Népújság, 2015. január (67. évfolyam, 1-24. szám)
2015-01-08 / 4. szám
2015. január 8., csütörtök HARMÓNIA Ünnep után, farsang kezdetén Ünnepek után kissé diétásabbra fogjuk az étkezést. Nem mintha nem lenne finom a kolbász, a tepertő, a véres-májas, a kocsonya, a sültek, de mostanra már telítődik az ember ezekkel a zsíros finomságokkal. Inkább könnyű ételeket, salátákat, zöldségeket, gyümölcsöt fogyasszunk! Beléptünk a farsangba, s ilyen csattogó hidegben jólesik, ha a kályha nemcsak meleget, hanem finom illatokat is áraszt. Ha elfogytak a karácsonyi, újévi sütemények, érdemes újra nekilátni, hiszen egy-egy friss süteménynek mindig örül a család. Pláne, ha fahéjas, szegfűszeges forralt bort is kínálnak mellé. S akkor lássunk hozzá! Lazacsaláta Ehhez a salátához három alapanyagot használtam: vörös káposztát, zöld zellerszárat, főtt paszulyt. A paszulyt - ha lehet, nagy szemű bivalypaszulyt — sós, babérleveles, borsos vízben megfőzzük, leszűrjük és kihűtjük. Egy fél vörös káposztát megreszelünk, három-négy zellerszárat (csomagolva a nagy üzletekben kapható) felvágunk, majd egy edényben rétegeljük. Vörös káposzta, zeller és paszuly, majd zeller és vörös káposzta. Az öntet a következőképpen készült: két cikk fokhagymát átpasszírozunk, két kanál olívaolajjal, bazsalikommal jól elkeverjük, citromlevet és két kanál tejfölt vagy görög joghurtot adunk hozzá. Az öntetet tálalás előtt adjuk a salátánkhoz. Mielőtt még arra gondolnának, hogy valami rendkívüli ételről van szó, máris megjegyzem, nem. Egyszerű, laktató és finom. A salátához vörös lencse, egy kukoricakonzerv, 15 deka füstölt lazac, zöld saláta vagy egy zacskó (üzletben kapható) salátakeverék, olajbogyó és öntet szükséges. Sós vízben megfőzünk egy jó nagy maréknyi vörös lencsét, vigyázva, hogy a szemek ne főjenek szét. A kereskedelemben többféle vörös lencse kapható, de a nagyobb szemű, élénk lazacszínű lencsét kell keresni. Ez nem fő szét, és megmarad az eredeti színe. Miután a lencse megfőtt, leszűrjük a vizét, és hűlni hagyjuk, majd összevegyítjük főtt kukoricával (egy kisebb kukoricakonzervet szűrünk le). Ezt lazán összevegyítjük a salátával, majd a tetejére szépen ráhelyezzük a vékonyra vágott füstölt lazacot. Az öntetet elkészítjük, de csak fogyasztás előtt töltjük rá. Ehhez két-három kanál tejföl, egy-két kanál kefir, egy kis kanál olívaolaj és egy kanál citromlé, pici só szükséges. (A hozzávalók mennyisége ízlés szerint változtatható.) Vörös káposztás saláta Hozzávalók: egy fél kilogramm spagetti, egy fél kilogramm brokkoli (ebből több is lehet), egy kaliforniai paprika (vagy aki idegenkedik aműpaprikától, az savanyított gogospaprikát is használhat), 30 dkg sajt, 2-3 deciliter tejföl, két tojás, só, bors, majoránna. A spagettit sós vízben megfőzzük, lecsurgatjuk. Ugyanígy járunk el a brokkolival is. Egy tepsit kikenünk vajjal, prézlivel megszórjuk, majd ráhelyezzük a spagettit, a brokkolit és a paprikát. Közben elkészítjük az öntetet. A sajtot megreszeljük, öszszekeverjük a tejföllel, a tojásokkal, a fűszerekkel, és az egészet egyenletesen ráöntjük a tepsi tartalmára. Serben addig sütjük, amíg a sajtos öntet szép aranysárga lesz. Diós almás kalász S ha már a farsangba léptünk, ismét sütünk, mégpedig kettes tésztából. Nagyon mutatós vendégváró. Hozzávalók: fél kilogramm liszt, egy negyed margarin, egy tojás, két kanál cukor, 25 gramm élesztő (egy Budafok élesztő fele), 2,5 deciliter tej, vaníliás cukor, kevés citromhéj és pici só. Tölteléknek: egy (3 deciliteres) csésze darált dió, háromnegyed csészényi cukor, két bő kanál dinsztelt alma, egy kiskanál fahéj és egy kevés narancshéj, pici tej. Kenéshez egy tojás, lehetőleg házi. A tésztát a tejben felfuttatott élesztővel kidolgozzuk, majd langyos helyen kelni