Népújság, 2010. augusztus (62. évfolyam, 177-202. szám)
2010-08-02 / 177. szám
2010. augusztus 2., hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Folytatódhat a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárása (MTI) A környezetvédelmi és erdészeti minisztérium újraindítja a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás engedélyezési folyamatát - jelentette be a közelmúltban Bukarestben Borbély László tárcavezető. Ezzel folytatódhat a bánya három éve felfüggesztett engedélyezési eljárása. Környezetvédő szervezetek azonban időzített ökológiai bombának tartják a cianidos technológiára épülő beruházást. Felgyorsultak az események a Verespatakra tervezett aranybányaberuházás engedélyezése körül. Áprilisban Verespatakon járt a kormány két illetékes minisztere, Borbély László, a környezetvédelmi, valamint Kelemen Hunor a kulturális tárca vezetője. A látogatásukat követő héten a beruházó cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) már be is nyújtotta a beruházás módosított városrendezési tervét, majd júniusban a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium bejelentette, hogy újraindítja a három éve felfüggesztett engedélyezési eljárást. Az engedélyezési procedúra szinte bizonyosan eltart az év végéig, s a beruházó környezetébe tartozó szakértők szerint az engedély kézhezvételétől számítva még legalább egy év, mire az első kapavágásra sor kerülhet. A beruházást ellenző, illetve támogató érdekcsoportoknak másfél évük van arra, hogy érveikkel meggyőzzék az illetékes szervezeteket igazukról. Az ellenzők időzített ökológiai bombának tartják a cianidos technológiára épülő beruházást, s emlékeztetnek a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezésre. Akkor az ugyancsak cianidos technológiával működő nagybányai bányában gátszakadás történt, és legalább százezer köbméternyi, erősen mérgező ciánt és nehézfémet tartalmazó anyag került a Lápos-folyóba, onnan a Szamosba, azon keresztül pedig a Tiszába, közel 1200 tonna halat pusztítva el. Tekintve, hogy a verespataki bánya jóval nagyobb, mint a nagybányai, egy esetleges baleset során bekövetkező kár is jóval nagyobb lenne. Ezzel szemben az RMGC határozottan állítja, hogy a technológia alkalmazása teljesen biztonságos. Helyi források megerősítették, hogy a bánya biztonságos működtetéséhez szükséges maroknyi, ám kvalifikált csapatot nem a helyiek közül toborozzák majd. Szakértői becslések alapján Verespatakon található Európa egyik legnagyobb aranylelőhelye, ezért minden bizonnyal megéri majd áldozni a biztonságra, és megfizetni a távolról importált szakképzett munkaerőt. Ám így a helyieknek nemhogy munkahelyet nem teremtenek, hanem még el is vesznek tőlük, hiszen a beruházás teljes mértékben ellehetetleníti majd a turizmusra épülő vállalkozásokat. Ennek jelei már most mutatkoznak, a beruházás tervezett területén és annak vonzáskörzetében megszűntek az ide látogató turistákra építő vendéglátó-ipari létesítmények, nem beszélve azokról a kitelepítettekről, akik mezőgazdasági tevékenységből éltek, és lakásaikkal együtt megművelhető földjeiket is el kellett hagyniuk. Előfordulhat, hogy az RMGC mégiscsak megpróbálja megspórolni a költségigényes szakképzett munkaerő alkalmazását, ebben az esetben viszont fennáll a veszélye a nagybányai katasztrófa megismétlődésének. Határon túli diákok magyar egyetemeken (Folytatás az 1. oldalról) dönthetnek róla. A jogszabály szerint a jogorvoslati kérelmeket 22 munkanap alatt kell elbírálni. Az eddigi tapasztalatok alapján a hivatal elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek a saját nevében kell eljárnia, vagy meghatalmazást kell adnia arra vonatkozóan, hogy a nevében eljárjanak. Tájékoztatása szerint a külföldön, így a határon túli magyar területeken tett érettségik számítása 2005, a kétszintű érettségi magyarországi bevezetése óta speciális metódus alapján, központilag történik. Ha az adott államban van százalékos számítás, akkor azt veszik alapul, ahol csak osztályzat van, ott a magyar rendszer