Népújság, 2013. július (65. évfolyam, 148-174. szám)

2013-07-23 / 167. szám

2013. július 23., kedd Vizsgák hete, avagy felvételi a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen Múlt hét szombatján véget ért a hagyományos fel­vételi előkészítők sorozata a Maros­vásárhelyi Művé­szeti Egyetemen. A folyó hét már nagy izgalomban, a felvételi vizsgák jegyében telik, amelyek közül a sor­rendben utolsóra pénteken kerül sor. Az idén a ma­gyar művészeti kar alapképzései közül az alábbi sza­kokra lehetett beiratkozni: színművészet, bábművé­szet, mozgásművészet, teatrológia (színháztudomány), látványtervezés, audiovizuális kommunikáció-multimédia, valamint zenetanár szak. A mesterképzésben részesülni kívánók színművészet, bábművészet, drámaírás, rendezés és teatrológia­­művelődésszervezés szakokra felvételizhettek. Dr. Kós Annát, a Köteles Sámuel utcában lévő tanin­tézmény dékánját, a magyar kar vezetőjét arra kértük, meséljen az éppen zajló vizsgafolyamatról.­­ Szerencsére mindegyik szakon igen sok a jelent­kező, tudunk válogatni. Az, hogy mennyire jó az ér­kező, fiatal „anyag”, természetesen csak a továbbiak­ban derül ki. Ma (hétfőn­­ a szerk.) legalább négy vizsga zajlik, a felvételi e hét péntekén ér véget. Kü­lönleges a hangulat, izgatott diákok rohangálnak ide­­oda, mondhatni pezseg az élet. - A fiatalabb, avagy az idősebb korosztályok tagjai voltak, vannak többségben az idei felvételin? - Az adott szak válogatja, többségük frissen vég­zett, színész szakon például az idén nincsenek pályát módosítók. Az egyéb szakokon vannak, a multimédia és a rendező szakokra felvételizők közül többen pár évnyi gondolkodást követően döntöttek úgy, hogy megkísérlik a bejutást.­­ Most zajlik a felvételi, ősztől új tanév kezdődik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Évad végén/évad elején tanári, intézményvezetői szemszögből hogyan látja az elmúlt tanévet, éva­dot? - Nem szeretném a saját vállunkat veregetni, de úgy érzem, hogy tisztességes színvonalú, sikeres elő­adásokban gazdag tanévet tudhatunk magunk mögött. Nagy eredményként könyvelem el, hogy a Levél ut­cai bábstúdiónkban is sikerült produkciókban nem szűkölködő évadot szerveznünk. Az elkövetkezőkben is becsületes színvonalú tanévet, színházi évadot sze­retnénk fenntartani. Knb. KULTÚRA A riói világtalálkozóra utazott Ferenc pápa Az időseket és a fiatalokat is kizáró mai társadalom veszé­lyeiről beszélt Ferenc pápa hétfőn a Rómából Rio de Janeiró­­ba tartó repülőúton újságíróknak. Ferenc pápa a tizenkét órás repü­lőút első felében személyesen ment el az Alitalia repülőgépen az újságíróknak fenntartott részbe. Egyenként köszöntötte az őt kísérő olasz és külföldi tudósítókat, han­goztatva, hogy interjút nem adhat nekik, de röviden összefoglalta számukra a riói katolikus ifjúsági világtalálkozó üzenetét. Az egyházfő elmondta: a nem­zetközi munkanélküliségi statisz­tikák szerint fennáll a veszélye annak, hogy egy egész generáció munka nélkül marad. „A világ­válság nem tett jót a fiatalok­kal” - fogalmazott a pápa, hangsú­lyozva, hogy a munka nemcsak gazdasági szempontból, de erkölcsi­leg is nagyon fontos. A munka mindenekelőtt személyes méltóságot ad az embernek - mondta az egy­házfő. Ferenc pápa szerint a mai embe­rek a „kiközösítés kultúráját” gya­korolják. A modern társadalom először az időseket „tette félre”, mintha már nem tudnának mit nyújtani, és a társadalom most ugyanezt teszi a fiatalokkal is. A kirekesztés helyett az egyházfő a befogadás kultúráját szorgalmaz­ta. „Ha elszigeteljük a fiatalokat, megfosztjuk őket a családhoz, a hazához, a kultúrához, a hithez va­ló tartozástól” — hangoztatta. A katolikus egyházfő helyi idő szerint délután négy órakor (román idő