Népújság, 2015. július (67. évfolyam, 146-172. szám)
2015-07-21 / 163. szám
8 NÉPÚJSÁG MAGAZIN Kárpát-medencei magyar bölcsességek könyve Nagygécen Napokon belül az utolsó emlékoszlop is a helyére kerül Nagygécen, a felújítás szavaival üzent: „Senki nem akart innen tett és restaurált Megmaradás temploma mellett. Az emlékparkba akar elmenni, sírva mentek el az emberek”, pát-medencei magyar településekről 2596 üzenet érkezett, Csángóföldtől Az üzenetek összegyűjtése során két pát Drávaszögig, Temestől Délvidékig. A beküldött gondolatok által az az üzenet teljesedik ki, amelyet Nagygéc és XIII. századból fennmaradt temploma képvisel. A település ugyanis 1970-ben elnéptelenedett, Szamos pusztítása után a hajdani lakosok sem költözhettek vissza otthonaikba, így a házak zöme végleg az enyészeté lett. A 1200-as évek végén épített templom állapota is rohamosan romlott - de megmaradt, és most megújult: így válhatott a falu a nemzet megmaradásának szimbólumává. A befejezéshez közeledő turisztikai fejlesztés során a Megmaradás temploma körül emékpark épült, itt kapott helyet - Kárpátnedencei őshonos gyümölcsfák ligetében - 200 márvány emlékoszlop a Kárpátnedencei magyarok lakta települések üzenteivel. Az üzenetek gyűjtése 2014 augusztusában idult. Az első üzenet szinte azonnal megérkezett, Háromszékről, Sepsiszentkirályról: .Magyar, ne csak nézz, hanem láss is! A színűdés, és jobb lesz a világ...” A következő hónapokban egészen idén június végéig csaknem 310 ezer karakternyi Kárpát-medencei bölcsességet küldtek be a települések polgármesterei, jegyzői, lelkipásztorai és papjai, lakosok,leszármazottak és elszármazottak. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét a Kárpát-medence teljes területéről. Szám szerint a legtöbb üzenet - 1004 darab - Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan például Wass Albert, Széchenyi István, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc sorait tolmácsolták. Tamási Áron („Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”) és Tompa Mihály „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!”) egy-egy versrészlete többeket is megérintett. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézetek, ókori bölcsességek, dalszövegrészletek is érkeztek, amelyek mind értékes útra valóval láthatják majd el a Nagygécre látogatókat. Nagygéc ikonikus lakója, Bözsi néni sályázatot is meghirdettek a projekt gazdái, így a Kárpát-medencei könyvtárak a Legszebb kulturális üzenet, az egyházi szervezetek pedig a Legszebb egyházi üzenet címre pályázhattak. A könyvtárak megmérettetésén a székelyföldi kistelepülés, Csíkdánfalva üzenete bizonyult a legszebbnek: „A nép szikla, melyre egy nemzet élete biztosan épül” (Márton Áron), az egyházak számára kiírt pályázaton pedig egy dunántúli, a Takácsi Református Egyházközség üzenete nyerte el a legtöbbek tetszését: „Abban a percben megszűnik nyomorúságunk, amelyikben megérik rá a szívünk” (Ravasz László). Az emlékpark és a felújított Megmaradás temploma mellett hamarosan a Megmaradás Háza, a Schwartz-porta és a Makoveczkilátó is várja a látogatókat a románmagyar határ menti Nagygécen. A templom Az emlékoszlopok A nándorfehérvári diadal emléknapja 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot, július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárdul oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A örökök 1389-ben Rigómezőnélzétzúzták a szerbek vezette északbalkáni szövetséget, majd 1396- an Nikápolynál Zsigmond magyar irály lovagi seregére mértek verséget. Hódításukat mintegy fél évzázadra megakasztotta az utolsó agg mongol hódítótól, Timurenktől 1402-ben elszenvedett vétség. Az újjászervezett birodalom 15. század közepétől jelentett özvetlen fenyegetést Magyarorzág számára. A déli vidékek védelmét az 440-es években Hunyadi János tervezte meg, aki hadi sikerei réén báró, Szörényi bán, erdélyi vaja és temesi ispán lett, s mindenvédelmét és teljes magánhadsegét a török elleni harc szolgálatba állította. Az 1446-ban kormányzóvá válsztott Hunyadi az oligarchák látogatása híján 1448-ban Rigómérnál súlyos vereséget szenvedett, 1453-ban lemondott a kormányságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére, így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán - Hunyadi szövetségesének serege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történet nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal, támadásba lendültek. Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepét augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira tartozik. 2016-ban Belgrádban magyar-szerb közös megemlékezést tartanak a nándorfehérvári csata 560. évfordulója alkalmából. 2015. július 21., kedd Feláliványozzák Konfudusz templomát Évekig tartó, átfogó felújítási munkálatoknak vetik alá a kelet-kínai Csüfuban a híres kínai filozófus, Konfuciusz (i. e. 551-479) templomát, amely sírkertjének és palotájának együttesével immár több mint húsz éve a világörökség listáján szerepe. Száz éven belül ez lesz az első ilyen jellegű állagmegóvó és felújító beruházás, amelybe a hétvégén már bele is kezdtek. Körülbelül 3-5 évet és 300 millió jüant szánnak rá. A kelet-kínai Santung tartományban található Csüfu elsősorban a filozófus szülőhelyeként ismert. Konfuciuszt általános tisztelet övezi Kínában, úgy tekintenek rá, mint a különböző történelmi korszakokban a kínai társadalmi és politikai életet meghatározó filozófiai rendszer alapítójára. A különböző dinasztiák császárai elzarándokoltak Csüfuba, és gondoskodtak templomának és a család lakóépületeinek, a hagyatéknak a megőrzéséről. Ezek között a városban több mint 1300 ősi épület, mintegy 5 ezer kőtábla és 100 ezer egyéb tárgyi emlék található. Az ősi, festett épületek csaknem 140 ezer négyzetmétert foglalnak el. Konfuciusz lakóházát a Lu fejedelemség feje nyilváníttatta templommá, már halálát követően két évvel, a Han-dinasztiát megalapító Hang Kao-cu pedig elsőként ment oda személyesen, hogy áldozatot mutasson be. A környező épületek száma az idők során szaporodott meg. A komplexum 16 ezer négyzetméteren elterülő mai formáját 1500 körül vette fel. A palotában az előjogokat élvező Kung család, Konfuciusz utódai laktak. A városon kívüli temetőbe temetkeztek. A Kung Lin (Kung erdeje) nevet viselő, csaknem 200 hektáros, erdősített kegyeleti parkban ma több mint 70 generáció körülbelül 100 ezer leszármazottja nyugszik. A palotát alkotó épületegyüttes a pekingi Tiltott várossal és az uralkodók észak-kínai Csengtében található nyári pihenőhelyéül szolgáló palotákkal a három legjobban védett ősi épített örökség Kínában. Csüfuban körülbelül 10 millió látogató fordul meg évente.