Népújság, 2014. október (66. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-01 / 225. szám

2014. október 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Tüntetnek a katalánok, mert az alkotmánybíróság felfüggesztette a népszavazást Több száz tiltakozó vonult utcára Barcelonában azután, hogy a spanyol alkotmánybíróság hétfő este felfüggesztette a november 9-re tervezett népszavazást - számolt be a spanyol sajtó ked­den az éjszakai eseményekről. Az El Pais című napilap részletesen írt arról, hogy a tün­tetők a katalán főváros különböző kerületeiben gyülekez­tek. A több kisebb menet végül a spanyol kormány barcelo­nai kirendeltségének épületénél találkozott. Körülbelül há­romszázan vonultak fel, piros-sárga csíkos, csillagos kata­lán zászlókkal. Az épület előtt a földre helyeztek egy transzparenst, amelyen ez állt: „Engedetlenség a népszava­zásért, a függetlenségért”. A tüntetők polgári engedetlensé­get hirdettek, elutasítják a spanyol alkotmánybíróság eljárá­sát és továbbra is a népszavazás megtartását követelik. A demonstráción felszólalt David Fernandez katalán par­lamenti képviselő, aki azt mondta: a Franco-diktatúra óta eltelt időszakban ez volt a legsúlyosabb támadás a demok­rácia ellen (Spanyolországban). Az utcai megmozdulások ezzel nem értek véget - közölte az El Mundo című napilap. A függetlenségért küzdő Kata­lán Nemzeti Kongresszus (ANC ) tüntetéseket hívott össze kedd estére Katalónia-szerte. Arra kérték az embereket, hogy vonuljanak a helyi önkormányzatok épületei elé, így fejezzék ki tiltakozásukat. A spanyol kormány hétfőn délután terjesztette be hivata­los kérelmét a 12 fős alkotmánybíróságnak, hogy a testület mondja ki: törvénytelen a népszavazási kezdeményezés, mivel az alkotmány értelmében azt csak úgy lehetne meg­tartani, ha az összes választásra jogosult spanyol állampol­gárnak voksolási lehetőséget biztosítanának. Az alkotmánybíróság rekordgyorsasággal, néhány óra múlva döntött arról, hogy befogadja az alkotmányossági kifogásokról szóló beadványt. Végleges döntés azonban csak hónapok múlva születhet. A spanyol törvények alapján, amint elindul az alkot­mánybírósági eljárás, a kérdéses törvényt automatikusan felfüggesztik, így jelenleg nincs jogalapja a katalán népsza­vazásnak annak ellenére, hogy Artur Más katalán minisz­terelnök múlt szombaton kihirdette a november 9-i időpon­tot, miután a referendumot megalapozó törvényt másfél hete elfogadta a katalán parlament. Az időskorúak csaknem fele nem kap nyugdíjat a világban A világban élő időskorúak csaknem fele nem kap semmilyen járadékot, a nyugdíjasok jó ré­sze pedig olyan kis összegben részesül, hogy az nem elegendő a biztonságos megélhetéshez. Ez derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014. évi, Az időskorúak szociális védelme: fő politikai trendek és statisztikák című jelentéséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra. A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem me­het nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyo­morúságos körülmények között alacsony jövedelemért. Negy­venöt olyan ország van, ahol az időskorúak több mint 90 száza­léka kap nyugdíjat. Több mint 20 fejlődő ország jutott el odáig, hogy bevezette az általános vagy csaknem általános nyugdíj­­rendszert. „Számos fejlődő országban jelentősen kiterjesztették a nyugdíjrendszereket, ami nagyon pozitív tendencia - állapította meg Isabel Ortiz, az ILO szociális védelmi főosztályának igazgatója. Hozzátette: a megfelelő mér­tékű jövedelem garantálása legalább olyan fontos, mint a biztosítottak körének bővítése. „Az idős