szerint este tízkor) érkezik meg a riói nemzetközi repülőtérre, ahol Dilma Rousseff brazil elnök fo­gadja. A hivatalos fogadás után Ferenc pápa első állomása a riói székesegyház lesz, majd a vatikáni program szerint az egyházfő nyi­tott terepjáróval végigjárja a kör­nyező utcákat, hogy minél előbb a hívőkkel is találkozzon. Olasz saj­tóértesülések szerint a pápa nemet mondott arra, hogy golyóálló üveggel lássák el az őt szállító jár­művet. Vacsora a Dávid-szobornál húszezer euróért Bérbe adják legszebb termeiket, lodzsáikat, műkincseiket a pénzhiánnyal küszködő itáli­ai múzeumok, paloták, régészeti ásatások. Semmi sem lehetetlen: akinek pénze van, kibérel­heti a firenzei Akadémia nagytermét és Michelangelo Dávidja alatt vacsorázhat. A páratlan élmény húsz­ezer euróba kerül. A La Repubblica olasz napilap összegyűjtötte a ma­gánszemélyek és vállalatok által kibérelhető helyszí­nek árait. Ha valaki sorban állás nélkül és a tömegtől távol egyedül akarja végigjárni a firenzei Uffizi­­képtárat, ezt a zárva tartási napokon megteheti nyolc­ezer euróért. Az Uffizit már divatbemutatóra is kiad­ták 130 ezer euróért. A szintén firenzei Pitti-palota kertjét egy indiai milliomos bérelte ki lánya esküvőjé­re 40 ezer euróért. Az itáliai kultúrának mindenhol pénzre van szüksé­ge: a milánói Brera-képtár lodzsája óránként ezer/ háromezer euróért bérelhető ki. A Leonardo festette Az utolsó vacsora egyedül óránként ezer euróért lát­ható. A Barberini család egykori római palotája napi 20 ezer euróért bérelhető ki. A pompeji ásatási terüle­ten levő ókori amfiteátrumot nemrég a Mercedes bé­relte ki vállalati eseményre 15 ezer euróért. A múze­umként működő nápolyi Capodimonte egykori királyi palotában 20 ezer euróért rendezték az X-Faktor te­hetségkutató dalverseny olasz selejtezőit. Egyedül a római Forum Romanum nem kiadó még - jegyezte meg a La Repubblica. „Nagyon szegények vagyunk, minél több pénzt tudunk sze­rezni, annál több műkincset, műemléket sikerül karban tartanunk és megmentenünk - reagált az új­ságnak Fabrizio Vona, a nápolyi múzeumi pólus ve­zetője. NÉPÚJSÁG 5 Nem minden magyar, ami szakácsuk Józsa András szombati közlemé­nyéhez szólva (Marosvásárhelyen született az első magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent sza­kácskönyv. Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve) csupán annyit je­gyeznék meg, hogy Tofaeus Zsófi­át soha a megveszekedett életben nem hívták Tóföinek, miként az a közleményben többször is leíra­tott. Az asszonyság nagy rokoná­nak, Apafi Mihály káplánjának, majd erdélyi református püspöké­nek teológusi felvett nevét hasz­nálta, a Tofaeust, amit amaz való­színűleg az eredeti családnevéből, a Dobos névből maga kreált -­a dobost ugyanis túl közönségesnek, parasztosnak találta. A név az iro­dalomtörténészek szerint a héber toff- dob jelentésű szóból szárma­zott, mint arra egyetlenegyszer a közlemény során; maga Józsa is utal. Az efféle névváltoztatás a kö­zépkor folyamán igen gyakori volt, a humanisták szokás szerint latinosították, görögösítették, hé­­beresítették családnevüket, azaz a három szent nyelven nevezték meg magukat, hogy ezzel is a humanis­ta írástudók nagy köztársaságába becsatlakozhassanak. Pl. Kere­kes - Rotarides, Mészáros - Lanio, Lányi, Csizmadia - Sutorius stb. vagy a református te­ológia egyik nagy alakját David Paraeust eredetileg Wanglernek hívták. Bethlen Zsuzsannának a tékai szakácskönyvmásolat címlapjára írott változata is Toffei-t mond, ami az alapszó latin birtokos rag­gal ellátott változata. Ugyanis ha Tophaeus­­ az alanyeset, akkor a Tofei, Toffei vagy Tophaei birto­­kos/genitivus vagy részeshatáro­­zós/dativus ragozott változat, sem­miképpen sem a magyar mellékné­vi