szerinti legjobb százalékos eredményt számítják. Probléma akkor szokott felvetődni, ha az adott országban nem egytől ötig van osztályzás. Ebben az esetben az átváltás bonyolultabb, ilyenkor az eredményeket egy szintre próbálják hozni a magyar rendszerrel. Nyaralás az erdő szélén Tízéves az ALKISZ szórványtábor Nem kell egy gyereket luxusnyaralásra vinni, ott tejbenvajban fürdetni ahhoz, hogy jól érezze magát és szeptemberben élményekkel feltarisznyálva térjen vissza az iskolapadba. Aki valaha is megfordult az Ádámoson évente megszervezett anyanyelvi és szórványtáborban, az biztosan nem vonja ezt kétségbe. Az idei ALKISZ-tábor a hét végén zárult. Immár tizedik éve, hogy a dicsőszentmártoni ALKISZ (Alsó- Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség) megszervezi a hagyományos anyanyelvi és szórványtábort az Ádámostól több mint öt kilométerre lévő erdőszéli tisztáson. Pénteken, ottjártunkkor hétágra sütött a nap, csupán a sátrak mellett rögtönzött „ruhaszárítón” lógó sportcipők, bakancsok árulkodtak arról, hogy az elmúlt hét eleji esős idő a 149 táborlakót sem kímélte. Ám a gyerekek ügyet sem vetettek a három napig megállás nélkül hulló esőre, előkerültek az esőkabátok, bakancsok és folyt tovább a móka. Legfennebb az első napokban a szabadtéri műsorok helyett inkább kézműveskedtek az MII. osztályos táborozók, ugyanakkor a fedett főhadiszállás kiváló helyszín volt az anyanyelvi, kreatív játékokra - számolt be az egyhetes rendezvény tapasztalatairól Gagyi Zoltán főszervező, az ALKISZ elnöke, valamint Szakács Tímea óvónő, aki szintén oroszlánrészt vállalt abban, hogy a Dicsőszentmártonból és környékéről, Csíkszeredából, Brassóból, Medgyesről, Segesvárról, valamint Magyarországról érkezett 102 gyerek tartalmas, tanulságos, de ugyanakkor szórakoztató időszakot töltsön el a sátortáborban. Nadrág Népújságból Érkezésünkkor éppen egy divatbemutatóval egybekötött szépségverseny kellős közepébe csöppentünk,a táborozók alkotta csapatok képviselői ötletes ruhakölteményekben vonultak fel a „színpadon”, amelyek meglepetésünkre a Népújság lapjaiból készültek. Elismerésre méltó kézügyességre utaltak az újságpapírból készített nadrágok, fejrevalók, loknis szoknyák, lábbelik. - Ha nem ismernétek fel, ez egy melltartó - mondta tréfálkozva egy kislány, segítve a közönséget felismerni a rajta levő „papírdarabot". A táncpróbán ugyan nem volt könnyű újságpapír öltözékben lopni ritmusra, mint ahogy válaszolni sem olyan kérdésekre, hogy „miként váltanád meg a világot”, „sorold fel a tábori szakácsnők nevét”, vagy éppen a kontinenseket. Döbrögi románul? - Én román osztályba járok - jelentette ki egy kisfiú, amikor a Lúdas Matyiban szereplő negatív hőst kellett volna megnevezze. — Akik szórványból jönnek, nagyon érződik a beszédükben a román nyelv hatása — mondotta Gagyi Zoltán, majd Szakács Tímea hozzátette, táborlakóik közül néhány gyerek román osztályban tanul, sokan pedig vegyes házasságokból születtek. Legtöbb szülő azért küldi a táborba gyerekét évente, hogy gyakorolja a magyar nyelv helyes használatát. A számos anyanyelvi játék mellett azonban igen hatékony, hogy a gyerekek kijavítják egymást, magunk is szemtanúi lehettünk egy esetnek, amikor a tetoválás helyett „tatuaj” szót használó fiúnak társai harsogva jelezték, hogy tévedett. Ugyanaz, de mégis kicsit más - mondotta az idei programok kapcsán a főszervező. A változatosság kedvéért a megszokott gyöngyfűzést idén a trikófestés váltotta fel, ami népszerűnek bizonyult a gyerekek körében. Ám annál is nagyobb örömmel fogadták az este 8 órai táborhíradót, amikor beszámoltak az aznapi tábori eseményekről, persze, humoros változatban. De volt gyalogtúra, ahol a táborlakók csapatai összemérték ügyességüket tűzgyújtásban, de arra is oda kellett figyelniük, hogy rendet hagyjanak maguk után az erdőben. A kerékpár-gyorsasági versenyt is szívesen fogadták a fiatalok, annál is inkább, mivel Szász Sándor dicsői vállalkozó jóvoltából a nyertes egy vadiúj kerékpárral lett gazdagabb. Az ádámosi polgármester