Népújság, 2014. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-26 / 47. szám

6 NÉPÚJSÁG Szerkeszti: Karácsonyi Zsigmond Angliában terjeszkedik a Diószegi pékség A London melletti Lutonban is pékséget nyitott Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester - közölte hétfőn a Mediafax hírügy­nökség. A lutoni kemencékben egyelőre napi 300-400 székely krumplis kenyeret sütnek egy sepsiszent­györgyi pék irányításával, amelye­ket „különösebb reklám nélkül” sikerül értékesíteni. Diószegi László az MTI-nek elmondta, az angliai vállalkozást decemberben indították, és londo­ni román és lengyel üzletekkel si­került eddig üzleti kapcsolatot ki­alakítani. A vásárlóik eleinte a ro­mán és magyar közösséghez tarto­zók köréből kerültek ki, de a kli­enskörük folyamatosan bővül. A pékmester hozzátette, a ter­mékskála kibővítésére és napi 3-4 ezer kenyér gyártására készülnek Angliában. Megjegyezte, a ke­nyérlisztet Magyarországról,­­ a burgonyát Németországból szállít­ják a lutoni pékségbe. Diószegi László 1994-ben két alkalmazottal indította sepsiszent­györgyi pékségét, ma 160 alkal­mazottal napi 25 tonna kenyeret gyárt. Tavalyi éves forgalma meg­közelítette a 23 millió lejt. A Dió­szegi pékség termékei Románia 12 megyéjében, Bukarestben és Ko­lozsváron is megvásárolhatók, sőt hetente egyszer az olaszországi Bergamóba is szállítanak Diósze­gi-kenyeret. A székely vállalkozóra az általa sütött óriáskenyereknek köszönhe­tően figyeltek fel. 2013 november 7-én a World Record Academy a világ legnagyobb hagyományos krumplis kenyereként jegyezte be a Bukarestben sütött 96,6 kilo­grammos kenyerét. Diószegi Lász­ló az MTI-nek elmondta, ennél jóval nagyobb kenyereket is sütött, de azokat nem látták azok, akik a világcsúcsot hitelesíthették. Immár több éve Diószegi László vezetésével sütik meg augusztus 20-ra a nemzet kenyerét, mely a Kárpát­medencében élő és a világon szétszórt magyarság egységét jelképezi. Soros György euróövezeti befektetésekre készül Euróövezeti bankokba készül tő­két befektetni Soros György magyar származású amerikai pénzügyi szak­ember. „Bízom az euróban” - emelte ki Soros György a Der Spiegel című német hetilap hétfői számában meg­jelent interjúban. Elmondta, hogy befektetési szakértőkből álló csapatá­val hamarosan „nagyon sok pénzt” keresnek majd Európában, egyebek között azzal, hogy tőkeinjekciót ad­nak sürgősen tőkére szoruló bankok­nak. Az euróövezetnek a jelenlegi helyzetben éppen ilyen típusú elköte­leződésre van szüksége a magánbefeketetők részéről - tette hozzá Soros György. Az Európai Központi Bank (EKB) „nagyon sikeresen pumpált pénzt a valutaunió bankjaiba”, de a pénzügyi szektor ezt a forrást nem továbbította megfelelő mértékben a vállalatoknak - mondta. Úgy vélte, a hitelszűke megszüntetését célzó jegybanki törekvés helyes, de az EKB lehetőségei korlátozottak, és az övezet válsággal küszködő országai­ban nincs sok remény (a kilábalásra), amíg nem vesz részt több magánbe­fektető a gazdaság talpra állításában. Hangsúlyozta, hogy akár görögor­szági befektetésekre is hajlandó. „A csapatom vizsgálja a helyzetet. A gazdasági viszonyok javultak, és most az a kérdés, hogy lehet-e tartó­san pénzt keresni. Amennyiben le­hetséges, befektetünk Görögország­ban” - mondta Soros György. A befektetési szakember a Der Spiegelnek nyilatkozva bírálta a né­met kormány válságkezelő politiká­ját. Korábban többször kifejtett gon­dolatait megismételve úgy vélte, hogy a megszorítások, amelyeket Berlin a válságba jutott országokra kényszerített, csak tovább fokozták