hagyjuk. Közben elkészítjük a tölteléket. A reszelt almát megdinszteljük, a levét kinyomkodjuk, és hozzáadjuk a cukor, dió, narancshéj és fahéj keverékéhez, hogy jól kenhető massza legyen. Ha túl kemény, pici forralt tejet adunk hozzá, ha leves, akkor egy kanál prézlivel hozzuk helyre. A tésztát hosszú téglalap alakúra sertjük, megkenjük a töltelékkel, és hosszanti irányba feltekerjük. Amikor a kígyó elkészült, a bal oldalról kezdve ollóval két centiméterenként elkezdjük a bemetszést. A metszéseket 45 fokos szögben végezzük, az így keletkező „füleket” három irányba - jobbra, középre és balra - feltűrjük úgy, hogy kalász alakú képződményt kapjunk. Amikor a kalász elkészült, szép sárga tojással bekenjük és megsütjük. Illatos, finom és mutatós sütemény. Érdemes kipróbálni. Jó sütés-főzést! Mezey Sarolta Tepsis brokkolis spagetti Megmérgezhették a reneszánsz Verona urát Nem gyomorbetegség, hanem mérgezés végzett Cangrande della Scalával - állapították meg olasz tudósok a reneszánsz hadvezér múmiáját vizsgálva. Cangrande (1291-1329) Verona uralkodó- Science internetes portálon. Az 1329-ben jó és egyben bőkezű mecénás is volt, pártja elhunyt hadvezér maradványait vizsgálva a golfjai közé tartozott az Isteni színjáték író- tudósok a rendkívül mérgező piros gyűszűja, Dante Alighieri is - olvasható a Live virág nyomaira bukkantak emésztőrendszerében, a felfedezés egy több évszázados rejtélyre adhat legalább részleges magyarázatot. Halálakor Cangrande Észak-Itália tekintélyes részét meghódította, Verona uraként sikeres hadjáratokban uralma alá vetette Vicenza, Padova és Treviso városait. Diadalmenetben vonult be Trevisóba 1329. július 18- án, hónapokkal a város meghódítása után. Egy-két nappal később ágynak esett lázzal, hányással és hasmenéses tünetekkel, és július 22-én, 38 éves korában elhunyt. A történeti források szerint a hadvezér azután betegedett meg, hogy fertőzött forrásból ivott, azonban egyes feljegyzett híresztelések szándékos mérgezésről írnak. A Pisai Egyetem tudósa és a mostani kutatás vezetője, Gino Fornaciari saját bevallása szerint is csupán legendaként tekintett ezekre a szóbeszédekre, egészen addig, amíg Cangrande múmiájának vizsgálata közben nem jutottak meglepő felfedezésre. Az emésztőrendszer vizsgálatakor a hadvezér által a halála előtt fogyasztott kamillavirág és fekete eper maradványain túl piros gyűszűvirág virágporára bukkantak a végbélben, valamint két mérgező hatású, a növényben fellelhető molekulát, a digoxin és digitoxin jelenlétét is kimutatták Cangrande májában és ürülékében. Piros gyűszűvirágot kis dózisban alkalmaztak gyógyításra a reneszánsz Itáliában, sőt a digoxint még ma is használják szívelégtelenség, ritmuszavarok kezelésére. Azonban a növény rendkívül mérgező, bármelyik részének elfogyasztása émelygéshez, hányáshoz, hasmenéshez, hallucinációhoz és végső esetben a pulzus halálos változásához vezethet. A történeti források által leírt tünetek tehát egyeznek a növény túladagolása által kiváltott tünetekkel - állítják a kutatócsapat tagjai. A felfedezés, amely tanulmány formájában februárban jelenik meg a Journal of Archaeological Science nevű régészeti szaklapban, a tudósok szerint nem jelent végső magyarázatot a majdnem 700 éves rejtélyre. Lehetséges, hogy a hadvezér nem szándékos mérgezés, hanem valamilyen halálos véletlen áldozata lett. Ha azonban mégis mérgezés történt - talán a halálos növényt a fekete eperrel és kamillával összekeverve szándékosan adták be -, több lehetséges gyanúsított is akad, többek között a rivális Velencei Köztársaság, vagy Milánó is állhat a gyilkosság mögött, de előfordulhat, hogy Cangrande unokaöccse és örököse, a nagyratörő Mastino della Scala vetett véget a hadvezér életének. A piros gyűszűvirág NÉPÚJSÁG 7