Népújság, 2015. január (67. évfolyam, 1-24. szám)

2015-01-08 / 4. szám

2015. január 8., csütörtök HARMÓNIA A túlsúlyosak, elhízottak aránya az EU-tagállamokban ForrásEurostat / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI | www.mti.hu Nagy-Britannia túlsúlyos: testtömegindex IBM­) 25-29,9 elhízott: testtömegindex (BMI) 30 vagy több túlsúlyos vagy elhízott nők aránya­­ felnőtt (18+) lakosság százalékában túlsúlyos vagy elhízott férfiak aránya a felnőtt (18+) lakosság százalékában m Csehország Görögország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Németország Belgium Ciprus Spanyolország Ausztria Franciaország Bulgária Olaszország Románia Lettország A háziorvosoknak átlagban száz egészségügyi kártyát kell kiosztaniuk pácienseik körében A háziorvosoknak átlagban száz egészségügyi kár­­tyát kell kiosztaniuk pácienseik körében, azokat, amelyek nem jutottak el postai úton a biztosított sze­mélyekhez, nyilatkozta Mihaela Tanase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője a MEDIAFAX-nak kedden. „Minden bukaresti és Galac megyei háziorvosnak átlagban 170 kártyát kell kiosztania. Az ellenkező oldalon Hargita megye áll, ahol egy családorvosnak csak 36 kártyát kell eljuttatnia a pácienseihez” - ho­zott fel egy példát a pénztár szóvivője. Előzetes adatok szerint csupán kilenc olyan megye van, ahol a családorvosoknak átlagban száznál több egészségügyi kártyát kellene kiosztaniuk. Tanase hangsúlyozta, az egészségbiztosítási kár­tyáknak több mint a 95 százaléka eljutott a biztosított személyekhez postai úton, így a háziorvosoknak ke­vesebb mint egymillió kártyát kell még kiosztaniuk pácienseiknek, amikor azok elmennek a rendelőbe. „A postai kiszállítást a biztosított személyek ké­nyelméért vezettük be, hogy megkíméljük őket a fölös­leges járkálástól” - magyarázta a pénztár szóvivője. Ki volt Richter Gedeon? Feltehetően hetven éve, 1944 utolsó napjai valamelyikén halt meg Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész, Ma­gyarország első gyógyszergyárának megalapítója. 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. Szülei korán meghaltak, gyöngyösi roko­nainál nevelkedett. A ferences gimnázium elvégzése után a pati­­kusságot választotta. Három évig a gyöngyösi Mersits patikában volt gyakornok, majd 1895-ben a Buda­pesti Tudományegyetemen gyógy­szerész oklevelet szerzett. 1897- ben külföldi tanulmányútra indult: német, francia, svájci, angol pati­kákban dolgozott, és több gyógy­szergyárban, laboratóriumban ta­nulmányozta a nagyipari gyógy­szergyártás módszereit. Hazatérve 1901-ben apai öröksé­géből megvásárolta az Üllői út és a Márton utca sarkán ma is meglévő Sas Gyógyszertárat, amelyben kor­szerű laboratóriumot rendezett be. Magyarországon elsőként kezdte meg a főként állati szervekből ki­vont organoterápiás készítmények előállítását, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalin) még ma is használják a gyógyászatban. Készítményei iránt egyre na­gyobb kereslet mutatkozott, és a Sas Gyógyszertár már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igé­nyeket. 1906-ban megvásárolta a kőbányai Cserkesz utca 63. számú telket, nagy nehezen meggyőzte a hatóságokat vállalkozásának jelen­tőségéről, beszerezte a szükséges engedélyeket, s két év múlva meg­kezdte működését a Richter Gede­on Vegyészeti Gyár. A gyárban felkészült külföldi szakembereket is alkalmazott, ki­váló, külföldön is elismert gyógy­szereket kísérletezett ki és gyár­tott. Az agyalapi mirigy hátsó le­benyének kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítményét, a Glandutrint már ebben az új gyárban állították elő. Az új gyár első világraszóló sikere a Kalmopyrin volt, amelyet 1912-ben szabadalmaztattak és a mai napig gyártanak, a Hyperol nevű fertőtlenítő tab­letta pedig az első világháború­ban kapott jelentős szerepet. Richter Londonban és Buka­restben leányvállalatot szerve­zett, 34 államban bizományi raktárt létesített. Az első világ­háború kitörésekor gyárának már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború idején pedig már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyá­rat ezekben az időkben a legjobban szervezett magyar külkereskedelmi vállalatként tartották számon. A töretlen fejlődés a második világháború idején torpant meg. 1942-ben