq National Parkot. Központja a Tanquary íjord partján települt és tucatnyi barna színű ba­rakkból, sátorból áll. Nyáron odáig lehet hajóval eljutni, s természete­sen ilyenkor szállítják oda szinte az egész évi ellátmányt. Nem könnyen, mert a vízen-jégen csak a kanadai parti őrség jégtörőivel lehet oda ne­hezebb rakományokat fuvarozni. Az ottani kis repülőtérre kétévenként visznek 400 hordónyi üzemanyagot, zömmel a régiót ellenőrző helikop­terek és kis repülőgépek számára. A kopár hegyekkel borított nem­zeti parkban az élet az elmúlt évszá­zadokban alig változott, s a tudósok mindent elkövetnek, hogy —• a kis bázis közvetlen környezetét kivé­ve - ne is változzék. Zavartalanul vadásznak ott a sarki farkasok, kó­szálnak a magasvállú karibuk és ál­landó élőhelyükön úszkálnak a pisztrángszerű vitéz szemlingek. Ez a világ egyik legvadregénye­­sebb és legtagoltabb vidéke. Kanada tengerpartjainak hossza 191 ezer ki­lométer. Északi partjai mentén 50 nagyobb és 36 ezer kisebb, jórészt lakatlan sziget húzódik, amelyek között a víz télen rendszerint be­fagy. Itt keresték a felfedezők a hí­res Északnyugati-átjárót, az áthajó­­zási lehetőséget a földrész „felett”, az Atlanti-óceánból a Csendes­óceánba. Több, balul végződött expedíció után végül a norvég Roald Amundsen (aki később a Déli­sarkot is elsőként érte el) találta meg az átjárót. Gjöa nevű kis, se­gédmotoros vitorlásán 1903-1906 között, a teleket is a jégbe fagyott hajócskán töltve jutott ki a Csendes­óceánra. A XX. század utolsó évti­zedeiben már tartályhajókkal, így a Manhattannal is átevickéltek, de az alaszkai olaj elszállítására inkább óriási távvezetéket építettek. A kanadai jégtörők legészakibb bázisa a Baffin-öbölben lévő Nanisvik településen létesült, s hi­hetetlen erejű hajóparkkal büszkél­kedhet. A nemzeti park és a parti őrség közleményeiből tudhatjuk, hogy ta­valy a Des Groilliers nevű, 96 méter hosszú, hatmotoros, összesen 37 ezer lóerős és a jég tapadását gátló festékkel kezelt jégtörő hat nap alatt vitte fel a szigetek között kanyargó szűk, sziklás szorosokon át vezető 1177 kilométeres úton az 1000 ton­nányi ellátmányt. Negyven katona próbálja ki a kö­vetkező hónapokban azt az új harci öltözetet, amelyet 2001-től fejlesztet­tek ki a mérnökök az amerikai hadse­reg kutatóközpontjában. Elsősorban az uniformisok digitális hálózatát tesztelik, vagyis azt, hogy harci kö­rülmények között miként tudnak egymással kommunikálni a katonák. A Der Spiegel című német hetilap beszámolója szerint a ruhapróba helyszíne Fort Dix, egyfajta szellem­város, ahol a „divatbemutató” során zavartalanul lövöldözhetnek a „mo­dellekre”. A legújabb katonai divat a bizton­ság, hiszen a golyóálló mellény ezút­tal tíz százalékkal nagyobb lett, a har­cosok oldalát is védi, sőt, a has alsó tájait is, és nem utolsósorban valóban golyóálló. „Ez a felszerelés ellenáll minden gépfegyver tüzének, mégpe­dig a kerámiapáncél miatt” - állítja Jean-Louis DeGay, a fejlesztők ruha­specialistája, aki szerint lehetséges, hogy a becsapódás okozta ütésektől a katona elesik, azonban a testét nem érinti a golyó. A Future Force Warriomak nevezett projekt fejlesz­tői úgy vélik, hogy három-öt éven belül már valódi csatatereken is ki­próbálható az új felszerelés. Az amerikai hadsereg eddig 150 millió dollárt költött a fejlesztésre. Az egyenruhákban iránykereső rá­dióadók, és a Google Earth digitális térképéhez hasonló térképek segítik a tájékozódást, és egyúttal megpróbál­ják meggátolni, hogy saját embereire nyisson tüzet a tüzérség. A védő­szemüvegébe épített bélyegnagyságú képernyőn a katona látja saját helyze­tét és bajtársaiét is, továbbá az ellen­séges páncélosokat, mégpedig méter­re pontosan. A legújabb fejlesztések révén a fegyverek is képesek lesznek az együttműködésre: ha egy katona lézerrel megjelöl egy ellenséges céh, a komputerhálózaton a többiek is lát­ják. Az ehhez szükséges számítógépet minden katona magán viseli, mérete egy szokásos laptop harmadára ják. A főpróba most következik, hi­szen ahol katonák vannak, ott valami mindig tönkremegy — véli Josh Deveraux őrmester, a tesztben részt­vevők egyike. Az egyik gyenge pont a fejhallgató, amely nagyon gyorsan eltörik. A felszerelésnek komoly sú­lya van, meghaladja a 33 és fel kilo­grammot, ezért a hátizsákot egy kis járműbe teszik, a fegyvereket pedig az eddiginél könnyebb anyagból épí­tik. High-tech harci öltözet csökkent, és a katona övére csatol-Imázstisztítás Velencében A londoni Rough Guides a világ legszebb városainak listáján az első 25 közé sorolta Velencét. Ám a város képe közelről szemlélve korántsem