Népújság, 2014. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-26 / 47. szám
6 NÉPÚJSÁG Szerkeszti: Karácsonyi Zsigmond Angliában terjeszkedik a Diószegi pékség A London melletti Lutonban is pékséget nyitott Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség. A lutoni kemencékben egyelőre napi 300-400 székely krumplis kenyeret sütnek egy sepsiszentgyörgyi pék irányításával, amelyeket „különösebb reklám nélkül” sikerül értékesíteni. Diószegi László az MTI-nek elmondta, az angliai vállalkozást decemberben indították, és londoni román és lengyel üzletekkel sikerült eddig üzleti kapcsolatot kialakítani. A vásárlóik eleinte a román és magyar közösséghez tartozók köréből kerültek ki, de a klienskörük folyamatosan bővül. A pékmester hozzátette, a termékskála kibővítésére és napi 3-4 ezer kenyér gyártására készülnek Angliában. Megjegyezte, a kenyérlisztet Magyarországról, a burgonyát Németországból szállítják a lutoni pékségbe. Diószegi László 1994-ben két alkalmazottal indította sepsiszentgyörgyi pékségét, ma 160 alkalmazottal napi 25 tonna kenyeret gyárt. Tavalyi éves forgalma megközelítette a 23 millió lejt. A Diószegi pékség termékei Románia 12 megyéjében, Bukarestben és Kolozsváron is megvásárolhatók, sőt hetente egyszer az olaszországi Bergamóba is szállítanak Diószegi-kenyeret. A székely vállalkozóra az általa sütött óriáskenyereknek köszönhetően figyeltek fel. 2013 november 7-én a World Record Academy a világ legnagyobb hagyományos krumplis kenyereként jegyezte be a Bukarestben sütött 96,6 kilogrammos kenyerét. Diószegi László az MTI-nek elmondta, ennél jóval nagyobb kenyereket is sütött, de azokat nem látták azok, akik a világcsúcsot hitelesíthették. Immár több éve Diószegi László vezetésével sütik meg augusztus 20-ra a nemzet kenyerét, mely a Kárpátmedencében élő és a világon szétszórt magyarság egységét jelképezi. Soros György euróövezeti befektetésekre készül Euróövezeti bankokba készül tőkét befektetni Soros György magyar származású amerikai pénzügyi szakember. „Bízom az euróban” - emelte ki Soros György a Der Spiegel című német hetilap hétfői számában megjelent interjúban. Elmondta, hogy befektetési szakértőkből álló csapatával hamarosan „nagyon sok pénzt” keresnek majd Európában, egyebek között azzal, hogy tőkeinjekciót adnak sürgősen tőkére szoruló bankoknak. Az euróövezetnek a jelenlegi helyzetben éppen ilyen típusú elköteleződésre van szüksége a magánbefeketetők részéről - tette hozzá Soros György. Az Európai Központi Bank (EKB) „nagyon sikeresen pumpált pénzt a valutaunió bankjaiba”, de a pénzügyi szektor ezt a forrást nem továbbította megfelelő mértékben a vállalatoknak - mondta. Úgy vélte, a hitelszűke megszüntetését célzó jegybanki törekvés helyes, de az EKB lehetőségei korlátozottak, és az övezet válsággal küszködő országaiban nincs sok remény (a kilábalásra), amíg nem vesz részt több magánbefektető a gazdaság talpra állításában. Hangsúlyozta, hogy akár görögországi befektetésekre is hajlandó. „A csapatom vizsgálja a helyzetet. A gazdasági viszonyok javultak, és most az a kérdés, hogy lehet-e tartósan pénzt keresni. Amennyiben lehetséges, befektetünk Görögországban” - mondta Soros György. A befektetési szakember a Der Spiegelnek nyilatkozva bírálta a német kormány válságkezelő politikáját. Korábban többször kifejtett gondolatait megismételve úgy vélte, hogy a megszorítások, amelyeket Berlin a válságba jutott országokra kényszerített, csak tovább fokozták a bajt. A pénzügyi piacok ugyan megnyugodtak, de fenntartható gazdasági növekedésnek nincs jele. „Attól tartok, hogy az euróövezetben hosszú stagnálás következhet, mint amilyet Japán átélt az utóbbi 25 évben” - fogalmazott Soros György. / ~ Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem V www.ucstgm.ro Tanfolyamok és konferenciák Mihai Eminescu Kulturális Központ N. Grigorescu utca 17-19 sz. Tel. 0365 - 882 850, 0265 - 251118 Mobil: 0745 092 441, 0741 171 342 e-mail: contact@ucstgm.ro _________________J GAZDASÁG A Deutsche Telekom IP-hálózatot épít ki Európában A Deutsche Telekom (DT) átalakítja hagyományos vezetékes hálózatát a következő években, és Internet Protocol (IP) technológiájú hálózatot épít ki európai érdekeltségeinél - jelentette be a DT hétfőn a barcelonai Mobil Világkiállításon (Mobile World Congress - MWC). Claudia Némat, a DT igazgatótanácsának tagja a cég barcelonai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az átalakítással a távközlési vállalat egy olyan páneurópai hálózatot hoz létre, amely egyesíti a mobil kommunikációs és a vezetékes technológiát. A DT leányvállalatai közül elsőként a Makedonski Telekomnál épült ki 100 százalékosan az IP-hálózat. A tervek szerint 2014 végéig Szlovákiában, majd a következő évben Horvátországban és Montenegróban valósul meg az új technológia, Magyarországon pedig 2016-ban várható a kiépítése. 2018 végére Romániában, Görögországban és Németországban vezetik be a teljes körű IP-technológiájú integrált hálózatot. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a DT, amely jelenleg csaknem az összes európai leányvállalatánál nyújt negyedik generációs LTE szolgáltatást, és Magyarországon az elsők között vezette be ezt a technológiát, már teszteli az LTE adatátvitel továbbfejlesztett változatát. Az LTE-hálózat most 150 mbit/secundum sebességre képes, tesztkörnyezetben azonban 580 mbit/secundum sebességet sikerült elérnie a DT-nek. Infláció az EU-tagállamokban (2014. január) 2013. január/2014. január - a fogyasztói árak 12 havi változása Nagy-Britannia Finnország Észtország Ausztria Luxemburg Románia Németország Belgium Szlovénia Málta EU28 euróövezet Hollandia Magyarország Franciaország Dánia Lengyelország’ Olaszország Lettország Horvátország * Spanyolország Írország Csehország Svédország Litvánia Portugália Szlovákia -előzetes adat Forrás: Eurostat/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI&IOI www.mti.hu 2014. február 26., szerda Gazdasági kihívások és megoldások Az erdélyi kis- és középvállalkozások helyzete: kihívások, megoldások címmel szervezett képzést, illetve konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány Székelyudvarhelyen, február 21- 22-én. A Bethlen Gábor Alap Zrt. által támogatott rendezvény célja - a résztvevők szakmai tudása és személyes készségfejlesztése mellett - a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolati háló erősítése, a potenciális együttműködési lehetőségek feltárása, kamatoztatása és új ötletek generálása volt. Az eseménynek a Küküllő Szálloda adott otthont, ahol több mint ötven Maros, Kolozs, Bihar, Kovászna és Hargita megyei vállalkozó vett részt. A rendezvényt László János, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki elmondta: a kis- és középvállalkozások képezik a gazdaság motorját, ezért is fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek rájuk. Európaszerte körülbelül 23 millió ilyen vállalkozás működik, és ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatottság 70 százalékát. Megtermelt jövedelmük pedig a közösségek számára is fontos, hiszen adók formájában gazdagítják a régiót, amelyben működnek. A megnyitó után elkezdődött az előadások sorozata, elsőként Tordai György, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója a Corvinus Zrt. küldetéséről, befektetési ajánlatáról, a Corvinus Zrt. bevonásával elérhető előnyökről, valamint a befektetési folyamat lépéseiről tartott előadást. Dr. Torda Márta, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese a Vidékfejlesztési Minisztérium és a határon túli magyarság közötti kapcsolatokról beszélt. Előadása során bemutatta a 2013-as szakmai programokat, támogatásokat, valamint az anyaországi és határon túli rendezvényeket is, majd a későbbiekben ismertette a 2014-re vonatkozó terveket. Ezt követően Takács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában a Wekerle-terv és a Mikó Imre-terv kapcsolódási pontjairól számolt be. A Wekerle-terv 2013-as intézkedési tervei között elsőként említette a Kárpát Régió Üzleti Hálózat tevékenységének fontosságát, ismertetve az irodák célcsoportjait, szolgáltatásait, sikertörténeteit. Előadása végén az idei évre tervezett szakmai programokat vázolta, többek között a Wekerle-köröket, üzleti fórumokat, gazdasági konferenciákat. A rendezvény második napján, szombaton tovább folytatódtak az előadások. Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési Rt. vezérigazgatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a romániai adóügyi törvénykezés kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó, KKV- kat érintő problémákat. Az előadók sorát Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője nyitotta meg, aki a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb jogszabályi változásokról értekezett, rámutatva a pénzügyi régiós átszervezés okozta hátrányokra. A soron következő Benedek Huszár János, a Sepsi Consult Kft. ügyvezetője A vállalkozó és a közpénz címmel a pályázatírás irányelveiről, a romániai közbeszerzési eljárások sajátosságairól és az önkormányzatok pályázási szokásairól tartott rendkívül érdekes előadást, melyet számos kérdés és hozzászólás követett. A továbbiakban Tankó László székelykeresztúri tejgyárigazgató, az Élő Szövet Alapítvány - Székelyudvarhely/Nagy-Kürküllő Mezőgazdasági Szövetkezet részéről A tej útja címmel tartott bemutatót. A keresztúri tejfeldolgozó modelljét és marketingstratégiáját ismertette, majd a fenntartható tudatosság - tudatos fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta. Végezetül szó volt az oktatási kínálat és a munkaerő-piaci kereslet találkozási pontjairól is Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában, aki Székelyföld humán oldali gazdaságfejlesztési koncepciójáról tartott előadást. A székelyföldi szervezetek életciklusa modelljének ismertetése után a szervezeti vezetők képzésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint a szervezetek fejlesztése karöltve kell történjen a munkavállalók fejlesztésével, amelynek együttes eredménye a régió felemelkedése tud lenni. Az előadások mindkét nap kötetlen beszélgetésekkel zárultak, amelyek keretében a résztvevők hozzászólhattak az elhangzottakhoz, illetve feltehették kérdéseiket az előadóknak. A hozzászólásokból kiderült: szükség van az ilyen jellegű konferenciákra és képzésekre, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférhessenek azokhoz az információkhoz, lehetőségekhez, amelyek segítik működésüket, fejlesztéseiket.