Népújság, 2011. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2011-08-01 / 176. szám

2011. augusztus 1., hétfő Védjegyük a Nyárádmente A nyárádgállavi kürtőskalács, a Dózsa György községre jel­lemző mutatós zöldségek, a backamadarasi finom borok csak néhány azon jellegzetes termékek közül, amelyek a Nyárádmentét idegenben is ismertté teszik. A hétvégén Nyárádszeredában harmadik alkalommal került sor a Nyárádmenti Napokra, amely alkalomból a környék tizenkét községe mutatta be sajátos termékeit. A családias hangulat­ban zajló rendezvénysorozaton öt magyarországi testvérte­lepülés - Mór, Aszód, Örkény, Szerencs és Simontornya - több mint százfős küldöttsége is részt vett Miután szombat este az esős idő ellenére népes tömeget mozgattak meg az Ossian népszerű dallamai, vasárnap reggel Szabadi Nóra és Ördög Miklós Levente műsorveze­tők köszöntőjét követően Tóth Sán­dor, Nyárádszereda alpolgármeste­re hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyárádmenti települések bemutassák kulturális és gazdasági értékeiket. A testvértelepülések polgármestereinek köszöntőjét kö­vetően a fúvószenekarok kíséreté­ben a tömeg átvonult a sportterem­be, ahol nyárádmenti kézművesek, zöldségtermesztők, borászok, tej­termelők, turisztikai vállalkozók és kisipari egységek mutatták be kíná­latukat. Ami finom , ami szép A közismert kibédi Dósa húsfel­dolgozó standjánál csak úgy roska­doztak az asztalok a sok, ízlésesen tálalt finomságtól és a látogatók örömére kóstolni is lehetett. A fel­vágottak után kissé odébb sajtda­rabkákat is lehetett ízlelni, a jelleg­zetes nyárádszeredai Gabriella tej­termékek széles skáláját sorakoz­tatták fel. A jobbágytelkiek egyedi, szalmából készült dísztárgyaikat hozták el, a dózsa­györgyiek pedig a vásárhelyi piacokon is oly nép­szerű, mutatós zöldségeiket állítot­ták ki. Backamadaras ezúttal több mint tíz kiállítóval képviseltette magát: finom fehér boraik mellett házi készítésű mézeskaláccsal, ro­pogós házikenyérrel, valamint fara­gott tárgyakkal mutatkoztak be. Kissé odébb a rigmányi Csipán pálinka várta a kóstolgatókat, több standnál pedig kézügyességükről tettek bizonyságot a nyárádmentiek. A nyárádremeteiek székely ruhákat, valamint kézi dí­szítésű haj­pántokat hoztak, a csík­falvi Kilyén Csaba pedig pléhből készült tárgyait mutatta be. A nyárádgálfalviak saját készítésű bábukat állítottak ki, egy székelyberei vállalkozó asztalánál pedig tökéletesen kidolgozott fajá­tékokat csodálhattak meg a látoga­tók. Szinte nem akadt olyan hölgy, legyen az idősebb vagy fiatal, aki ne időzött volna el a fintaházi Göcsi Ottilia kézzel készített divat­ékszerei előtt. A legkülönbözőbb színekben előállított mutatós nyak­ékek, fülbevalók, gyűrűk, karkötők várták gazdájukat. Tervezőjük és kivitelezőjük elmondta, februárban látott neki az ékszerkészítésnek, gyereket nevel és olyan „munkát” keresett, ami nem vonja el a figyel­mét csemetéjéről. A világhálón népszerűsíti munkáit, amelyeknek máris nagy keletjük van, sok a ren­delés. Ami nem csoda, hiszen munkái önmagukról beszélnek. Rajt a Leader-programnak A Nyárádmentét jellemző termé­kek szemléje, valamint a gazdag kulturális műsor és koncertek soro­zata mellett szombaton vidékfej­lesztési konferenciára került sor. Ez alkalommal a Nyárádmenti Kis­térségi Társulást alkotó települések képviselőinek beszámoltak a Leader-program terén elért sike­rekről, ugyanis múlt héten - az or­szágban másodikként — a Nyárád Völgye LEADER Egyesület meg­kapta a mezőgazdasági és vidékfej­lesztési minisztérium által kibocsá­tott működési engedélyt, ami gya­korlatilag azt is jelenti, hogy elin­dulhat a Leader-program a Nyárádmentén. Antal Zoltán, a 12 községet és egy várost felölelő tár­sulás ügyvezetője, aki az elmúlt másfél év során oroszlánrészt vál­lalt a munkából, ami a sikert meg­előzte, elmondta, az Európai Unió operatív és strukturális alapjain előre meghatározott pályázatokra lehet kérvényt benyújtani, ezzel ellentétben a Leader-program a közösség kezébe adja a vidékfej­lesztés lehetőségeit, prioritásainak a felállítását.­­ Gyakorlatilag az elmúlt másfél évben az történt, hogy kimentünk vidékre az egyes településekre és megpróbáltuk összegyűjteni azokat a valós fejlesztési ötleteket, ame­lyeket tényleg akarnak az emberek. Ez lesz a különbség az eddigi pá­lyázati lehetőségek, illetve a Leaderen belül pályázható lehető­ségek között. Mint tudjuk, 2008- 2009-ig nemigen dicsekedhettünk nagy infrastrukturális beruházások­kal, sőt, kisebb vállalkozói projek­tekkel sem a Nyárádmentén, de úgy gondolom, ez Erdély-szerte probléma. Folyamatosan azt hallot­tuk a vállalkozóktól, hogy úgy ér­zik, nem férnek be a kiírásokba, nem nekik van kitalálva. Erre je­lent úgymond gyógyírt a Leader­­program, hiszen ők adták az ötlete­ket, amelyekre a következő két esztendőben majd pályázni lehet. Sajnos vagy nem, jelenleg a Nyárádmentén még mindig a me­zőgazdaság az, ami a lakosság 80- 85 százalékát foglalkoztatja. Ha nem is kizárólag ez biztosítja a megélhetésünket, kiegészítő jöve­delmet jelent. A mezőgazdaság pedig nyárádmenti, de akár erdélyi, romániai viszonylatban rossz hely­zetben van, ezen szeretnénk változ­tatni 3-4 intézkedéssel, abból a 8- ból, ami benne van ebben a fejlesz­tési stratégiában. A másik négy fennmaradó intézkedés többnyire a kisvállalkozók helyzetének a javí­tását célozza, hiszen az ő helyzetük sem túl rózsás ebben a pillanatban. És nem utolsósorban szeretnénk fejleszteni a turizmust, mert úgy gondoljuk, hogy egy másik fontos kitörési pontja ennek a térségnek. A mezőgazdaságról elmondhatjuk, hogy még mindig ugyanazokkal a módszerekkel művelik, mint ez­előtt 100 évvel és úgy tűnik, hogy turisztikai szinten kiaknázható ez a földművelési forma, amely kurió­zumnak számít. Összekapcsolva a faluturizmussal lehetőséget jelent­het nekünk. Még egy dolog, amit megemlítenék, az az önkormányza­ti beruházások lehetősége. Itt nem feltétlenül nagy infrastrukturális beruházásokra gondolunk, nem erről szól a Leader-program és nincs is erre pénz, hiszen itt a legnagyobb projektre 70-80 ezer eurót tudunk majd folyósítani, de egy zöldövezet létesítésére, vagy bármely kisebb beruházásra, amit eddig helyi alapokból nem lehetett megvalósítani, kitűnő le­hetőség lesz - számolt be lapunk­nak Antal Zoltán. Menyhárt Borbála Fotó: Nagy Tibor Franks: Sokat javult Románia gazdasági helyzete Románia gazdasága idén is növekedni fog, sőt, jövő évben gyorsítható is ennek üteme, de csakis a reformok „kielégítő" folytatása, a EU-alapok felhasználásának javítása és meg­bízható beruházási tervek révén - jelentette ki Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője Bukarestben. Jeffrey Franks szombaton a Victoria palotában találkozott Emil Boc miniszterelnökkel a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizott­ság (EB) és a Világbank küldöttsége bukaresti látogatásának befejezése előtt. „Egyetértünk azzal, hogy a reformok folytatásával és azok kielé­gítő haladásával, valamint az európai strukturális alapok felhasználásának javulásával, megbízható beruházási tervekkel megalapozott