Tófeji ékezetek nélküli írásfor­mája. A latin könyvcímekben a szerző rendszerint dativusban vagy genitivusban szerepel, ami a régi magyar könyvekre és nyomtatvá­nyokra is átragadt. Ez legalább olyan vicces mellé­ütés a cikkben, mint Badoglio egy­kori olasz tábornok neve magyar népi értelmezésben, a Badogleó, vagy a Masaryk, a csehek szent emberének magyaros kiejtése. Sebestyén Mihály XII. Filmtett-workshop Ma kezdődik Nyárádszentlászlón a Filmtett Egyesület filmes alkotó­tábora, amelyet idén szerveznek meg a 12. alkalommal. A workshopra, ahol 11 szakmai csoportban tanulják a filmkészítést, 44 fiatalt várnak, közülük 17-en Magyarországról érkeznek. A tábor végére a résztvevők négy kisjátékfilmet és négy rövid animációs filmet készítenek. A forga­tások várhatóan pénteken kezdődnek és vasárnapig tartanak. A magyar történelem egyik csúcspontja a nándorfehérvári győzelem Az 1456-os nándorfehérvári győzelem a magyar történelem egyik csúcspontja volt - hangsúlyozta a magyar kormány vidékfejlesztési minisztere hétfőn a nándorfehérvári diadal emléknapján Budapesten. Fazekas Sándor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán tartott ünnepségen közöl­te, hogy a magyar királyi haderőt a paraszt­ság, jobbágyság hadba hívása is segítette, akkor Nándorfehérvárnál (a mai Belgrád­­nál) és történelmünk során azóta többször is beigazolódott, hogy a nemzet fennmara­dása a vidéki Magyarországon múlik, a pa­rasztság a nemzet fenntartó ereje. „Nélkülük elképzelhetetlen volt csatát nyerni, és ez így igaz a ma küzdelmeiben is” - szögezte le a tárcavezető. Fazekas Sándor a déli harangszó után tartott beszédében felidézte, hogy a nándor­fehérvári diadal emlékére 557 éve világ­szerte valamennyi keresztény országban megkondulnak délben a harangok. Azt mondta, „gondoljunk az önfeláldozó Dugovics Tituszra, aki nem engedte, hogy idegen eszmék idegen zászlója lobogjon a kereszténység védőbástyáján. Merítsünk erőt a hősök hazaszeretetéből, és személyes példánkkal bátran mutassunk irányt mi is az útkereső Európának” - fogalmazott. A miniszter II. Pius pápa szavaira utalva azt mondta, hogy Magyarország ma is „a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizá­ció védője”. Fazekas Sándor szerint a ke­resztény Európa védelme az ország számá­ra olyan fontos, hogy az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal napját emléknappá nyilvánította. „Ezt az eszmét védi Magyar­­ország alaptörvénye, és ezért állunk ki nap mint nap az európai közéletben”­ - tette hozzá. A politikus méltó emlékmű felállítá­sát szorgalmazta a nándorfehérvári csata helyszínén. Hunyadi János serege 1456. július 22-én mért megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nán­dorfehérvári diadal emléknapjává. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisz­térium (KIM) tavaly indította el a Hunyadi­járat nevű emléktúrát. A járaton részt vevő hajók délelőtt érkeztek meg a Széchenyi István térre fedélzetükön azzal a mintegy 300 gyerekkel, akiknek egy része az Erzsé­bet-tábor keretében Belgrádban tanulmányi kiránduláson vett részt. Ezt követően a nán­dorfehérvári diadal hőseinek tiszteletére a Magyar Honvédség Tűzszerész és Hadiha­jós Ezred hajói díszsortüzet adtak, majd ün­nepi menet indult a budai várba. Az ünnepségen Visy Zsolt, a Pécsi Tudo­mányegyetem professzora bemutatta A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban című könyvét. A könyv dísz­példányait a Hunyadi-járaton részt vevő gyermekek tanárai vehették át Balatoni Mónikától, a KIM társadalmi kapcsolato­kért felelős államtitkárától. Délután a Had­történeti Intézetben múzeumpedagógiai foglalkozáson, az Anjou sétányon pedig rendhagyó történelemórán vehettek részt a gyerekek.

Next