Népújság, 2013. június (65. évfolyam, 124-147. szám)

2013-06-25 / 143. szám

2013. június 25, kedd KÖZÉLET - REKLÁM A mezőpanitiak fejet hajtanak a hagyomány• Kilencéves a legifjabb huszár A vasárnap délelőtti harminc fokos melegben hét-nyolc kilót nyomó egyenruhában hősiesen állták a sarat az anyaország­ból, valamint Erdély különböző tájairól érkezett huszárok, miközben a mezőpaniti óvoda udvarán ünnepélyesen fel­avatták a Marosvásárhelyi 9. Magyar Királyi Honvéd Huszár­ezred mezőpaniti egységét, és felszentelték az egység zász­laját. A paniti huszárcsapat különlegessége, hogy legifjabb tagja mindössze kilencéves. „Erőt, tisztességet!” - nemcsak kö­szönési mód ez a két fogalom a hu­szárok körében, hanem életszemléle­tüket is tükrözi, hiszen a huszárságot nem a díszes öltözék, nem a ló jelen­ti, hanem az erő és tisztesség, a baj­­társiasság és a segítségnyújtás min­den helyzetben - hangzott el a vasár­napi ünnepségen, amelyen a mezősé­gi település több mint kétszáz lakója megjelent. Ez is beszédes bizonyítéka annak, hogy a panitiak ma is fejet hajtanak a hagyományok előtt. Az esemény ünnepélyességét fokozta, hogy részt vettek az avatáson a deb­receni hagyományőrző huszárok, a hortobágyiak, Erdélyből pedig az erdőszentgyörgyi, a szovátai, Sárpa­takról a Mátyás-huszárok, Sepsi­­szentgyörgyről a Székely Virtus hu­szárjai, Gernyeszegről pedig az ala­kulóban lévő Mátyás-huszárok kép­viselői. Bartha Mihály polgármester elégedetten jegyezte meg, 100 éve ennyi huszár nem fordult meg Mezőpanitban, és hangsúlyozta, hogy Panitban a lótartás a közösség élet­módjához tartozik. Csontos János, a Debreceni 2-es Honvéd Huszárezred főhadnagya elismerésének adott han­got, mivel a paniti fiatalok felvállal­ták, hogy feltámasztják a lovas ha­gyományokat. Kezdeményezésüket példaértékűnek nevezte, hiszen, mint mondta, manapság, amikor minden gépesedik, sajnos háttérbe szorul a lótartás, amikor egy-egy településen megkérdezik, hány ló van a faluban, szinte egy kézen meg lehet számolni őket. Az ünnepi beszédeket követően a paniti huszárok letették az esküt, majd Pitó Antal lelkipásztor megál­dotta az egység zászlaját. A hangula­tot a nagyváradi Meleg Vilmos szín­művész, valamint Bodó Csaba és Barabási Gyöngyi helybéli művészek előadása tette még ünnepélyesebbé. Nem sajnálták az anyagi áldozatot Az újonnan felavatott paniti hu­szárcsapat tagjai zömében 20-30-as éveikben járó fiatalok. Kapitányuk Bodó Benjámin, a legfiatalabb tag pe­dig az alig kilencéves Bodó Dávid. További tagok: Bodó Szabolcs, Dá­vid édesapja, Mátyus Balázs, Bartha Mihály, Bodó Csaba, Kovács Leven­te, Jánosi István és a 16 éves Borbély Balázs. Bartha Mihály polgármes­ter - maga is frissen avatott huszár - elmondotta, a falubeliek értékrendjé­ben kiemelt helyet foglal el a hagyo­mányőrzés, ennek az életben tartásá­ért hajlandók anyagi áldozatot is hoz­ni, így tett a kilenc paniti fiatal is, akik önerőből vásárolták meg a hu­szárruhát, amely felszerelés szemé­lyenként 2500-3000 lejbe kerül. A paniti huszárok öltözéke Szabó Lajos szabómester keze munkáját dicséri. Bodó Benjámin kapitány a Népújság­nak elmondta, a kék mente, a kék dolmány és piros nadrág az első vi­lágháború előtti kort, az 1867— 1918 időszakot idézi, ekkor volt jellemző ez a vi­selet, és ők, ha­gyományőrző hu­szárként, ezt a kort szeretnék képviselni.