Népújság, 2012. június (64. évfolyam, 124-149. szám)
2012-06-30 / 149. szám
2012. június 30., szombat A nemzet emlékeit őrző palota 200 éve nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatóját A hatalmas lépcsősor talapzatánál Arany János ülőszobra fogadja a látogatókat, a kertben pedig, a lombok alatt „a nagy múzeumalapító”, Széchényi Ferenc szobra előtt sétálhatunk el. Alig hagytuk el a kertet a múzeumok majálisán, most a palotába készülhetünk, a meglepetéstárlatokra, a fiatalok pedig zenés, fáklyás felvonuláson vehetnek részt. És ha megmásztuk a hatalmas lépcsősort (az oldalsó bejáratnál felvonó működik, akiknek ez nehéz volna), érdemes lesz a Magyarország története első termében a múzeum legelső „őre", tudós vezetőjének szobra előtt is tisztelegni. Miller Jakab Ferdinánd munkásságának megismerésével kezdhetjük e hatalmas gyűjtemény első részének megtekintését. Indulhatunk történelmet tanulni, és az sem tántoríthat el ettől, hogy eszembe jut a költő sora az éji homályban késő régi dicsőségünkről, mert a 20 teremben látható magyar történelem tárgyi bizonyítékai bizonyára ezt is sugallják majd. Ismerjük meg Miller Jakab Ferdinándot Ott állok meg életrajza olvasásakor, hogy 1788-tól, nagy hírű egyetemek elvégzése után a Nagyváradi Gimnázium és Akadémia tanára volt. Ez életútjának egy közbeeső adata, de hazai vonatkozás. Széchényi Ferenc 1802-ben adományozta a nemzetnek könyvtárát (11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot és 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 darab aranyérmét, régiségeket és festett képmásokat), gyűjtemény rendezésére működtetésére Miller Ferdinándot, olyan jeles jogászt és statisztikust nevezett ki, aki azelőtt gróf Batthyány József esztergomi érsek szolgálatában a pozsonyi érseki könyvtár vezetője, bölcsészdoktor volt, görög filológiát, bibliográfiát, egyetemes történelmet tanult. Az eredeti gyűjtemény először a Pálos rend kolostorában kapott helyet, majd a régi egyetem épületében. Az 1808. évi országgyűlés határozata alapján 1812-ben felállították az intézmény osztályait, benne foglalva a már létező könyvtárat, a természeti tárat és régiségtárat. Így alakult a British múzeum és a szentpétervári múzeum után a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény Európában. A könyvtár és a gyűjtemények adakozással idővel annyira gyarapodtak, hogy immár önálló épületre volt szükség. Miller Ferdinánd József nádor megbízásából kidolgozta a Nemzeti Múzeum tervezetét, az önálló épület felállítására az 1832-36. évi országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Amikor 1812. március elsején Miller Ferdinánd megkapta igazgatói kinevezését József nádortól, köszönőlevelében ezt írta: „végső leheletemig igyekezni fogok az intézet ügyeit a király és a haza javára, a nádor utasításai szerint és a magyar nemzet iránt érzett szeretetemnek megfelelően intézni.” 1823-ig, haláláig vezette a Nemzeti Múzeumot. A múzeum épülete és szerepe napjainkig Az épület tervezésével az országgyűlés Pollack Mihályt, a magyar klasszicista építészet nagy mesterét bízta meg. A homlokzat timpanonjának szobrait Rafael Monti müncheni szobrász készítette, középen Pannónia nőalakja, mellette kétoldalt a tudomány és a hírnév megjelenítői, a jobb és bal sarokban a Dunát és a Drávát szimbolizáló alakok láthatók. A belső díszítés és az allegorikus freskók 1875-től olyan művészek keze által készülnek, mint Lotz Károly és Than Mór. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a márciusi ifjak és a pesti nép a múzeumot és a múzeumkertet a legszebb nap helyszínévé tette. A hagyomány szerint itt szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt. A díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felsőháza. A Nemzeti Múzeum épülete a nemzeti szabadság jelképe lett azáltal, hogy évről évre itt tartják a március 15-i ünnepélyes megemlékezést, az ünnepi műsort. Amint a földszinti előcsarnokba belépünk, kör alaprajzú térben találjuk magunkat, majd három lépcsősor vezet a reprezentatív belső térre, innen indulunk a Magyarország története megtekintésére. Az egyes korokat, korszakokat történeti időrendben a királyi házak, az uralkodók és törvényeik, az építészet, a hadviselés, a jellegzetes öltözékek, ékszerek bemutatása alapján ismerhetjük meg. Csodálatos domborművek, egyházi ereklyék, térképek idézik a jelzett korszakot. 