Népújság, 2017. június (69. évfolyam, 124-145. szám)

2017-06-29 / 144. szám

4 NÉPÚJSÁG Mezőségi Fejlesztési Műhely Mezőmadarason Idén június 23-25. között Mezőmadaras adott otthont a Mezőségi Fejlesztési Műhely­nek, amelyet kilenc évvel ez­előtt azért hoztak létre, hogy a Mezőség fejlesztéséért tenni akarók számára találko­zási fórumot, jövőtervezési lehetőséget biztosítsanak. Az idei fórumon kiemelt hang­súlyt kapott a magyar kor­mány által támogatott maros-mezőségi gazdaság­­fejlesztési program. Mezey Sarolta A fórum első napján a helyi mű­velődési házban házigazdaként Szabó Izolda, a mezőmadarasi Pro Kuris Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az egyesület tevékenységét és a térség­ben működő többi civil szervezetet. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a magyar kormány egy­­milliárd forintos maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programját is­mertette. A műhely mezőségi részt­vevői - közel hetvenen - nagy érdeklődést mutattak a program iránt, hiszen hamarosan megjelen­nek a kiírások, s a gazdák telepe­lésre, mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásra, a kis- és közepes vállalkozók cégfejlesztésre pályáz­hatnak. A rendezvényen tizenegy településről vettek részt: Mező­­bándról, Székelykövesdről, Maros­ludasról, Mezőbodonból, Mezőszengyelről, Mezőméhesről, Mezőzáhról, Mezőbergenyéből, Csittszentivánról, Nagysármásról és Mezőmadarasról. A műhely munkálatain több mint húsz civil szervezet volt jelen és mutatkozott be. Többek között Szé­kely Lajos, aki a csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesüle­tet, Czirjék Lajos a Maros-mező­ségi Művésztelepet, Tamás-Nagy Levente istvánházi lelkész a Malo­­zsa völgyét, Varga Loránd a Dézsi Civil Műhelyt, Bartha Éva a Bonus Pastor Alapítványt, Balázs-Bécsi Attila és Enikő a szamosújvári Téka Alapítványt, Balla Ferenc a Kallós Alapítványt képviselte, a Civitas Alapítványt pedig dr. Hunyadi At­tila, a Babes-Bolyai Tudomány­­egyetem adjunktusa, fentiek a szervezetek újdonságait és terveit ismertették. Ocskay Gyula, a Határon Át­nyúló Kezdeményezések Közép­európai Segítő Szolgálatának főtitkára a mezőségi műhelynek az egész erdélyi Mezőséget átölelő fej­lesztési terv kidolgozásában betöl­tött koordinációs szerepéről beszélt. A műhelyprogram további részé­ben a jövőtervezés volt a fő téma. Tekintettel arra, hogy a vajdasági és a kárpátaljai hasonló gazdaságfej- j lesztési programok esetében is­­ szükségessé vált a területi tervek ki-­­­dolgozása, amelyek a pályázati for­rások lehívásához biztosítanak hátteret, célszerűvé vált azoknak a témáknak a megtalálása, amelyek egy mezőségi fejlesztési terv gerin­cét alkothatják. Elhangzott, hogy várhatóan az év végéig készül el a mezőségi fejlesz­tési terv, ami 2018-ban és az azt kö­vető években a tudatos, tervszerű forrásfelhasználás alapját jelentheti. Ennek érdekében idén egy második műhelyre is sor kerül, amelynek a nagysármási szórványkollégium ad otthont. A cél az, hogy addig kialakuljon egy olyan fejlesztési keret, amelyet Sármáson véglegesíteni lehet. Két hétig dolgozott néhány régész Sóváradon is feltárják a római tábort Az elmúlt két héten Sóvára­don végeztek ásatásokat a Maros Megyei Múzeum régé­szei. Egyelőre csak tájéko­zódó jellegű munkálatok folytak, de érdekes leletekre számítanak, így jövőben foly­tatnák a kutatást. Gligor Róbert László Szinte mindenki számára ismert, hogy a mai Sóvárad helyén is az ókorban római katonai erőd, tábor (castrum) állott, ahol mintegy öt­száz katona állomásozott, a vár mellett pedig mintegy két - két és fél ezer lakosú civil település terült el. Ez a közeli mikházi és éslaki erődítményekkel együtt része volt annak a katonai vonalnak, amely a római birodalom északi, dáciai ha­tárait védte. A sóváradi erődítmény első kuta­tója a sepsiszentgyörgyi múzeum munkatársa, Székely Zoltán volt, aki az 1960-as években elkészítette a katonai tábor első alaprajzát. Ennek alapján kezdték el a Maros Megyei Múzeum régészei 2012 óta vizsgálni Sóváradon az egykori erő­dítmény, fürdő és település nyo­mait, azért, hogy egyrészt a tábor védőfalát azonosítsák be, másrészt a tábor beépítettségét állapítsák meg. