Népújság, 2014. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-01 / 50. szám

2 NÉPÚJSÁG 1., szombat A Nap kel 7 órakor, lenyugszik 18 óra 9 perckor. Az év 60. napja, hátravan 305 nap. IDŐJÁRÁS Változó égbolt Hőmérséklet: max. 11°C min.­­1°C étteste! Ma ALBIN, holnap LUJZA napja. LUJZA: a francia Louise ma­gyarosított formája, a Lajos női megfelelője. Jelentése: hír­név + háború. # He ❖ VALUTAÁRFOLYAM BNR-2014. február 2­­1 EUR 4,4995­­ USD 3,2618 100 HUF 1,4496 10 ARANY 139,1144 MEGYEI HÍREK Országos matematikaverseny a Bolyai líceumban Február 28. és március 2. között a marosvásárhe­lyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum ad otthont a ro­mániai általános iskolák II. országos magyar nyel­vű matematikaversenyének. Az ország különböző részeiből érkező diákok ma reggel mérik össze tudásukat, 14.30-tól pedig dr. Weszely Tibor tart előadást a líceum Bolyai János-termében. Dél­után a diákok szabadidős programokon vesznek részt. A díjkiosztó ünnepségre vasárnap reggel 9.30-tól kerül sor a tanintézet Bolyai János­­termében. Kertésznap Nyárádszeredában Idén is megrendezik az immár hagyományossá vált Nyárádszeredai Kertésznapot. A megnyitó ma, szombaton délelőtt 9 órakor lesz a város mű­velődési házában és annak előterében. Ez alka­lommal kertészeti szaporítóanyagokat, időszerű kertészeti, szőlészeti, méhészeti és mezőgazda­­sági termékeket, kellékeket, kisgépeket is kiállíta­nak, illetve mezőgazdasági témájú könyvek közül is válogathatnak a látogatók. Pap István akadémi­kus, agrárszakember Brüsszeli levelek c. könyvét dr. Jakab Sámuel ismerteti, dr. Vallasek István A biomassza energetikai hasznosítása a mezőgaz­daságban címmel tart előadást. Pályázat a Caritas önkéntes táborának befogadására Adj munkát egy tettrekész csapatnak! - ezzel a jelszóval a Caritas ismét meghirdeti hagyomá­nyos pályázatát. A július 7-13. közötti hétre terve­zett akcióra azon közösségek jelentkezését vár­ják, akik szívesen befogadnák a tábort. Pályáz­hatnak falvak, községek, kisvárosok önkormány­zatai, civil és egyházi szervezetek, intézmények, közösségek, közintézmények. A táborban 70-100, többségében fiatal önkéntes vesz részt, akik a pályázó által kért feladatokat látják el, legyen az fizikai munka vagy közösségépítő tevékenység. A pályázó település szükségleteire kívánnak választ adni az önkéntesek munkája, valamint a helyi la­kosok bekapcsolása által. Olyan feladatok elvég­zését vállalják, melyek a közérdeket szolgálják, így köz- és tanintézmények, közterek, egyházi te­rületek javítását és a közösség tagjainak szóló programok szervezését. A tábor részletes leírá­sa - a pályázati űrlappal együtt - a www.caritas­­ab.ro honlapon érhető el. A pályázat beküldésé­nek határideje március 16. További információk a honlapon, illetve a 0735-735-165-ös telefonszá­mon. Moziba hívják a hölgyeket A márciuska ünnepe alkalmából a Marosvásárhe­lyi Polgármesteri Hivatal a marosvásárhelyi lakhe­lyű hölgyeket március elsején a Művész moziba hívja, ahol 3D-s filmeket vetítenek. A belépőket 10-22 óra között lehet átvenni a mozi pénztárá­nál. A helyek száma korlátozott. Farsang az állatkertben Március 2-án, vasárnap 11 órától a marosvásár­helyi állatkertben farsangi ünnepséget szervez­nek. A rendezvényen magyarul és románul hang­zanak el ismertetők, fél 12 órától jelmezbemutató lesz, majd állatkerti séta. A gyerekeket farsangi jelmezben vagy valamilyen állatot ábrázoló álarc­cal várják a vadasparkba. Hírszerkesztő: Menyhárt Borbála HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK 2014. március 1., szombat Diákoknak mesél a múlt Előadás-sorozat Vásárhely történetéről Sok száz éves szőlőmetsző kés, stylusnak nevezett írószerszám, viasz­tábla, ferences kolostorból fennmaradt pecsét villantott fel töredékeket