Népújság, 2007. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

2007-05-31 / 123. szám

2007. május 31., csütörtök MAGAZIN - REKLÁM Nemzeti park az Északi-sarkon Az örök jég világában is van őriz­ni való természeti táj és élővilág. A világ legészakibb nemzeti parkjának kopár hegyei között sarki farkasok, a jeges öblökben különleges szár­­nyasok és halak élnek. Az Északi-sarkvidéken, Földünk északi pólusától alig 1040 kilomé­terre létesítették a kanadaiak a világ legészakabbra lévő nemzeti parkját, a Quttinirpaaq National Parkot. Központja a Tanquary fjord partján települt és tucatnyi barna színű ba­rakkból, sátorból áll. Nyáron odáig lehet hajóval eljutni, s természete­sen ilyenkor szállítják oda szinte az egész évi ellátmányt. Nem könnyen, mert a vízen-jégen csak a kanadai parti őrség jégtörőivel lehet oda ne­hezebb rakományokat fuvarozni. Az ottani kis repülőtérre kétévenként visznek 400 hordónyi üzemanyagot, zömmel a régiót ellenőrző helikop­terek és kis repülőgépek számára. A kopár hegyekkel borított nem­zeti parkban az élet az elmúlt évszá­zadokban alig változott, s a tudósok mindent elkövetnek, hogy -­ a kis bázis közvetlen környezetét kivé­ve - ne is változzék. Zavartalanul vadásznak ott a sarki farkasok, kó­szálnak a magasvállú karibuk és ál­landó élőhelyükön úszkálnak a pisztrángszerű vitéz szemlingek. Ez a világ egyik legvadregénye­­sebb és legtagoltabb vidéke. Kanada tengerpartjainak hossza 191 ezer ki­lométer. Északi partjai mentén 50 nagyobb és 36 ezer kisebb, jórészt lakatlan sziget húzódik, amelyek között a víz télen rendszerint be­fagy. Itt keresték a felfedezők a hí­res Északnyugati-átjárót, az áthajó­­zási lehetőséget a földrész „felett”, az Atlanti-óceánból a Csendes­óceánba. Több, balul végződött expedíció után végül a norvég Roald Amundsen (aki később a Déli­sarkot is elsőként érte el) találta meg az átjárót. Gjön nevű kis, se­gédmotoros vitorlásán 1903-1906 között, a teleket is a jégbe fagyott hajócskán töltve jutott ki a Csendes­óceánra. A XX. század utolsó évti­zedeiben már tartályhajókkal, így a Manhattannal is átevickéltek, de az alaszkai olaj elszállítására inkább óriási távvezetéket építettek. A kanadai jégtörők legészakibb bázisa a Baffin-öbölben lévő Nanisvik településen létesült, s hi­hetetlen erejű hajóparkkal büszkél­kedhet. A nemzeti park és a parti őrség közleményeiből tudhatjuk, hogy ta­valy a Des Groilliers nevű, 96 méter hosszú, hatmotoros, összesen 37 ezer lóerős és a jég tapadását gátló festékkel kezelt jégtörő hat nap alatt vitte fel a szigetek között kanyargó szűk, sziklás szorosokon át vezető 1177 kilométeres úton az 1000 ton­nányi ellátmányt. Imázstisztítás Velencében A londoni Rough Guides a világ legszebb városainak listáján az első 25 közé sorolta Velencét. Ám a város képe közelről szemlélve korántsem olyan kedvező. Ga­lambürülék, toll, papírhulladék, ételmaradványok... Ve­lence bizony nagyon szemetes. Ezért a város vezetői, mint már annyiszor, drákói intézkedéseket akarnak hoz­ni - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Készülnek a négynyelvű figyelmeztető feliratok, mely szerint tilos a hulladékot a földre vagy a vízbe dobni. Tilos meztelen felsőtesttel az utcán közlekedni, valamint a földön elheveredni. Tetten érés esetén ko­moly bírságokra számíthatnak a tilalmak megszegői. A rendőrséget segédszolgálatosok segítik a rend fenntartá­sában, velük remélik megoldani, hogy sűrűbb le­gyen a járőrözés. A város ugyanis pénz- és rendőr­hiányban szenved. A szükséges 6500 helyett csak 450 (!) fős az állomány. Felmerült, hogy legalább a Szent Márk tér közelében nem kellene engedélyezni az utcán elfogyasztható élelmiszerek - pizza, szend­vics - árusítását (egy városvezető a minap elcsú­szott egy földre dobott ételmaradékon), valamint a galambok etetésére szánt magokét, de az intézke­désnek vannak ellenzői, akik azért tartják ezt elfo­gadhatatlannak, mivel munkahelyek megszűnésével járna együtt. Van, aki szerint globális terv kidolgo­zására lenne szükség és ebbe beletartozna olyan he­lyek kijelölése is, ahol a turisták nyugodtan pikni­­kezhetnének. A kispénzű turistákra is gondolni kell - mondják az ötlet gazdái -, hisz Velence drá­ga, nincs mindenkinek annyi pénze, hogy beüljön egy étterembe. És Velence őket sem riaszthatja el. High-tech harci öltözet Negyven katona próbálja ki a kö­vetkező hónapokban azt az új harci öltözetet, amelyet 2001-től fejlesztet­tek ki a mérnökök az amerikai hadse­reg kutatóközpontjában. Elsősorban az uniformisok digitális hálózatát tesztelik, vagyis azt, hogy harci kö­rülmények között miként tudnak egymással kommunikálni a katonák. A Der Spiegel című német hetilap beszámolója szerint a ruhapróba helyszíne Fort Dix, egyfajta szellem­város, ahol a „divatbemutató” során zavartalanul lövöldözhetnek a „mo­dellekre”. A legújabb katonai divat a bizton­ság, hiszen a golyóálló mellény ezút­tal tíz százalékkal nagyobb lett, a har­cosok oldalát is védi, sőt, a has alsó tájait is, és nem utolsósorban valóban golyóálló. „Ez a felszerelés ellenáll minden gépfegyver tüzének, mégpe­dig a kerámiapáncél miatt” - állítja Jean-Louis DeGay, a fejlesztők ruha­specialistája, aki szerint lehetséges, hogy a becsapódás okozta ütésektől a katona elesik, azonban a testét nem érinti a golyó. A Future Force Warriornak nevezett projekt fejlesz­tői úgy vélik, hogy három-öt éven belül már valódi csatatereken is ki­próbálható az új felszerelés. Az amerikai hadsereg eddig 150 millió dollárt költött a fejlesztésre. Az egyenruhákban iránykereső rá­dióadók, és a Google Earth digitális térképéhez hasonló térképek segítik a tájékozódást, és egyúttal megpróbál­ják meggátolni, hogy saját embereire nyisson tüzet a tüzérség. A védő­szemüvegébe épített bélyegnagyságú képernyőn a katona látja saját helyze­tét és bajtársaiét is, továbbá az ellen­séges páncélosokat, mégpedig méter­re pontosan. A legújabb fejlesztések révén a fegyverek is képesek lesznek az együttműködésre: ha egy katona lézerrel megjelöl egy ellenséges célt, a komputerhálózaton a többiek is lát­ják. Az ehhez szükséges számítógépet minden katona magán viseli, mérete egy szokásos laptop harmadára csökkent, és a katona övére csatol­ják. A főpróba most következik, hi­szen ahol katonák vannak, ott valami mindig tönkremegy — véli Josh Deveraux őrmester, a tesztben részt­vevők egyike. Az egyik gyenge pont a fejhallgató, amely nagyon gyorsan eltörik. A felszerelésnek komoly sú­lya van, meghaladja a 33 és fél kilo­grammot, ezért