Népújság, 2017. június (69. évfolyam, 124-145. szám)
2017-06-29 / 144. szám
4 NÉPÚJSÁG Mezőségi Fejlesztési Műhely Mezőmadarason Idén június 23-25. között Mezőmadaras adott otthont a Mezőségi Fejlesztési Műhelynek, amelyet kilenc évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy a Mezőség fejlesztéséért tenni akarók számára találkozási fórumot, jövőtervezési lehetőséget biztosítsanak. Az idei fórumon kiemelt hangsúlyt kapott a magyar kormány által támogatott maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program. Mezey Sarolta A fórum első napján a helyi művelődési házban házigazdaként Szabó Izolda, a mezőmadarasi Pro Kuris Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az egyesület tevékenységét és a térségben működő többi civil szervezetet. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a magyar kormány egymilliárd forintos maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programját ismertette. A műhely mezőségi résztvevői - közel hetvenen - nagy érdeklődést mutattak a program iránt, hiszen hamarosan megjelennek a kiírások, s a gazdák telepelésre, mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásra, a kis- és közepes vállalkozók cégfejlesztésre pályázhatnak. A rendezvényen tizenegy településről vettek részt: Mezőbándról, Székelykövesdről, Marosludasról, Mezőbodonból, Mezőszengyelről, Mezőméhesről, Mezőzáhról, Mezőbergenyéből, Csittszentivánról, Nagysármásról és Mezőmadarasról. A műhely munkálatain több mint húsz civil szervezet volt jelen és mutatkozott be. Többek között Székely Lajos, aki a csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesületet, Czirjék Lajos a Maros-mezőségi Művésztelepet, Tamás-Nagy Levente istvánházi lelkész a Malozsa völgyét, Varga Loránd a Dézsi Civil Műhelyt, Bartha Éva a Bonus Pastor Alapítványt, Balázs-Bécsi Attila és Enikő a szamosújvári Téka Alapítványt, Balla Ferenc a Kallós Alapítványt képviselte, a Civitas Alapítványt pedig dr. Hunyadi Attila, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, fentiek a szervezetek újdonságait és terveit ismertették. Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Középeurópai Segítő Szolgálatának főtitkára a mezőségi műhelynek az egész erdélyi Mezőséget átölelő fejlesztési terv kidolgozásában betöltött koordinációs szerepéről beszélt. A műhelyprogram további részében a jövőtervezés volt a fő téma. Tekintettel arra, hogy a vajdasági és a kárpátaljai hasonló gazdaságfej- j lesztési programok esetében is szükségessé vált a területi tervek ki-dolgozása, amelyek a pályázati források lehívásához biztosítanak hátteret, célszerűvé vált azoknak a témáknak a megtalálása, amelyek egy mezőségi fejlesztési terv gerincét alkothatják. Elhangzott, hogy várhatóan az év végéig készül el a mezőségi fejlesztési terv, ami 2018-ban és az azt követő években a tudatos, tervszerű forrásfelhasználás alapját jelentheti. Ennek érdekében idén egy második műhelyre is sor kerül, amelynek a nagysármási szórványkollégium ad otthont. A cél az, hogy addig kialakuljon egy olyan fejlesztési keret, amelyet Sármáson véglegesíteni lehet. Két hétig dolgozott néhány régész Sóváradon is feltárják a római tábort Az elmúlt két héten Sóváradon végeztek ásatásokat a Maros Megyei Múzeum régészei. Egyelőre csak tájékozódó jellegű munkálatok folytak, de érdekes leletekre számítanak, így jövőben folytatnák a kutatást. Gligor Róbert László Szinte mindenki számára ismert, hogy a mai Sóvárad helyén is az ókorban római katonai erőd, tábor (castrum) állott, ahol mintegy ötszáz katona állomásozott, a vár mellett pedig mintegy két - két és fél ezer lakosú civil település terült el. Ez a közeli mikházi és éslaki erődítményekkel együtt része volt annak a katonai vonalnak, amely a római birodalom északi, dáciai határait védte. A sóváradi erődítmény első kutatója a sepsiszentgyörgyi múzeum munkatársa, Székely Zoltán volt, aki az 1960-as években elkészítette a katonai tábor első alaprajzát. Ennek alapján kezdték el a Maros Megyei Múzeum régészei 2012 óta vizsgálni Sóváradon az egykori erődítmény, fürdő és település nyomait, azért, hogy egyrészt a tábor védőfalát azonosítsák be, másrészt a tábor beépítettségét állapítsák meg. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársaival együtt geofizikai és légi régészeti felvételeket készítettek, hogy ásatások nélkül szerezzenek minél több információt a régi romokról, így sikerült az egykori sóház udvarán beazonosítani az erőd nagyon jó állapotban maradt északi falát is. A múzeum munkatársai az elmúlt két héten kisebb szelvényeket nyitva dolgoztak, hogy megvizsgálják az erőd falait, és stratégiát dolgozzanak ki arra, hogy miként lehet bemutatni a jövőben az itt található római örökséget. Mivel a mai falu ráépült a volt római táborra, most egy fokozott védettségű régészeti lelőhelyről beszélünk, így számtalan kihívással kell szembenézni a kutatás és megőrzés terén - véli Pánczél Szilamér, a múzeum régésze. Kétezer éves fal és edények A földfelszín alatt tíz centiméterrel már előbukkant az erőd fala, amely másfél méter magasan áll, de ugyanekkora alappal is rendelkezik, így három méter mélyen vehető szemügyre az egykori északi fal. Ez a Székelyföldön egyedülálló, mert a mikházi erőd falaiból valamikor kitermelték a követ az emberek, ott már csak sekély nyomok maradtak. A másfél méter széles falat meszeshomokos habarccsal építették, és ez kétezer éven át épen megmaradt. Jól kivehető a fal mellett az építkezési horizont és a belső, agyagos erősítő töltés is. A második szelvényben egy kőalapra fából épített barakk nyomaira bukkantak, az intenzíven használt területen állt épület agyagpadlóját téglalapok borították. A harmadik szelvény megnyitásával a sóház építésének idejét szeretnék kideríteni, de a felső réteget 20. századi szemét és törmelék alkotja, amely tönkretette a népvándorlásra és középkorra utaló réteget, így 70 centiméter mélységben már a római réteget találjuk. A laikus számára csak föld, kövek és cseréptörmelékek kerülnek ki a szelvényekből, de a régészek három igen érdekes leletre is bukkantak. Az első egy cserépedény töredéke, amelyet a tulajdonos katona felirattal látott el. A VIDI vagy VIRI felirattöredék vagy a Vidius névre, vagy a férfira (vir) utal - magyarázta el Sidó Kata, a múzeum helyszínen dolgozó munkatársa. Az edényt csak kívül mázolták le, ezért feltételezések szerint egy közelebbi gyártóműhelyben készülhetett, amely a szín alapján Napoca (a mai Kolozsvár) lehetett. A második, horpasztott falú ivóedény cseréptöredékének világos színe arra utal, hogy a Virulaniumban készíthették, míg a harmadik töredék egy Dél-Itáliában készült amfora darabja. Jövőben folytatnák Mindezek mellett az északi falon épült kapu helyét is azonosították már, itt egyedi építésű bejáratról lehet szó, amelyhez hasonlót Dáciában nem, csak Britanniában készítettek még a rómaiak. Ezen a falon egy torony (őrbástya) feltételezett nyomait is mutatják a talajfelvételek. Izgalmas leletekre számíthatnak még a régészek, hisz ismerik a 110x130 méter hosszú falak vonalát és az erőd sarkait, kapuit, a Vár-patakon túl megtalálták az egykori, nem kis méretű római fürdő maradványait is, amelyet a patakból láthattak el friss vízzel. Az erőd körül terült el a civil település, ám a déli oldalon, a Küküllő mellett nem találtak épületmaradványokat. Az idei munkálatokat a Maros Megyei Tanács támogatta, és remélhetőleg az eredmények láttán jövőben is lesz anyagi forrás. A szelvények helyett nagyobb területen szeretnének feltárásba kezdeni, kolozsvári és akár külföldi egyetemi hallgatókat is hoznának a kutatások végzésére, tanásatást szerveznének egy nagyobb csapattal, amelyet nem két-három, hanem akár tíz régész is vezetne. Engedélyt csak ásatással A romániai törvénykezés szerint régészeti lelőhelyen nem szabad építkezési munkálatokat végezni előzetes feltárás nélkül, ennek költségeit pedig a beruházó fedezi. Ez infrastrukturális beruházásoktól az egyszerű lakóház építéséig mindenre érvényes, azaz az építkezési engedély kibocsátása előtt régészeti vizsgálatot kell végezni a helyszínen, s ha nem kerül elő nagyobb jelentőségű lelet, kezdődhet az építkezés — emlékeztet Pánczél Szilamér. Mivel ennek a folyamatnak az átfutási ideje néhány hónap is lehet, mindenkit arra kérnek, hogy időben kezdeményezze a vizsgálatokat, s ezt úgy tervezze be, hogy majd ne késleltesse az építkezést. Három szelvény megnyitásával vizsgálták az egykori erőd területét Fotó: Gligor Róbert László AKTUÁLIS 2017. június 29., csütörtök Maros megye is csatlakozik (Folytatás az 1. oldalról) Ferenc Maros megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a