Népújság, 2013. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2013-02-01 / 26. szám

2013. február 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Korrupcióellenes hatóság fogja felügyelni az uniós pénzek felhasználását Romániában kiterjesztik a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló korrupcióellenes hatóság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét az uniós támogatások felhasználására. Erről szerdai ülésén fogadott el memorandumot a kormány. A közbeszerzési felügyelet kérésére készült memorandum olyan számítógépes adatbázis létrehozását irányozza elő, amellyel kiszűrhetők lesznek az uniós pályázatok körüli érdekösszefonódások. A létrehozandó információs rendszer segítségével az ANI már pályázati szinten figyelmeztetné az érintetteket, amennyiben egy-egy uniós projekt szereplői összeférhetetlenségi helyzetben lennének. Ettől azt remélik, hogy még idejében kiküszöbölhetők lesznek az érdekösszefonódások, és nem kellene emiatt utólag leállítani a közbeszerzési eljárást, veszélybe sodorva a projekt egészét. Októberben Horia Georgescu, az ANI igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati tisztségviselők több mint egynegyede saját cégeihez vagy ismerősei és rokonai vállalkozásaihoz irányítja az uniós pénzeket. Az Európai Bizottság a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai miatt tavaly öt ágazati operatív program esetében vont el forrásokat Romániától, miközben az ország a rendelkezésére álló uniós támogatások alig tíz százalékát tudta csak lehívni. A média fontos jelzésnek tartja, hogy a Ponta-kabinet egy minden eddiginél átfogóbb adatbázist akar a feddhetetlenségi ügynökségre bízni akkor, amikor több korrupcióval gyanúsított kormánypárti politikus az ANI felszámolását javasolja. A megemelt adóterhek miatt tiltakoznak A Hargita megyei gazdák a miniszterelnöknek és a mezőgazdasági miniszternek szánt memorandumot készülnek benyújtani, amelyben az adóterhek tervezett megnövelése miatt tiltakoznak - írja csütörtöki számában a Hargita Népe napilap. A beadvány megszövegezéséről egy szerdai gyűlésen döntöttek, amelyen a gazdaszervezetek hívására több mint kétszáz, gazda vett részt. A Hargita Megyei Tanács nagytermében tartott gyűlés részvevői kinyilvánították, hogy a tüntetésektől és az útelzárásoktól sem riadnak vissza, ha a kormány nem vonja vissza vagy nem módosítja a gazdaképviseletek javaslatai alapján a növénytermesztőkre és állattenyésztőkre kivetendő átalányadó-rendszert. A gazdák úgy vélték, a termény utáni adók kiszabása tulajdonképpen kettős adóztatásukat jelenti. Emellett eltúlzottaknak tartották azokat a jövedelemnormákat, amelyek alapján a kormány a befizetendő adókat kívánja kiszámolni, és azt is kifogásolják, hogy a tervezett adózási rendszer nincs tekintettel a termőföldek minőségi besorolására, és a gazdákat gyakran érő árvíz-, aszály- vagy vadkárokra. A gyűlésen részt vevő Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke a gazdák elleni merényletnek nevezte a Ponta-kabinet által elfogadott mezőgazdasági adócsomagot. Hangsúlyozta, a gazdák nem akarják kivonni magukat az adók és szociális járulékok fizetése alól, de ez a gyakorlat legyen méltányos és teljesíthető, és ismerje el a gazdák tevékenységének környezetvédő, vidékmegtartó, táj- és kultúramegóvó szerepét is. Csatlakoznánk a cseh-szlovák-magyar árampiachoz Csatlakozni készül Lengyelország és Románia a közös cseh-szlovák-magyar árampiachoz - közölte a magyar rendszerirányító, a MAVIR. A közlemény szerint január 28-án Budapesten találkozót tartottak, amelyen az érintett országok nemzeti energiaszabályozó hatóságai, az átviteli rendszerirányítók és a szervezett piaci engedélyesek képviselői a már összekapcsolt másnapi kereskedésű szervezett piacok körének bővítéséről tárgyaltak. A találkozón a felek megerősítették a szoros együttműködésre és a közös szemléletmód kialakítására irányuló szándékukat. Megegyezés született