a kö­zépkori Marosvásárhely életéből a Bo­lyai líceum dísztermében tegnap dél­előtt összegyűlt diákseregnek. A Kós Károly Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület egyéves rendezvénysoroza­tának első mozzanataként sorra kerülő előadást Györfi Zalán történész­régész, a Maros Megyei Múzeum ku­tatója és munkatársa tartotta. - Aki ismeri a városa múltját, az a jelenlegi eseményeket is könnyebben meg tudja érteni - hangzott el a ren­dezvény első perceiben. A képekkel gazdagon illusztrált, rö­vid történetekre épülő bemutató során többek között arra kaphattak választ a diákok, hogy mekkora volt, meddig terjedt a középkori Vásárhely területe, mit jelentett székely, illetve szabad székely mezővárosnak lenni, milyen társadalmi státusuk volt a „gyűszűk urainak” és a többi, céhekbe tömörülő mesterembernek, hol működött az első vásárhelyi iskola, és miért nevezhetjük a számológép ősének a viasztáblát. A december végéig zajló előadás­­sorozatról Novák Csaba Zoltán törté­nésszel beszélgettünk.­­ A kezdeményezés a Kós Károly Akadémia és a Borsos Tamás Egyesü­let részéről jött. A Kós Károly Akadé­mia történelmi előadásainak mintájára akartunk diákok számára is elindítani egy sorozatot Történetek Marosvásár­helyről címmel, amelyből jobban meg­ismerhetik városuk fontosabb korsza­kait. A havonta egyszer megrendezés­re kerülő előadásokon szó lesz a feje­delemség kori Marosvásárhelyről, majd a barokk, később a 18., 19. szá­zadi városról, Bernády korszakáról, illetve a szocializmus korabeli város kialakulásáról. A sorozat decemberben vetélkedővel és diákkonferenciával zá­rul, amelyen az előző hónapokban szerzett tudásukat hasznosíthatják a résztvevők. A soron következő, márci­usi előadás rendhagyó lesz, ekkor ugyanis megszakítjuk a történések idő­rendi sorrendjét, és az 1848-as forra­dalomhoz kapcsolódó eseményeket mutatjuk be. Ezzel a sorozattal nem­csak a bolyaii diákokat, hanem az Egyesülés középiskola, a Pedagógiai Líceum és a Művészeti Líceum tanuló­it is meg szeretnénk szólítani. A már­ciusi előadást 13-án az Egyesülés kö­zépiskolában, 14-én a Bolyai líceum­ban tartjuk. — Beszéljünk egy kicsit az előadókról.­­ A rendezvénysorozat megszerve­zésében együttműködő megyei intéz­mények, a Maros Megyei Múzeum, a Teleki Téka, illetve a Román Akadémia Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézetének munkatársai tartják az előadásokat. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a megyei tanfel­ügyelőség által is elismert rendezvényso­rozat nem valósulhatna meg a diákokat mozgósító marosvásárhelyi történelem szakos tanárok pozitív hozzáállása nél­kül, akiknek ezúttal is szeretnék köszö­netet mondani. A rendezvény támoga­tója ugyanakkor az RMDSZ marosvá­sárhelyi szervezete. Molnár Zoltán és Hajdú Zoltán ta­nárokat arról kérdeztük, hogy miért fontos, hiánypótló ez a kezdeményezés a diákok számára.­­ Az iskolai tananyagból hiányzik a helytörténelem. Csak opcionális tan­tárgyként tanulhatják a diákok, de elég korlátozott a lehetőség arra, hogy min­den osztály ezt a tárgyat válassza. Pe­dig nagyon fontos, hogy minden ma­gyar gyermek megismerje városa, il­letve egész Erdély múltját. Ezeken az előadásokon egyszerre tíz osztály, kö­rülbelül 300 diák vesz részt. Ha egy év alatt ennyien közelebb kerülnek váro­suk múltjához, az már óriási előrelé­pésnek számít - mondta Hajdú Zoltán történelem szakos tanár, aki szerint a történelemórák tananyagát úgy kellene felépíteni, hogy a gyerekek ne az ókori birodalmak világával, hanem saját vá­rosukkal ismerkedjenek meg először, és csak utána terjedjen ki a figyelmük a nagyvilágra. Molnár Zoltán földrajztanár arra vi­lágított rá, hogy a pedagógusoknak kö­szönhetően sokszor az általános isko­lákból érkező gyerekek is sok mindent tudnak már