férfiaknak és nőknek joguk van nyugdíjba vo­nulni, méltósággal, anélkül, hogy szegénységbe süllyedné­nek. Ez a probléma az egész világot érinti” - mutatott rá az igazgató. Az ILO jelentése szerint Európában a költségvetési megszorítások jegyében csökkentették a szociális jutta­tásokat, ami hozzájárult a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedéséhez. Az Európai Unión belül 124 millió embert, a lakosság 24 százalékát sújtja ez a helyzet. „Az európai szociális modell eredményeit... aláásták a rövid távú kiigazítást célzó reformok” - figyelmeztetett az ENSZ szakosított szervezete. Pozitív példaként említette viszont Kínát, ahol a nyugdíj­ban részesülő idősek aránya a 2000-ben mért 25 százalékról 2012-re több mint 70 százalékra emelkedett. A nyugat-európai országokban az államháztartási kiadá­sok jelentős, a bruttó hazai termék 11 százalékára rúgó for­rást költenek nyugdíjkifizetésekre, az alacsony jövedelmű országokban ez az arány 0 és­­2 százalék között mozog. A 178 országban átlagosan a GDP 3,3 százalékát fordít­ják az időskorúak ellátására. A hongkongi „esernyős forradalom” tétje Hongkongban a jelek szerint az utakon, a központi üzleti ne­gyedben a tüntetők - elsősorban diákok - tartós jelenlétére le­het számítani, s a kormányzat sem a városban, sem Pekingben nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit is teljesítsen azok­ból a követelésekből, amelyeket az úgynevezett demokrácia­pártiak megfogalmaztak. Mindenesetre az „esernyős forrada­lom" tétje az események szereplőitől függetlenül más és más. A világ egyik legszabadabb szegleté­ben több mint 150 év brit gyarmati ura­lom után, az elmúlt több mint másfél év­tizedben rendszeresen tartottak tüntetése­ket, lévén, hogy a különleges közigazga­tási övezetben egy, a szárazföldi kínaitól merőben eltérő társadalmi berendezkedé­­si forma érvényesül, aminek egyik lénye­ge épp a különböző polgári szabadság­­jogok tiszteletben tartása. (Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója a maga bevallása szerint sem véletlenül választotta menekülése első célállomásául Hongkongot.) A mostani megmozdulás mindazonál­tal más, mint a többi, mert egy olyan en­gedetlenségi mozgalom áll a hátterében, amely kiterjedt, nagyszabású akciót dol­gozott ki Ázsia egyik fontos pénzügyi központjában az üzleti negyed megbéní­tására. A Foglald el a központot! nem hivatalos népszavazást is szervezett, s hónapokon át fenyegetett az utak elfogla­lásával arra az esetre, ha nem teljesítik a követelésüket, a szabad jelöltállítást a soron következő kormányzóválasztáson. Amikor a kínai törvényhozás meghozta a döntését, amellyel a 2017-es választáso­kon lehetővé tette az általános választó­jog érvényesülését, ám a jelöltek kivá­lasztásért egy 1200 tagú bizottságot tett felelőssé, a mozgalom vezetői először azt nyilatkozták, hogy kudarcot vallottak. Később közölték, hogy függetlenül a döntéstől, tehát még akkor is, ha nem érhetnek célt, folytatják a harcot. Peking úgy fogalmazott, hogy a hong­kongi politikai reform részeként a de­mokrácia kiszélesítésének megnyilvánu­lása, hogy míg korábban soha nem vá­laszthattak a hongkongiak kormányzót (mert arra egy választási bizottság volt hivatott), most végre - az általános vá­lasztójog érvényesítésével - ezt megtehe­tik. A jelölőbizottság összetételéről, tehát arról, hogy az minél tökéletesebben rep­rezentálja a különböző ágazatokat, szak­mákat, érdekcsoportokat, magánszemé­lyeket, külön konzultációs folyamat bein­dítását ígérték. A harcos demokratákat, a fiatal generá­ciót azonban ezzel nem lehetett sem meg­győzni, sem leszerelni. Ha