egy közös projekt indításáról, amelynek célja a hatékonyan működő piacintegráció lehetőségeinek felmérése és a megvalósítás formájának kiválasztása. A cseh-szlovák-magyar összekapcsolt villamosenergia-piac tavaly szeptemberben indult. Az együttműködés bővítése a jelentkező szomszédos országokkal ésszerű lépés az európai belső villamosenergia-piac kialakításához vezető úton - emeli ki a közlemény. A piacok összekapcsolása a határkeresztező kapacitások jobb kihasználását és a napi exportimport lehetőségek megkönynyítését teszi lehetővé. Az összekapcsolt szervezett piacok előnye a megnövekedett ellátásbiztonság, a nagyobb likviditás és a kisebb áringadozás - hangsúlyozza közleményében a MAVIR. A szlovákok több mint fele tartja pozitív hatásúnak az eurót Pozitív hatásúnak tartja az euró bevezetését a szlovák lakosság 59 százaléka négy évvel a közös európai pénznem bevezetése után, de csak egyötödük véli úgy, hogy az euró miatt „európaibbá" vált az ország - derült ki a Postová Banka elemzéséből. A felmérésben részt vevők válaszaiból az is kiderült, hogy a szlovák válaszadók 73 százaléka úgy gondolja, hogy az euró bevezetése jó hatással volt az Európai Unió (EU) gazdaságára, míg 59 százalék szerint a szlovák gazdaságnak is kedvezett a közös fizetőeszköz átvétele. A pénzintézet az Euróbarométer című tavaly decemberi felmérés eredményeire hivatkozva megállapítja: bár a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada szerint nem volt jó hatással a közös európai pénz bevezetése az ország gazdaságára, ez az arány még mindig jobb, mint az eurózóna átlaga. Bár az euró 2009-ben történt szlovákiai bevezetése óta csökkent azoknak az aránya, akik számára gondot jelent az új fizetőeszköz használata, ez az eurózóna legtöbb országához képest viszonylag még mindig magas hányadot mutat. A mindennapos vásárlások során 38 százalék, a nagyobb öszszegű kiadások esetén pedig 57 százalék azoknak az aránya Szlovákiában, akik az euróban jelzett árakat jelenleg is átszámolják az egykori nemzeti valutára. A közös pénznem hozadékai sorában a szlovákok 67 százaléka az EU-n belüli árak könnyebb összehasonlíthatóságát, valamint a külföldi utazás könnyebbségét említette (47 százaléka). Hivatalosan is Lágy Szellő Lágy Szellő lett egy 15 éves izlandi lány neve immár hivatalosan is a hatóságokkal folytatott viharos küzdelem után Csütörtökön mondta ki egy bíróság a szigetországban, hogy törvényesen használhatja a Bjarkadóttir vezetéknevű bakfis a Blaer - Lágy Szellő keresztnevet, amelyet anyja adott neki, és amelyre csecsemőként meg is keresztelték. Ahogy akkor az anya, úgy a szertartást vezető lelkész sem tudta, hogy a Blaer név nem szerepel a hivatalosan adhatók között. A lelkész idővel tájékoztatta az anyát, hogy hibázott. A nő az izlandi Emberi Nevek Bizottságához fordult, kérve, hogy tegyen kivételt, ám a hatóság elutasította azzal indokolva, hogy a név nem felel meg a szabályoknak Az anya - Björk Eidsdóltir - nem nyugodott bele az elutasításba, és nem volt hajlandó lányának a hivatalos névsorban szereplő 1853 lánynév közül választani (fiúk számára 1712 lehetőség van), ezért gyereke egyszerűen csak Slulka Bjarkadóttirként, azaz Bjarkadóttir Lányként szerepelt a hatósági iratokon egészen mostanáig. A csütörtöki bírósági tárgyaláson a lány kinyilvánította, hogy nincs gondja a Lágy Szellővel, és ezek után a bíróságnak sem volt, így az ügy lezárult. A probléma nem egyedi Izlandon, viszont ez az első eset, hogy pert vesztett az izlandi Emberi Nevek Bizottsága. _NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Elszámították magukat a tervezők Kolozsváron a négy éve átadott délkeleti körgyűrű egy szakaszát is le kell bontani ahhoz, hogy helyet csináljanak a repülőtér két éve épülő új kifutópályájának. Horea Uioreanu, a kolozsvári repülőteret működtető Kolozs Megyei Tanács elnöke a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a repülőtér kifutópályájának a terve jóval