Népújság, 2014. július (66. évfolyam, 148-174. szám)
2014-07-29 / 172. szám
2014. július 29., kedd MEMENTÓ - Vasárnap kezdődtek a megemlékezések Vasárnap kezdődtek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések, a magyar állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvénye hétfőn volt az Operában. Világszerte vasárnap, az évforduló előtt egy nappal neves trombitások előadásában hangzott el a híres katonai takarodó, az Il Silenzió, Magyarországon 9.30- kor. Az olasz miniszterelnökség kezdeményezésének szervezői Magyarországról a fiatal dzsessztrombitást, Koós-Hutás Áront kérték fel, aki a budai Vár Savoyai teraszán adta elő a művet (fotó). Ugyanekkor többek között Nagy- Britanniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Államokban hangzott fel a dal az elesettek emléke előtti tisztelgésként. Hétfőn a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tartott a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Ugyancsak hétfőn a budai várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartotta megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatták az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátották a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartották az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az esten - amelyen arról is megemlékeztek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzottak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből. Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az első világháború centenáriuma alkalmából nagyszabású megemlékezéseket rendeznek. Az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el. A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi Első világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az első világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-től 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködő plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre. Száz évvel ezelőtt július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott, és egy olyan békerendszerrel zárult le, amely magában hordozta a következő világháború csíráját. Fotó: MTI NÉPÚJSÁG 9 Ferenc pápa: Elérkezett a háborúk leállításának ideje Az első világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékezve Ferenc pápa a most dúló konfliktusok leállítását sürgette a római Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében. Az egyházfő gyásznapnak nevezte az első világháború kirobbanásának hétfői évfordulóját. Arra emlékeztetett, hogy az egyházat akkor vezető XV. Benedek pápa „felesleges vérengzésnek” tartotta a milliók életét követelő világháborút. Ferenc pápa az Úrangyalaimádság (Angelus) után mondott beszédében úgy fogalmazott: reméli, hogy a múlt tévedései soha többé nem ismétlődnek meg, és a világ tanul a történelem leckéjéből a béke útját választva. Ferenc pápa a közel-keleti, az iraki és az ukrajnai konfliktust említette meg, imádkozva azért, hogy az itt élő népek és vezetőik „megfelelő bölcsességre és erőre találjanak” a béke érdekében. „Nem az egyéni érdekeknek, hanem a közös jónak kell felülkerekednie, valamint a minden egyes ember iránti tiszteletnek!” - mondta az egyházfő. Hozzátette: mindenekelőtt a háborús övezetekben levő gyermekekre gondol, akiket megfosztanak a hozzájuk méltó élet reményétől és a jövőtől. A halott, a megcsonkított gyermekekre, azokra, akik számára a játékszert a fegyverek eldobott darabjai jelentik. Internetes naptár indul a hőstettekről Az első világháború kitörésének 100. évfordulóján, hétfőn A Nagy Háború kisembereinek hőstettei címmel elindítják a hősök naptárának internetes oldalát - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI- vel. Közleményükben kiemelték: az új webes felület az első világháború eseményeit nem a hadmozdulatok vagy a nagy hadműveletek oldaláról próbálja bemutatni. Az oldal szerkesztőinek célja, hogy bemutassák azokat a mostanra feledésbe merült katonákat, akik „példát mutattak helytállásból, bátorságból vagy néha az önfeláldozásig terjedő bajtársiasságból”. A hősök naptáraként működő internetes oldalon az aktív naptári napra kattintva található meg az a magyar hős, aki 100 éve az adott napon valamilyen különleges fegyvertényt vagy haditettet hajtott végre. A leírás mellett gyakran az illető fotóját, a kiérdemelt kitüntetést vagy a csapattest jelvényét láthatja az érdeklődő. A hősök naptára a www.hungarianarmedforces.hu oldalon található, de elérhető a www.honvedelem.hu, valamint a www.hadisir.hu oldalakról is. A magánkezdeményezésből indított felület Szentváry-Lukács János kutató munkája, az utómunkálatokban a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály munkatársai, Maruzs Roland alezredes és Illésfalvi Péter kormánytisztviselő vettek részt. A HM közleményében kitért arra is, hogy a szerkesztők várják a leszármazottaktól azokat a fényképeket vagy esetleírásokat, amelyekkel tovább gazdagíthatják a hősök naptárát. 