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársaival együtt geofizikai és légi régészeti felvételeket készítettek, hogy ásatá­sok nélkül szerezzenek minél több információt a régi romokról, így si­került az egykori sóház udvarán be­azonosítani az erőd nagyon jó állapotban maradt északi falát is. A múzeum munkatársai az elmúlt két héten kisebb szelvényeket nyitva dolgoztak, hogy megvizsgálják az erőd falait, és stratégiát dolgozza­nak ki arra, hogy miként lehet be­mutatni a jövőben az itt található római örökséget. Mivel a mai falu ráépült a volt római táborra, most egy fokozott védettségű régészeti lelőhelyről beszélünk, így számta­lan kihívással kell szembenézni a kutatás és megőrzés terén - véli Pánczél Szilamér, a múzeum régé­sze. Kétezer éves fal és edények A földfelszín alatt tíz centiméter­rel már előbukkant az erőd fala, amely másfél méter magasan áll, de ugyanekkora alappal is rendelkezik, így három méter mélyen vehető szemügyre az egykori északi fal. Ez a Székelyföldön egyedülálló, mert a mikházi erőd falaiból valamikor kitermelték a követ az emberek, ott már csak sekély nyomok maradtak. A másfél méter széles falat meszes­homokos habarccsal építették, és ez kétezer éven át épen megmaradt. Jól kivehető a fal mellett az építke­zési horizont és a belső, agyagos erősítő töltés is. A második szel­vényben egy kőalapra fából épített barakk nyomaira bukkantak, az in­tenzíven használt területen állt épü­let agyagpadlóját téglalapok borították. A harmadik szelvény megnyitásával a sóház építésének idejét szeretnék kideríteni, de a felső réteget 20. századi szemét és törmelék alkotja, amely tönkretette a népvándorlásra és középkorra utaló réteget, így 70 centiméter mélységben már a római réteget ta­láljuk. A laikus számára csak föld, kövek és cseréptörmelékek kerül­nek ki a szelvényekből, de a régé­szek három igen érdekes leletre is bukkantak. Az első egy cserép­edény töredéke, amelyet a tulajdo­nos katona felirattal látott el. A VIDI vagy VIRI felirattöredék vagy a Vidius névre, vagy a férfira (vir) utal - magyarázta el Sidó Kata, a múzeum helyszínen dolgozó mun­katársa. Az edényt csak kívül má­zolták le, ezért feltételezések szerint egy közelebbi gyártóműhelyben ké­szülhetett, amely a szín alapján Na­­poca (a mai Kolozsvár) lehetett. A második, horpasztott falú ivóedény cseréptöredékének világos színe arra utal, hogy a Virulaniumban ké­szíthették, míg a harmadik töredék egy Dél-Itáliában­ készült amfora darabja. Jövőben folytatnák Mindezek mellett az északi falon épült kapu helyét is azonosították már, itt egyedi építésű bejáratról lehet szó, amelyhez hasonlót Dáci­ában nem, csak Britanniában készí­tettek még a rómaiak. Ezen a falon egy torony (őrbástya) feltételezett nyomait is mutatják a talajfelvéte­lek. Izgalmas leletekre számíthat­nak még a régészek, hisz ismerik a 110x130 méter hosszú falak vonalát és az erőd sarkait, kapuit, a Vár-pa­takon túl megtalálták az egykori, nem kis méretű római fürdő marad­ványait is, amelyet a patakból lát­hattak el friss vízzel. Az erőd körül terült el a civil település, ám a déli oldalon, a Küküllő mellett nem ta­láltak épületmaradványokat. Az idei munkálatokat a Maros Megyei Tanács támogatta, és remél­hetőleg az eredmények láttán jövő­ben is lesz anyagi forrás. A szelvények helyett nagyobb terüle­ten szeretnének feltárásba kezdeni, kolozsvári és akár külföldi egye­temi hallgatókat is hoznának a ku­tatások végzésére, tanásatást szerveznének egy nagyobb csapat­tal, amelyet nem két-három, hanem akár tíz régész is vezetne. Engedélyt csak ásatással A romániai törvénykezés szerint régészeti lelőhelyen nem szabad építkezési munkálatokat végezni előzetes feltárás nélkül, ennek költségeit pedig a beruházó fedezi. Ez infrastrukturális beruházások­tól az egyszerű lakóház építéséig mindenre érvényes, azaz az épít­kezési engedély kibocsátása előtt régészeti vizsgálatot kell végezni a helyszínen, s ha nem kerül elő na­gyobb jelentőségű lelet, kezdődhet az építkezés — emlékeztet Pánczél Szilamér. Mivel ennek a folyamat­nak az átfutási ideje néhány hónap is lehet, mindenkit arra kérnek, hogy időben kezdeményezze a vizsgálatokat, s ezt úgy tervezze be, hogy majd ne késleltesse az építkezést. Három szelvény megnyitásával vizsgálták az egykori erőd területét Fotó: Gligor Róbert László AKTUÁLIS 2017. június 29., csütörtök Maros megye is csatlakozik (Folytatás az 1. oldalról) Ferenc Maros megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a