Népújság, 2015. július (67. évfolyam, 146-172. szám)

2015-07-21 / 163. szám

8 NÉPÚJSÁG MAGAZIN Kárpát-medencei magyar bölcsességek könyve Nagygécen Napokon belül az utolsó emlékoszlop is a helyére kerül Nagygécen, a felújí­­tás szavaival üzent: „Senki nem akart innen tett és restaurált Megmaradás temploma mellett. Az emlékparkba a­kar­ elmenni, sírva mentek el az emberek”, pát-medencei magyar településekről 2596 üzenet érkezett, Csángóföldtől Az üzenetek összegyűjtése során két pát Drávaszögig, Temestől Délvidékig. A beküldött gondolatok által az az üzenet teljesedik ki, amelyet Nagygéc és XIII. szá­zadból fennmaradt temploma képvisel. A település ugyanis 1970-ben elnéptelenedett,­­ Szamos pusztítása után a hajdani lakosok sem költözhettek vissza otthonaikba, így a házak zöme végleg az enyészeté lett. A 1200-as évek végén épített templom állapo­­ta is rohamosan romlott - de megmaradt, és most megújult: így válhatott a falu a nem­zet megmaradásának szimbólumává. A be­fejezéshez közeledő turisztikai fejlesztés során a Megmaradás temploma körül em­­ékpark épült, itt kapott helyet - Kárpát­­nedencei őshonos gyümölcsfák ligetében -­­ 200 márvány emlékoszlop a Kárpát­­nedencei magyarok lakta települések üze­nteivel. Az üzenetek gyűjtése 2014 augusztusában idult. Az első üzenet szinte azonnal megérke­zett, Háromszékről, Sepsiszentkirályról: .Magyar, ne csak nézz, hanem láss is! A szí­nűdés, és jobb lesz a világ...” A következő hónapokban egészen idén június végéig csak­­nem 310 ezer karakternyi Kárpát-medencei bölcsességet küldtek be a települések pol­gármesterei, jegyzői, lelkipásztorai és pap­jai, lakosok,­leszármazottak és elszármazot­tak. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a ha­tártalan magyarság, az emberiesség fontos­ságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a mil­liós nagyvárosig mindenféle település el­küldte üzenetét a Kárpát-medence teljes te­rületéről. Szám szerint a legtöbb üzenet - 1004 darab - Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan például Wass Albert, Széchenyi István, Babits Mi­hály vagy Kölcsey Ferenc sorait tolmácsol­ták. Tamási Áron („Azért vagyunk a vilá­gon, hogy valahol otthon legyünk benne”) és Tompa Mihály „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!”) egy-egy versrészlete többe­ket is megérintett. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézetek, ókori bölcsességek, dal­szövegrészletek is érkeztek, amelyek mind értékes útra valóval láthatják majd el a Nagygécre látogatókat. Nagygéc ikonikus lakója, Bözsi néni sá­lyázatot is meghirdettek a projekt gazdái, így a Kárpát-medencei könyvtárak a Leg­szebb kulturális üzenet, az egyházi szerve­zetek pedig a Legszebb egyházi üzenet címre pályázhattak. A könyvtárak megmé­rettetésén a székelyföldi kistelepülés, Csíkdánfalva üzenete bizonyult a legszebb­nek: „A nép szikla, melyre egy nemzet éle­te biztosan épül” (Márton Áron), az egyhá­zak számára kiírt pályázaton pedig egy du­nántúli, a Takácsi Református Egyházköz­ség üzenete nyerte el a legtöbbek tetszé­sét: „Abban a percben megszűnik nyomo­rúságunk, amelyikben megérik rá a szí­vünk” (Ravasz László). Az emlékpark és a felújított Megmaradás temploma mellett hamarosan a Megmara­dás Háza, a Schwartz-porta és a Makovecz­­kilátó is várja a látogatókat a román­magyar határ menti Nagygécen. A templom Az emlékoszlopok A nándorfehérvári diadal emléknapja 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot, július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárdu­­l oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A örökök 1389-ben Rigómezőnél­zétzúzták a szerbek vezette észak­­balkáni szövetséget, majd 1396- an Nikápolynál Zsigmond magyar irály lovagi seregére mértek vers­­éget. Hódításukat mintegy fél év­­zázadra megakasztotta az utolsó agg mongol hódítótól, Timur­­enktől 1402-ben elszenvedett vé­tség. Az újjászervezett birodalom 15. század közepétől jelentett özvetlen fenyegetést Magyaror­­zág számára. A déli vidékek védelmét az 440-es években Hunyadi János tervezte meg, aki hadi sikerei ré­­én báró, Szörényi bán, erdélyi vaj­­a és temesi ispán lett, s minden­­védelmét és teljes magánhadse­­­gét a török elleni harc szolgálatb­­a állította. Az 1446-ban kormányzóvá vá­­lsztott Hunyadi az oligarchák lá­­togatása híján 1448-ban Rigómé­rnál súlyos vereséget szenvedett, 1453-ban lemondott a kormány­­­ságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezer­éves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektál­­ta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az or­szág belseje felé felvonulási útvo­nalat biztosító Nándorfehérvár el­len. (A Duna és a Száva összefo­lyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de ku­darcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont kato­nák és népfelkelők Cseh- és Len­gyelországból, Moldvából, Szerbi­ából. Az olasz inkvizítor és hitszó­nok Kapisztrán János magyar föl­dön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére, így a török­kel csupán három erő tudott szem­beszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán - Hunyadi szövetsége­sének­­ serege. Az ostrom 1456. július 4-én kez­dődött. A törökök a félkörben kö­rülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és két­száz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája át­törte a dunai hajózárat, így meg­nyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlako­zott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte telje­sen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső véd­vonalat, és már a belső várat ostro­molták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történet nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal, táma­dásba lendültek. Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ost­romlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva mene­kült, a szultán pedig egyes feljegy­zések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjesz­kedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A dia­dal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színevál­tozása ünnepét augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben vi­szont a déli harangozást még az üt­közet előtt rendelte el könyörgés­ként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hála­adás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbom­lott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lap­jaira tartozik. 2016-ban Belgrádban magyar-szerb közös megemlékezést tartanak a nándorfehérvári csata 560. évfordulója alkalmából. 2015. július 21., kedd Feláliványozzák Konfudusz templomát Évekig tartó, átfogó felújítási mun­kálatoknak vetik alá a kelet-kínai Csüfuban a híres kínai filozófus, Konfuciusz (i. e. 551-479) templo­mát, amely sírkertjének és palotá­jának együttesével immár több mint húsz éve a világörökség listá­ján szerepe. Száz éven belül ez lesz az első ilyen jelle­gű állagmegóvó és felújító beruházás, amelybe a hétvégén már bele is kezdtek. Körülbelül 3-5 évet és 300 millió jüant szánnak rá. A kelet-kínai Santung tartományban talál­ható Csüfu elsősorban a filozófus szülőhe­lyeként ismert. Konfuciuszt általános tiszte­let övezi Kínában, úgy tekintenek rá, mint a különböző történelmi korszakokban a kínai társadalmi és politikai életet meghatározó filozófiai rendszer alapítójára. A különböző dinasztiák császárai elzarán­dokoltak Csüfuba, és gondoskodtak templo­mának és a család lakóépületeinek, a hagya­téknak a megőrzéséről. Ezek között a város­ban több mint 1300 ősi épület, mintegy 5 ezer kőtábla és 100 ezer egyéb tárgyi emlék található. Az ősi, festett épületek csaknem 140 ezer négyzetmétert foglalnak el. Konfuciusz lakóházát a Lu fejedelemség feje nyilváníttatta templommá, már halálát követően két évvel, a Han-dinasztiát meg­alapító Hang Kao-cu pedig elsőként ment oda személyesen, hogy áldozatot mutasson be. A környező épületek száma az idők so­rán szaporodott meg. A komplexum 16 ezer négyzetméteren elterülő mai formáját 1500 körül vette fel. A palotában az előjogokat élvező Kung család, Konfuciusz utódai laktak. A városon kívüli temetőbe temetkeztek. A Kung Lin (Kung erdeje) nevet viselő, csaknem 200 hektáros, erdősített kegyeleti parkban ma több mint 70 generáció körülbelül 100 ezer leszármazottja nyugszik. A palotát alkotó épületegyüttes a pekingi Tiltott várossal és az uralkodók észak-kínai Csengtében található nyári pihenőhelyéül szolgáló palotákkal a három legjobban vé­dett ősi épített örökség Kínában. Csüfuban körülbelül 10 millió látogató fordul meg évente.

Next