­­ Ele­inte a lovak iránti szeretet vezérelt. Amikor valaki magára ölti ezt a ruhát, más em­bernek érzi ma­gát. Felemelő ér­zés lóháton, kard­dal az oldalunkon végigvonulni az emberek között. Elődeinkre gon­dolunk, akik any­­nyi áldozatot, véráldozatot is hoztak azért, hogy ez a föld a miénk marad­jon - fogalmazott a paniti huszárok kapitánya. lóháton A vasárnapi avatóünnepség talán egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor a közönség vastapsa közepet­te a legifjabb huszárt, a kilencéves Bodó Dávidot szólították, hogy kéz­jegyével ellássa az „aranykönyvet”, a paniti huszárok krónikáját. Elismerésre méltó, ahogyan a kis Dávid hősiesen helytállt az avatóün­nepségen, huszárruhába öltözve, csá­kóval a fején, kihúzva magát, órákon keresztül állt társai mellett a tűző na­pon, és a felvonuláson pónilova hátán kísérte végig a kis csapatot. Az ő pél­dáját látva bizony nem kell attól tarta­ni, hogy Panitban nem lesz aki to­vábbvigye a huszárság hagyományát. A kis Dávid elárulta, édesapjától örö­költe a lovak iránti rajongást, alig öt­éves volt, amikor első alkalommal ült egyedül lóháton. Van saját lova, a Pe­ti névre hallgat, és a kis Dávid maga viseli gondját, eteti, csutakolja a négylábút, akárcsak a nagyok. A hu­szárság vonzerejét számára az jelenti, hogy beöltözhet a szép ruhába, kar­dot viselhet, és emiatt a többi gyerek felnéz rá - válaszolja kérdésünkre a legfiatalabb paniti huszár. Édesapja, Bodó Szabolcs megjegyezte, nagyon büszke kisfiára. - Bizony elég nehéz huszárnak lenni, főleg ebben a nagy melegben. Mondtam neki, hogy húz­za ki magát, pedig szegénynek a hátát már nagyon húzta a mente - jegyezte meg mosolyogva az édesapa. Menyhárt Borbála Fotó: Nagy Tibor Ötéves korában ült először Felújítottak és nyertek! ÉPÍTKEZÉSI ÉS FELÚJÍTÁS! AMBIENT TOTAL program MAROSVÁSÁRHELY 24% 4 nyertese nyertese május 17. Judecan loan Rus Gheorghe Marin május 24. Azbe Csaba Stelian Wächter Daniela május 31. Rosea Mihaela Ciobanica Petre június 7. Tóth László Pop Ana június 14. Danilosif Chesovean Marius ! ... Te lehetsz! Te lehetsz! UmUS ' Te lehetsz! Te lehetsz! június 28. Te lehetsz! Te lehetsz! A kedvezmény 2013. június 27-ig érvényes. A kampány szabályzata az Ambient Kereskedelmi Központban és a www.ambient.ro honlapon található meg. Ambient: 20 éve NÉPÚJSÁG 7 Mackóköpenyesek évadzárója Önkéntes munkájuk során szerzett tapasztalataikat, tréfás történeteiket és jövőbe tekintő terveiket osztották meg egymással a marosvásárhelyi Mackóköpenyesek a vakációs idő­szak előtti találkozón. A kórházban fekvő beteg gyerekek számára fenntartott program célja, hogy színt és jókedvet csempésszen a kórtermek falai közé. Az önkénte­sek által vezetett kreatív foglalkozá­sok és játékok segítenek megtörni a kórházban töltött napok hidegségét, általuk a gyerekek megfeledkeznek betegségükről és önfeledten játsza­nak. Marosvásárhelyen közel 50 ön­kéntes vesz részt aktívan a program­ban, egymást váltva heti három alka­lommal látogat el egy-egy cso­port a II-es Gyerekklinikán fekvő gyerekekhez. A kórház­ban 0-16 év közötti gyerekeket ápolnak. Sajnálatos azonban, hogy önkénteseink sokszor szembesültek azzal, hogy a gyereket a szülei ott hagyták, és a hosszas jogi procedúrák lejártáig a gyerek kénytelen a kórházban maradni. A találkozón azonban vidám történetekben se volt hiány, hi­szen a program célja is, hogy mosolyt varázsoljunk, ez pe­dig kölcsönös. Sokan vidáman mesélték, milyen volt az első fürdetésük, először ölbe venni egy csecsemőt, vagy éppen ru­hát választani neki, akár egy morcos gyereket megbékíteni. Hálás és bol­dog arcok ültek a körben és mesél­ték, hogy mi mindent tanultak, mi­lyen jó volt örömöt szerezni, kimoz­dulni a hétköznapok szürkeségéből és valami értékeset tenni. Köszönjük önfeláldozó munkájukat! Mivel legbelül mindig fiatalok és gyerekek maradunk, a találkozó má­sodik felében a hűsítő fagylaltozás után a csapat felszabadultan társasjá­tékkal múlatta az időt. A csoport lelkesedésének és nö­vekvő létszámának köszönhetően ősztől még több helyi intézményben ápolt gyerek számíthat a Mackókö­penyesek látogatására. Sz. Sz. Sz.

Next