bözödújfalusi útavatót követő közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy a medvetámadások okán ki­alakult közhangulat miatt is sür­gőssé vált az intézkedés, ezért Borboly Csaba július 5-én ez ügyben is találkozik a környezet­védelmi tárcavezetővel, ugyanak­kor a Hargita megyei települések polgármesterei is tiltakozó látoga­tást terveznek Bukarestbe. Péter Ferenc is egyetért az intéz­kedéshozatal sürgetésével, hiszen Maros megyében is jelentős káro­­kat­ okoznak a medvék, és beavat­kozásra van szükség az emberi áldozattal járó támadások megelő­zése érdekében - ezért csatlakoz­nak a Hargita megyeiek kezdemé­nyezéséhez. Korodi Attila volt tárcavezető kezdeményezte egy olyan kor­mányrendelet kidolgozását, amely, figyelembe véve az egyes területe­ken levő medvepopulációt, ará­nyos kilövési kvótát engedélyezett volna a vadásztársaságoknak. Le­váltását követően azonban az utána következő környezetvédelmi mi­nisztereknek nem volt fontos a kér­dés, ugyanakkor leállították a medve vadászatát, így gyakorlati­lag több mint egy éve csak külön­leges engedéllyel, sürgősségi esetben lehet elejteni a nagyvadat, a legtöbb esetben altatólövedékkel kábították el a településeken befo­gott medvéket, és visszaengedték a természetbe. Létezik a vadászatára vonatkozó előírás, illetve a kvótá­kat is kiszámították, azonban, mint korábban említettük, az ügyvitel megrekedt a környezetvédelmi mi­nisztériumban. A szakértők - a medve termé­szetes szaporulatát figyelembe véve - azt állítják, hogy a tilalmi időszakban akár duplájára is növe­kedhetett az addig felbecsült állo­mány. A szakemberek szerint itt van a legnagyobb medvepopuláció Európában, több mint 5000 medve él a Kárpátokban. Mindenképpen észszerű megoldást kell találni a természetvédelmi követelmények és a lakosság megóvása érdekében tett intézkedések között. MOGYE felvételi vizsga - 2017 * Csak interneten lehet beiratkozni * Nőtt a tandíjköteles helyek száma a csak román tannyelvű kisebb szakokon * Új tesztkérdések A felvételi vizsgát az Általános Orvosi Karon, a Fogorvosi Karon és a Gyógyszerészeti Karon július 26-án tartják. Beiratkozni interne­ten lehet július 17-én reggel 8 órá­tól július 21-én déli 12 óráig az egyetem honlapjának beiratkozási portálján (www.umftgm.ro). Aki nehézségekbe ütközik, a 0265/208-948-as telefonszámon nyújtanak felvilágosítást a beirat­kozás ideje alatt naponta 9 és 14 óra között. A 2017-es felvételin az orvosi és a fogorvosi szakra jelentkezők vá­lasztás szerint biológiából vagy szerves kémiából fognak rácstesz­tet írni. A könyvészeti anyag ugyanaz marad, mint a 2016-os felvételin, de a fenti két szak ese­tében minden kérdés új lesz (a fel­vételi bizottság közvetlenül a vizsga előtt állítja össze). A bibli­ográfiában megadott könyvekből kiválasztott kérdések nem szere­pelnek. Mindez megnehezíti a fel­vételi vizsgát, a rektor szerint vi­szont emeli a színvonalat. Az Általános Orvosi Kar álta­lános orvosi szakán 135-135 tan­­díjmentes helyet hirdettek meg mind a román, mind a magyar ta­gozaton, a tandíjköteles helyek száma 80. A katonaorvosi szakra 20 tan­­díjmentes helyre lehet felvételizni. Az angol nyelvű általános or­vosi szakra 100 tandíjas helyre várják a jelentkezőket. Az általános orvosi asszisztens (nővérképző) szakra 15-15 tandíj­­mentes hely van mind a magyar, mind a román tagozaton, a tandíjas helyek száma 70. A többi, csak román nyelven működő szakon az idéntől meg­emelték a tandíjas helyek számát. A román tannyelvű táplálkozás­tan és dietetika, valamint a balne­­ofiziokinetoterápia szakon 20-20 tandíjmentes és 30-30 tandíjköte­les helyet hirdettek meg. A csak román tannyelvű testne­velés és sport szakon 20 tandíj­­mentes és 30 tandíjköteles hely van. A Fogorvosi Kar fogorvosi szakán 35-35 tandíjmentes hely van mind a román, mind a magyar tagozaton, a tandíjköteles helyek száma 30. Az angol tannyelvű fogorvos­képző szakra 30 tandíjas helyre lehet jelentkezni. A román tannyelvű fogtech­nika szakon 20 tandíjmentes és 10 tandíjköteles hely van. A Gyógyszerészeti Kar gyógy­szerész szakára 40 tandíjmentes helyre vesznek fel hallgatókat mind a magyar, mind a román tagozaton, a tandíjas helyek száma 90. A román tannyelvű orvosi koz­metika, kozmetikai termékek szakon 20 tandíjmentes és 30 tan­díjas hely van - olvasható a MOGYE közleményében. (b.)

Next