olyan kedvező. Ga­lambürülék, toll, papírhulladék, ételmaradványok... Ve­lence bizony nagyon szemetes. Ezért a város vezetői, mint már annyiszor, drákói intézkedéseket akarnak hoz­ni - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Készülnek a négynyelvű figyelmeztető feliratok, mely szerint tilos a hulladékot a földre vagy a vízbe dobni. Tilos meztelen felsőtesttel az utcán közlekedni, valamint a földön elheveredni. Tetten érés esetén ko­moly bírságokra számíthatnak a tilalmak megszegői. A rendőrséget segédszolgálatosok segítik a rend fenntartá­sában, velük remélik megoldani, hogy sűrűbb le­gyen a járőrözés. A város ugyanis pénz- és rendőr­hiányban szenved. A szükséges 6500 helyett csak 450 (!) fős az állomány. Felmerült, hogy legalább a Szent Márk tér közelében nem kellene engedélyezni az utcán elfogyasztható élelmiszerek - pizza, szend­vics - árusítását (egy városvezető a minap elcsú­szott egy földre dobott ételmaradékon), valamint a galambok etetésére szánt magokét, de az intézke­désnek vannak ellenzői, akik azért tartják ezt elfo­gadhatatlannak, mivel munkahelyek megszűnésével járna együtt. Van, aki szerint globális terv kidolgo­zására lenne szükség és ebbe beletartozna olyan he­lyek kijelölése is, ahol a turisták nyugodtan pikni­­kezhetnének. A kispénzű turistákra is gondolni kell - mondják az ötlet gazdái -, hisz Velence drá­ga, nincs mindenkinek annyi pénze, hogy beüljön egy étterembe. És Velence őket sem riaszthatja el. SKR CONSULTING SKR CONSULTING SKR CONSULTING Egészségügyi gépeket és műszereket Románia egész területén forgalmazó marosvásárhelyi cég megbízásából MENEDZSERASSZISZTENS munkakör betöltésére keressük azt a nyitott, mobilis, kiváló kommunikációs és szervezőkészséggel rendelkező személyt, aki eleget tesz az alábbi követelményeknek: ■ legalább posztliceáiis végzettség ■ felsőfokú magyar- és románnyelv-tudás ■ középfokú angolnyelv-tudás ■ számítógépes felhasználói ismeretek (Microsoft Office) ■ gépkocsivezetői engedély (B kategória) Előny: egészségügyi tapasztalat, németnyelv-ismeret Megbízónk teljesítményarányos jövedelemcsomagot biztosít leendő munkatársának. Ha Ön a feltételeknek megfelel és vállalja a megpályázott munkakör betöltését egy fiatal, dinamikus csapat tagjaként, akkor pályázatát O szakmai életrajzát © bizonyítványai másolatát © fényképét © kézzel írott kísérőlevelét, mely tartalmazza jelentkezésének motivációját és elvárásait a 695/07 referenciaszám feltüntetésével küldje el 2007. június 22-ig címünkre: SKR CONSULTING 520100 Sf. Gheorghe, C.P. 59, Jud. Covasna, Tel.: 0267 351 017, 0745 100 777 E-mail: job@skr.ro A pályázatokat bizalmasan kezeljük. ABBA-múzeum lesz Stockholmban ABBA-múzeum nyílik másfél év múlva egy stockholmi vámház száz­­esztendős épületében, felidézve a legendás svéd popénekes-kvartett emlékét. Terveik ismertetésekor a kezde­ményezők bejelentették, hogy az ABBA együttes egykori tagjai - az 57 éves Agnetha Fältskog, Benny Andersson (60), Björn Ulvaeus (62) és a plaueni (azelőtt: Lyngstad)' An­­ni-Fred Reuss zöldutat adtak az el­képzelés megvalósításához. A stockholmi kikötönegyedben álló 4000 négyzetméteres épületben 2009 tavaszától kezdve színpadi kosztümöket, hangszereket és az 1974 és 1982 közötti évekből fenn­maradt egyéb emléktárgyakat te­kinthetnek majd meg a látogatók. Azt is tervezik, hogy újból felépí­tik az ABBA egykori stúdiójának mását, és ott a látogatók saját ízlé­sük szerint játszhatják különféle hangszereken a kvartett hajdani si­keres számait, mint például a Dancing Queen, a Money, Money, Money vagy éppen a The Winner Takes It All című számot. Különösen vonzó lesz a múzeum helyszíne a Vasa Múzeum közvet­len szomszédságában. A dánellenes felkeléssel hatalomra jutott Vasa svéd uralkodócsalád (1523-1654) emlékének szentelt múzeumban ugyanis milliók keresik fel az 1628- ban elsüllyedt és 1961-ben felszínre hozott „Vasa” svéd vitorlás hajót. Az ABBA-múzeum létesítésének költségeit szponzorok adakozásá­ból, magánszemélyek hozzájárulá­saiból, később pedig a múzeumi be­lépti díjakból szándékoznak fedez­ni. A kezdeményezők évente félmil­lió látogatóra számítanak. Az ABBA együttes egykori tagjai írásban fejezték ki elismerésüket a tervek ismertetésekor, és egyúttal azt a reményüket, hogy olyan múze­um születik, amely „mindenekelőtt szórakozást” nyújt majd. Ewa Wigenham-Westham asszony, a terv kezdeményezője elmondta, hogy akkor támadt fel benne az AB­BA-múzeum létesítésének ötlete, amikor az egykori liverpooli kikötő­ben meglátogatta az ottani Beatles­­múzeumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék