Népújság, 2014. október (66. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-01 / 225. szám
2014. október 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Tüntetnek a katalánok, mert az alkotmánybíróság felfüggesztette a népszavazást Több száz tiltakozó vonult utcára Barcelonában azután, hogy a spanyol alkotmánybíróság hétfő este felfüggesztette a november 9-re tervezett népszavazást - számolt be a spanyol sajtó kedden az éjszakai eseményekről. Az El Pais című napilap részletesen írt arról, hogy a tüntetők a katalán főváros különböző kerületeiben gyülekeztek. A több kisebb menet végül a spanyol kormány barcelonai kirendeltségének épületénél találkozott. Körülbelül háromszázan vonultak fel, piros-sárga csíkos, csillagos katalán zászlókkal. Az épület előtt a földre helyeztek egy transzparenst, amelyen ez állt: „Engedetlenség a népszavazásért, a függetlenségért”. A tüntetők polgári engedetlenséget hirdettek, elutasítják a spanyol alkotmánybíróság eljárását és továbbra is a népszavazás megtartását követelik. A demonstráción felszólalt David Fernandez katalán parlamenti képviselő, aki azt mondta: a Franco-diktatúra óta eltelt időszakban ez volt a legsúlyosabb támadás a demokrácia ellen (Spanyolországban). Az utcai megmozdulások ezzel nem értek véget - közölte az El Mundo című napilap. A függetlenségért küzdő Katalán Nemzeti Kongresszus (ANC ) tüntetéseket hívott össze kedd estére Katalónia-szerte. Arra kérték az embereket, hogy vonuljanak a helyi önkormányzatok épületei elé, így fejezzék ki tiltakozásukat. A spanyol kormány hétfőn délután terjesztette be hivatalos kérelmét a 12 fős alkotmánybíróságnak, hogy a testület mondja ki: törvénytelen a népszavazási kezdeményezés, mivel az alkotmány értelmében azt csak úgy lehetne megtartani, ha az összes választásra jogosult spanyol állampolgárnak voksolási lehetőséget biztosítanának. Az alkotmánybíróság rekordgyorsasággal, néhány óra múlva döntött arról, hogy befogadja az alkotmányossági kifogásokról szóló beadványt. Végleges döntés azonban csak hónapok múlva születhet. A spanyol törvények alapján, amint elindul az alkotmánybírósági eljárás, a kérdéses törvényt automatikusan felfüggesztik, így jelenleg nincs jogalapja a katalán népszavazásnak annak ellenére, hogy Artur Más katalán miniszterelnök múlt szombaton kihirdette a november 9-i időpontot, miután a referendumot megalapozó törvényt másfél hete elfogadta a katalán parlament. Az időskorúak csaknem fele nem kap nyugdíjat a világban A világban élő időskorúak csaknem fele nem kap semmilyen járadékot, a nyugdíjasok jó része pedig olyan kis összegben részesül, hogy az nem elegendő a biztonságos megélhetéshez. Ez derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014. évi, Az időskorúak szociális védelme: fő politikai trendek és statisztikák című jelentéséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra. A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem mehet nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyomorúságos körülmények között alacsony jövedelemért. Negyvenöt olyan ország van, ahol az időskorúak több mint 90 százaléka kap nyugdíjat. Több mint 20 fejlődő ország jutott el odáig, hogy bevezette az általános vagy csaknem általános nyugdíjrendszert. „Számos fejlődő országban jelentősen kiterjesztették a nyugdíjrendszereket, ami nagyon pozitív tendencia - állapította meg Isabel Ortiz, az ILO szociális védelmi főosztályának igazgatója. Hozzátette: a megfelelő mértékű jövedelem garantálása legalább olyan fontos, mint a biztosítottak körének bővítése. „Az idős férfiaknak és nőknek joguk van nyugdíjba vonulni, méltósággal, anélkül, hogy szegénységbe süllyednének. Ez a probléma az egész világot érinti” - mutatott rá az igazgató. Az ILO jelentése szerint Európában a költségvetési megszorítások jegyében csökkentették a szociális juttatásokat, ami hozzájárult a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedéséhez. Az Európai Unión belül 124 millió embert, a lakosság 24 százalékát sújtja ez a helyzet. „Az európai szociális modell eredményeit... aláásták a rövid távú kiigazítást célzó reformok” - figyelmeztetett az ENSZ szakosított szervezete. Pozitív példaként említette viszont Kínát, ahol a nyugdíjban részesülő idősek aránya a 2000-ben mért 25 százalékról 2012-re több mint 70 százalékra emelkedett. A nyugat-európai országokban az államháztartási kiadások jelentős, a bruttó hazai termék 11 százalékára rúgó forrást költenek nyugdíjkifizetésekre, az alacsony jövedelmű országokban ez az arány 0 és2 százalék között mozog. A 178 országban átlagosan a GDP 3,3 százalékát fordítják az időskorúak ellátására. A hongkongi „esernyős forradalom” tétje Hongkongban a jelek szerint az utakon, a központi üzleti negyedben a tüntetők - elsősorban diákok - tartós jelenlétére lehet számítani, s a kormányzat sem a városban, sem Pekingben nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit is teljesítsen azokból a követelésekből, amelyeket az úgynevezett demokráciapártiak megfogalmaztak. Mindenesetre az „esernyős forradalom" tétje az események szereplőitől függetlenül más és más. A világ egyik legszabadabb szegletében több mint 150 év brit gyarmati uralom után, az elmúlt több mint másfél évtizedben rendszeresen tartottak tüntetéseket, lévén, hogy a különleges közigazgatási övezetben egy, a szárazföldi kínaitól merőben eltérő társadalmi berendezkedési forma érvényesül, aminek egyik lényege épp a különböző polgári szabadságjogok tiszteletben tartása. (Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója a maga bevallása szerint sem véletlenül választotta menekülése első célállomásául Hongkongot.) A mostani megmozdulás mindazonáltal más, mint a többi, mert egy olyan engedetlenségi mozgalom áll a hátterében, amely kiterjedt, nagyszabású akciót dolgozott ki Ázsia egyik fontos pénzügyi központjában az üzleti negyed megbénítására. A Foglald el a központot! nem hivatalos népszavazást is szervezett, s hónapokon át fenyegetett az utak elfoglalásával arra az esetre, ha nem teljesítik a követelésüket, a szabad jelöltállítást a soron következő kormányzóválasztáson. Amikor a kínai törvényhozás meghozta a döntését, amellyel a 2017-es választásokon lehetővé tette az általános választójog érvényesülését, ám a jelöltek kiválasztásért egy 1200 tagú bizottságot tett felelőssé, a mozgalom vezetői először azt nyilatkozták, hogy kudarcot vallottak. Később közölték, hogy függetlenül a döntéstől, tehát még akkor is, ha nem érhetnek célt, folytatják a harcot. Peking úgy fogalmazott, hogy a hongkongi politikai reform részeként a demokrácia kiszélesítésének megnyilvánulása, hogy míg korábban soha nem választhattak a hongkongiak kormányzót (mert arra egy választási bizottság volt hivatott), most végre - az általános választójog érvényesítésével - ezt megtehetik. A jelölőbizottság összetételéről, tehát arról, hogy az minél tökéletesebben reprezentálja a különböző ágazatokat, szakmákat, érdekcsoportokat, magánszemélyeket, külön konzultációs folyamat beindítását ígérték. A harcos demokratákat, a fiatal generációt azonban ezzel nem lehetett sem meggyőzni, sem leszerelni. Ha már általános választójog, akkor legyen szabad a választhatóság is, ők nem szeretnének egyeztetéseket, hanem korlátozásmentes, „nyilvános” jelölést. Pártok vagy civil szervezetek jelöltjeinek sorát szeretnék a listán látni. Hongkong kormányzója kedden ismét megerősítette, hogy a jövőbeni választás mikéntjében nem kötnek kompromisszumot, s arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a közterületek elfoglalásának komoly hatása van a több mint hétmilliós városban élő emberek mindennapjaira, vészhelyzetben a személyes biztonságukra, a város gazdasági fejlődésére és nemzetközi megítélésére. A tüntetések ára egyre nagyobb lesz - jegyezte meg Leung Csun-jing. A jelenlegi demonstrációknak azonban minden bizonnyal nem az a tétjük, hogy lesz-e ilyen jelölési, választási rendszer. Sokkal inkább az, hogy meddig maradnak, maradhatnak ezrek, tízezrek az utcán, egy város fontos részét megbénítva. Mikor ér a békés „városfoglalás” ahhoz a ponthoz, amit már nem tolerál a városvezetés, mert - akár más civilek nyomására - rendet kell tennie? Mikor fogy el az üzleteiket, hivatalaikat, bankfiókjaikat bezárni kényszerült tulajdonosoknak, a veszteségeket elkönyvelni kénytelen üzletembereknek a türelme? Lesznek-e provokátorok, akik olyan fokú zavart keltenek, hogy a tömeg fékezhetetlenné válik, s az erőszak erőszakot szül? Az ügy lényegén túl természetesen egyfajta presztízsharcról is szó van. Ki „packázik” kivel, és ki mennyire hagyja ezt, illetve végződhet-e úgy az egyébként messze nem „forradalmi” hangulatú demonstráció, hogy mindkét oldal úgy érezze: helyesen járt el, s végül ő kerekedett felül? Az eseményeknek nem valós tétjük az, hogy a hongkongi történéseknek lesz-e bármilyen hatásuk a szárazföldi Kínára, vagyis, hogy lehet-e például számítani szimpátiatüntetésekre ezen az oldalon. Az internet világának szárazföldi kínai cenzorai nagyüzemben dolgoznak, s állítólag már rekordot döntöttek a törlések méretét tekintve a hongkongi vonatkozású tartalmak eltávolításával. A kínai átlagpolgár tehát nem sejt semmit arról, ami Hongkongban történik, még akkor sem, ha véletlenül a CNN amerikai hírtelevíziót nézi. A hongkongi beszámolók idejére ugyanis elfeketedik a képernyő. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Kelemen Hunor az első, Szilágyi Zsolt a tizedik a szavazólapon Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje az első, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje pedig a tizedik helyen fog szerepelni a szavazólapon a romániai elnökválasztáson - derült ki kedden, miután a Központi Választási Iroda (BEC) sorshúzással döntött a jelöltek sorrendjéről. A novemberi államfőválasztáson 14 jelölt indul. A sorsolásnál a parlamenti pártok jelöltjeit előre vették. A szavazólap további helyeire kerültek a független jelöltek és a parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok jelöltjei. Birtokba vették Kemény János báró leszármazottai a marosvécsi kastélyt Kemény János báró leszármazottai kedden birtokba vették a marosvécsi kastélyt, amelyben az erdélyi helikoni írói közösség alakult és tartotta éves találkozóit - közölte a maszol.ro portál. Az impozáns, négy sarokbástyás épületben államosítása óta neuropszichiátriai rehabilitációs közppont működött. Az intézmény számára az Európai Unió támogatásával építettek új épületegyüttest a településen, az elmúlt tíz napban költöztették át a betegeket. Az intézmény további egy hónap haladékot kapott az épület teljes kiürítésére. Egy, a portálnak nyilatkozó örökös elmondta, a