Népújság, 2008. május (60. évfolyam, 100-125. szám)

2008-05-29 / 123. szám

2008. május 29., csütörtök Aromaterápia Az illóolajok masszázs általi bevitele A rozmaring illóolajat (Rosmarini aetheroleum) a mediterrán zónából szár­mazó növény föld feletti részeiből víz­­gőz-desztillációval nyerik. A kb. 2%­­nyi illóolaj fő összetevői: pinen, kamfon, bomeol, kámfor, terpineol, lineol. Nálunk csak évenkénti vegetatív szaporítással termeszthető. Masszázs: fürdőkeverékek formájában izomfájás, reumás panaszok kezelésére alkalmas. Pszichésen növeli a magabiztosságot, a jó kedélyt, a tettrekészséget, az akarat­erőt. Felrázza,a lustálkodásra hajlamo­sakat. A boróka illóolaj (Juniperi aethero­leum) az általunk vizsgált és a Keleti- Kárpátokban megtalálható minták álter­méseiből vízgőz desztiflálásával 1-1,5- (2)% illóolaj állítható elő. Főbb összete­vői: pinen, terpinen-4-ol, a-terpinolen, szabinen, kamfen, limonen, mircen, finalool. Gyulladáscsökkentő, enyhe görcsoldó, helyi vérbőséget okoz, anti­­szeptikus, bőrgyulladások kezelésére odafigyeléssel fürdők formájában alkal­mas. Az illata szilárdítja a belső erőt és az önbizalmat. Megszünteti az érzelmek egészségtelen túltengését. Visszaállítja a lelki egyensúlyt. Az indiaicitromfű-olajat (Cymbo­­pogon citratus) a frissen vágott fűből vízgőz-desztillációval nyerik (1%), na­gyon kellemes illatú olaj. Fő összetevői: geraniol, eugenol, citral, diperten, limonen, citronellol. Gyulla­dáscsökkentő, javítja a helyi vérbőséget és a keringést. Ke­délyjavító. Alkalmas a kelle­metlen szagok: dohányfüst, sült halszag stb. kiszorítására. A vetiver (Vetiver zizanoides) Indiában és a Távol-Keleten a „nyugalom olaja”. Érzelmileg kiegyensúlyozottá teszi az em­bert. Görcsoldó, serkenti a he­lyi vérkeringést, csillapítja a hátfájdalomért felelős izmok görcsét, enyhe gyulladáscsök­kentő. A pázsitfilfélékhez tar­tozó növény gyökereiből víz­­gőz-desztillációval állítják elő az illóolajat (2%). A nemi vá­gyat növelő masszázskeveré­kek hatóanyaga. Az illatszer­gyártás alapanyaga. A fony­­nyadt bőr (fáradt, aszott stb.) ápolására szolgáló készítmé­nyek alkotórésze. A párologta­tása által keletkező illata alkal­mas a rovarok elűzésére, távol tartására/ Prof. dr. Csedő Károly (Folytatjuk) HARMÓNIA A digitális fényképezés alapjai (7.) Digitális fényérzékenység A drágább digitális gépeknél sza­bályozni lehet a CCD érzékelő fény­­érzékenységét, amit a hagyományos gépekhez hasonlóan ISO-val jelez­nek. Az érzékenység állításával szé­lesebb megvilágítási viszonyok kö­zött fotózhatunk. Például alkonyatkor nagyobb I­SO-érték­ beál­l­ítással kéz­ből készíthetünk felvételt. A digitális gépek e téren túltesznek a hagyomá­nyos gépeken, mivel kockánként vál­toztathatjuk az érzékenységet. A na­gyobb ISO-érték beállítása jól jön, amikor gyors mozgást akarunk fotóz­ni vagy sporteseményt rögzíteni. Ilyenkor elég a nagyobb ISO-érték beállítása s rövidebb időt tudunk ex­ponálni, így a gyors mozgás rögzül. Nem szabad elfelejtenünk viszont azt, hogy mindig mindennek ára van, így a nagy ISO-értéknek is. Minél nagyobb az érzé­kenység, annál gyen­gébb lesz a kép mi­nősége az elektroni­kus zaj jelentkezésé­vel. Az elektronikus zaj olyan, mint a ha­gyományos gépek esetén a film szem­­cséssége. Ott is a nagyobb érzékenységű film szemcsésebb. Az igazi finom szemcsés filmek 15 DIN-esek voltak. Valamikor a film érzékenységét DIN-ben adták meg, mostanában az érzé­kenységet ISO-ban mérik. Az elektronikus zaj jelentkezése gé­penként változik. Vannak gépek, ame­lyeknél már ISO- 800-nál előfordul, de van olyan gép, ahol csak ISO-1600- nál fordul elő. Ha nagyon gyenge fényviszonyok között vagyunk kény­telenek fotózni, megkísérelhetjük a nagy ISO-érték használatát, s ha a kép túl zajos lesz, akkor a Photoshop zajcsökkentő programjával segíthe­tünk a bajon. A mellékelt fotón egy színházi felvétel látható. Nem volt szabad villanófényt használni, de még az élességbeállító hangját is ki kellett kapcsolni, így kénytelen vol­tam ISO-1600-as értéket beállítani s vállalni az elektronikus zajt. Szeren­csém volt, mert a gépem még bírta ezt a nagy érzékenységet, a zaj csak nagyon nagy nagyításnál látszik. A lehetséges ISO-beállítás értékei kis ISO-értéket (100-200) napos szabadtéri felvételekkor, nyaraláskor, tájképek készítésekor, gyerekfelvéte­lekkor, egyszóval jó fényviszonyok mellett használhatunk. Ha benti fel­vételekkor szeretnénk használni, de az eredeti hangulatot vissza szeret­nénk adni s maximálisan jó minősé­gű képekre törekszünk, használhat­juk ezt az ISO-értéket vaku nélkül, az állvány használata viszont kötele­ző!!! Közepes ISO-értéket (200-400) borús időben használunk, vagy ha jó fényviszonyok között kell mozgást fényképeznünk. Nagy ISO-érték (400-1600 vagy ennél is nagyobb) gyenge fényviszo­nyok esetén, popkoncerten, éjszakai felvételekkor, gyors mozgások fény­képezésénél használható. Ilyen magas érzékenység esetén egyes gé­peknél jelentkezhetnek még más za­varó jelenségek, mint például az el­színeződések a nagyon sötét helye­ken. Incze István, AFIAP A rúzs 125 éve Évi 600 millió dolláros üzlet Megalkotása után évekig til­tólistán szerepelt, míg végül vi­lágszerte győzedelmeskedett: a rúzs diadalmenete immár jó ideje tart, és ma milliárdos üz­letet jelent. A születése után obszcénnek és botrányos fallikus szimbó­lumnak kikiáltott rúzst ..idő­közben megszerették a höl­gyek, mert néhány laza kéz­mozdulattal szende kislányt vagy férfigyilkos vampot vará­zsolhatnak magukból” - mond­ja a nők egyik fegyveréről René Koch sminkes, aki maga is a rúzs nagy rajongója. A sminkmester véleményét tények is alátámasztják, a rúzs ma világszerte a legkelendőbb kozmetikai termék, átlagosan másodpercenként 23 darab tű­nik el a boltok polcairól. „A telt és ápolt ajkak igencsak vonzó jelenségnek számítanak, amit a rúzs segítségével még inkább ki lehet hangsúlyozni” - értékelte a kozmetikumot tu­dományos szemszögből Peter Walschburger biopszichológus, a berlini Freie Universität munka­társa. „Az ajkak érzéki és erotikus töltettel bírnak, ami mindenekelőtt a férfiakat szólítja meg.” A vörös rúzzsal ezek a hatások még tovább fokozhatók: „A színpszichológia ismeretei szerint a vörös az egyik legizgalmasabb szín, amelynek jelzésértéke is van” mondta a kutató. A festett ajkaknak évezredes története van, már Nofretete (akinek neve is szépségére utalt), illetve más egyiptomi és görög nők is festették a szájukat. A kis dobozkákban tárolt festékeket az ujjakkal vagy kis ecset segítségével kenték fel a hölgyek. Aztán a XIX. század végén két francia fejéből ki­pattant az ötlet: kézhezállóbb formába kellene önteni a különleges kenőcsöt A színeket szarvasfaggyú­val és méhviasszal keverték, a vékony rudacskákat pedig selyempapírba csomagolva mutatták be az 1883. május 1 -jén megnyílt amszterdami világkiállí­táson. A várt siker azonban elmaradt a nők táskájában szétolvadt és elkenődött pomádé azt jelezte, van még mit javítani a