Népújság, 2017. április (69. évfolyam, 76-98. szám)

2017-04-03 / 77. szám

8 NÉPÚJSÁG V­J Szöllősi György a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete lett Szijjártó Péter előterjesztésére Áder János köztársasági elnök Ma­gyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki Szöllősi Györgyöt. Szijjártó Péter a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadé­mia honlapjának pénteken elmondta, hogy a Nemzeti Sport főszer­kesztőjének feladata a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete lesz. „Az elmúlt években Puskás-szobor létesült Madridban, Melbourne­­ben, kétnyelvű emléktábla hirdeti a magyar híresség sikereit Glasgow­­ban és Athénban, kiállításon mutatta be a Puskás Intézet az örökség különleges tárgyait Madridban, Athénban, Manchesterben, Kolozsvá­ron és Szatmárnémetiben. Ebben az évben az 1956-os emlékbizottság támogatásának köszönhetően Puskás Ferenc fényképes életrajza már hét nyelven lesz elolvasható, és a Puskás Hungary című dokumentum­filmet is bemutatták a világ számos pontján. A Külgazdasági és Kül- Fo((.. . hu ügyminisztérium ennek a munkának a folytatását, kiterjesztését kéri­­ p U­sagiro­v­u Szöllősi Györgytől, hogy koordinálja, segítse mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a gazdag magyar futballkul­­túrának állítanak emléket bárhol a világon, hogy hazánk jó hírét, megítélését, a számos más nemzetnek is sok örömet szerző futballnagyságaink emlékének ápolásával is árnyaljuk és gazdagítsuk” - mondta a külgazdasági és külügymi­niszter. Szijjártó Péter kiemelte, Puskás Ferenc - a magyar kormány által már hivatalosan hungarikummá nyilvánított - élet­művével, a legendás magyar Aranycsapat kapitányaként, majd a világ máig legsikeresebb klubja, a Real Madrid gól­királyaként több nemzedékre gyakorolt különleges hatást, „újabb és újabb dicsőséget hozva a magyarokra, újabb és újabb híveket toborozva a fair play, a csapatszellem, a becsületes küzdelem értékeit hordozó labdarúgósportnak”. „Ezekre az értékekre büszkék vagyunk mi, magyarok, érdemes ezeket képviselnünk a diplomáciai munkában is, és emlékeztetnünk rájuk a világot” - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette: ebben a munkában kulcsszerep jutott Szöllősi György sportújságírónak, Puskás Ferenc életrajzírójának. Aláírták a Puskás Stadion építéséről szóló szerződést A beruházó Nemzeti Sportközpontok és a kivi­telezést elnyerő konzorcium képviselői aláírták a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójának tervezé­séről és kivitelezéséről szóló szerződést. „A közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogor­voslati kérelem nem érkezett, az eredményt senki sem támadta meg, és a törvényben meghatározott szerződéskötési moratóriumot követően a felek alá­írták a szerződést” - olvasható a Kiemelt Kormány­zati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) közleményében, amely hangsúlyozza, az új Puskás Stadion építése kezdettől „színtisztán hazai projekt”, mivel a terveket nemzetközileg el­ismert, számos díjjal kitüntetett magyar építész­iroda álmodta meg, és a kivitelezést is magyar cégek szakemberei végzik. A KKBK arról tájékoztatott, hogy „a nyílt, nem­zetközi, az európai uniós értékhatárt elérő közbe­szerzési eljárásban két ajánlat érkezett és az olcsóbb győzött”, amelynek alapján a stadion ára nettó 142,85 milliárd forint, ami európai viszony­latban átlagosnak tekinthető. „A beruházás áfatar­talma 40,5 milliárd forint, ami visszajut a központi költségvetésbe, tehát nem minősül kiadásnak. A szerződéses összeg 5 százalék - 7,15 milliárd forint - tartalékot tartalmaz az előre nem látható, váratlan eseményekre, amelynek felhasználása nem auto­matikus, kizárólag előzetes megrendelői engedély alapján vehető igénybe” - áll a közleményben. A 2020-as labdarúgó-Európa-baj­­nokságon három csoportmérkőzés­nek és egy nyolcaddöntőnek otthont adó, 67 ezer férőhelyes új Puskás Stadionnak a határidő szerint 2019 végére kell felépülnie. A magyar állam képviseletében eljáró beru­házó rendkívül szigorú szerződéses feltételeket írt elő a kivitelező szá­mára: késés esetén naponta 142 mil­lió forint kötbért kell fizetnie, továbbá a határidő betartására és a megfelelő minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható 32 milliárd forintos bankgaranciát is köteles adnia. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon három csoportmérkőzésnek és egy nyol­caddöntőnek otthont adó, 67 ezer férőhelyes új Puskás Stadionnak a határidő sze­rint 2019 végére kell felépülnie. Fotó: origo SPORT 2017. április 3., hétfő Koszorút helyeztek el a 90 éve született Puskás Ferenc sírjánál Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár (j2), Takács Mihály, a Puskás Fe­renc Labdarúgó Akadémia főigazgatója (j), Jakab János, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felügyelőbizottsági elnöke (b) és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke (b2) érkezik a Puskás Ferenc születésének 90. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre a Szent Ist­ván-bazilika altemplomába 2017. április 1-jén. 1927. április 1-jén született Puskás Ferenc olimpiai bajnok, a legendás Aranycsapat kapitánya, a nem­zet sportolója. MTI Fotó: Balogh Zoltán Puskás Ferenc szerette és szolgálta az embereket, futbal­listaként és emberileg egyaránt a legnagyobbak közé tartozott - mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szombaton a budapesti Szent István-bazilika altemplomában, ahol meg­koszorúzták a 90 éve született legendás labdarúgó sírját. A sportvezető beszédében többek között azt emelte ki, hogy Puskás minden gyermek példaképe lehet, hiszen hős volt Spanyolországban, Európában és igazi hős Magyaror­szágon. „Kispestről, a poros grundról indult, bal lábával a magyar futballt a világ élére emelte, és miközben őszintén hitt abban, hogy az emberi kapcsolatok adják egy csapat nagyságát, meghódította az egész világot” - mondta az ál­lamtitkár. Hozzátette, hogy Puskás ugyan már 10 éve - az Aranycsapat tagjaként­­ „az égi pályákon játszik”, emlékét örökre szívünkbe zártuk, és mindig felidézzük azt az érzést, amikor Magyarországon közösen lelkesedtünk, közösen vol­tunk büszkék. Szabó Tünde kiemelte, hogy jövőre lesz a 65. évfordulója a londoni 6-3-as magyar sikernek, s emellett az akkor magyar válogatott több tagja esetében is jubileumi évnek számít majd 2018, amelyet így az Aranycsapat emlékévének is lehet majd tekinteni. A koszorúzáson Szabó Tünde mellett Szöllősi György, a magyar futball és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete, va­lamint a Puskás Akadémia vezetői és Lomnici Zoltán, az Em­beri Méltóság Tanácsának elnöke volt jelen. Szakértő: Puskás Ferenc megelőzte korát Puskás Ferenc megelőzte korát tehetségével, szorgalmával és játékintelligenciájával - mondta Hencsei Pál olimpi­atörténész az M1 aktuális csatorna szombati műsorában, a 90 éve, 1927. április 1-jén született Puskás Ferencre, minden idők legjobb magyar labdarúgójára emlékezve. A szakértő hozzátette: a Puskás Ferenc által irányított Aranycsapat évekig veretlen volt. Közvetlenül az 1956-os forradalom előtt is négy, idegenben játszott válogatott mérkő­zést megnyertek, ennek ellenére a magyar sportvezetés már korábban eldöntötte, hogy nem vesznek részt a melbourne-i olimpián. Világhírét a Spanyolországban elért eredményei még inkább meg­erősítették. Két évig el volt tiltva, már öregnek tartották, és el is hízott, de mindent elkövetett, hogy beke­rüljön a Real Madrid csatársorába, és ez rövid időn belül sikerült is - emelte ki Hencsei Pál. A Real Mad­ridban olyan eredményeket ért el, amelyek máig a legkiemelkedőbbek, emiatt az egész világon ismerik, mint magyart és a leghíresebb fut­ Az Aranycsapat 1953-ban. Első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Hátsó sor: Lóránt ballisták egyikét - hangsúlyozta az Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik fó­­olimpiatörténész. zsef, Budai II. László. Fotó: Fortepan Leleplezték a Verebes Józsefről készült domborművet Győrben­ ­ Múlt vasárnap leleplezték a Verebes Józsefről készült domborművet a győri ETO Stadionnál. Az ETO FC Győr-Budapest Honvéd II harmadosztályú bajnoki mérkőzés előtt rendezett eseményen Verebes Krisztina, a tavaly elhunyt legendás tréner lánya beszédében elmondta, édesapja valahányszor Győrbe utazott, mindig úgy érezte magát, mint aki hazaérkezett. A Lebó Ferenc szobrászművész által készített alkotást a tréner lányai - Krisztina és Mariann -, valamint Bolla Péter, a Magyar Labdarúgó Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóságának társadalmi elnöke leplezte le. Verebes József tavaly március 13- án, 74 évesen hunyt el. Edzői pá­lyafutása során a legnagyobb sikereit a győri Rába ETO- val és az MTK-val érte el. Háromszor nyert bajnoki címet, és még öt al­kalommal szerzett érmet az NB I-ben. Verebes Marianna, Verebes Krisztina, a tavaly elhunyt legendás labdarúg­ó magyar váloga­­tóedző, szövetségi kapitány lányai és Bolla Péter, a Magyar Labdarúgó totta a két időszak- Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóságának társadalmi el- ban is irányította nőké (b-j) leleplezik a Verebes Józsefről készült domborművet a győri szövetségi kari- ETO Park stadion falán 2017. március 26-án. Az alkotást Lebó Ferenc , ,, szobrászművész készítette. MTI Fotó: Krizsán Csaba an- en "

Next