Népújság, 2016. november (68. évfolyam, 254-278. szám)

2016-11-29 / 278. szám

2016. november 29., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Ciolos-interjú: választás után A képviselőház kulturális bizottsága elé idézték Irina Radut, a román közszolgálati televízió (TVR) elnök-vezérigazgatóját tegnap, amiért a médium a választási kampányra hivatkozva a voksolás utánra halasztotta a Dacian Ciolos miniszterelnökkel ké­szült interjú sugárzását. A felvételt, amely még múlt szerdán készült, eredetileg A falu élete című műsor vasárnapi adásába szánták, de a TVR szombat este azt közölte a miniszterelnökkel, hogy a válasz­tások előtt az interjú csak a választási kampányműsorban ke­rülhet adásba. A médium arra hivatkozott, hogy Dacian Cioloș az egyik párt - a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) - kampányának egyik „arca”, plakátokon és kampányvideókban jelenik meg, és emiatt az interjú azt a benyomást keltheti, hogy álcázott választási propaganda. Ciolo? szerint a vele készült felvétel kizárólag tájékoztató jellegű, ezért nem egyezett bele, hogy azt egy választási kam­pányműsorban adják le, így született döntés a TVR-ben a ha­lasztásról. Radu Carp, a TVR igazgatótanácsának liberálisok által je­lölt tagja a tévé etikai bizottságától követelte az eset kivizs­gálását, emlékeztetve, a 2014-es elnökválasztás előtt a TVR-t nem akadályozták meg hasonló aggályok abban, hogy Victor Ponta akkori miniszterelnökkel A falu életében interjút sugá­rozzon, pedig Ponta a szociáldemokraták államfőjelöltje volt akkor, Dacian Cioloș viszont nem indul a mostani december 11 -i parlamenti választásokon. A képviselőház kulturális bizottságát is annak liberális el­nöke, Gigel Stirbu hívta össze, állítása szerint azonban a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség és független képviselők is szorgalmazták a TVR vezérigazgatójának beidézését. A tavaly novemberben beiktatott szakértői kormány veze­tőjeként Ciolos igyekszik politikai függetlenségének legalább a látszatát megőrizni, de a liberálisok politikai ellenfelei, el­sősorban a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szo­ciáldemokraták (PSD) képmutatással vádolják, a kampányban pedig támadásaik fő célpontjává tették. (MTI) Hazaárulással gyanúsítják Janukovics exelnököt Hazaárulással gyanúsította meg tegnap az Oroszor­szágba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnö­köt Jurij Lucenko főügyész. Egy kijevi kerületi bíróság tegnap videokonferencia kereté­ben hallgatta meg tanúként Janukovicsot az öt volt roham­rendőr elleni perben, akiket azzal vádolnak, hogy 2014 februárjában részt vettek tüntetők megölésében. Az exállamfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu egyik bírósági tárgyaló­­terméből tanúskodott, az ukrán főügyész pedig kihasználta az alkalmat, hogy tudassa vele: hazaárulással gyanúsítják. Lu­cenko kijelentette, hogy mivel Janukovics külföldön tartózko­dik, rejtőzködik az ukrán igazságszolgáltatás elől, szóban kell közölnie vele, hogy mivel gyanúsítja a főügyészség. A Lucenko által ismertetett gyanú szerint Janukovics Orosz­országban tartózkodva elárulta a hazáját, megsértette az ukrán alkotmányt, együttműködött Moszkvával Ukrajna szuvereni­tásának és területi egységének megsértésében, határai megvál­toztatásában, írásos nyilatkozatban kérte továbbá Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse be az orosz hadsereget Uk­rajna területén - jelentette ki a főügyész. Egy katonai ügyész Lucenko beszéde után hivatalosan át­adta az exelnök meggyanúsításáról szóló okiratot Janukovics egyik ügyvédjének, aki jelen volt a kijevi bírósági peren. Janukovics tanúvallomásában kifejtette, hogy szerinte az azóta feloszlatott Berkut rohamrendőri alakulat túllépte hatás­körét 2013. november 30-án, amikor a diákok tüntetését oszlatta fel brutálisan a kijevi Majdanon, azaz a Függetlenség terén. Ez az esemény váltotta ki azt, hogy százezrek csatlakoztak a ko­rábban megindított, európai integrációt követelő demonstráci­ókhoz, és ezután már a hatalomváltás lett a fő követelésük. Az exállamfő kijelentette, hogy ő annak idején elnöki ha­táskörében mindent megtett a felelősök megbüntetéséért. Em­lékeztetett arra, hogy menesztette hivatalából Kijev akkori városvezetőjét, a fővárosi rendőrfőnököt és a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) helyettes vezetőjét. Arra azonban nem volt bizonyítéka, hogy Szerhij Ljovocskinnak, az elnöki hivatal akkori vezetőjének - aki most az Ellenzéki Blokk par­lamenti képviselője - köze volt a tüntetés feloszlatásához. Ezt - mint mondta - a mostani vezetésnek kell kiderítenie. Az európai uniós társulási megállapodásra való felkészülés