Népújság, 2013. július (65. évfolyam, 148-174. szám)
2013-07-23 / 167. szám
2013. július 23., kedd Vizsgák hete, avagy felvételi a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen Múlt hét szombatján véget ért a hagyományos felvételi előkészítők sorozata a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. A folyó hét már nagy izgalomban, a felvételi vizsgák jegyében telik, amelyek közül a sorrendben utolsóra pénteken kerül sor. Az idén a magyar művészeti kar alapképzései közül az alábbi szakokra lehetett beiratkozni: színművészet, bábművészet, mozgásművészet, teatrológia (színháztudomány), látványtervezés, audiovizuális kommunikáció-multimédia, valamint zenetanár szak. A mesterképzésben részesülni kívánók színművészet, bábművészet, drámaírás, rendezés és teatrológiaművelődésszervezés szakokra felvételizhettek. Dr. Kós Annát, a Köteles Sámuel utcában lévő tanintézmény dékánját, a magyar kar vezetőjét arra kértük, meséljen az éppen zajló vizsgafolyamatról. Szerencsére mindegyik szakon igen sok a jelentkező, tudunk válogatni. Az, hogy mennyire jó az érkező, fiatal „anyag”, természetesen csak a továbbiakban derül ki. Ma (hétfőn a szerk.) legalább négy vizsga zajlik, a felvételi e hét péntekén ér véget. Különleges a hangulat, izgatott diákok rohangálnak ideoda, mondhatni pezseg az élet. - A fiatalabb, avagy az idősebb korosztályok tagjai voltak, vannak többségben az idei felvételin? - Az adott szak válogatja, többségük frissen végzett, színész szakon például az idén nincsenek pályát módosítók. Az egyéb szakokon vannak, a multimédia és a rendező szakokra felvételizők közül többen pár évnyi gondolkodást követően döntöttek úgy, hogy megkísérlik a bejutást. Most zajlik a felvételi, ősztől új tanév kezdődik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Évad végén/évad elején tanári, intézményvezetői szemszögből hogyan látja az elmúlt tanévet, évadot? - Nem szeretném a saját vállunkat veregetni, de úgy érzem, hogy tisztességes színvonalú, sikeres előadásokban gazdag tanévet tudhatunk magunk mögött. Nagy eredményként könyvelem el, hogy a Levél utcai bábstúdiónkban is sikerült produkciókban nem szűkölködő évadot szerveznünk. Az elkövetkezőkben is becsületes színvonalú tanévet, színházi évadot szeretnénk fenntartani. Knb. KULTÚRA A riói világtalálkozóra utazott Ferenc pápa Az időseket és a fiatalokat is kizáró mai társadalom veszélyeiről beszélt Ferenc pápa hétfőn a Rómából Rio de Janeiróba tartó repülőúton újságíróknak. Ferenc pápa a tizenkét órás repülőút első felében személyesen ment el az Alitalia repülőgépen az újságíróknak fenntartott részbe. Egyenként köszöntötte az őt kísérő olasz és külföldi tudósítókat, hangoztatva, hogy interjút nem adhat nekik, de röviden összefoglalta számukra a riói katolikus ifjúsági világtalálkozó üzenetét. Az egyházfő elmondta: a nemzetközi munkanélküliségi statisztikák szerint fennáll a veszélye annak, hogy egy egész generáció munka nélkül marad. „A világválság nem tett jót a fiatalokkal” - fogalmazott a pápa, hangsúlyozva, hogy a munka nemcsak gazdasági szempontból, de erkölcsileg is nagyon fontos. A munka mindenekelőtt személyes méltóságot ad az embernek - mondta az egyházfő. Ferenc pápa szerint a mai emberek a „kiközösítés kultúráját” gyakorolják. A modern társadalom először az időseket „tette félre”, mintha már nem tudnának mit nyújtani, és a társadalom most ugyanezt teszi a fiatalokkal is. A kirekesztés helyett az egyházfő a befogadás kultúráját szorgalmazta. „Ha elszigeteljük a fiatalokat, megfosztjuk őket a családhoz, a hazához, a kultúrához, a hithez való tartozástól” — hangoztatta. A katolikus egyházfő helyi