formulán. Emellett a kis eszköz hamar botrányszámba ment elvégre milyen, magára vala­mit is adó hölgy emel a szájához egy fallikus szim­bólumot? A magukra valamit adó hölgyek helyett így a tán­cosnők és a színésznők - köztük Sarah Bernhardt - lettek a rúzs első rajongói, szélesebb körben csak a XX. század némafilmkorszakában terjedt el a hasz­nálata. A filmsztárok nyomán mindenki szedervörös, méhcsípésszerű ajkakat rajzolt magának, amit ké­sőbb a szélesebb vonalvezetés, valamint a színek ka­­valkádja váltott fel. Az abszolút áttörést a II. világhá­ború utáni korszak hozta meg, amikor a nejlonharis­nya mellett az Amerikából származó kicsavarható rúzs is elindult világhódító útjára. Ma a rúzs évente közel 600 millió dolláros üzletet jelent, amihez társul a szájfény 150 milliós forgalma is. Felmérések szerint Amerikában napjainkban már a 6­ 9 éves kislányok 55 százaléka használ rendsze­resen rúzst. NÉPÚJSÁG 7 Víztisztítás fordított ozmózissal Most, amikor már nem csak kis- és nagyüzemi használatra gyártott veze­tékes víztisztító berendezéseket lehet beszerezni, de házi használatra alkal­mas készülékek is kaphatók, időszerű megismerkedni az alkalmazott techno­lógiával. Az ezt megelőző cikkben leírtuk, hogy mi az ozmózis jelenség lényege: ha egy oldatot úgynevezett féligáteresztő válaszfal (az oldószert átengedi, de az oldott anyagokat nem) határol el a tiszta oldószertől, úgy oldószer áramlik az oldatba. De mi a fordított ozmózis, amelyen a korszerű kiváló teljesítőképességű tisztítórendszerek működése alapszik? Ez a folyamat értelemszerűen éppen ellenkezője az ozmózisnak. A fordított ozmózist elsősorban az ivóvízkeze­lésnél alkalmazzák, ahol zárt technológiai rendszerben, nyomás alatt egy fé­ligáteresztő hártyán (membránon) átsajtolják a már több lépcsőben előszűrt vizet. A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete 0,0001 mikron (!) nagyságú, amely így visszatartja a tisztításra szánt vízben levő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiai­lag aktív szervezeteket is. A fordított ozmózis az úgynevezett ultraszűrési technológiákhoz tartozik, és egyre jobban elterjed az ipari folyamatok vízel­látásában — a gyógyszergyártást, a vegyipart is beleértve -, továbbá a kazá­nok tápvízellátásában. A fordított ozmózis technológiáját először a haditengerészetnél használták az ivóvíznek a sós tengervízből történő előállítására. A nyugati világban rég­óta elterjedt de ma már a Közel-Kelet tehetősebb országai is így nyerik ivóvi­züket a tengerből, sőt Ázsiában is megjelentek a palackozott úgynevezett RO (az angol Reverse Osmosis , fordított ozmózis szavak rövidítése) ivóvizek. Az eddig elmondottakat úgy összegezhetjük, hogy amíg az ozmózis jelen­ség az oldószernek a természetes áramlása egy féligáteresztő hártyán (szűrön) keresztül, egy hígabb oldat irányából a töményebb oldat felé és a hajtóerő az ozmózisnyomás, addig ha túlnyomást alkalmazunk a töményebb oldat oldalára, akkor a természetes ozmózis áramlásiránya megfordul és az oldószer a töményebb oldat felől a hígabb oldat felé áramlik. Ez utóbbi a for­dított ozmózis, mely jelenséget hasznosító berendezés nagy nyomású szi­vattyúja az előkezelt nyersvizet (tápvíz) a membránokra préseli. A membrá­nok szétválasztják a folyadékáramot egy tisztított termékvízáramra (ezt ne­vezzük permeátumnak) és egy koncentrált áramra (sűrítményre), mely utób­biban találhatók a nyersvízáramból származó ásvány­i sók, baktériumok és egyebek. A. L.

Next