Népújság, 2017. május (69. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-13 / 108. szám
6 Válogatottat, ízléstelen csecsebecsékből, rikító színű falvédőkből és többnyire a kommunizmus idejéből származó lakberendezési tárgyakból nyílt pénteken giccsmúzeum Bukarestben. A mintegy kétszáz kiállítási tárgyat a múzeum tulajdonosa, Cristian Lica két évtizeden át gyűjtötte. A tárlatot hét tematika - Drakula, vallás, kommunizmus, lakásdíszítés, roma, modern és saját giccs - mentén rendezte be, de a figyelmes látogató sok helyütt ezek rafinált szimbiózisát is felfedezheti. A múzeum legnagyobb kiállítótermét a Szöktetés a szerájból librettója által ihletett részletgazdag faliszőnyeg uralja, szagosított művirágok, színes üveggyöngyök, világító keresztek, festett porcelánkutya és Miki egér matricás tárcsás telefonkészülék társaságában. Odébb LED-es dollárnyaklánccal díszített impozáns Dávid-szobor látható, a kiterített alsóneműk között pedig az eredetinél alig egy kissé meggyötörtebb mosolyú Mona Lisa-reprodukcióban gyönyörködhet a látogató. Nem hiányzik a Ceausescu-korszak egyik státusszimbólumának számító, vörösen világító villanykandalló sem, de akad itt gitározó kerti törpe, piaci rafiaszatyor, ördögűzésre használatos fokhagymafüzér, meg számos szerencsehozó esküvői kellék. Itt-ott a falakat élénk görögdinnye-motívumok díszítik. Az állandó giccstárlat mellett a kezdeményező egy képzőművészeti galériát akar nyitni, ahol kortárs képzőművészek állíthatják ki a múzeum profiljába illeszkedő munkáikat. A giccsmúzeum a román főváros egyik idegenforgalmi célpontjának számító óvárosban, a Covaci utca egyik épületének második emeletén nyílt. A külföldiek 30 lejért válthatnak belépőjegyet, a román állampolgároknak viszont 30 százalékos „szolidaritási” kedvezményt biztosít a tulajdonos, mondván, hogy ők „odakint” is folyamatos giccsártalomnak vannak kitéve. Giccsmúzeum nyílt Bukarestben Aki a világot hozta (Folytatás az 5. oldalról) információdömping mindent felülír, a mi gyermekeink kézbe veszik és olvassák a könyvet. Valamilyen hallgatólagos büszkeség is van a marosvásárhelyiekben, tudják, hogy az ő érdemük ez a hagyomány, az összmagyar nyelvterület harmadik legrangosabb rendezvénye. — A családban ketten is kötődnek a könyvhöz: lánya, Király Kinga Júlia befutott író, műfordító, István pedig a Mentor Könyvek Kiadó vezetője, aki csak nemrég úszott be a könyvkiadás, -forgalmazás mélyvizeibe. Kérem, meséljen családjáról. A ‘80-as évek második felében, amikor a kövesdombi tömbházlakásunkban délutánonként, esténként áramszünet volt, azt mondtam: a 20. század végén nem fogtok petróleumlámpa fényénél tanulni, tessék az iskolában úgy odafigyelni, hogy ne legyen baj. A főtérre mentünk, ott volt áram, beültünk valamelyik moziba, megnéztünk minden színielőadást, meghallgattunk minden koncertet. A gyermekeink a kultúrától fertőzötten nőttek fel. Ez lett életük kegye is, átka is egyben, mert azt csinálják, amit szeretnek - Kinga író, műfordító, dramaturg, István színházi rendező, zenét is szerez, a közeljövőben egy meseregénye is megjelenik, csak éppen megélni nem tudnak belőle. Fohászkodom, hogy boldoguljanak, mert tudom, a teljes élethez másfajta feltételek is szükségeltetnek. - Milyen tervei vannak, amelyeket a közeljövőben szeretne megvalósítani? - Az idei Ünnepi Könyvhétre, vagyis május végén jelenik meg a válogatott novellákat tartalmazó kötetem Megvárom, amíg fütyül a feketerigó címmel, és egy nagyobbacska regényem, A szemfényvesztett címmel. Nem tervezek, csak remélek. Szeretném a megjelent könyveimet dedikálni, majd még újabbakat írni, ameddig van mondanivalóm, ihletem és józan tudatom. És szeretném megérni, hogy a most négy és fél éves unokám, az egyedüli, akivel életemben eddig a konfliktusmentességet megéltem, nagykorú lesz. Persze ez nem tőlem függ... Egyetlen konkrét tervem így az lehet, hogy minden