idő szerint délután négy órakor (román idő szerint este tízkor) érkezik meg a riói nemzetközi repülőtérre, ahol Dilma Rousseff brazil elnök fogadja. A hivatalos fogadás után Ferenc pápa első állomása a riói székesegyház lesz, majd a vatikáni program szerint az egyházfő nyitott terepjáróval végigjárja a környező utcákat, hogy minél előbb a hívőkkel is találkozzon. Olasz sajtóértesülések szerint a pápa nemet mondott arra, hogy golyóálló üveggel lássák el az őt szállító járművet. Vacsora a Dávid-szobornál húszezer euróért Bérbe adják legszebb termeiket, lodzsáikat, műkincseiket a pénzhiánnyal küszködő itáliai múzeumok, paloták, régészeti ásatások. Semmi sem lehetetlen: akinek pénze van, kibérelheti a firenzei Akadémia nagytermét és Michelangelo Dávidja alatt vacsorázhat. A páratlan élmény húszezer euróba kerül. A La Repubblica olasz napilap összegyűjtötte a magánszemélyek és vállalatok által kibérelhető helyszínek árait. Ha valaki sorban állás nélkül és a tömegtől távol egyedül akarja végigjárni a firenzei Uffiziképtárat, ezt a zárva tartási napokon megteheti nyolcezer euróért. Az Uffizit már divatbemutatóra is kiadták 130 ezer euróért. A szintén firenzei Pitti-palota kertjét egy indiai milliomos bérelte ki lánya esküvőjére 40 ezer euróért. Az itáliai kultúrának mindenhol pénzre van szüksége: a milánói Brera-képtár lodzsája óránként ezer/ háromezer euróért bérelhető ki. A Leonardo festette Az utolsó vacsora egyedül óránként ezer euróért látható. A Barberini család egykori római palotája napi 20 ezer euróért bérelhető ki. A pompeji ásatási területen levő ókori amfiteátrumot nemrég a Mercedes bérelte ki vállalati eseményre 15 ezer euróért. A múzeumként működő nápolyi Capodimonte egykori királyi palotában 20 ezer euróért rendezték az X-Faktor tehetségkutató dalverseny olasz selejtezőit. Egyedül a római Forum Romanum nem kiadó még - jegyezte meg a La Repubblica. „Nagyon szegények vagyunk, minél több pénzt tudunk szerezni, annál több műkincset, műemléket sikerül karban tartanunk és megmentenünk - reagált az újságnak Fabrizio Vona, a nápolyi múzeumi pólus vezetője. NÉPÚJSÁG 5 Nem minden magyar, ami szakácsuk Józsa András szombati közleményéhez szólva (Marosvásárhelyen született az első magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent szakácskönyv. Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve) csupán annyit jegyeznék meg, hogy Tofaeus Zsófiát soha a megveszekedett életben nem hívták Tóföinek, miként az a közleményben többször is leíratott. Az asszonyság nagy rokonának, Apafi Mihály káplánjának, majd erdélyi református püspökének teológusi felvett nevét használta, a Tofaeust, amit amaz valószínűleg az eredeti családnevéből, a Dobos névből maga kreált -a dobost ugyanis túl közönségesnek, parasztosnak találta. A név az irodalomtörténészek szerint a héber toff- dob jelentésű szóból származott, mint arra egyetlenegyszer a közlemény során; maga Józsa is utal. Az efféle névváltoztatás a középkor folyamán igen gyakori volt, a humanisták szokás szerint latinosították, görögösítették, héberesítették családnevüket, azaz a három szent nyelven nevezték meg magukat, hogy ezzel is a humanista írástudók nagy köztársaságába becsatlakozhassanak. Pl. Kerekes - Rotarides, Mészáros - Lanio, Lányi, Csizmadia - Sutorius stb. vagy a református teológia egyik nagy alakját David Paraeust eredetileg Wanglernek hívták. Bethlen Zsuzsannának a tékai szakácskönyvmásolat címlapjára írott változata is Toffei-t mond, ami az alapszó latin birtokos raggal ellátott változata. Ugyanis ha Tophaeus az alanyeset, akkor a Tofei, Toffei vagy Tophaei birtokos/genitivus vagy