Népújság, 2012. július (64. évfolyam, 150-175. szám)

2012-07-14 / 161. szám

4/fe^ 2012. július 14., szombat Negyven magyar mű fordításához járul hozzá a magyar állam Összesen 17,9 millió forint hozzájá­rulást kap 39 kiadó 33 magyar szerző­ 40 művének 21 nyelvre történő­ fordí­tásához - erről döntött a héten a Pető­­fi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájá­nak Szakértői Bizottsága. A PIM Magyar Könyv- és Fordítástá­mogatási Irodájához május 31-ig nyújthattak be pályázatot olyan kül­földi kiadók, amelyek vállalták, hogy az elkövetkező­ két évben újonnan le­fordított, magyar műveket jelentetnek meg hazájukban. A megadott határ­időig hetvenegy pályázat érkezett be, amelyekről július 9-én döntött szerve­zet - tájékoztatta az MTI-t a hozzájá­rulást biztosító Emberi Erőforrások Minisztériuma. A bizottság - amelynek Bengi László (ELTE), Hatos Pál (Balassi Intézet), Józan Ildikó (ELTE), Szakály Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem), Thimár Attila (Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem) és Károlyi Dóra (PIM) volt a tagja — a pályázatok több mint felét ítélte támogatandónak. A közlemény szerint a nyertes pályá­zatok között kortárs szerző éppúgy megtalálható, mint klasszikus. Kosz­tolányi Dezső Nero, a véres költő című műve franciául, az Esti Kornél mace­dónul, a Pacsirta pedig svédül fog megjelenni a hozzájárulásnak köszön­hetően. Ugyancsak három nyelven ol­vashatják majd Spiró György műveit, hiszen lengyel, osztrák és olasz kiadók pályáztak egy-egy könyvének a fordí­tására. A pályázók között angol, amerikai, portugál, svájci és román kiadók is vannak, utóbbiak révén Kraszna­­horkai László Sátántangója, illetve Papp Sándor Zsigmond Magyarorszá­gon idén megjelent Semmi kis életek című regénye jelenhet meg Romániá­ban. A hozzájárulásoknak köszönhető­en Benedek Elek meséi udmurt nyel­ven, Mikszáth Kálmán Beszterce ost­roma című regénye szlovákul, Weöres Sándor versei finnül, Esterházy Péter Harmonia Caelestise pedig ukránul je­lenhet meg. A megítélt összegek általában a for­dítási költségek 40-60 száza­lékát fedezik, kifizetésükre a pályázatban vállalt köny­vek megjelenése után kerül­het sor. Az első kifizetések már ebben az évben aktuá­lissá válhatnak, hiszen pél­dául Szentkuthy Miklós Széljegyzetek Casanovához című könyve néhány héten belül megjelenhet New Yorkban, Weöres Sándor finn verseskötete pedig az októberi Helsinki Könyvvá­sáron - ahol Magyarország lesz a díszvendég - kerülhet az olvasók kezébe - olvasha­tó a dokumentumban. A közlemény felidézte: L. Simon László kultúráért fe­lelős államtitkár múlt pénteken a Balassi Intézet­ben jelentette be, hogy a ma­gyar könyvek külföldi megjelenéséhez további 100 milliós forrást kíván biztosí­tani. Fekete Zsolt fotográfiái a Magyar Nemzeti Múzeumban Erdély nevezetes építészeti emlékei és festői tájai elevenednek meg Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész ki­állításán, amely kedd estétől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Megismételt pillanat című tárla­ton párhuzamosan tekinthetők meg az Orbán Balázs székelyföldi író, néprajzi gyűjtő és Veress Ferenc fényképész, feltaláló által a 19. század második fe­lében készített fotográfiák, valamint a marosvásárhelyi fotóművésznek az el­múlt évtizedekben készült képei. A budapesti intézmény közlése szerint Fekete Zsolt 1999 és 2012 között Or­bán Balázs és Veress Ferenc nyomdo­kain haladva felkereste az általuk megörökített helyszíneket, hogy újra lefotózza és az eredeti, korabeli fotog­ráfiák digitálisan feldolgozott változa­tával együtt egymás mellett mutassa be azokat. A szeptember 23-ig látható kiállítá­son Erdély nevezetes építészeti emlé­kei és festői tájai elevenednek meg mintegy 150 évet felölelve. Az időutazás élményét eredeti, kora­beli fotográfiák, valamint albumok, könyvek, folyóiratok, tárgyi emlékek teszik teljessé - áll a dokumentum­ban, amely idézi Fekete Zsolt fotográ­fust is. „Utazásaim során végig elkí­sért szellemiségük, amelyekből mind a mai napig táplálkozom. A fizikai út egy belső útkeresési folyamat is volt egyben, amelynek során folyamatosan tanultam az elmúlás derűs elfogadá­sát. Szeretném, ha a vizuális élmé­nyen túl ezt is közvetítené a kiállítás, és a látogatók a termeken áthaladva végigjárnák ezt a belső utat is” — fogal­mazott az alkotó Orbán Balázsról és Veress Ferencről. Lengyel Beatrix, a múzeum főosz­tályvezetője, történész-szakmuze­­ológusa az MTI-nek elmondta, hogy kiállításon látható mintegy 150 fény­kép nagy része már megjelent Fekete Zsolt 2010-es könyvében, ugyanakkor azóta a fotós új felvételekkel is gyara­pította az anyagot. A kiállítás anyagát a Magyar Fotográfiai­ Múzeumtól, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból, va­lamint a Román Nemzeti Levéltár Ma­ros megyei fiókjából érkező digitális kópiák és eredeti felvételek is gazda­gítják. „A látogatók egyszerre láthatják a táj, az építészet, a viselet 19. századi arcát és azt, amit Fekete Zsolt a 20., 21. század fordulóján fényképezett” - fogalmazott a muzeológus, kiemelve, hogy az anyagnak fontos történeti, fo­tótörténeti vonatkozásai vannak. Fekete Zsolt fotója DVD-n is kapható lesz A Pál utcai fiúk és Az aranyember Két kötelező olvasmány klasszikus filmváltozatát is megjelenteti a Ma­gyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA). A Pál utcai fiúk és Az aranyember extrákkal is ellátott DVD-kiadásai vasárnaptól lesznek kaphatók. Molnár Ferenc világhírű re­gényéből Fábri Zoltán magyar­amerikai koprodukcióban készített nagyszabású moziváltozatot, amely a magyar nézők körében a mai napig az egyik legnépszerűbb film. Ez volt az első magyar alkotás, amelyet 1969-ben Oscar-díjra jelöltek — idézi fel a MaNDA közleménye. A kétnyelvű menüvel és választható angol felirattal ellátott kiadvány ext­rájában a nézők a korábbi némafilmes feldolgozásokba is betekinthetnek. Az aranyember Jókai Mór legkedvesebb regénye, amelynek témáját, alakjait az író gyermekkori komáromi élményei­ből merítette. A kötetből három filmváltozat is ké­szült, 1918-ban Korda Sándor, 1936-ban Gaál Béla, majd 1962-ben Gertler Viktor rendezésében. Utóbbi főszerep­ében Csorba András néhai marosvá­sárhelyi színművészt, színigazgatót és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet egykori rektorát láthattuk. Ez­úttal a legismertebb feldolgozás, Gertler Viktor klasszikusa jelenik meg a lemezen. Az elegáns stílusú, legendás színé­szeket felvonultató film a hatvanas évek elejének egyik leglátványosabb szélesvásznú alkotása volt. Pécsi Ildikó és Csorba András Gertler Viktor filmjében

Next