Népújság, 2017. február (69. évfolyam, 25-48. szám)

2017-02-01 / 25. szám

2017. február 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Több mint 50 embert mentettek meg a román határrendészek az Égei-tengeren Több mint 50 iraki, palesztinai, algériai, kuvaiti és tunéziai embert, köztük tíz gyereket mentettek ki a tengerből az épp küldetésben lévő román határren­dészek. Az emberek egy apró, túlzsúfolt, süllyedő­ben lévő csónakon léptek be a görög felségvizekre Törökország felől. A megmentett iraki, palesztinai, algériai, kuvaiti és tunéziai állampolgárokat elsősegélyben részesítették, élelemmel látták el, majd átadták a görög hatóságoknak. A román határrendészet közleménye szerint a Frontex égi­sze alatt zajló Poszeidón tengeri művelet kezdete óta a román rendőrök maguk, illetve a nemzetközi csapatokkal együttmű­ködve 229 külföldi állampolgárt mentettek meg a görög fel­ségvizekre érkező csónakokból. Hamis iratokkal próbált belépni egy külföldi család az országba Szíriából és Kirgizisztánból származnak annak a csa­ládnak a tagjai, amelyet a giurgiui határellenőrök füleltek le, amikor hamis bolgár iratokkal próbáltak illegálisan belépni Romániába. A család Bulgáriában már menedékjogért folyamodott. „2017. január 30-án három személy, két felnőtt és egy kiskorú jelentkezett belépésre a giurgiui határátkelőn, mindhárman egy bolgár rendszámú személygépkocsi utasaiként. A határellenőr­zésnél két személyi igazolványt és egy útlevelet mutattak fel, amelyek a bolgár hatóságok jelzéseit viselték. Az ellenőrzés során a román-bolgár vegyes határrendőr egység megállapí­totta, hogy az említett személy iratai hamisak. Az első ellen­őrzések során kiderült, hogy a család tagjai a következők: a 34 éves H.R. kirgizisztáni állampolgár, a szíriai illetőségű, 35 esztendős O.D., illetve fiuk, mindannyian Bulgáriában folya­modtak menedékjogért” - derül ki a határrendészet sajtóköz­leményéből. A határsértőket átadták a bolgár hatóságoknak, amelyek folytatják a vizsgálatot. (Mediafax) Aggasztó a bevándorlók fogva tartásának gyakorlata Aggodalomra ad okot és az em­beri jogok megsértésének kérdé­sét veti fel az az Európa-szerte alkalmazott gyakorlat, hogy a be­vándorlókat és menedékkérőket fogva tartják megállításuk és visz­­szaküldésük céljából - jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Ta­nács (ET) emberi jogi biztosa keddi nyilatkozatában. Nils Muiznieks a menekülteket általá­nosan „kriminalizáló”, bűnözőként ke­zelő európai hozzáállásra és az ezzel járó fogva tartásukra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ez a gyakorlat „mesz­­szemenő beavatkozás” a bevándorlók szabadsághoz való jogaiba. A fogva tar­tás mentális problémákat okozhat külö­nösen a gyermekek körében, akikben az elzárás gyakran maradandó nyomokat hagy - húzta alá a Strasbourgban ismer­tetett nyilatkozatban. Ezért szerinte elengedhetetlen, hogy az érintett országok felhagyjanak a fogva tartás gyakorlatával, és más hatékony in­tézkedéseket tegyenek a migráció keze­lésének érdekében. „A menedékkérők és migránsok fogva tartása csak kivételes esetben lehet indo­kolt, és csak akkor lehet élni vele, miután a hatóságok minden más lehetőséget megvizsgáltak és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs más hatékony intéz­kedés - fogalmazott Muiznieks. Legfontosabb lépés, hogy minden or­szág jogrendjébe iktatva biztosítson egyértelmű és hatékony alternatívákat, amelyeket egyénre szabottan kell érté­kelni az esetleges fogva tartás elrende­lése előtt - vélekedett az emberi jogi biztos. (MTI) Fotó: faktor.hu Folytatódik a heves tűzharc Donyecknél A kelet-ukrajnai oroszbarát sza­­kadárok kedden is nehéztüzérség­gel lőtték a Donyeck melletti, ukrán ellenőrzésű Avgyijivka tele­pülést, ahol a harmadik napja tartó heves harcok következtében megszakadt az áramellátás, nincs ivóvíz, sem fűtés, ezért szükségál­lapotot hirdettek - közölte Pavlo Zsebrivszkij Donyeck megyei kor­mányzó kedden Facebook-olda­­lán. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán vé­delmi minisztérium szóvivője kijevi saj­tótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt napban a kelet-ukrajnai harcok övezetében összesen három ukrán ka­tona vesztette életét - közülük kettő az avgyijivkai harcokban -, továbbá 24-en sebesültek meg. A szóvivő helyesbítette korábbi jelentését, közölve, hogy január 29-én nem öt, hanem négy ukrán katona esett el. A Donyeck megyei kormányzó szavai szerint az avgyijivkai lakásokban alig 16-17 Celsius-fok van. Bejelentette, hogy szükségállapotot hirdettek a telepü­lésen. A megye ukrán ellenőrzésű részén koordinációs központot hoztak létre a városvezetés tagjai, valamint rendfenn­tartók, mentést végzők és helyi vállala­tok képviselőinek részvételével. Egyes hírforrások szerint Avgyijivka egy részé­ből buszokkal megkezdték a lakosság ki­menekítését. Zsebrivszkij később pontosított, miszerint az intenzív osztá­lyokon fekvő betegeket és a rokkantakat evakuálták eddig, a város nagyszabású kiürítéséről egyelőre nem született dön­tés, de felkészültek erre is. Avgyijivká­­nak jelenleg körülbelül 12 ezer lakosa van. Közben kijevi értesülések szerint a szakadárok ellenőrizte Donyeck egyik bányájában megszakadt az áramellátás, és 203 bányász a mélyben rekedt. A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közlése alapján a szakadárok az el­múlt napban 71-szer lőtték a frontvonal mentén az ukrán katonák állásait. A pa­rancsnokság tűzszünetet ajánlott a szem­ben álló feleknek, hogy elvihessék a korábbi rohamokban elesett fegyvere­seik holttesteit, a szakadárok azonban erre még nem adtak választ. A megye kormányzója arról számolt be, hogy a déli órákban is folytatódtak az Avgyi­jivka elleni szakadár támadások. Zorjan Skirjak, az ukrán belügymi­niszter tanácsadója Facebook-oldalán felderítési értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt három napban mintegy 80 elesett „orosz katona és do­­nyecki terrorista” holttestét szállították a szakadár ellenőrzésű megyeszékhely ha­lottasházaiba. Eduard Baszurin, az önkényesen kiki­áltott Donyecki Népköztársaság egyik katonai vezetője saját erőinek felderítési információira hivatkozva viszont azt ál­lította a DAN szakadár hírügynökség­nek, hogy az elmúlt két napban a kijevi jelentésekkel ellentétben valójában 78 ukrán katona esett el és 76 sebesült meg. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség tudósí­tása szerint - keddi moszkvai sajtótájé­koztatóján - Kijevet vádolta a kelet-ukrajnai konfliktus újabb kiélező­désével. Szavai szerint „megbízható in­formációk” arról tanúskodnak, hogy az ukrán fél tüzérségi támogatással szakadár területre támadt, a lázadók ezért ellentá­madásra kényszerültek Avgyijivkánál. Az ukrán sajtóhírek alapján Avgyijivka azért stratégiai jelentőségű, mert a tele­pülésen át fut az egyetlen út, amely ösz­­szeköti a szakadárok által uralt Donyeck és Horlivka városát. Az út egy része vi­szont az említett településnél ukrán el­lenőrzés alatt áll. (MTI) Nőtt a szerb GDP 2016 negyedik negyedében A 2016-os esztendő negyedik ne­gyedévében 2,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) Szerbi­ában az egy évvel korábbihoz ké­pest, míg az előző negyedévben 2,6 százalékos volt a bővülés - tá­jékoztatott a szerb statisztikai hi­vatal kedden. A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy a szerb ipari termelés éves szinten 3,9 százalékkal nőtt decemberben. A ta­valyi esztendőben 4,7 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés mértéke, mint 2015-ben. Az előző esztendőben 8,4 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. A 2016-os év januártól decemberig terjedő időszaká­ban a teljes külkereskedelmi forgalom 30,82 milliárd euró volt, az export 13,43 milliárd eurót, az import pedig 17,39 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi forgalom hiánya december végén 3196 milliárd eurót tett ki, ami 8,9 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A külkereskedelmi forgalom 64,4 szá­zalékát a nyugat-balkáni ország az Euró­pai Unió tagországaival bonyolította le. (MTI) Ország - világ Pozitívan véleményezte a CSAT a nemzetbiztonsági költségvetést Pozitívan véleményezte a Legfelsőbb Védelmi Ta­nács (CSAT) a nemzetbiztonsági költségvetést-je­lentette be kedden délután Klaus Johannis államfő. Mint mondta, a bruttó hazai termék (GDP) 2 száza­lékának megfelelő összeg kiutalása a védelemre tel­jesíti az ország vállalásait, és „fő, hogy hosszú távú felszerelési programokra fordítsák”. Az államfő sze­rint a belügyminisztérium költségvetése nagyjából megegyezik a tavaly előirányzott összeggel, miköz­ben a