bözödújfalusi útavatót követő közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy a medvetámadások okán kialakult közhangulat miatt is sürgőssé vált az intézkedés, ezért Borboly Csaba július 5-én ez ügyben is találkozik a környezetvédelmi tárcavezetővel, ugyanakkor a Hargita megyei települések polgármesterei is tiltakozó látogatást terveznek Bukarestbe. Péter Ferenc is egyetért az intézkedéshozatal sürgetésével, hiszen Maros megyében is jelentős károkat okoznak a medvék, és beavatkozásra van szükség az emberi áldozattal járó támadások megelőzése érdekében - ezért csatlakoznak a Hargita megyeiek kezdeményezéséhez. Korodi Attila volt tárcavezető kezdeményezte egy olyan kormányrendelet kidolgozását, amely, figyelembe véve az egyes területeken levő medvepopulációt, arányos kilövési kvótát engedélyezett volna a vadásztársaságoknak. Leváltását követően azonban az utána következő környezetvédelmi minisztereknek nem volt fontos a kérdés, ugyanakkor leállították a medve vadászatát, így gyakorlatilag több mint egy éve csak különleges engedéllyel, sürgősségi esetben lehet elejteni a nagyvadat, a legtöbb esetben altatólövedékkel kábították el a településeken befogott medvéket, és visszaengedték a természetbe. Létezik a vadászatára vonatkozó előírás, illetve a kvótákat is kiszámították, azonban, mint korábban említettük, az ügyvitel megrekedt a környezetvédelmi minisztériumban. A szakértők - a medve természetes szaporulatát figyelembe véve - azt állítják, hogy a tilalmi időszakban akár duplájára is növekedhetett az addig felbecsült állomány. A szakemberek szerint itt van a legnagyobb medvepopuláció Európában, több mint 5000 medve él a Kárpátokban. Mindenképpen észszerű megoldást kell találni a természetvédelmi követelmények és a lakosság megóvása érdekében tett intézkedések között. MOGYE felvételi vizsga - 2017 * Csak interneten lehet beiratkozni * Nőtt a tandíjköteles helyek száma a csak román tannyelvű kisebb szakokon * Új tesztkérdések A felvételi vizsgát az Általános Orvosi Karon, a Fogorvosi Karon és a Gyógyszerészeti Karon július 26-án tartják. Beiratkozni interneten lehet július 17-én reggel 8 órától július 21-én déli 12 óráig az egyetem honlapjának beiratkozási portálján (www.umftgm.ro). Aki nehézségekbe ütközik, a 0265/208-948-as telefonszámon nyújtanak felvilágosítást a beiratkozás ideje alatt naponta 9 és 14 óra között. A 2017-es felvételin az orvosi és a fogorvosi szakra jelentkezők választás szerint biológiából vagy szerves kémiából fognak rácstesztet írni. A könyvészeti anyag ugyanaz marad, mint a 2016-os felvételin, de a fenti két szak esetében minden kérdés új lesz (a felvételi bizottság közvetlenül a vizsga előtt állítja össze). A bibliográfiában megadott könyvekből kiválasztott kérdések nem szerepelnek. Mindez megnehezíti a felvételi vizsgát, a rektor szerint viszont emeli a színvonalat. Az Általános Orvosi Kar általános orvosi szakán 135-135 tandíjmentes helyet hirdettek meg mind a román, mind a magyar tagozaton, a tandíjköteles helyek száma 80. A katonaorvosi szakra 20 tandíjmentes helyre lehet felvételizni. Az angol nyelvű általános orvosi szakra 100 tandíjas helyre várják a jelentkezőket. Az általános orvosi asszisztens (nővérképző) szakra 15-15 tandíjmentes hely van mind a magyar, mind a román tagozaton, a tandíjas helyek száma 70. A többi, csak román nyelven működő szakon az idéntől megemelték a tandíjas helyek számát. A román tannyelvű táplálkozástan és dietetika, valamint a balneofiziokinetoterápia szakon 20-20 tandíjmentes és 30-30 tandíjköteles helyet hirdettek meg. A csak román tannyelvű testnevelés és sport szakon 20 tandíjmentes és 30 tandíjköteles hely van. A Fogorvosi Kar fogorvosi szakán 35-35 tandíjmentes hely van mind a román, mind a magyar tagozaton, a tandíjköteles helyek száma 30. Az angol tannyelvű fogorvosképző szakra 30 tandíjas helyre lehet jelentkezni. A román tannyelvű fogtechnika szakon 20 tandíjmentes és 10 tandíjköteles hely van. A Gyógyszerészeti Kar gyógyszerész szakára 40 tandíjmentes helyre vesznek fel hallgatókat mind a magyar, mind a román tagozaton, a tandíjas helyek száma 90. A román tannyelvű orvosi kozmetika, kozmetikai termékek szakon 20 tandíjmentes és 30 tandíjas hely van - olvasható a MOGYE közleményében. (b.)