és helyettese tett azért, hogy a táborlakók semmiben ne szenvedjenek hiányt, mi több, tűzijátékkal is meglepték őket az ALKISZ-tábor 10. születésnapja alkalmából. Növésben vagyunk, ennünk kell! Szórakozással és jókedvvel nem lehet jóllakni - ezt jól tudta Vinczi Hajnal és Ördög Zsuzsa szakácsnő, akik naponta három alkalommal gondoskodtak arról, hogy egyetlen táborozónak se korogjon a gyomra. A 80 tojásból készült rántottás levesüknek, húsgontbóclevesüknek, szósszal nyakon öntött spagettijüknek, lecsójuknak akkora sikere volt, hogy akadtak gyerekek, akik négyszer is kértek „repetát”. Növésben vagyunk, ennünk kell - ezzel somfordáltak vissza a jó étvágynak - mesélték mosolyogva a szakácsnők. Menyhárt Borbála Fotó: Nagy Tibor NÉPÚJSÁG 3 Határozott döntéseket követel a kormányfő (Folytatás a 1. oldalról) Emil Boc hangsúlyozta: habozás nélkül, határozottan kell dönteni ebben az időszakban, amikor az elmúlt 20 év hibáit, mímelt reformjait kell kijavítani. „Kemény és népszerűtlen döntéseket kell hoznunk azért, hogy két év múlva és azt követően jobban éljenek az ország polgárai. Nem számít, hogy mit mutatnak ma a közvélemény-kutatások, a bizalom visszaszerezhető, ha a polgárok meggyőződnek, hogy a takarékossági intézkedéseink célravezetőek voltak” - jelentette ki a kormányfő. Emil Boc beszélt az európai pénzalapok felhasználásáról, bírálva azokat a megyéket, ahol több hónapos lemaradások vannak az integrált hulladékkezelési programokkal, mivel a szerződéskötéseket nem követték versenytárgyalások, kivitelezés. Hangsúlyozta: a kormány garanciát vállal az önkormányzatok által benyújott uniós pályázatok esetében, a helyhatóságok pedig ennek alapján kedvezményes bankkölcsönökhöz juthatnak, hasonlóképpen a vállalkozók, az Állami Garancialapon keresztül. Ami a kórházak decentralizációját illeti, elhangzott, hogy a 373 kórház közül eddig 353-at vettek át az önkormányzatok. Emil Boc hangsúlyozta: a folyamatot fel kell gyorsítani és emlékeztetett, hogy a szaktárca törleszti az egészségügyi intézetek március 31-ig felgyűlt adósságait. Beszélt a decentralizációs folyamat előnyeiről, arról, hogy a kórházak önkormányzati hatáskörbe való utalása lehetővé teszi, hogy a szakmenedzsereket ne Bukarestben nevezzék ki protekciós módon, hanem a helyi közösségek válasszák ki, így a felelősségük is megnő és a kórházvezetők könnyebben elszámoltathatók lesznek. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatban elmondta: a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva csupán 0,1%-kal csökkentek a bevételek, a személyzeti kiadások az állami alkalmazottak esetében 4,5%kal csökkentek, ellenben nőttek helyi szinten a különféle szolgáltatásokkal, beszerzésekkel járó költségek. A munkanélkülisegély-alapba befolyt összegek a tavalyi év szintjén vannak, ellenben a kiadások megkétszereződtek. Emil Boc hangsúlyozta: a jelenlegi elbocsátások számlájára írhatók a fenti pluszköltségek, majd hozzátette, hogy az állam továbbra is megtartja azokat a kedvezményeket, amelyeket a munkanélkülieket alkalmazó cégek kaptak eddig. A Románia által felvett hitelek kapcsán kifejtette: a Nemzetközi Valutaalaptól 7,9 milliárd eurót a Román Nemzeti Bank kapott, a pénzügyminisztérium 2,1 milliárdot. Előbbi a lej-euró árfolyam egyensúlyban tartására, utóbbi a költségvetési deficit fedezésére. Az Európai Bizottságtól 2,5 milliárd eurót szintén a költségvetési hiány pótlására vettek fel, a Világbanktól pedig még 300 millió euró hitelt kapott az ország. Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalappal folytatott legutóbbi tárgyalások során nem kötelezték Romániát arra, hogy az áfát vagy az egységes adókulcsot növelje. Ami az állami alkalmazottak elbocsátását illeti, a miniszterelnök figyelmeztetett: augusztus 16-ig az önkormányzatok küldjék el az organogramtervezeteket a 63-as kormányrendelet szellemében. „A stabilitás konszolidálásának útján vagyunk” - nyilatkozta a kormányfő. Hasonló témájú videokonferenciákat a jövő időszakban minden második vasárnap tartanak.