régebbi, mint a körgyűrűé, így az utóbbi terveit kellett volna repülőtér fejlesztési terveihez igazítani. Uioreanu szerint a megye és az útügyi hatóság korábbi vezetése mulasztotta el a tervek összehangolását. Film erdélyi személyiségekről A Griff, a Dámvad és a Varjú a címe annak az alkotásnak, amely először készült el a magyar médiatanács filmtámogatási programjának 2011-es indulása óta. Az Oláh Kata rendezte film három jelentős erdélyi személyiség, gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és báró Kemény János életéről, munkásságáról szól. A Magyar Média Mecenatúra programban eddig mintegy 150 alkotást kezdtek el forgatni. Egy fotográfus visszaemlékezése Erdélyi Lajos marosvásárhelyi születésű fotográfus visszaemlékezéseit adta ki Túlélés címmel a Zachor Alapítvány; a kötetet tegnap este mutatták be a szerző jelenlétében a Bálint Házban. Az 1929-ben született Erdélyi a könyvben azt írta meg, hogy milyen hatással volt az életére a koncentrációs tábor. Pályázat a magyar dal idei fővárosára Meghirdették a szervezők a magyar dal idei fővárosára vonatkozó pályázatot: a magyar dal napját 2013- ban szeptember 8-án rendezik meg, a pályázó városok március 19-ig jelentkezhetnek. A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére először a 2008-as Sziget fesztivál „mínusz egyedik” napján rendezték meg. A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartják, és párhuzamosan több helyszínen, köztük vidéki városokban is megszervezik az eseményt. „Visszalopta” magát a börtönbe Szabadulása után két órán belül visszalopta magát a börtönbe egy férfi Csehországban, azért csent el pénztárcákat, hogy visszajuthasson a rács mögé. Mint utólag kiderült, a férfi feleslegesen lopkodott, mert tévedésből engedték ki, és lopás nélkül is viszszakerült volna a börtönbe, de így legalább bebiztosította, hogy még tovább maradhasson. Egy napra ismét Sztálingrád lesz Volgográd Február 2-án, a sztálingrádi csata befejeződésének 70. évfordulóján Volgográd visszakapja a szovjet időkben viselt nevét. Sztálingrád, a hős város - így csak a hivatalos rendezvényeken nevezhetik majd Volgográdot szombaton és az év több ünnepnapján a felszólalók, a hatalom képviselői. Az idén hat alkalommal lesz Volgográdból egy időre jelképesen Sztálingrád. Szájkosár a sajtónak? (Folytatás az 1. oldalról) demokratikus jogállamban, annál nehezebben Romániában, ahol mindent a politikum ural. Az úgynevezett „nyomásgyakorlás” legfeljebb abban merülhet ki, hogy a média felfedi az állam intézményeiben észlelt rendellenességeket. Érdekes a sajtótörvényt szorgalmazó kitétel azért is, mert tudni kell, hogy az unió legtöbb országában nem létezik ilyen sajtózabolázó. Ráadásul, emlékezzünk vissza, a magyar médiatörvény elfogadásakor - tévedés ne essék, nem a magyar médiatörvény mellett állok ki, sőt - az EB illetékesei még azt is megkérdőjelezték, hogy egy ilyen törvényt megalkotó országnak egyáltalán van-e helye az Európai Unióban. A romániai sajtóval szemben pedig más mércét alkalmaz. Egy ilyen törvény, bármennyire is megengedő lenne, mindenképpen korlátok közé szorítja a véleményszabadságot. Mert végül is mi a sajtó szerepe? Az, hogy rajta tartsa a szemét a dolgokon, bírálja, azaz kritikus szemmel figyelje a döntéshozó hatalom, a parlament, a végrehajtó hatalom, a kormány és az alárendeltségébe tartozó intézmények tevékenységét, rámutasson a visszásságokra, netán visszaélésekre. A kérdés, hogy az EB szerint miért nem teheti meg ugyanezt az igazságszolgáltatásban tapasztalt szabálytalanságok esetében? Persze, baj van akkor, ha az újságíró törvénybe ütköző módon álhíreket, rágalmazásokat terjeszt. Ez azonban nem általánosítható: egyes újságírókról lehet szó, az pedig a kompetens szervek dolga, nem utolsósorban az igazságszolgáltatásé, hogy ezeket felderítse, és esetről esetre a törvényeknek megfelelően büntesse. De ettől addig, hogy törvénnyel zabolázzuk meg általában a sajtót, hosszú az út.