Marosvásárhely történeté­ről és jeles épületeiről, a különféle ver­senyek pedig gyarapítják a tudást, amelyet az újonnan indult, szórakoz­tatva oktató előadás-sorozat is gazda­gítani fog. Nagy Székely Ildikó Fotó: Nagy Tibor Marosvásárhelyi Rádió Románia 56 éves a Mi rádiónk! A Marosvásárhelyi Rádió tavaly már­cius 2-ától - az 55. születésnapjától - egész nap hallgat­ható magyarul, Székelyföldön a 106,8 MHz-es valamint az 1323 KHz-es frekvenciákon. A korábbi 7 óráról napi 16 órára (ebből 15 magyar és 1 óra német nyelvű) ezáltal évi 5423 órára emelkedett a magyar nyelvű műsorok idő­tartama a Marosvásárhelyi Rádióban. A kibővült adásidő­vel, az új műsorokkal sikerült megerősíteni a Marosvásár­helyi Rádió vezető szerepét a romániai magyar rádiós pia­con, valamint az erdélyi magyar médiában. Ugyanakkor a hallgatók és a rádió munkatársainak régi óhaját is valóra váltottuk. A Marosvásárhelyi Rádió célja: megtartani hű­séges hallgatóinkat, illetve megszólítani új potenciális médiafogyasztó rétegeket is. Amit évtizedek során hallga­tóink jónak vagy értéknek minősítettek a régi műsorrács­ban, azt megőriztük. Az új idősávok új műsoraival új kö­zönséget céloztunk meg, különös tekintettel a középkorú aktív rétegre, vagy - például a hétvégi és az esti műsora­inkban - a tudatos rádióhallgatókat. A megújult 56 éves Marosvásárhelyi Rádióban férfiak és nők, vidékiek és vá­rosiak, idősek és fiatalok, nyugdíjasok és vállalkozók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő hangot. Tájé­koztatunk és szórakoztatunk. Napi 14 híradónkban gyor­san és pontosan közvetítjük mindazt, ami körülöttünk zaj­lik. Nagy hangsúlyt fektetünk művelődési, szociális, sport-, ifjúsági és tudományos tartalmakra, de nem hagy­juk figyelmen kívül a klasszikus, a kortárs és a népzene kedvelőinek igényeit sem. Tavaly ilyenkor nagyot váltottunk, jó szándékkal, és a visszajelzésekből ítélve jó irányba. Tudatában vagyunk annak, hogy célunk eléréséig még sok teendőnk van. Lé­pést kell tartanunk korunk médiapiacának ritmusával mind technológiai, mind tartalmi vonzatában. Műszaki szempontból több helyen is javítanunk kell az ultrarövid hullámú lefedettség minőségén. Az éjszakai idősávot is általunk szerkesztett tartalommal szeretnénk kitölteni. Online jelenlétünk megerősítésén is folyamatosan dolgo­zunk. Végül, tudatában vagyunk annak is, hogy állandóan emelni kell a mércét műsoraink tartalmi minősége javára. Addig is köszönjük hűséges hallgatóinknak, hogy az el­múlt időszakban a folyamatos változások ellenére kitar­tottak mellettünk, és még ha időnként kritikusan is, türe­lemmel és megértéssel viszonyultak az új helyzethez. Bízunk abban, hogy jól bevált jelmondatunk továbbra is érvényes: értünk van, rólunk szól! Detektívtörténetekről a márciusi Korunkban A detektívtörténet olyan műfaj, ame­lyik az elmúlt évtizedekben sikerrel kap­csolta össze a kultúra különböző rétegeit: a populáris és magas kultúrát, az ifjúsági és felnőttkultúrát, az írott és audiovizuális mé­diumokat. A márciusi Korunkban a műfaj legelis­mertebb szakértői, Bényei Tamás, Benyovszky Krisztián, Kálai Sándor, Miklós Ágnes Kata vizsgálják a detektív­­történetek különféle mutációit, filmes, képregénybeli és irodalmi megvalósulá­saikban, a klasszikus krimiktől napjaink történeteihez érkezve. A lapszámban András Sándor-regényrészlet és interjú olvasható a Gyilkosság Alaszkában meg­írása kapcsán, de olvashatunk a BBC Sherlock-sorozatáról, a Linda című tévé­filmsorozatról, Maigret-ről, Kondor Vil­mos új regényéről valamint a Manó Könyvek ifjúsági krimisorozatairól is. Az írásokhoz Könczey Elemér készí­tett illusztrációkat. A lapszám állandó ro­vataiban Senkálszky Endréről, Bálint Ti­borról, Derkovits Gyuláról, illetve Pálfi György montázsfilmjéről is szó esik.

Next