elhalasztását - ami 2013 őszén a kijevi tüntetéseket kiváltotta - Janukovics azzal magyarázta, hogy Ukrajna és Oroszország érdekeinek figyelembevétele mellett akart szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val. Vallomásában Janukovics azt állította, nem emlékszik arra, hogy beszélt-e telefonon Putyin­­nal 2014. február 19-re virradó éjjel a Majdanon - február 18- 20. között - elkövetett tömeggyilkosságok közben. Az exállamfő arra sem emlékezett, hogy állítólag 54-szer beszélt 2013 decembere és 2014 februárja között telefonon Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikussal, Putyin elnök bizal­masával. Kijelentette, hogy nem adott utasítást a fegyverhasz­nálat beszüntetésére a rendfenntartó erőknek, mert állítása szerint 2014 februárjában az ellenzékiek által ellenőrzött épü­letek tetejéről lőttek a tüntetőkre, erre pedig ő nem tudott be­folyást gyakorolni. Janukovicsot második nekifutásra sikerült csak meghallgat­nia tanúként a kijevi kerületi bíróságnak. Múlt pénteken ugyanis a pert el kellett napolni, mert aktivisták megakadá­lyozták, hogy a vádlott berkutosokat az előzetes fogdából a kijevi tárgyalóterembe szállítsák át. (MTI) Trump győzelme jó hatással lesz az amerikai-magyar kapcsolatokra Donald Trump elnökké választása jó hatással lesz Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatokra - mondta Vizi E. Szilveszter aka­démikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke tegnap Bu­dapesten. Vizi E. Szilveszter a Gutmann Fórum rendezvényén beszélt a republikánus Trump győzelmének amerikai értékeléséről. Mint mondta, az amerikai értelmiség és az ottani sajtó szerint Amerika ezúttal nem pártokra szavazott, hanem a változásra. Donald Trump ugyanis úgy tudott győzni, hogy „senki sem támogatta”. Barack Obama egyenesen alkalmatlannak nyilvá­nította, de a kampány végén a saját pártja is eltávolodott tőle. Trump így lett a „legkisebb fiú” az amerikai emberek sze­mében, akit nem szeret a hatalom, és aki nem is egy párt em­bere, így tehát feltételezhető, hogy valóban értük küzd - fogalmazott az akadémikus. Ugyanakkor Hillary Clinton demokrata párti jelölt legfőbb programja az volt, hogy ugyanazt csinálja majd, mint a jelen­legi elnök, „csak jobban”. A választók pedig erre azt felelték: „ez nekünk nem kell”. Kifejtette: Amerikában az átlagos jö­vedelmek harminc éve nem növekedtek, így a középosztály - beleérve az orvostársadalmat is - lecsúszott. Trump adócsök­kentési ígérete nem a gazdagoknak, hanem elsősorban az ame­rikai középosztálynak és az alsóbb rétegeknek kedvez. Hozzátette, Trump másik célja, hogy visszavigye az ipart Amerikába, az elmúlt évtizedekben ugyanis a termelés jófor­mán eltűnt az országból. Ez alacsonyan tartja az árakat, de ezzel együtt a jövedelmeket is. Vizi E. Szilveszter rámutatott arra, Trump illegális beván­dorlókkal szembeni magatartása is más, mint a korábban meg­szokott, hiszen az amerikai elnökjelöltek újra és újra elnézőek voltak a problémával szemben. Trump azonban feltette a kér­dést: milyen állam az, amelyben több millióan élnek illegáli­san? (MTI) IV. Károly minden kockázatot vállalt a békéért Kültéri mellszobor idézi IV. Károly utolsó ma­­yar ki­rály alakját Budapesten, a műalkotást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel tegnap. Semjén Zsolt elmondta: az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg, így mindazon szobrok és emlékművek sorsa meg­pecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztet­tek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habs­­burg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről - jegy­ezte meg. Úgy látta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoroná­zásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják - mondta. Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden koc­kázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését kö­vetően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az el­lenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Mo­narchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében - mutatott rá. Hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű ka­tonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a há­ború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát. A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját, ok­tóber 21-ét jelölte ki. Ezzel - emelte ki Semjén Zsolt - ráirá­nyította a figyelmet példás házaséletére, hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira , Szent Ist­vánra, Szent Lászlóra, Boldog IV. Károlyra - mondta. Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt Izíves­ lélekkel, a monarchiát szolgálta, s egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. IV. Károly életét felidézve kiemelte: az első pillanattól min­dent megpróbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Ki­tért arra is, hogy számos szociális intézkedést vezetett be, az első szociális minisztérium felállítása az ő nevéhez fűződik. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak - mondta és köszönetét fejezte ki. A szobor a főváros V. kerületében a Városháza parkban ta­lálható, Juha Richárd alkotása. (MTI) ____ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Megölték Székelykocsárd volt polgármesterét Székelykocsárd volt PSD-s polgármestere, Ioan Rusu annak nyomán halt meg szombatról vasár­napra virradóra, hogy többször is hasba, mellkason és torkon szúrták egy késsel, ami erős vérzést idézett elő. A Fehér megyei törvényszéki ügyészség gyilkos­ság bűncselekménye ügyében nyomoz. Székelyko­csárd volt polgármesterét vasárnap reggel találták holtan a saját autója mellett. A rendőrséget a volt elöl­járó felesége értesítette. Ioan Rusut, aki 2012 és 2016 között volt Székelykocsárd polgármestere, nyolc késszúrással ölték meg, a rendőrök ezer lejt ta­láltak nála. (Mediafax) Több lakásépítési engedélyt adtak ki Több mint 3400 építési engedélyt adtak ki október­ben, ami 15,9 százalékkal elmarad a szeptemberi adathoz képest, ám 13,6 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztrált számot - derül ki az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvános­ságra hozott adatsorokból. A 2016. január-szeptem­ber időszakban 33.462 engedélyt adtak ki lakásépítésre, 0,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. 2016 októberében 3.415 engedélyt bocsátottak ki, ezek 55,2 százaléka vidékre szólt. (Mediafax) Szemetes tengerpart Az elmúlt évek egyik legzsúfoltabb szezonja után hét­szeresére nőtt idén a Fekete-tenger romániai szaka­szán a turisták által hagyott szemétmennyiség. A konstancai, eforiai és mamaiai strandok fulladnak bele a cigarettacsikkbe - derül ki a Mare Nostrum civil szervezet jelentéséből. A leggyakoribb szemét­nek a tengerparton a cigarettacsikk bizonyult, a hul­ladék mintegy 60 százalékát tette ki, de találtak tasakokat, üvegeket, élelmiszercsomagolást is. A Mare Nostrum munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy a tengerparton hagyott szemét veszélyt jelent a madarakra és más állatokra, ugyanakkor az emberi egészségre is veszélyes anyagok szabadulhatnak fel bomlásuk nyomán. (Mediafax) Meggyalázott holokauszt-emlékmű Ismeretlenek vörös festékkel leöntötték, és antisze­mita tartalmú röplapokkal körbeszórták az október­ben felállított holokauszt-emlékművet Ungvár központjában - adta hírül tegnap a mukachevo.net munkácsi hírportál. A szombat éjjel történt vandál cselekedetről az elkövetők tették közzé az informá­ciót a helyszínen készült fényképekkel együtt. A hír­portál szerint az elkövetők közölték, hogy tettüket bosszúnak és emlékeztetőnek szánták azzal kapcso­latban, hogy kik ölték az ukránokat. A kárpátaljai rendőrségen a munkácsi orgánum érdeklődésére azt közölték, hogy a sajtóból értesültek a vandál csele­kedetről. (MTI) Félidei meglepetés (Folytatás az 1. oldalról) csak mintegy 40 százaléka mutatkozik hajlandónak el­menni az urnákig december 11-én. Ennek, az eddig pártpolitikában nem szereplő jelölteket állított új párt­nak az előretörése mögött ott lehetnek azok a választók, akik a jelenlegi parlamenti pártkínálatban nem láttak támogatásukra méltónak vélt erőt, és ez a réteg az utóbbi választások részvételi adatainak tükrében is elég jelentős. Ráadásul a fiatal választóréteg, amelyre ez az alakulat számít, rövid idő alatt a virtuális közösségi há­lókon is elérhető, megszólítható, és mozgósítható is, amint ez látható volt például a legutóbbi elnökválasz­tások két fordulója között, illetve a Colectiv-tragédiát követő demonstrációhullám idején. Az új erő előretörésére már a balliberális oldalon is reagáltak, a szociáldemokraták vezérei Soros-bérencek­nek nevezték a felmérés közzétételével szinte egy időben az új párt embereit, az ALDE-t vezető volt miniszterel­nök pedig szombaton sajnálta le a tapasztalatlan újon­cokat egy nyilatkozat erejéig. A köztörvényes vagy vádlott szitka dicséretként is érthető, attól függ, merről nézzük... Két hét elég hosszú kampányidő, és úgy tűnik, lehet még itt meglepetés, ha talán nem is akkora, mint a tengerentúlon, ahol a lesajnált kívülálló megverte a medve bőrére előre ivó demokrata közönségkedvencet. A határozatlanok mozgósításán és a részvételi arányon múlik az is, hogy az említett felmérésben 3 százalékra mért magyar képviselet se csak az alternatív küszöb megugrásával maradjon része a bukaresti törvényho­zásnak.

Next