részeshatározós/dativus ragozott változat, semmiképpen sem a magyar melléknévi Tófeji ékezetek nélküli írásformája. A latin könyvcímekben a szerző rendszerint dativusban vagy genitivusban szerepel, ami a régi magyar könyvekre és nyomtatványokra is átragadt. Ez legalább olyan vicces melléütés a cikkben, mint Badoglio egykori olasz tábornok neve magyar népi értelmezésben, a Badogleó, vagy a Masaryk, a csehek szent emberének magyaros kiejtése. Sebestyén Mihály XII. Filmtett-workshop Ma kezdődik Nyárádszentlászlón a Filmtett Egyesület filmes alkotótábora, amelyet idén szerveznek meg a 12. alkalommal. A workshopra, ahol 11 szakmai csoportban tanulják a filmkészítést, 44 fiatalt várnak, közülük 17-en Magyarországról érkeznek. A tábor végére a résztvevők négy kisjátékfilmet és négy rövid animációs filmet készítenek. A forgatások várhatóan pénteken kezdődnek és vasárnapig tartanak. A magyar történelem egyik csúcspontja a nándorfehérvári győzelem Az 1456-os nándorfehérvári győzelem a magyar történelem egyik csúcspontja volt - hangsúlyozta a magyar kormány vidékfejlesztési minisztere hétfőn a nándorfehérvári diadal emléknapján Budapesten. Fazekas Sándor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán tartott ünnepségen közölte, hogy a magyar királyi haderőt a parasztság, jobbágyság hadba hívása is segítette, akkor Nándorfehérvárnál (a mai Belgrádnál) és történelmünk során azóta többször is beigazolódott, hogy a nemzet fennmaradása a vidéki Magyarországon múlik, a parasztság a nemzet fenntartó ereje. „Nélkülük elképzelhetetlen volt csatát nyerni, és ez így igaz a ma küzdelmeiben is” - szögezte le a tárcavezető. Fazekas Sándor a déli harangszó után tartott beszédében felidézte, hogy a nándorfehérvári diadal emlékére 557 éve világszerte valamennyi keresztény országban megkondulnak délben a harangok. Azt mondta, „gondoljunk az önfeláldozó Dugovics Tituszra, aki nem engedte, hogy idegen eszmék idegen zászlója lobogjon a kereszténység védőbástyáján. Merítsünk erőt a hősök hazaszeretetéből, és személyes példánkkal bátran mutassunk irányt mi is az útkereső Európának” - fogalmazott. A miniszter II. Pius pápa szavaira utalva azt mondta, hogy Magyarország ma is „a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője”. Fazekas Sándor szerint a keresztény Európa védelme az ország számára olyan fontos, hogy az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal napját emléknappá nyilvánította. „Ezt az eszmét védi Magyarország alaptörvénye, és ezért állunk ki nap mint nap az európai közéletben” - tette hozzá. A politikus méltó emlékmű felállítását szorgalmazta a nándorfehérvári csata helyszínén. Hunyadi János serege 1456. július 22-én mért megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tavaly indította el a Hunyadijárat nevű emléktúrát. A járaton részt vevő hajók délelőtt érkeztek meg a Széchenyi István térre fedélzetükön azzal a mintegy 300 gyerekkel, akiknek egy része az Erzsébet-tábor keretében Belgrádban tanulmányi kiránduláson vett részt. Ezt követően a nándorfehérvári diadal hőseinek tiszteletére a Magyar Honvédség Tűzszerész és Hadihajós Ezred hajói díszsortüzet adtak, majd ünnepi menet indult a budai várba. Az ünnepségen Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora bemutatta A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban című könyvét. A könyv díszpéldányait a Hunyadi-járaton részt vevő gyermekek tanárai vehették át Balatoni Mónikától, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárától. Délután a Hadtörténeti Intézetben múzeumpedagógiai foglalkozáson, az Anjou sétányon pedig rendhagyó történelemórán vehettek részt a gyerekek.