hírszerző szolgálatoknak körülbelül 10 száza­lékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Klaus Johannis különben úgy értékeli, hogy a 2017. évi ál­lami költségvetés összességében véve „problémás és túlértékelt, nagyon megnövelték a kiadásokat, amikre nincs helytálló magyarázat”. (Mediafax) Kolozsvár: hét repülőjárat késett vagy törölték Hét olyan kül- és belföldi járat késett vagy kellett tö­rölni, amelynek a kolozsvári nemzetközi repülőtérre kellett volna érkeznie, vagy onnan kellett volna in­dulnia kedd reggel. A légikikötő illetékesei a Media­­fax hírügynökség tudósítójának elmondták, a sűrű köd miatt egy járatot törölni is kellett. „A köd több já­ratot is befolyásolt, így késése van a jászvásári já­ratnak, amelynek 8:25 órakor kellett volna leszállnia, valamint a bukaresti gépeknek, amelyeknek 8:30 órakor, illetve 9:10 órakor kellett volna érkezniük. A müncheni járatot, amelynek 6 órakor kellett volna in­dulnia, törölni kellett. Késleltették eközben a gépet, amelynek szintén 6 órakor Zaragozába kellett volna indulnia, mint ahogy a 8:55 órás temesvári és a 9:35 órás bukaresti járatot is” - mondták el a reptéri for­rások. Kolozs megye kedd reggel sárga színű köd­riadó alatt állt, a látótávolság alig érte el a 200 métert, elszórtan pedig 50 méter alá csökkent. (Me­­diafax) NÉPÚJSÁG 38 per magyar feliratok és szimbólumok ügyében Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kijelentette: az általa vezetett hivatal 2012 óta 38 pert indított egyes települési önkormányzatok és a megyei önkormány­zat ellen a jogtalannak vélt magyar feliratozás és a székely zászló jogtalannak tartott kitűzése ellen, és valamennyit megnyerte. A prefektus megállapításait az Agerpres hírügynökség idézte. Sebastian Cucu szerint nem kellett volna pereskedniük, ha a helyi önkormányzatok betartották volna a törvényt. Mint mondta, a pereskedések csupán a következményei voltak a törvényszegéseknek. „Minket csak a törvé­nyesség érdekel. Ha a zászlókat nem törvényellene­sen tűzik ki, és ha a feliratozás korrekt módon történik, nekünk sem lett volna dolgunk" - tette Köztisztaságból elégtelen (Folytatás az 1. oldalról) A bizottságnak azt a megjegyzését sem lehetne szé­gyenkezés nélkül elkönyvelni, hogy az ellenőrzött kór­házak közül kettőben az asszisztensek szobájában szekrénybe zárva tartották a fertőtlenítőszert, „ nehogy ellopja valaki ”. Az ellenőrök szerint minden kórházi ágy mellett kellene legyen, hogy például vizit alkalmával az orvos is használni tudja, amikor egyik beteg után a má­sikat vizsgálja. A helyes kézmosással,­­fertőtlenítéssel kezdődő higiénia hiányosságai mellett, a laboratóriu­mok nincsenek kellőképpen felkészülve a kórházon be­lüli fertőzések azonosítására. Országos szinten hiányzik egy központi laboratórium, ahol a fertőtlenítőszerek ha­tékonyságát ellenőrizni lehetne. A fertőzött betegek kö­vetése nem megfelelő, és az egészségügyi személyzet nincs felkészítve a fertőzések kezelésének legkorszerűbb módszereire - állapították meg a jelentéstevők, akik az ellenőrző szerv szerepét betöltő Cantacuzino Intézet munkájával sem voltak elégedettek. Az említett intézet­ben 2015-ben mindössze hat baktériumtörzset elemez­tek, holott nagyon fontos lenne, hogy az antibiotikumokkal szemben ellenálló törzseket azono­­­sítsák és eredetüket feltárják. A valótlan jelentések miatt némileg felmentik a kór­házakat, arra az előírásra hivatkozva, hogy Romániá­ban büntetik azon egységek vezetőit, ahol évente 2 százalék fölötti fertőzést vallanak be. A bizottság a ro­mániai sajtót is felelőssé teszi, hogy rossz véleményt ter­jesztettek azokról a kórházakról, ahol megpróbáltak őszintébbek lenni az átlagosnál. A múlt nyáron feltérképezett helyzetet megerősíteni látszik egy újabb felmérés, amely szerint Európában Romániában a leggyengébb az egészségügyi rendszer, már Bulgária és Montenegró is megelőzött. Nálunk a legnagyobb a gyermekhalandóság, a legmagasabb a terhesség-megszakítások százalékos aránya, és tízszer kevesebb összeg jut egy személy egészségügyi ellátá­sára, mint például Norvégiában. Ehhez képest az új kor­mány sem buzgólkodik, hogy az egészségügy hiányosságait orvosolja, pedig a védelmi célokra szánt pénz sajnos nem fog megvéden­i a mind agresszívebb és antibiotikumokra rezisztensebb baktériumoktól.

Next