a hátizsákot egy kis járműbe teszik, a fegyvereket pedig az eddiginél könnyebb anyagból épí­tik. SKR CONSULTING SKR CONSULTING SKR CONSULTING Egészségügyi gépeket és műszereket Románia egész területén forgalmazó marosvásárhelyi cég megbízásából MENEDZSERASSZISZTENS munkakör betöltésére keressük azt a nyitott, mobilis, kiváló kommunikációs és szervezőkészséggel rendelkező személyt, aki eleget tesz az alábbi követelményeknek: ■ legalább posztliceán­s végzettség ■ felsőfokú magyar- és románnyelv-tudás ■ középfokú angolnyelv-tudás ■ számítógépes felhasználói ismeretek (Microsoft Office) ■ gépkocsivezetői engedély (B kategória) Előny: egészségügyi tapasztalat, németnyelv-ismeret Megbízónk teljesítményarányos jövedelemcsomagot biztosít leendő munkatársának. Ha Ön a feltételeknek megfelel és vállalja a megpályázott munkakör betöltését egy fiatal, dinamikus csapat tagjaként, akkor pályázatát O szakmai életrajzát © bizonyítványai másolatát © fényképét © kézzel írott kísérőlevelét, mely tartalmazza jelentkezésének motivációját és elvárásait a 695/07 referenciaszám feltüntetésével küldje el 2007. június 22-ig címünkre: SKR CONSULTING 520100 Sf. Gheorghe, C.P. 59, Jud. Covasna, Tel.: 0267 351 017, 0745 100 777 E-mail: job@skr.ro A pályázatokat bizalmasan kezeljük. NÉPÚJSÁG 7 ABBA-múzeum lesz Stockholmban ABBA-múzeum nyílik másfél év múlva egy stockholmi vámház száz­­esztendős épületében, felidézve a legendás svéd popénekes-kvartett emlékét. Terveik ismertetésekor a kezde­ményezők bejelentették, hogy az ABBA együttes egykori tagjai - az 57 éves Agnetha Fältskog, Benny Andersson (60), Björn Ulvaeus (62) és a plaueni (azelőtt: Lyngstad)­ An­­ni-Fred Reuss zöldutat adtak az el­képzelés megvalósításához. A stockholmi kikötőnegyedben álló 4000 négyzetméteres épületben 2009 tavaszától kezdve színpadi kosztümöket, hangszereket és az 1974 és 1982 közötti évekből fenn­maradt egyéb emléktárgyakat te­kinthetnek majd meg a látogatók. Azt is tervezik, hogy újból felépí­tik az ABBA egykori stúdiójának mását, és ott a látogatók saját ízlé­sük szerint játszhatják különféle hangszereken a kvartett hajdani si­keres számait, mint például a Dancing Queen, a Money, Money, Money vagy éppen a The Winner Takes It All című számot. Különösen vonzó lesz a múzeum helyszíne a Vasa Múzeum közvet­len szomszédságában. A dánellenes felkeléssel hatalomra jutott Vasa svéd uralkodócsalád (1523-1654) emlékének szentelt múzeumban ugyanis milliók keresik fel az 1628- ban elsüllyedt és 1961-ben felszínre hozott „Vasa” svéd vitorlás hajót. Az ABBA-múzeum létesítésének költségeit szponzorok adakozásá­ból, magánszemélyek hozzájárulá­saiból, később pedig a múzeumi be­lépti díjakból szándékoznak fedez­ni. A kezdeményezők évente félmil­lió látogatóra számítanak. Az ABBA együttes egykori tagjai írásban fejezték ki elismerésüket a tervek ismertetésekor, és egyúttal azt a reményüket, hogy olyan múze­um születik, amely „mindenekelőtt szórakozást” nyújt majd. Ewa Wigenham-Westham asszony, a terv kezdeményezője elmondta, hogy akkor támadt fel benne az AB­BA-múzeum létesítésének ötlete, amikor az egykori liverpooli kikötő­ben meglátogatta az ottani Beatles­­múzeumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék