Népújság, 2012. február (64. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-01 / 26. szám
2012. február 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Ma tárgyalják Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatásának ügyét A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amelyet Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt indítottak. A kérdéses napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai - köztük magyar katonák is - bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre, és csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól az EU legfőbb végrehajtó intézményétől, az EU-szerződések betartásán őrködő testülettől hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Az Európai Bizottság Szlovákia oldalán, úgynevezett „beavatkozóként” vesz részt az eljárásban. Kisebbségi ügyekben vizsgálódott az ET Ukrajnában Ukrajnában magyar szervezetek vezetőinél is tájékozódott a kisebbségek helyzetéről a napokban az Európa Tanács (ET) tanácsadó bizottságának küldöttsége, amely a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását vizsgálta. A Reiner Hofmann német parlamenti képviselő, bizottsági elnök által vezetett delegáció látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen értékelhesse, miként teljesíti Ukrajna a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. A küldöttség Kijeven kívül az ország több régiójában folytatott konzultációkat kisebbségi kérdésekben illetékes vezetőkkel, szakértőkkel és a nemzetiségi közösségek képviselőivel. Az ET-küldöttségnek a lembergi (Lviv) nemzetiségi közösségek vezetőivel tartott találkozójáról Szarvas Gábor, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) elnöke az MTI érdeklődésére kedden telefonon elmondta: a delegáció tagjait tájékoztattam a szórványban élő magyarság helyzetéről, problémáiról. Hozzátette: felhívtam a bizottság figyelmét arra, hogy a kis létszámú szórványközösségek - az LMKSZ-nek mintegy 150 tagja van - kultúrájának, anyanyelvének ápolását, megőrzését felvállaló szervezetek az ukrán állami és önkormányzati szervek részéről szinte alig vagy egyáltalán nem részesülnek anyagi támogatásban, kedvezményekben, ami jelentősen nehezíti, gyakran ellehetetleníti a működésüket. Szarvas azt is elmondta, hogy a küldöttség előtt szóvá tette: a lembergi városi képviselőtestületbe Ukrajna függetlenné válása óta nem került be a kisebbségeket, így a magyarokat, oroszokat, lengyeleket, zsidókat reprezentáló személy. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az LMKSZ tavaly három pályázatot nyert a városi önkormányzatnál magyar kulturális programok, köztük a Liszt év lembergi rendezvényeinek támogatására. Az anyanyelvű oktatási és nyelvhasználati jogok törvényekben foglalt biztosításának fontossága mellett Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy az ukrán társadalmon és politikumon belül megfigyelhető és egyre növekvő intolerancia a kisebbségi önkormányzatiság érvényesítésében is tetten érthető. A kisebbségek területi autonómiájának a kérdését a mérvadó körök a szeparatizmus szinonimájaként értelmezik” - emlékeztetett Tóth Mihály. Napok kérdése a megállapodás Jó irányba haladnak az Athén-magánhitelezők tárgyalásai Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is vezető európai uniós tisztviselők brüsszeli közlése szerint. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját lezáró sajtótájékoztatón José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatták: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését. Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát. Bár Merkel hétfőn valamelyest visszalépni tűnt Berlin korábbi elképzeléseitől, Németország a napokban azzal próbálkozott, hogy elérje Görögország valamilyen formájú külső gazdasági felügyelet alá helyezését. Emiatt - Athén élénk tiltakozását nyomatékosítva - több más EU-tagállam bírálta Berlint. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke például elfogadhatatlannak nevezte a felvetést. Mások ugyanakkor, köztük Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozón a német álláspontot támogatva nyilatkozott. Mint mondta, „növekvő rosszkedvet” érzékel az unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak „több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik”. Szabadult a whiskys rabló Szabadlábra került Ambrus Attila, a whiskys néven elhíresült rabló, keddre virradóra a sátoraljaújhelyi börtönből és fegyházból távozott. A 46 rendbeli rablás, közte számos pénzintézet elleni fegyveres támadás miatt elítélt férfi hajnali 3 óra előtt néhány perccel hagyta el a fegyintézetet. Távozását a dermesztő hidegben több tévéstáb, fotós várta a három kijárattal rendelkező sátoraljaújhelyi börtön ésegyház valamennyi kapujánál. Ambrus Attila az intézet hátsó kapuján távozott, beült egy mikrobuszba, majd az elhajtott vele. Tíz évvel ezelőtt, 2002. szeptember 26-án az akkori Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokú, jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte Ambrus Attilát, az ítélettel az LB két évvel súlyosbította a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott 15 éves szabadságvesztés büntetését, valamint a jogi minősítést is több ponton megváltoztatta. Az eljárás adatai szerint Ambrus Attila posta- és bankfiókok, utazási irodák ellen elkövetett támadásaival összesen mintegy 200 millió forintot rabolt 1999-ig hét év alatt. Az elmúlt tíz évetegyházban töltött férfi sajtóinformációk szerint érettségit szerzett, és több szakmát is kitanult. Jó magaviselete miatt szabadulhatott idő előtt. Ambrus Attila elhíresült nevét— whiskys rabló — onnan kapta, hogy mielőtt egy-egy akcióhoz hozzáfogott volna, a kiszemelt pénzintézet közelében lévő kocsmában felhörpintett egy pohár whiskyt. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG A kormány sürgetni fogja a kisebbségi törvényt A kormány ismét kérni fogja a parlamenttől a kisebbségi törvény elfogadását célzó törvényhozói eljárás véglegesítését, megfogalmazva, hogy a jogszabályt június végéig kellene elfogadni - derül ki a kormány törvényhozási prioritáslistájából. A kisebbségi törvényt a szenátus elutasította, és körülbelül öt éve szerepel a képviselőház napirendjén, a bizottságokban többször elhalasztották a vitát kvórumhiány miatt. 7 százalékos volt a munkanélküliség decemberben Tavaly decemberben 7 százalékos volt a munkanélküliség Romániában, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A csökkenés értéke 0,3 százalékpont tavaly novemberhez képest, akárcsak 2010 decemberéhez viszonyítva - közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az INS szerint 703 ezer munkanélküli van Romániában, akik a 15 év és 74 év közötti korosztályokhoz tartoznak. A felnőtt lakosság körében (25-74 év) a munkanélküliségi ráta 5,3 százalék. Holnap lesz a szerzetesek világnapja II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította a szerzetesek világnapjává Gyertyaszentelő Boldogaszszony napját Az ünnep célja hálát adni Istennek a szerzetesi élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében a szerzetesség ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a szerzeteseknek, hogy tudatosuljon bennük „életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára”. A magyar kultúra hónapja Mariborban A magyar kulturális élet keresztmetszetét adja a Madjarski mesec (Magyar hónap) elnevezésű fesztivál, amelyet a Maribor 2012, Európa kulturális fővárosa kulturális nagykövetségek programja keretében tartanak február 1-jétől a hónap végéig a szlovéniai városban. A magyar hónap nyitánya ma egy Vasarely-kiállítás lesz, amely egyúttal a belvárosi Rotosz Galéria avatása. Csepel Tibor Vasarely-gyűjteményének mintegy negyven-ötven darabját mutatják be az új maribori galériában. Greenpeace-aktivisták a miniszter irodájában Greenpeace-aktivisták hatoltak be kedden reggel a környezetvédelmi miniszter irodájába, és láncolták oda magukat, ezzel tiltakozva a tervezett verespataki aranybánya-beruházás ellen. Hét országból mintegy húsz aktivista vett részt az akcióban, akik a minisztérium egyik ablakába kifüggesztettek egy feliratot is, amin az volt olvasható: Verespatak, cián nélkül. A tiltakozók éppen akkor hatoltak be Borbély László miniszter irodájába, amikor ott egy megbeszélés volt. A tárcavezető teával és kávéval kínálta meg őket, az aktivisták ezt elutasították, majd beszélgettek a tárcavezetővel. Néhányan a déli órákban is még a miniszter irodájában voltak, és megtagadták a helyiség elhagyását. Hét végén nyílik a Foodapest Megnyílik vasárnap, február 5-én a Foodapest Nemzetközi Élelmiszer-, Ital-, Élelmiszer-gépipari és Vendéglátóipari Szakkiállítás, valamint az UKBA Nemzetközi Cukrászati, Sütőipari és Gasztronómiai Szakkiállítás Budapesten, a Hungexpo kőbányai vásárközpontjában. A négy napig tartó két szakkiállítást második alkalommal rendezik meg együtt, összesen mintegy 7 ezer négyzetméteren. Ezúttal csaknem 200 kiállító lesz jelen. A sajtótájékoztatón Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta: a pékszakmában az utóbbi másfél évben az iparosok és vállalkozók nem tudták költségeik emelkedését érvényesíteni termékeik árában. Újabb két ember szenvedett fagyhalált Újabb két ember szenvedett fagyhalált, s ezzel nyolcra nőtt szombat óta a rendkívül hideg időjárás áldozatainak száma. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az újabb két haláleset Hunyad, valamint Galac megyében történt. A rohammentő-szolgálat összesen 275 hajléktalant szállított kórházba, illetve menhelyekre az elmúlt huszonnégy órában. Kedden reggel a legalacsonyabb hőmérsékletet Bodzafordulón mérték, ott a hőmérő higanyszála mínusz 29,3 Celsius-fokra süllyedt. A Kézdivásárhelytől mintegy 30 kilométerre fekvő Kommandón is mínusz 29 Celsius-fokot mértek. Kovászna megyében negyedik napja mérnek mínusz 26 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket. Kína nyereségadót tervez kivetni külföldi brókercégekre Az elért nyerség után tízszázalékos adó kivetését tervezi a kínai központi vezetés a belföldi értékpapírpiacokon kereskedő külföldi cégekre - értesült a caixin.com pénzügyi és gazdasági hírportál. A portálnak az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozó információi szerint a döntéshozók jelenleg a javaslattal kapcsolatos visszajelzésekre várnak, így egyelőre nem lehet tudni, az új szabályozás mikor lép életbe.