Népújság, 2017. február (69. évfolyam, 25-48. szám)
2017-02-01 / 25. szám
2017. február 1., szerda HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Több mint 50 embert mentettek meg a román határrendészek az Égei-tengeren Több mint 50 iraki, palesztinai, algériai, kuvaiti és tunéziai embert, köztük tíz gyereket mentettek ki a tengerből az épp küldetésben lévő román határrendészek. Az emberek egy apró, túlzsúfolt, süllyedőben lévő csónakon léptek be a görög felségvizekre Törökország felől. A megmentett iraki, palesztinai, algériai, kuvaiti és tunéziai állampolgárokat elsősegélyben részesítették, élelemmel látták el, majd átadták a görög hatóságoknak. A román határrendészet közleménye szerint a Frontex égisze alatt zajló Poszeidón tengeri művelet kezdete óta a román rendőrök maguk, illetve a nemzetközi csapatokkal együttműködve 229 külföldi állampolgárt mentettek meg a görög felségvizekre érkező csónakokból. Hamis iratokkal próbált belépni egy külföldi család az országba Szíriából és Kirgizisztánból származnak annak a családnak a tagjai, amelyet a giurgiui határellenőrök füleltek le, amikor hamis bolgár iratokkal próbáltak illegálisan belépni Romániába. A család Bulgáriában már menedékjogért folyamodott. „2017. január 30-án három személy, két felnőtt és egy kiskorú jelentkezett belépésre a giurgiui határátkelőn, mindhárman egy bolgár rendszámú személygépkocsi utasaiként. A határellenőrzésnél két személyi igazolványt és egy útlevelet mutattak fel, amelyek a bolgár hatóságok jelzéseit viselték. Az ellenőrzés során a román-bolgár vegyes határrendőr egység megállapította, hogy az említett személy iratai hamisak. Az első ellenőrzések során kiderült, hogy a család tagjai a következők: a 34 éves H.R. kirgizisztáni állampolgár, a szíriai illetőségű, 35 esztendős O.D., illetve fiuk, mindannyian Bulgáriában folyamodtak menedékjogért” - derül ki a határrendészet sajtóközleményéből. A határsértőket átadták a bolgár hatóságoknak, amelyek folytatják a vizsgálatot. (Mediafax) Aggasztó a bevándorlók fogva tartásának gyakorlata Aggodalomra ad okot és az emberi jogok megsértésének kérdését veti fel az az Európa-szerte alkalmazott gyakorlat, hogy a bevándorlókat és menedékkérőket fogva tartják megállításuk és viszszaküldésük céljából - jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa keddi nyilatkozatában. Nils Muiznieks a menekülteket általánosan „kriminalizáló”, bűnözőként kezelő európai hozzáállásra és az ezzel járó fogva tartásukra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ez a gyakorlat „meszszemenő beavatkozás” a bevándorlók szabadsághoz való jogaiba. A fogva tartás mentális problémákat okozhat különösen a gyermekek körében, akikben az elzárás gyakran maradandó nyomokat hagy - húzta alá a Strasbourgban ismertetett nyilatkozatban. Ezért szerinte elengedhetetlen, hogy az érintett országok felhagyjanak a fogva tartás gyakorlatával, és más hatékony intézkedéseket tegyenek a migráció kezelésének érdekében. „A menedékkérők és migránsok fogva tartása csak kivételes esetben lehet indokolt, és csak akkor lehet élni vele, miután a hatóságok minden más lehetőséget megvizsgáltak és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs más hatékony intézkedés - fogalmazott Muiznieks. Legfontosabb lépés, hogy minden ország jogrendjébe iktatva biztosítson egyértelmű és hatékony alternatívákat, amelyeket egyénre szabottan kell értékelni az esetleges fogva tartás elrendelése előtt - vélekedett az emberi jogi biztos. (MTI) Fotó: faktor.hu Folytatódik a heves tűzharc Donyecknél A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kedden is nehéztüzérséggel lőtték a Donyeck melletti, ukrán ellenőrzésű Avgyijivka települést, ahol a harmadik napja tartó heves harcok következtében megszakadt az áramellátás, nincs ivóvíz, sem fűtés, ezért szükségállapotot hirdettek - közölte Pavlo Zsebrivszkij Donyeck megyei kormányzó kedden Facebook-oldalán. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt napban a kelet-ukrajnai harcok övezetében összesen három ukrán katona vesztette életét - közülük kettő az avgyijivkai harcokban -, továbbá 24-en sebesültek meg. A szóvivő helyesbítette korábbi jelentését, közölve, hogy január 29-én nem öt, hanem négy ukrán katona esett el. A Donyeck megyei kormányzó szavai szerint az avgyijivkai lakásokban alig 16-17 Celsius-fok van. Bejelentette, hogy szükségállapotot hirdettek a településen. A megye ukrán ellenőrzésű részén koordinációs központot hoztak létre a városvezetés tagjai, valamint rendfenntartók, mentést végzők és helyi vállalatok képviselőinek részvételével. Egyes hírforrások szerint Avgyijivka egy részéből buszokkal megkezdték a lakosság kimenekítését. Zsebrivszkij később pontosított, miszerint az intenzív osztályokon fekvő betegeket és a rokkantakat evakuálták eddig, a város nagyszabású kiürítéséről egyelőre nem született döntés, de felkészültek erre is. Avgyijivkának jelenleg körülbelül 12 ezer lakosa van. Közben kijevi értesülések szerint a szakadárok ellenőrizte Donyeck egyik bányájában megszakadt az áramellátás, és 203 bányász a mélyben rekedt. A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közlése alapján a szakadárok az elmúlt napban 71-szer lőtték a frontvonal mentén az ukrán katonák állásait. A parancsnokság tűzszünetet ajánlott a szemben álló feleknek, hogy elvihessék a korábbi rohamokban elesett fegyvereseik holttesteit, a szakadárok azonban erre még nem adtak választ. A megye kormányzója arról számolt be, hogy a déli órákban is folytatódtak az Avgyijivka elleni szakadár támadások. Zorjan Skirjak, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Facebook-oldalán felderítési értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt három napban mintegy 80 elesett „orosz katona és donyecki terrorista” holttestét szállították a szakadár ellenőrzésű megyeszékhely halottasházaiba. Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik katonai vezetője saját erőinek felderítési információira hivatkozva viszont azt állította a DAN szakadár hírügynökségnek, hogy az elmúlt két napban a kijevi jelentésekkel ellentétben valójában 78 ukrán katona esett el és 76 sebesült meg. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítása szerint - keddi moszkvai sajtótájékoztatóján - Kijevet vádolta a kelet-ukrajnai konfliktus újabb kiéleződésével. Szavai szerint „megbízható információk” arról tanúskodnak, hogy az ukrán fél tüzérségi támogatással szakadár területre támadt, a lázadók ezért ellentámadásra kényszerültek Avgyijivkánál. Az ukrán sajtóhírek alapján Avgyijivka azért stratégiai jelentőségű, mert a településen át fut az egyetlen út, amely öszszeköti a szakadárok által uralt Donyeck és Horlivka városát. Az út egy része viszont az említett településnél ukrán ellenőrzés alatt áll. (MTI) Nőtt a szerb GDP 2016 negyedik negyedében A 2016-os esztendő negyedik negyedévében 2,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) Szerbiában az egy évvel korábbihoz képest, míg az előző negyedévben 2,6 százalékos volt a bővülés - tájékoztatott a szerb statisztikai hivatal kedden. A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy a szerb ipari termelés éves szinten 3,9 százalékkal nőtt decemberben. A tavalyi esztendőben 4,7 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés mértéke, mint 2015-ben. Az előző esztendőben 8,4 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. A 2016-os év januártól decemberig terjedő időszakában a teljes külkereskedelmi forgalom 30,82 milliárd euró volt, az export 13,43 milliárd eurót, az import pedig 17,39 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi forgalom hiánya december végén 3196 milliárd eurót tett ki, ami 8,9 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A külkereskedelmi forgalom 64,4 százalékát a nyugat-balkáni ország az Európai Unió tagországaival bonyolította le. (MTI) Ország - világ Pozitívan véleményezte a CSAT a nemzetbiztonsági költségvetést Pozitívan véleményezte a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a nemzetbiztonsági költségvetést-jelentette be kedden délután Klaus Johannis államfő. Mint mondta, a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeg kiutalása a védelemre teljesíti az ország vállalásait, és „fő, hogy hosszú távú felszerelési programokra fordítsák”. Az államfő szerint a belügyminisztérium költségvetése nagyjából megegyezik a tavaly előirányzott összeggel, miközben a hírszerző szolgálatoknak körülbelül 10 százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Klaus Johannis különben úgy értékeli, hogy a 2017. évi állami költségvetés összességében véve „problémás és túlértékelt, nagyon megnövelték a kiadásokat, amikre nincs helytálló magyarázat”. (Mediafax) Kolozsvár: hét repülőjárat késett vagy törölték Hét olyan kül- és belföldi járat késett vagy kellett törölni, amelynek a kolozsvári nemzetközi repülőtérre kellett volna érkeznie, vagy onnan kellett volna indulnia kedd reggel. A légikikötő illetékesei a Mediafax hírügynökség tudósítójának elmondták, a sűrű köd miatt egy járatot törölni is kellett. „A köd több járatot is befolyásolt, így késése van a jászvásári járatnak, amelynek 8:25 órakor kellett volna leszállnia, valamint a bukaresti gépeknek, amelyeknek 8:30 órakor, illetve 9:10 órakor kellett volna érkezniük. A müncheni járatot, amelynek 6 órakor kellett volna indulnia, törölni kellett. Késleltették eközben a gépet, amelynek szintén 6 órakor Zaragozába kellett volna indulnia, mint ahogy a 8:55 órás temesvári és a 9:35 órás bukaresti járatot is” - mondták el a reptéri források. Kolozs megye kedd reggel sárga színű ködriadó alatt állt, a látótávolság alig érte el a 200 métert, elszórtan pedig 50 méter alá csökkent. (Mediafax) NÉPÚJSÁG 38 per magyar feliratok és szimbólumok ügyében Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kijelentette: az általa vezetett hivatal 2012 óta 38 pert indított egyes települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat ellen a jogtalannak vélt magyar feliratozás és a székely zászló jogtalannak tartott kitűzése ellen, és valamennyit megnyerte. A prefektus megállapításait az Agerpres hírügynökség idézte. Sebastian Cucu szerint nem kellett volna pereskedniük, ha a helyi önkormányzatok betartották volna a törvényt. Mint mondta, a pereskedések csupán a következményei voltak a törvényszegéseknek. „Minket csak a törvényesség érdekel. Ha a zászlókat nem törvényellenesen tűzik ki, és ha a feliratozás korrekt módon történik, nekünk sem lett volna dolgunk" - tette Köztisztaságból elégtelen (Folytatás az 1. oldalról) A bizottságnak azt a megjegyzését sem lehetne szégyenkezés nélkül elkönyvelni, hogy az ellenőrzött kórházak közül kettőben az asszisztensek szobájában szekrénybe zárva tartották a fertőtlenítőszert, „ nehogy ellopja valaki ”. Az ellenőrök szerint minden kórházi ágy mellett kellene legyen, hogy például vizit alkalmával az orvos is használni tudja, amikor egyik beteg után a másikat vizsgálja. A helyes kézmosással,fertőtlenítéssel kezdődő higiénia hiányosságai mellett, a laboratóriumok nincsenek kellőképpen felkészülve a kórházon belüli fertőzések azonosítására. Országos szinten hiányzik egy központi laboratórium, ahol a fertőtlenítőszerek hatékonyságát ellenőrizni lehetne. A fertőzött betegek követése nem megfelelő, és az egészségügyi személyzet nincs felkészítve a fertőzések kezelésének legkorszerűbb módszereire - állapították meg a jelentéstevők, akik az ellenőrző szerv szerepét betöltő Cantacuzino Intézet munkájával sem voltak elégedettek. Az említett intézetben 2015-ben mindössze hat baktériumtörzset elemeztek, holott nagyon fontos lenne, hogy az antibiotikumokkal szemben ellenálló törzseket azonosítsák és eredetüket feltárják. A valótlan jelentések miatt némileg felmentik a kórházakat, arra az előírásra hivatkozva, hogy Romániában büntetik azon egységek vezetőit, ahol évente 2 százalék fölötti fertőzést vallanak be. A bizottság a romániai sajtót is felelőssé teszi, hogy rossz véleményt terjesztettek azokról a kórházakról, ahol megpróbáltak őszintébbek lenni az átlagosnál. A múlt nyáron feltérképezett helyzetet megerősíteni látszik egy újabb felmérés, amely szerint Európában Romániában a leggyengébb az egészségügyi rendszer, már Bulgária és Montenegró is megelőzött. Nálunk a legnagyobb a gyermekhalandóság, a legmagasabb a terhesség-megszakítások százalékos aránya, és tízszer kevesebb összeg jut egy személy egészségügyi ellátására, mint például Norvégiában. Ehhez képest az új kormány sem buzgólkodik, hogy az egészségügy hiányosságait orvosolja, pedig a védelmi célokra szánt pénz sajnos nem fog megvédeni a mind agresszívebb és antibiotikumokra rezisztensebb baktériumoktól.