család ezután kíván dönteni a meglehetősen jó állapotban fennmaradt várkastély rendeltetéséről. Újabb lépés a zászlótörvényben Tegnap a szenátus elfogadta azt a törvénykezdeményezést, amely értelmében a területi közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - tanácsa dönthet a saját zászló használatának kérdésében. A tervezet továbbá azt is előírja, hogy a zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalékot. „A helyi önrendelkezés szempontjából azért fontos ez az intézkedés, mert a közösség identitásának kifejezéséhez szorosan hozzátartozik a helyi szimbólumok használata is” - emelte ki Klárik László Attila, az RMDSZ szenátora, a Közigazgatási Bizottság tagja. A kérdésben a képviselőházé a döntő szó. Cameron: „ezerszer fontosabb számomra az ország, mint az EU” „Ezerszer” fontosabbnak tartja a brit miniszterelnök a brit uniót, mint az Európai Uniót. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusa keddi munkanapjának nyitánya előtt nyilatkozott a BBC rádiónak. A riporter felidézte, hogy Cameron a skót függetlenségi népszavazás előtt azt mondta: megszakadna a szíve, ha Skócia távozna a brit unióból. Arra a kérdésre, hogy milyen kifejezést használna, ha miniszterelnöksége alatt Nagy- Britannia távozna az EU-ból, Cameron kijelentette: „hozzávetőleg ezerszer” erősebb érzelmek fűzik az Egyesült Királysághoz, mint az EU-hoz. Hozzátette: ha nem érzi úgy, hogy az EU-tagság Nagy-Britannia érdekében áll, akkor nem fog az uniós tagság fenntartása mellett érvelni. Élenjárók és sereghajtók (Folytatás az 1. oldalról) igazgatói posztban levő alkalmazottját hozta helyzetbe, aki megnyerte a menedzseri állásra kiírt versenyvizsgát. Bizonyára jó szakmai képességű vezető, ambíciós stb., azt azonban nehéz nem észrevenni, hogy az elmúlt 1-2 évben sűrű csendbe burkolózott a repülőtér. Nem hallani beruházásokról, nyertes pályázatokról, újabb járatok beindításáról. A Porusia-Peti idejében betelepedett Ryanair elment, a Tarom majdnem megszüntette járatait, kemény RMDSZ-es lobbi marasztalta itt, és más légitársaságok nem jöttek. Maradt a Wizz Air, az egyetlen, amely Marosvásárhelyről még repül Európa egyes nagyvárosaiba. Ezekbe mellesleg Kolozsvárról is indulnak Wizz Air-járatok, „duplázva" Vásárhelyt. Ha pedig minden a tervek szerint halad, akkor 1-2 év múlva Brassóból iselszállnak a gépek, Kolozsvárról, Nagyszebenből pedig újabb Wizz Air-járatok indulnak jövőben. Marosvásárhely nagyon „nemzetközi” reptere oda jutott, hogy a Tarom bukaresti járata mellett egyetlen, külföldi városokat érintő légitársaságra bazírozhat csak, a Wizz Airre, amellyel az együttműködési szerződése 2015 januárjában lejár. Apropó, hogy kik és milyen feltételekről tárgyalnak a szerződés meghosszabbítása érdekében, egyáltalán, valaki foglalkozik-e a témával, erről nem sikerült információkhoz jutni önkormányzati berkekből. Nem értjük, hogy miközben Brassóban nemcsak a megyei, de a városi önkormányzat is teljes mellbedobással támogatja a repülőtér-fejlesztési tervet, Marosvásárhely polgármesteri hivatala- a nyilatkozatokon túl - nem sokat mozdított-mozdít. És azt sem, hogy miközben az ország reptereit támogatták, Marosvásárhely miért maradt ki a kedvezményezettek sorából. A lényeg végül is az, hogy hogyan látják az illetékesek a megye gazdasági fejlesztésének prioritásait, elsősorban a reptér jövőképét, vagy mikor lesz működőképes a jelentős uniós támogatásból megépített kerelőszentpáli hulladéktelep, illetve a motorpark. Ahogy említették annak idején: Maros megye legnagyobb uniós projektjei...