a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tiszt­ségétől, majd a gyárából is kitiltot­ták, de bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékeny­sége szinte teljesen megbénult, a legjobb szakemberek külföldre me­nekültek. Ő is Svájcba távozhatott volna még, de nem akarta el­hagyni vállalatát. A nyilas rém­uralom idején elhurcolták, és a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték. Halálának felté­telezett időpontja 1944. december 30. Richter Gedeon neve máig fenn­maradt. Gyára 1945-ben a régi ne­vén kezdett ismét működni, de az államosításkor Kőbányai Gyógyszerárugyárra nevezték át. Külföldön továbbra is a régi nevet használták, mert az új elnevezést egyetlen külföldi partner sem tudta kiejteni, az iparjogvédelmi jogok jogosultja pedig amúgy is a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár volt. A rendszerváltás idő­szakában, 1990-ben a céget Richter Gedeon Rt. néven je­gyezték be a cégbíróságon. Születésének századik évfordu­lóján, 1972-ben emlékérmet alapí­tottak Richter Gedeon tiszteletére, az Üllői úti Sas Gyógyszertárat pedig emléktáblával jelölték meg. NÉPÚJSÁG 5 Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját az amerikai Drexel Egyetem kutatói, akik arra keresik a vá­laszt, hogy miként képesek állatról emberre átterjedni olyan fertőző betegségek, mint az AIDS vagy az Ebola. A kutatásokat irányító Jason Weckstein ornitológus a madara­kon élősködő rágótetvekkel (Mallophaga) foglalkozik, ame­lyeknek körülbelül 4000 faja is­mert. Közéjük tartoznak például a bunkóscsápú tetvek (Amblycera), amelyek a madarak kültakaróján, gyakran a bőr felszínén élnek, és részben a megrágott tollcsére­­kezdeményből szivárgó vérrel táp­lálkoznak, valamint a fonalascsápú tetvek (Ischnocera), amelyek a madarak tollazatában élnek. Az ornitológus meggyőződése szerint a rágótetvek és a gazdaálla­taik, azaz a madarak segítségével biológiai rendszereket modellez­het. „A madarak élősködőit tanul­mányozva többet megtudhatunk a madarakról, mintha csupán őket vizsgálnánk” - vélekedett Jason Weckstein. A tudós a madarak és tetvek kölcsönhatását a fegyverke­zési versenyhez hasonlította. Mint mondta, a gazdaszervezet idővel megtanul védekezni az élősködő ellen, a parazita viszont evolúciós léptékben új és új támadási eszkö­zöket fejleszt ki. A kutató remé­nyei szerint új fajokat is kitenyész­tenek, hiszen a tetvek évente tucat­szor szaporodnak, és így gyorsan halmozódnak DNS-mutációik. „Az élősködők mozgását, fejlődé­sét tanulmányozva pedig azt is megérthetjük, hogy a kórokozók hogyan képesek vagy miért nem tudnak gazdaszervezetet váltani” - magyarázta Jason Weckstein. Jógával csökkenthető a szívbetegségek kockázata Jógával csökkenthető a szívbetegségek kockázata egy holland kutatás szerint. A rotterdami Erasmus Egyetem orvosi karának kutatója 37 tanul­mányt elemzett, ezekben mintegy 3000 résztvevő adatai szerepeltek. Azt fedezte fel, hogy önmagában, tehát más sport nélkül a jóga mér­sékli a koleszterinszintet és a ma­gas vérnyomást, amelyek növelik a szívbetegségek kockázatát. A jóga a testgyakorlás ősi mód­ja, mely az erő, a hajlékonyság és a légzés segítségével javít a testi­lelki állapoton. Rengeteg változata létezik - a hatha, az astanga és a bikram csak néhány az elterjedteb­bek közül -, ám egyik sem elég megterhelő ahhoz, hogy a hivata­losan ajánlott heti 150 perc köze­pes intenzitású, vagyis aerob test­mozgásba beszámítson. Izomerősí­tésnek megfelelő, azaz olyan gya­korlatforma, amelyet az irányelvek szerint heti kétszer-háromszor ajánlatos végezni. Myriam Hunnik azt vizsgálta meg, hogyan hat a jóga a szív egészségére, ha hat egyáltalán. Azokhoz képest, akik semmilyen testmozgást nem végeztek, a jó­­gázás jelentős előnyökkel járt: alacsonyabb volt az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kockázata. Ami­kor a tempós sétához vagy a ko­cogáshoz hasonlították, a jóga ezekkel megegyezően csökkentette a szívbetegségek kockázati ténye­zőit. Hunnik szerint az eredmények azt jelzik, hogy a jógázás igen hasznos lehet, és megérné gyako­rolni a kockázatcsökkentés érdeké­ben. Nem teljesen világos, miért hat így a jóga, ám szakértők sze­rint a nyugtató ereje lehet a titok, a stressz ugyanis a magas vérnyo­más és a szívbetegségek kockázati tényezője.

Next