lehet a pozi­tív növekedés folytatásának remé­nye, sőt, hogy 2012-ben fokozni is tudják a növekedést’ - fejtette ki Franks Emil Boc miniszterelnöknek. Rámutatott, hogy a gazdasági re­cesszió nem csak a románok, hanem az egész világ számára hosszas és nehézkes volt, ám a román gazdaság helyzete sokkal jobb, mint három évvel ezelőtt, és alkalmas mind a növekedésre, mind pedig az esetleg adódó nehézségek leküzdésére. „Az önök helyzete most nemcsak hogy megengedi a fejlődést, de fenn­tartható fejlődést tesz lehetővé, gazda­sági egyensúlyvesztések nélkül” - mondta Franks. A hatóságok március­ban úgy döntöttek, meghosszabbítják a megállapodást a Nemzetközi Valuta­alappal, és 3,09 milliárd DST (kb. 3,5 milliárd euró) értékű elővigyázatossági egyezményt kötnek, amely Románia IMF-kvótájának 300 százalékát je­lenti. Az IMF akkor Románia ren­delkezésére bocsátotta az első részle­tet, amely 60 millió különleges lehí­vási jogot (67 millió euró) jelentett. Az új IMF-szerződéssel 1,4 milli­árd eurós elővigyázatossági támoga­tás jár az Európai Unió részéről, va­lamint 400 millió eurós kölcsön a Világbanktól. AKTUÁLIS NÉPÚJSÁG 3 Árvíz pusztított Hargita, Máramaros és Krassó-Szörény megyékben Pénteken este 45 házat, több mint 250 gazdaságot és 180 kutat öntött el az ár négy Hargita megyei faluban, Lóvészen, Ajnádon, Csíkszentmihályban és Csíkvacsárcsiban. A csíkszentmihályi községháza által készített, a készenléti felügye­lőséghez eljuttatott jelentés szerint 250 házat és gazdasági melléképüle­tet öntött el az ár, 21 hektáron telje­sen tönkretette a termést, 70 hektár víz alatt áll, 105 híd és áteresz tönk­rement vagy megrongálódott, a Rá­kos-patak árvízvédelmi gátja 20 kilo­méter hosszan megrongálódott, 180 kútba és 240 pincébe hatolt be a víz. Péntekről szombatra virradóra az elöntött területek legnagyobb részé­ről visszahúzódott az ár, az érintett településeken ivóvízhiánnyal küsz­ködnek, miután a kutak megteltek hordalékkal. Kósa Péter, Csíkszentmihály polgármestere a Mediafax tudósí­tójának elmondta, a helybeliek a polgármesteri hivatal és a művelő­dési otthonok vezetékeiből juthat­nak ivóvízhez, és amennyiben ez nem lesz elegendő, kérik az ISU támogatását, hogy tartályokban tudjanak vizet szállítani. Az árvíz­károk értékét még nem lehet felbe­csülni, Kósa polgármester szerint vannak helyek, amelyeket nem tudtak megközelíteni. Vasárnap folyt a víz kiszivattyúzá­sa a pincékből, udvarokról, a kutak­ból, az ISU tűzoltói és az önkéntesek több napi munkára számítanak. Máramaros és Krassó-Szörény megyéből is áradásokról érkeztek hírek. Máramarosban a Gutin­­hágón áthaladó DN 18-as ország­úton a hegyoldal leomlott, ezért az utat lezárták. Krassó-Szörény me­gyében Boksánbánya város pere­mén és Tomnóban több gazdaság és termőföld került víz alá. Pénzügyi nyári egyetem határon túli magyar hallgatóknak Határon túli magyar anyanyelvű hallgatók részére tart pénzügyi nyári egyetemet július 31-étől augusztus 12-éig a Széchenyi István Szakkollégium, a Budapes­ti Corvinus Egyetem egyik nagy múltú diákszervezete Keszthelyen - közölték a szervezők az MTI-vel. A 17. alkalommal megszervezett nyári egyetem célja, hogy olyan bankszakmai és vállalati pénzügyi ismereteket adjon át a hallgatóknak, amelyekkel na­gyobb eséllyel tudnak érvényesülni hazájukban. Az idei nyári egyetem témájának a bankszakmai ismere­tek és a banki döntések szimulációját választották. A közlemény szerint a szakkollégium számára ha­gyományosan fontos a határon túli kapcsolataink fenntartása, ápolása.

Next