100 éve tört ki az első világháború Száz éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló, első világháború. Az európai hatalmak évtizedek óta készültek a nagy erőpróbára, a szarajevói merénylet csak casus belli volt, azaz ürügy a háború kirobbantására. Az okok másutt és egészen mélyen gyökereztek: az imperialista hatalmi rivalizálás, a nacionalizmus, a Habsburg korona alatt egyesített népek önállósodási kísérletei következtében kialakult konfliktusok elkerülhetetlenné tették az összecsapást. Az osztrák hadüzenet másnapján a Szerbiával szövetséges Oroszország mozgósítást rendelt el, két nappal ez után II. Vilmos német császár jóváhagyta az Oroszországhoz és Franciaországhoz intézett ultimátum szövegét, a német lapok különszámokban tették közzé az „általános hadiállapotot”. A nagy háború résztvevői a tengelyhatalmak, a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint a velük szembenálló antant, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - meg voltak győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzhetik ellenfeleiket, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok. Nem így történt, a háború hamarosan világméretűvé, négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. II. Vilmos közismert mondásában: „Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek!”. 1915-re már senki sem hihetett. Kevéssel a háború kitörése után a britek megtámadták a német gyarmatokat, a háború ezzel az egész világra kiterjedt. A központi hatalmak oldalán hadba lépett az Oszmán Birodalom, 1915-ben az antant oldalán Olaszország, Oroszország a forradalmak után 1917-ben vált ki. A nyugati fronton állóháború alakult ki, a két fél támadásai megtörtek a szögesdrótok és lövészárkok rendszerén, a „húsdarálóban” katonák milliói vesztették életüket. A korlátlan német tengeralattjáró-háborún felbőszült Egyesült Államok 1917-ben avatkozott be az antant oldalán, s ezzel a háború el is dőlt. Az Európába szállított kétmillió amerikai katonának és a hatalmas mennyiségű hadianyagnak köszönhetően az antant 1918 tavaszán meg tudta állítani az utolsó nagy német támadást, majd ellentámadásba átmenve döntő fölényre tett szert. A központi hatalmak 1918 őszén rákényszerültek a fegyverszünet aláírására. A szétesőben lévő monarchia részéről az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg, a németek 1918. november 11- én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdőben, egy félretolt vasúti kocsiban. A háború szomorú egyenlege: a frontokon mintegy 10 millió ember esett el, további 10 millióan haltak meg járványok, főként az 1918-19-es spanyolnátha miatt és éhezés következtében. Az első világháborúban új fegyvereket, harci eszközöket vetettek be, így a tankot és a vegyi fegyvert, tömegesen alkalmaztak már korábban megalkotott fegyvert, mint az aknavető, géppuska, a kézigránát, a lángszóró, s nagy számban kerültek bevetésre harci repülőgépek és tengeralattjárók is. A háborúban négy birodalom omlott öszsze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán, ezek romjain ugyanakkor Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a későbbi Jugoszláviával kilenc „új” állam jött létre. A háborút követő béke legnagyobb vesztese Magyarország volt, amely elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, s több millió magyar került kisebbségi sorba. Győztes nagyhatalomként zárta a háborút Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, s Japán is megerősítette pozícióját Kelet-Ázsiában. A győztesek a Párizs-környéki békeszerződésekben mit sem törődtek a wilsoni igazságosság és önrendelkezés meghirdetett elveivel, az általuk diktált „béke” nem teremtett sem igazságosabb, sem biztonságosabb világrendet, így egyenes út vezetett a két évtizeddel később kitört újabb világégéshez. Fotó: www.elsovilaghaboru.com A hadüzenet hírét még lelkesedéssel fogadták