a bajt. A pénzügyi piacok ugyan meg­nyugodtak, de fenntartható gazdasági növekedésnek nincs jele. „Attól tar­tok, hogy az euróövezetben hosszú stagnálás következhet, mint amilyet Japán átélt az utóbbi 25 évben” - fogalmazott Soros György. / ~­­ Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem V www.ucstgm.ro Tanfolyamok és konferenciák Mihai Eminescu Kulturális Központ N. Grigorescu utca 17-19 sz. Tel. 0365 - 882 850, 0265 - 251118 Mobil: 0745 092 441, 0741 171 342 e-mail: contact@ucstgm.ro _________________J GAZDASÁG A Deutsche Telekom IP-hálózatot épít ki Európában A Deutsche Telekom (DT) átalakítja hagyományos vezetékes hálózatát a következő években, és Internet Protocol (IP) technológiájú hálózatot épít ki európai érdekeltségeinél - jelentette be a DT hétfőn a barce­lonai Mobil Világkiállításon (Mobile World Congress - MWC). Claudia Némat, a DT igazgatótanácsának tagja a cég barcelonai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az átalakítással a távközlési vállalat egy olyan pán­európai hálózatot hoz létre, amely egyesíti a mobil kommunikációs és a vezetékes technológiát. A DT leányvállalatai közül elsőként a Makedonski Telekomnál épült ki 100 százalékosan az IP-hálózat. A tervek szerint 2014 végéig Szlovákiában, majd a következő évben Horvátországban és Montenegróban valósul meg az új technológia, Magyarországon pedig 2016-ban várható a kiépítése. 2018 végére Romániá­ban, Görögországban és Németországban vezetik be a teljes körű IP-technológiájú integrált hálózatot. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a DT, amely jelenleg csaknem az összes európai leányvállalatánál nyújt negyedik generációs LTE szolgáltatást, és Magyarországon az elsők között ve­zette be ezt a technológiát, már teszteli az LTE adat­átvitel továbbfejlesztett változatát. Az LTE-hálózat most 150 mbit/secundum sebességre képes, tesztkör­nyezetben azonban 580 mbit/secundum sebességet sikerült elérnie a DT-nek. Infláció az EU-tagállamokban (2014. január) 2013. január/2014. január - a fogyasztói árak 12 havi változása Nagy-Britannia Finnország Észtország Ausztria­ Luxemburg Románia Németország Belgium Szlovénia Málta EU28 euróövezet Hollandia­ Magyarország Franciaország Dánia Lengyelország’ Olaszország Lettország Horvátország * Spanyolország Írország Csehország Svédország Litvánia Portugália Szlovákia -előzetes adat Forrás: Eurostat/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI­&IOI www.mti.hu 2014. február 26., szerda Gazdasági kihívások és megoldások Az erdélyi kis- és középvállalkozások helyzete: kihívások, megoldások címmel szervezett képzést, illetve konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány Székelyudvarhelyen, február 21- 22-én. A Bethlen Gábor Alap Zrt. által támogatott rendez­vény célja - a résztvevők szakmai tudása és személyes kész­ségfejlesztése mellett - a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolati háló erősítése, a potenciális együttműködési lehető­ségek feltárása, kamatoztatása és új ötletek generálása volt. Az eseménynek a Küküllő Szállo­da adott otthont, ahol több mint ötven Maros, Kolozs, Bihar, Kovászna és Hargita megyei vállalkozó vett részt. A rendezvényt László János, a Beth­len Gábor Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki elmondta: a kis- és közép­­vállalkozások képezik a gazdaság motorját, ezért is fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek rájuk. Európa­­szerte körülbelül 23 millió ilyen vál­lalkozás működik, és ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatottság 70 százalékát. Megtermelt jövedelmük pedig a közösségek számára is fon­tos, hiszen adók formájában gazda­gítják a régiót, amelyben működnek. A megnyitó után elkezdődött az előadások sorozata, elsőként Tordai György, a Corvinus Zrt. vezérigazga­tója a Corvinus Zrt. küldetéséről, befektetési ajánlatáról, a Corvinus Zrt. bevonásával elérhető előnyökről, valamint a befektetési folyamat lépé­seiről tartott előadást. Dr. Torda Márta, a Vidékfejleszté­si Minisztérium főosztályvezető­­helyettese a Vidékfejlesztési Minisz­térium és a határon túli magyarság közötti kapcsolatokról beszélt. Elő­adása során bemutatta a 2013-as szakmai programokat, támogatáso­kat, valamint az anyaországi és hatá­ron túli rendezvényeket is, majd a későbbiekben ismertette a 2014-re vonatkozó terveket. Ezt követően Takács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium fő­osztályvezetője előadásában a Wekerle-terv és a Mikó Imre-terv kapcsolódási pontjairól számolt be. A Wekerle-terv 2013-as intézkedési tervei között elsőként említette a Kár­pát Régió Üzleti Hálózat tevékenysé­gének fontosságát, ismertetve az iro­dák célcsoportjait, szolgáltatásait, sikertörténeteit. Előadása végén az idei évre tervezett szakmai progra­mokat vázolta, többek között a Wekerle-köröket, üzleti fórumokat, gazdasági konferenciákat. A rendezvény második napján, szombaton tovább folytatódtak az előadások. Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési Rt. vezérigazgatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a romániai adóügyi törvénykezés kiszámíthatat­lanságát és az ebből fakadó, KKV- kat érintő problémákat. Az előadók sorát Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgató­ság vezetője nyitotta meg, aki a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb jogszabályi változásokról értekezett, rámutatva a pénzügyi régiós átszer­vezés okozta hátrányokra. A soron következő Benedek Hu­szár János, a Sepsi Consult Kft. ügy­vezetője A vállalkozó és a közpénz címmel a pályázatírás irányelvei­ről, a romániai közbeszerzési eljá­rások sajátosságairól és az önkor­mányzatok pályázási szokásairól tartott rendkívül érdekes előadást, melyet számos kérdés és hozzászólás követett. A továbbiakban Tankó László székelykeresztúri tejgyárigazgató, az Élő Szövet Alapítvány - Székelyudvarhely/Nagy-Kürküllő Mezőgazdasági Szövetkezet részéről A tej útja címmel tartott bemutatót. A keresztúri tejfeldolgozó modelljét és marketingstratégiáját ismertette, majd a fenntartható tudatosság - tu­datos fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta. Végezetül szó volt az oktatási kí­nálat és a munkaerő-piaci kereslet találkozási pontjairól is Geréb Lász­ló, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában, aki Székelyföld humán oldali gazdaságfejlesztési koncepciójáról tartott előadást. A székelyföldi szervezetek életciklusa modelljének ismertetése után a szer­vezeti vezetők képzésének fontossá­gát hangsúlyozta. Elmondása szerint a szervezetek fejlesztése karöltve kell történjen a munkavállalók fej­lesztésével, amelynek együttes eredménye a régió felemelkedése tud lenni. Az előadások mindkét nap kötet­len beszélgetésekkel zárultak, ame­lyek keretében a résztvevők hozzá­szólhattak az elhangzottakhoz, il­letve feltehették kérdéseiket az elő­adóknak. A hozzászólásokból ki­derült: szükség van az ilyen jellegű konferenciákra és képzésekre, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférhessenek azokhoz az infor­mációkhoz, lehetőségekhez, amelyek segítik működésüket, fejlesztéseiket.

Next