1222-ben, II. András idején keletkezett a rend és a hatalom törvénye, az Aranybulla, itt áll előttünk gyönyörű írással, hosszú sorokban róva. A bizánci ötvösművészet remeke a Miller Jakab Ferdinánd Monomachos korona, Nagy Lajos páncélszokáján bemutatja a 2010-es sanghaji les lovagjainak öltözete, díszes kardok, sí- világkiállítás magyar találmányát, a Gömlakok, főhelyen Kolozsvári Márton és Köcöt. A terem középpontjában a 200 György Szent György-szobrának hasonmá mm magas, 1802-es sorszámú (Bolyai fa. Megjelennek később a bányavárosok, János születésének évszáma) Gömböc kya XIV. században a céhek más ipari remelenleges tér kerülete mentén tekinthetők ei, egy jellegzetes bányarészleg, a habán meg. Ez az első ismert homogén test, kerámia, a Hunyadiak emlékei, a híres melynek egy stabil és egy instabil, azaz bártfai stallum és a három részre szaka- két egyensúlyi pontja van. Más után Erdély, a fejedelemség történe- Bizonyítható, hogy ennél kevesebb tének jellegzetes mozzanatai. Mindez csak egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem emlékkép a csodálatosan szép és korhű létezhet. Bárhogy is tesszük le, mindig a elrendezésből, méltatlanná válik a felsőre- stabil egyensúlyi pontjába tér vissza, ami lás, amely nem helyettesítheti a szemét különleges formájának köszönhető. Fekélyes élményt, a fejlődéstörténet alakulását látói Domokos Géza professzor és szemünk előtt, a tárgyi bizonyítékok alap- Várkonyi Péter adjunktus, a Budapesti tán. A Báthoryak és Bethlen Gábor, Apafi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mihály korabeli képmásai, Brandenburgi tanárai, Katalin díszruhája, a gazdagság, a korabe- Körülötte 10 óriási gömböc, kortársi ízlés és művészet jelei. A termeket ősz- képzőművészek festették arra a pályázatszekötő folyosón mintegy kiegészítésképra, amelynek célja a Gömböc témájához pen korabeli hatalmas tablókon fejedelmi illeszkedve látványos külsővel közvetíteni a asszonyokat látunk, nagy hatalmú férjeik magyar szellemiséget, így jött létre a Ke- T* “'»ás. _ ámmm fekeredő, az Ágas-bogas, a Reveid x ^ ■ W láció, a Csipkegömböc és a többi 1 '■'íJBmÉbílyi helyzetet, és bármikor abba térnének vissza. (Elvégre magyar 'Wk*' tudós emberek találmánya a Vk * Gömböc!) Ezután a Gömböc és I óriástársai a Művészetek Palota útjában láthatók, és minden bizonynyal gondolkodóba ejtik nézőiket nyörködtetni. Mi mást mondhatnánk erre, mint hogy megváltozott a múzeumok jelentősége, elérve is ott vannak, de ők keleti selymekben, tősége, ismeretterjesztő, eleven hatás, csipkékbe burkolt karcsúságukkal, halvány Ám emögött rengeteg munka, ötletesség, arcukból kiragyogó szemmel élővé váló találékonyság, tudományos kutatás és felzsdlják ezt a hatalmas csarnokot, mintha mérés, bemutató tehetség rejlik. Korunkitt suhogna bársonyszoknyájuk, csillogna ban a muzeológus nemcsak a falak között ékköves gyűrűjük. Kripták mélyén, templom végzi konzerváló, kutató munkáját, hanem sok pincéjében, váraik kápolnájában este megtalálja a modern kommunikációs mellék őket, de varázslatos asszonyok, technika minden eszközét, hogy a társabátor férfiak voltak. Itt őrzi őket az emlédalom minden rétege megérthesse. Tiszkezetteljük tehát a muzeológusokat, ezen a A Rákóczi-szabadságharc története és helyszínen a nemzet egyik kincsestárának tovább, és egészen 1990-ig még 11 te- őrzőttremben folytatódik a történelem. Rózsa Mária A Gömböc A Tudós magyarok kiállítás mellett, amely a magyar tudomány eredményeit demonstrálja, Eötvös Loránd gravitációs felismerésétől a matematikai iskola képviselőinek a Nobeldíjasokig tartó bemutatásáig visszatérünk a legelső, a Kupolateremhez, amely most, a Múzeumok és • Gömböc t 4 'h, Rf Gondolkodóba ejt a dolog, anéla felelős vezetők, de a józan kís'wBSHpBLjjt, emberek is elérnék valamely ' í’.'.'fi il »*,, segítségével az egyensú Évek óta találkozhatunk velük, ha nem vagyunk múzeumjárók, a májusi majálison, a múzeumok majálisán. Olyankor sem pihen HKggínek, a látogatók, főleg gyermekek gyűrűjében magyaráznak, mutogatnak' bizonyítanak mindarról a PIWIJ sok érdekes tárgyról, amit kihozha perpatvaros, válságos, sok bi Magyar Nemzeti Múzeum f ' 10L mP ?ár-: csodás műalkotás, amely a Göm— Jr- ■yH: ÉS| böc teljes alakját ötletes festés~Wfv sei, új formában, új megjelenítéstál ben olykor játékszernek, olykor ^ tmí '“*■ ffÉ. csodás tüneménynek mutatja be. » kül, hogy okoskodnék. Mi lenne, j ‘ Azonytalanságot mutató időnkben BHJsK . Napjaink muzeológusai §||PgUBt tak bemutatni, tájékoztatni, gyö Gróf Széchényi Ferenc szobra a múzeumkertben NÉPÚJSÁG