napomat teljessé tegyem. Kolozsvárra látogat Alain Delon Életműdíjat kap a 2017-es TIFF-en Először látogat Romániába Alain Delon francia színész, ő lesz az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál díszvendége. A fesztivál június 2-11. között zajlik majd Kolozsváron, a színészlegenda életműdíjat vehet át - tájékoztattak a szervezők. Tiszteletére június 9-én a kolozsvári főtéren levetítik majd az Egy zsaru bőréért (Pour la peau d’un flic) című 1981-es thrillert, amelyet Alain Delon rendezett, és a főszerepet is ő játssza benne. A 81 esztendős Alain Delon idén 60 éve kezdte meg filmes karrierjét. Emlékezetes alakításait az 1960-as Rocco és fivéreiben és a Ragyogó napfényben, az 1962-es A napfogyatkozásban, az 1963-as A párducban, az 1964-ben készült Fekete tulipánban és számos egyéb világhírű mozifilmben láthatta a közönség. 1935. november 8-án született. Filmes pályafutását egy 1957-es francia filmben kezdte (Quand la femme s’en mele, Yves Allégret rendezésében). 1964-ben jelölték először Aranyglóbuszra. A mi történetünk című Bertrand Blier-filmben nyújtott alakításáért 1985- ben César-díjat kapott. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 1995-ben tiszteletbeli Aranymedve díjjal tüntette ki, 2005-ben pedig Jacques Chirac francia elnök állami kitüntetést adott át neki. Alain Delon saját luxusparfüm- és kiegészítőmárkával rendelkezik. A popkultúrában a mai napig óriási kultusza van - a The Smiths együttes egyik albumborítóján is szerepel, Madonna Beautiful Killer című számát pedig a színész inspirálta. Ugyancsak Alain Delonhoz kapcsolódik, hogy a filmsztár utolsó filmjére készül, amelyben Juliette Binoche-sal játszik együtt. A 81 éves színművész a múlt hét végén beszélt terveiről a Liége-ben megrendezett nemzetközi bűnügyifilm-fesztiválon. Delont (Rocco és fivérei, A szamuráj, Zsaru) életműdíjjal tüntették ki a belga filmfesztiválon. A színész ez alkalomból számolt be arról, hogy ősszel kezdi forgatni pályafutása utolsó filmjét, amit Patrice Leconte rendez. „Ez lesz az utolsó filmem, mert olyan vagyok, mint egy bokszoló, aki nem akar túl sokáig harcolni, nem akarok túl sokáig filmezni” - jelentette ki Delon, aki utoljára 2008-ban, az Asterix az olimpián című filmben szerepelt. Delon elmondta, hogy az új filmet kifejezetten a számára írták, egy szerelem történetét ábrázolja egy idős férfi és egy jóval fiatalabb nő között. „Sophie Marceau lett volna a partnerem, de ő már másfelé kötelezte el magát a forgatás idejére. Juliette-re azért esett a választás, mert csodálatos színésznő, akit nagyon szeretek” - mesélte. A színész megemlítette, hogy jelenleg éppen lányával, Anouschkával turnézik, ami nagy örömmel tölti el, mert csak most ébredt rá, mekkora élmény a lányával fellépni. Delon eredetileg nem filmszínésznek készült. Miután visszatért az indokínai háborúból, angyali arca és jó fizikuma döntötte el, hogy erre a pályára lép. „Úgy tűnik, akkoriban szép voltam, és voltaképpen a nők miatt kerültem erre a pályára. Mindent a filmtől kaptam” - idézte fel. A La Libre belga hírportál beszámolója szerint a francia színész elismerte, hogy a mai filmes világban már nem találja a helyét. „Sajnálom Viscontit, Melville-t és René Clement-t, a legremekebb rendezők voltak, akiket ismertem, rengeteg zsenialitás volt bennük, igazán szerették a filmet, és tudták, hogyan kell a színészeket irányítani. Ha manapság untat a film, akkor az azért van, mert ma már nincsenek ilyen rendezők” — mondta. A francia filmművészet legendás sztárja 1984-ben kapta meg a francia Oscart, a César-díjat A mi történetünk című Bertrand Blier-filmben nyújtott játékáért. Több nemzetközi elismerést is kapott alakításaiért, 1995-ben Arany Medve életműdíjjal tüntették ki Berlinben, és 2012-ben Locarnóban is életműdíjat kapott. COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY MÚZSA 2017. május 13., szombat