Népújság, 2014. július (66. évfolyam, 148-174. szám)

2014-07-26 / 170. szám

2014. július 26., szombat Az európai szellemiség jelképeként ünnepli a Dunát az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság . Az európai közösség és egyúttal az európai szelle­miség ünnepe a Duna ünnepe, amelyet az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság 12. alkalommal rendez meg kedden, az 1456-os nándorfehérvári diadal év­fordulóján - mondta a Lánchíd és Erzsébet híd kö­zött tartandó rendezvényről a társaság főtitkára az MTI-nek. Bóta László kiemelte, hogy bár vannak nemzeti, egyházi, családi ünnepek, a Duna ünnepén politikai kötődéstől, származástól, vallási hovatartozástól, világnézettől függetlenül, mindenki a közösség ré­szének érezheti magát. Mint mondta, a Duna men­tén élő népek örökségével, hagyományaival és törté­netével foglalkozó civil szervezet 2003-ban azért jú­lius 22-ét, az 1456-os nándorfehérvári győzelem napját választotta az ünnep napjául, mert ez min­denki számára pozitív történelmi emlék. A török se­reg legyőzése minden európai nép számára meg­könnyebbülést, a félelemtől való megszabadulást je­lentette, így „jó emlék egy román, egy szlovák, egy rutén, egy német és egy magyar számára is, és ez nagyon ritka” - hangsúlyozta. A főtitkár úgy fogalmazott: a Duna, ahogyan ré­gen, úgy most is szállít, öntöz, táplál és gyönyörköd­tet, országokat, népeket és kultúrákat köt össze, a közös európai szellemiség jelképe. Ennek megfelelő­en idén is meghívták az ünnepre nemcsak a Duna menti országokat és a nándorfehérvári csatá­ban harcoló szövetsé­ges népek államait, de még az egykori ellenfe­let is vendégül látják a rendezvényen, így Né­metország, Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Bulgá­ria, Románia, Moldva, Ukrajna, illetve Cseh­ország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia, Montenegró, Bosznia- Hercegovina, Albánia, Spanyolország, Vati­kán és Olaszország mellett Törökország is diplomatákkal képvi­selteti magát a Duna ünnepén. A résztvevők, köztük a történelmi egyhá­zak képviselői, idén az elesett nándorfehérvári hő­sök mellett az árvizek és hajókatasztrófák áldozata­ira is emlékeznek a Duna vizére helyezett koszorúk­kal, virágokkal - folytatta Bóta László. A hajósok délben kürtjelzéssel adóznak emléküknek. A Szerbi­át és Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Bulgáriát tavasszal sújtó árvizek áldozataival együtt megemlékeznek az áprilisi dél-koreai komphajóbalesetben elhunyt és eltűnt több száz, zömében középiskolás diákról, valamint a men­téskor életét vesztett búvárról is. Emiatt az ün­nepen részt vesz a Koreai Köztársaság küldöttsé­ge, továbbá egy koreai buddhista szertartásra is sor kerül. Az ünnepen részt vesz továbbá Mónus József vi­lágcsúcstartó távlövőíjász-világbajnok is, a Hagyo­mányos Íjászok Világszövetségének delegációja, a Kecskés Együttes historikus zenei műsort ad, az egész napos rendezvényt este hálaadó mise, majd a Március 15. téren örömtűz és táncház zárja. A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresz­tény magyar seregek 1456. július 22-én több mint két hetes csata után győztek II. Mehmed török szul­tán hadai felett, megállítva ezzel 70 évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mér­hető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A magyar Országgyű­lés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfe­hérvári diadal emléknapjává. Nándorfehérvár 1456-ban (rekonstrukció) Félmilliárddal támogatják a Rembrandt-kiállítást „A Szépművészeti Múzeum kiállítá­sainak támogatása érdekében” 505 millió forint átcsoportosításáról dön­tött a magyar kormány egy pénteken közzétett határozatában; a múzeum ezt az összeget a november 1-jén meg­nyíló Rembrandt és a holland „arany évszázad” című kiállítására fordítja. Mint a Szépművészeti az MTI meg­keresésére hétfőn közölte, a nagysza­bású kiállításon húsz Rembrandt­­(közte a németalföldi mester legkoráb­bi és a legutolsó alkotása), valamint három Vermeer-festmény lesz látható. A spanyol festészet öt évszázadát, valamint a 15-18. századi itáliai piktú­­rát (Botticellitól Tizianóig, majd to­vább, Caravaggióig) bemutató sorozat folytatásaként megnyíló Rembrandt és a holland „arany évszázad” című tárlat 170 festményt mutat be az 1600-as G­d­DMHC7 COMMUNITAS Krt ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÓ AZ RMDSZ ÉS A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY évek legnagyobb németalföldi mestere­itől. Mint a múzeum hangsúlyozta: ha­sonlóan átfogó holland kiállítást­­ko­rábban nem láthatott a magyar közön­ség, utoljára 1967-ben a varsói múze­ummal együttműködésben mintegy száz művet állítottak ki a Szépművé­szetiben. A kiállítás több szekcióból áll majd össze. Az első a történeti hátteret mu­tatja be, a második az új, a kereskede­lemben meggazdagodott, polgárosodott társadalom szereplőit vonultatja fel, többek között Frans Hals portréival, csoportképekkel. Külön szekció ábrázolja, hogy a tár­sadalom egyes rétegei mit kezdtek a gazdagsággal, itt zsánerképekkel, csendéletekkel találkozhat a látogató. A negyedik téma a vallás, a protestan­tizmus megjelenése a festészetben, ezt követi Rembrandt és leideni körének művészete. A következő szekció a városi életet jeleníti meg, itt a fő attrakció a három Vermeer-vászon­ lesz (a mindössze 38 képből álló életműből): a Geográfus, az Asztronómus és A katolikus hit allegó­riája, Frankfurtból, Párizsból és a New York-i Metropolitan Múzeumból. A kiállítást a tájképek zárják - közölte a Szépművészeti Múzeum.

Next