már általános választójog, akkor legyen szabad a vá­laszthatóság is, ők nem szeretnének egyeztetéseket, hanem korlátozásmen­tes, „nyilvános” jelölést. Pártok vagy ci­vil szervezetek jelöltjeinek sorát szeret­nék a listán látni. Hongkong kormányzója kedden ismét megerősítette, hogy a jövőbeni választás mikéntjében nem kötnek kompromisszu­mot, s arra igyekezett felhívni a figyel­met, hogy a közterületek elfoglalásának komoly hatása van a több mint hétmilliós városban élő emberek mindennapjaira, vészhelyzetben a személyes biztonságuk­ra, a város gazdasági fejlődésére és nem­zetközi megítélésére. A tüntetések ára egyre nagyobb lesz - jegyezte meg Leung Csun-jing. A jelenlegi demonstrációknak azonban minden bizonnyal nem az a tétjük, hogy lesz-e ilyen jelölési, választási rendszer. Sokkal inkább az, hogy meddig marad­nak, maradhatnak ezrek, tízezrek az ut­cán, egy város fontos részét megbénítva. Mikor ér a békés „városfoglalás” ahhoz a ponthoz, amit már nem tolerál a városve­zetés, mert - akár más civilek nyomásá­ra - rendet kell tennie? Mikor fogy el az üzleteiket, hivatalaikat, bankfiókjaikat bezárni kényszerült tulajdonosoknak, a veszteségeket elkönyvelni kénytelen üz­letembereknek a türelme? Lesznek-e pro­vokátorok, akik olyan fokú zavart kelte­nek, hogy a tömeg fékezhetetlenné válik, s az erőszak erőszakot szül? Az ügy lényegén túl természetesen egyfajta presztízsharcról is szó van. Ki „packázik” kivel, és ki mennyire hagyja ezt, illetve végződhet-e úgy az egyébként messze nem „forradalmi” hangulatú de­monstráció, hogy mindkét oldal úgy érez­ze: helyesen járt el, s végül ő kerekedett felül? Az eseményeknek nem valós tétjük az, hogy a hongkongi történéseknek lesz-e bármilyen hatásuk a szárazföldi Kínára, vagyis, hogy lehet-e például számítani szimpátiatüntetésekre ezen az oldalon. Az internet világának szárazföldi kínai cenzorai nagyüzemben dolgoznak, s állí­tólag már rekordot döntöttek a törlések méretét tekintve a hongkongi vonatkozá­sú tartalmak eltávolításával. A kínai át­lagpolgár tehát nem sejt semmit arról, ami Hongkongban történik, még akkor sem, ha véletlenül a CNN amerikai hírte­levíziót nézi. A hongkongi beszámolók idejére ugyanis elfeketedik a képernyő. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Kelemen Hunor az első, Szilágyi Zsolt a tizedik a szavazólapon Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje az első, Szi­lágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje pe­dig a tizedik helyen fog szerepelni a szavazóla­pon a romániai elnökválasztáson - derült ki ked­den, miután a Központi Választási Iroda (BEC) sorshúzással döntött a jelöltek sorrendjéről. A no­vemberi államfőválasztáson 14 jelölt indul. A sor­solásnál a parlamenti pártok jelöltjeit előre vették. A szavazólap további helyeire kerültek a függet­len jelöltek és a parlamenti képviselettel nem ren­delkező pártok jelöltjei. Birtokba vették Kemény János báró leszármazottai a marosvécsi kastélyt Kemény János báró leszármazottai kedden bir­tokba vették a marosvécsi kastélyt, amelyben az erdélyi helikoni írói közösség alakult és tartotta éves találkozóit - közölte a maszol.ro portál. Az impozáns, négy sarokbástyás épületben államo­sítása óta neuropszichiátriai rehabilitációs közpp­ont működött. Az intézmény számára az Európai Unió támogatásával építettek új épületegyüttest a településen, az elmúlt tíz napban költöztették át a betegeket. Az intézmény további egy hónap hala­dékot kapott az épület teljes kiürítésére. Egy, a portálnak nyilatkozó örökös elmondta, a család ezután kíván dönteni a meglehetősen jó állapot­ban fennmaradt várkastély rendeltetéséről. Újabb lépés a zászlótörvényben Tegnap a szenátus elfogadta azt a törvénykezde­­ményezést, amely értelmében a területi közigaz­gatási egységek - községek, városok, megyék - tanácsa dönthet a saját zászló használatának kérdésében. A tervezet továbbá azt is előírja, hogy a zászlókon szerepelhet a helyi címer, vala­mint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalé­kot. „A helyi önrendelkezés szempontjából azért fontos ez az intézkedés, mert a közösség identi­tásának kifejezéséhez szorosan hozzátartozik a helyi szimbólumok használata is” - emelte ki Klá­rik László Attila, az RMDSZ szenátora, a Közigaz­gatási Bizottság tagja. A kérdésben a képviselő­­házé a döntő szó. Cameron: „ezerszer fontosabb számomra az ország, mint az EU” „Ezerszer” fontosabbnak tartja a brit miniszterel­nök a brit uniót, mint az Európai Uniót. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birmin­ghamben zajló éves kongresszusa keddi munka­napjának nyitánya előtt nyilatkozott a BBC rádió­nak. A riporter felidézte, hogy Cameron a skót függetlenségi népszavazás előtt azt mondta: megszakadna a szíve, ha Skócia távozna a brit unióból. Arra a kérdésre, hogy milyen kifejezést használna, ha miniszterelnöksége alatt Nagy- Britannia távozna az EU-ból, Cameron kijelentet­te: „hozzávetőleg ezerszer” erősebb érzelmek fű­zik az Egyesült Királysághoz, mint az EU-hoz. Hozzátette: ha nem érzi úgy, hogy az EU-tagság Nagy-Britannia érdekében áll, akkor nem fog az uniós tagság fenntartása mellett érvelni. Élenjárók és sereghajtók (Folytatás az 1. oldalról) igazgatói posztban levő alkalmazottját hozta helyzetbe, aki megnyerte a menedzseri állásra kiírt versenyvizsgát. Bizo­nyára jó szakmai képességű vezető, ambíciós stb., azt azon­ban nehéz nem észrevenni, hogy az elmúlt 1-2 évben sűrű csendbe burkolózott a repülőtér. Nem hallani beruházások­ról, nyertes pályázatokról, újabb járatok beindításáról. A Porusia-Peti idejében betelepedett Ryanair elment, a Ta­rom majdnem megszüntette járatait, kemény RMDSZ-es lobbi marasztalta itt, és más légitársaságok nem jöttek. Maradt a Wizz Air, az egyetlen, amely Marosvásárhelyről még repül Európa egyes nagyvárosaiba. Ezekbe mellesleg Kolozsvárról is indulnak Wizz Air-járatok, „duplázva" Vá­sárhelyt. Ha pedig minden a tervek szerint halad, akkor 1-2 év múlva Brassóból is­­elszállnak a gépek, Kolozsvárról, Nagyszebenből pedig újabb Wizz Air-j­áratok indulnak jö­vőben. Marosvásárhely nagyon „nemzetközi” reptere oda jutott, hogy a Tarom bukaresti járata mellett egyetlen, külföldi városokat érintő légitársaságra bazírozhat csak, a Wizz Airre, amellyel az együttműködési szerződése 2015 január­jában lejár. Apropó, hogy kik és milyen feltételekről tár­gyalnak a szerződés meghosszabbítása érdekében, egyálta­lán, valaki foglalkozik-e a témával, erről nem sikerült in­formációkhoz jutni önkormányzati berkekből. Nem értjük, hogy miközben Brassóban nemcsak a megyei, de a városi önkormányzat is teljes mellbedobással támogatja a repülő­tér-fejlesztési tervet, Marosvásárhely polgármesteri hivata­la- a nyilatkozatokon túl - nem sokat mozdított-mozdít. És azt sem, hogy miközben az ország reptereit támogatták, Marosvásárhely miért maradt ki a kedvezményezettek sorá­ból. A lényeg végül is az, hogy hogyan látják az illetékesek a megye gazdasági fejlesztésének prioritásait, elsősorban a reptér jövőképét, vagy mikor lesz működőképes a jelentős uniós támogatásból megépített kerelőszentpáli hulladékte­lep, illetve a motorpark. Ahogy említették annak idején: Maros megye legnagyobb uniós projektjei...

Next