Népújság, 2016. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2016-07-25 / 170. szám

2016. július 25., hétfő_____ A nándorfehérvári győzelemre emlékeztek A magyar hadtörténet egyik legnagyobb diadala A magyar hadtörténet egyik legnagyobb diadala volt a nán­dorfehérvári győzelem - hang­súlyozta az Igazságügyi Mi­nisztérium parlamenti állam­titkára pénteken, a nándorfe­hérvári diadal 560. évforduló­ján Budapesten. A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a déli harangszó elhangzása után kezdődött meg­emlékezésen Völner Pál azt mondta: eltelt 560 év, és Európa most ismét veszélyben van, is­mét meg kell védenünk határain­kat, kultúránkat. Most viszont egy más jellegű veszély, nem fegyveres seregek, hanem be­vándorlók özöne fenyegeti Euró­pát - tette hozzá. Az illegális bevándorlók évszá­zadokra változtatnák meg Euró­pát - mondta Völner Pál, kiemel­ve: az európai kultúrát „nemcsak a lassú pusztulás fenyegeti”, hanem a terrorizmus is. A Hunyadiak kora bizonyítja, hogy a nemzet képes megvédeni önmagát, olyan eredményeket tud elérni, „amelyekre több száz évvel később is büszkék lesznek fiai”. „Erős országra, összetartó nemzet­re van szükség” - szögezte le az államtitkár -, „csak az ilyen álla­mok közössége lehet képes arra, hogy Európát is megvédje, és ezál­tal lehetőséget teremtsen újbóli felemelkedéséhez”. A központi programok péntek délelőtt a Dunán díszsortűzzel kez­dődtek meg, majd díszmenet in­dult a budai várba, ahol megko­szorúzták Hunyadi János szobrát. A nándorfehérvári diadal emlék­napján a hadtörténeti múzeumban megnyílt a Hunyadiak páncélban című kiállítás. 560 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrá­­dot védő magyar seregek meg­semmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán ha­daira. A győzelem 555. évfor­dulója alkalmából 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárdu­ló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak­balkáni szövetséget, majd 1396- ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek veresé­get. Hódításukat mintegy fél évszá­zadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség. Az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenye­getést Magyarország számára. A déli vidékek védelmét az 1440-es évek­ben Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá vá­lasztott Hunyadi az oligarchák tá­mogatása híján 1448-ban Rigóme­zőnél súlyos vereséget szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormány­zóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezer­éves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektál­­ta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az or­szág belseje felé felvonulási útvo­nalat biztosító Nándorfehérvár el­len. (A Duna és a Száva összefo­lyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de ku­darcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelor­szágból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hu­nyadi pedig zsoldossereg élén sie­tett a várparancsnok Szilágyi Mi­hály megsegítésére, így a törökkel csupán három erő tudott szembe­szállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán­­ Hunyadi szövetsége­sének­­ serege. Az ostrom 1456. július 4-én kez­dődött. A törökök a félkörben kö­rülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és két­száz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája át­törte a dunai hajózárat, megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szoron­gatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte telje­sen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső véd­vonalat, és már a belső várat ostro­molták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vi­téz életét feláldozva sodort a mély­be egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetnek nincs semmi alapja, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Más­nap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendül­tek. Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostrom­lók derékhadát. A török sereg fel­szerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni az életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére vezet­te be 1456-ban III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozása ünnepét augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének idő­pontjára. A közhiedelemmel ellen­tétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után vál­toztatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbom­lott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatá­ul esett. A nándorfehérvári győze­lem a magyar hadtörténet legfé­nyesebb lapjaira tartozik. Megkoszorúzzák Hunyadi János szobrát a nándorfehérvári diadal emlék­napja alkalmából rendezett Schulek Ágoston kerékpáros zarándoklat indulása előtt Budapesten, a Hősök terén 2016. július 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd AKTUÁLIS ____________ Székelyföldi megyék együttműködése Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a három székelyföldi megye - Hargita, Kovászna és Maros - együttműködésével. Az idei helyhatósági választások eredményeit a három megye sikeres talál­kozásának, a munka kezdetének nevezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta: fontos az értékek feltárása, illetve a székely­­földi megyéket összehangoló bizottság munkájának kezdete. A Székelyföldi Értéktár céljáról Tusnádfürdőn beszélgetett pénteken, július 22-én dél­után Borboly Csaba, Tamás Sándor, Kovászna Me­gye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke és Zalai Mihály, a magyarországi Békés Megye Önkormányzatának elnöke. Tamás Sándor úgy fogalmazott: új fejezet kezdődik a székelyföldi együttműködésben azáltal, hogy az Erdélyi Értéktár mintájára megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság. Borboly Csaba a beszélgetésen felelevenítette a Székely termék mozgalom 2009-es kezdeteit. Mint mondta, „Magyarországon azután született meg a hungarikumtörvény, amely a kérdés továbbgondolá­sát generálta nálunk is”. 2012-ben a megalakult Hungarikum Bizottságba az RMDSZ - a MÁÉRT tagjaként - delegálta Márton Istvánt, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnökét. 2013-ban megalakult a Hargita Megyei Értéktár Bizottság 15 taggal, amely hat szakterületen kezdte el az értékek feltárását: agrártermék és élelmiszer, ter­mészeti és épített örökség, kulturális örökség, egész­ség és életmód, ipari és műszaki megoldások, illetve sport és turizmus. „Jelenleg egy európai uniós pro­jektnek köszönhetően, amelyben partner Hargita me­gye, 210 ezer eurót tudnak az értéktár fejlesztésére fordítani” - ismertette Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartják a magyarországi testvérmegyék­kel való együttműködést, amelyért köszönetet mondott, hiszen a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulása része a Békés megyével való közös pályázatnak. Péter Ferenc szintén a közös munka fontosságát hangsúlyozta, főként Maros megyére nézve, ahol, mint mondta: még erősebb az asszimiláció, mint a másik két székelyföldi megyében. Zalai Mihály a Békés Megyei Értéktárat mutatta be a jelenlevőknek, illetve az értékek kapcsán elinduló építő jellegű viták fontosságát és tanító jellegét hang­súlyozta. Továbbá az értéktárnak közösségépítő és gazdaságfejlesztő jellege is van - tette hozzá. A székelyföldi megyék javaslatokat is tettek a Szé­kelyföldi Értéktárba, a Hargita megyeiek a székelyderzsi unitárius templomot és a Csíkszeredai Mikó-várat j­avasolták. A három megye 4-4 személyt nevezett ki a meg­alakult bizottságba, amelynek elnöke Szőcs Zsuzsa lett. NÉPÚJSÁG 5 Balatonfüredi Anna-bál Az Anna-bál szépe, a szegedi Kriveczky Villő egy Viktória-mintás, első udvarhölgye, a szigetvári Gorosits Csenge egy Rothschild-mintás, második udvarhölgye, a balatonfüredi Káplár Fanni pedig egy Apponyi­­mintás herendi vázát kapott ajándékba. Fotó: MTI

Next