Népújság, 2017. augusztus (69. évfolyam, 172-197. szám)
2017-08-01 / 172. szám
2017. augusztus 1., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Augusztus 20. Idén megújítják az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték struktúráját és koncepcióját - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Kara Ákos kiemelte: az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek. Az államalapítás ünnepe az egyik legfontosabb nemzeti ünnep - emelte ki az államtitkár, hozzátéve: ez mozgatja meg leginkább az embereket Magyarországon, a külhoni magyarság körében, és számos turista is érdeklődik a rendezvények iránt. Ennek megfelelően számos újítással, színvonalas programokkal készülnek a nemzeti ünnepre - mondta. A programok idén is a hagyományoknak megfelelően a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása. Emellett idén is lesz hagyományos ünnepi körmenet, a budai Várban pedig megtartják a mesterségek ünnepét - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: a részletekről augusztus 10-én az Országházban tartanak majd sajtótájékoztatót. Az államtitkár kitért arra is, kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra is. Az ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért idén is az operatív törzs lesz a felelős. Kara Ákos bejelentette, hogy a szakemberekkel is egyeztetve idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna-szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a szakaszon lehetőség van több új látványelem bemutatására, és a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap - tette hozzá. Az államtitkár elmondta: az államalapítás ünnepének rendezvényeiért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. által lefolytatott közbeszerzési eljáráson a NUVU Kft. lett a nyertes. A cég - amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte - nettó 175 millió 600 ezer forintból valósítja meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Leskovics Éva, a NUVU Kft. képviselője, vezető pirotechnikus elmondta: a Dunán idén három nagyobb és tizennégy kisebb kilövési pont lesz, ezt támogatja a Lánchídról indított 29 kilövés. A szakember kiemelte: a Lánchíd és a Margit híd közötti szakasz mind a látvány, mind a biztonság szempontjából kielégítő. A MVU Kft. képviselője elmondta: a félórás tűzijátékot az ipar legmodernebb programjával tervezik meg. A rakéták európai uniós közbeszerzésűek és gyártmányúak. Szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható. A sajtótájékoztatón közölték: minden eddiginél több látogatót várnak az ünnepi programokra. Az ünnepi rendezvényeket idén először az NFM szervezi. (MTI) Megújítják az ünnepi tűzijátékot Európai Bizottság: a venezuelai események fokozzák az EU aggodalmát Az elmúlt nap eseményei fokozzák az Európai Unió aggodalmát a demokrácia venezuelai sorsát illetően - közölte Mina Andreeva, az uniós bizottság egyik szóvivője hétfőn, egy nappal a dél-amerikai országban Nicolás Maduro elnök kezdeményezésére megtartott alkotmányozó nemzetgyűlési választások után. Andreeva kijelentette, az Európai Unió elítéli a biztonsági erők túlzott és aránytalan fellépését, sajnálatát fejezi ki a venezuelai alkotmányozó gyűlés tagjainak vasárnapi megválasztása idején elkövetett erőszak és zavargások miatt, és arra szólítja fel a szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak minden formájától. A venezuelai kormánynak feladata biztosítani a jogállamiság és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, például a véleménynyilvánítás szabadságát és a békés tüntetéshez való jogot - mondta. A gyanús körülmények között és az erőszak árnyékában megválasztott alkotmányozó gyűlés létrehozása tovább növeli a megosztottságot, csorbítja a demokratikusan megválasztott intézmények törvényes működését, ezért nem lehet megoldás a kialakult problémára. Az elnöknek és a kormánynak különleges felelőssége van az alkotmány szellemének és az intézményekbe vetett bizalom helyreállításában - hangsúlyozta a szóvivő. Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatban jelentette ki: az Európai Parlament nem fogadja el az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását célzó voksolás eredményét. Tajani aláhúzta: a nemzetközi közösség nem maradhat csendben. Véleménye szerint delegációt kell küldeni az országba a szembenálló politikai csoportok megoldást előkészítő tárgyalásának elősegítése céljából. Venezuelában vasárnap tartották az alkotmányozó nemzetgyűlési választást. A testület feladata az lesz, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai válság abból ered, hogy Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak nagy többsége Maduro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg. A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már mintegy 120 ember halt meg, csak vasárnap 10 ember vesztette életét az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint. (MTI) Szerb külügyminiszter Koszovó felosztásáról Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra - fogalmazta meg véleményét Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Blic című belgrádi napilapban hétfőn megjelent írásában. A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Aláhúzta, hogy a köztársasági elnökkel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról. Ivica Dacic kiemelte: egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvalósíthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támogatja a megvalósítható elképzeléseket. A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkalmazni, így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta délszerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy Ivica Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic című napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksandar Vucic ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet. Míg korábban a szerb államfők - és miniszterelnökként még maga Vucic is - azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kijelentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő. A múlt hétfői cikk megjelenése óta számos politikus és politológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A legtöbben óvatosan fogalmaztak, és nem merték egyértelműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredménye, voltak azonban olyanok is - például Aleksandar Vulin védelmi miniszter -, akik leszögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére. (MTI) Ország - világ Módosítanának a különnyugdíjakon A kormány módosítaná a katonai különnyugdíjakat szabályozó törvényt - mondta hétfőn a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Liviu Dragnea szerint a módosítás során azt veszik figyelembe, hogy a már megállapított nyugdíjak összege ne csökkenjen, hogy ezután a különnyugdíj ne legyen magasabb a jogosult által kapott bér összegénél, illetve hogy ezután a nyugdíjaknak az emelése kizárólag az inflációhoz igazodjon, az ágazati béremeléshez nem. Hozzátette: amint a kormány elkészül a különnyugdíjakról szóló törvényt módosító rendelettel, a parlament rendkívüli ülésszakra ül össze. (Agerpres) Bírság a tájékoztatás elutasítása miatt Az új oltástörvény értelmében azok a szülők részesülnek majd bírságban, akik elutasítják a vakcinákkal kapcsolatos tájékoztatást, nem azok, akik megtagadják gyermekük beoltását - nyilatkozta hétfőn az egészségügyi miniszter. Amint az Agerpres hírügynökség közölte, Florian Bodog megerősítette, hogy akár tízezer lejes büntetéseket is előír a törvénytervezet, amelyet az illetékes minisztériumok jóváhagyását követően tesznek közzé. Illegális menekülttábor Mintegy 40, romániai tartózkodási engedéllyel rendelkező szíriai és iraki (köztük gyerekek is) lakik abban a táborban, amelyet a menekültek maguknak állítottak fel Temesvár mellett a mezőn. Múlt hét végén a rendőrség ellenőrzése nyomán a menedékkérőket a város menekültügyi központjába vitték, de ott helyhiány miatt nem fogadták őket. A rendőrség szerint a menekültek azért nem akarják elhagyni a Temesvár melletti tábort, mert remélik, sikerülni fog illegálisan átlépniük a magyar határt, és eljutniuk Nyugat-Európába. (Mediafax) Növelnék a rendőrök bérét Olyan jogszabályon dolgozik a belügyminisztérium, amelynek értelmében 10%-kal nő majd a rendőrök bére - jelentette be hétfőn Carmen Dan belügyminiszter. A tárcavezető azt mondta, már egyeztetett az ügyben a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, jelenleg a munkaügyi miniszterrel zajlanak a tárgyalások. A jogszabály célja kiegyenlíteni a katonák és a rendőrök bére közötti aránytalanságokat, sok esetben ugyanis jelentős eltérések mutatkoznak - tette hozzá. (Agerpres) Hőhullám várható Elsőfokú hőségriasztást rendelt el mára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország 15. nyugati és központi megyéjében. Ezekben a megyékben szerdán és csütörtökön másodfokú riasztás lesz érvényben a kánikula miatt. Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár, Temes, Szilágy, Máramaros, Krassó-Szörény, Arad, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, Hunyad, Délj és Mehedinti megyében 35-37 Celsius-fok körül alakul a nappali csúcshőmérséklet, szerdán és csütörtökön pedig fokozódik a hőség, és másodfokú kánikulariadó lép érvénybe. Nappal 36 és 39 Celsius-fok között alakul a csúcshőmérséklet, és sok helyen éjszaka sem süllyed 20 fok alá a hőmérők higanyszála. A kánikula a hét végén is kitart - figyelmeztetnek a meteorológusok. (Agerpres) _ NÉPÚJSÁG 3 Kanyaró ellen kirúgással? (Folytatás az 1. oldalról) És persze a szokásos viták sem maradtak el. Mindenki mondja a magáét a kötelező vakcinákat megtagadóktól a védőoltásokat fenntartások nélkül elfogadókig, tévékben, közösségi oldalakon, piacon... Tény azonban, hogy ha kirúgják a közegészségügyi igazgatókat, attól nem fog javulni a járványstatisztika, néhány menesztett igazgató miatt még nem fog elkerülni a kanyaró. Hiszen köztudott, Romániában az oltás megtagadása a szülőkre nézve nem jár különösebb következményekkel. A jogszabály csupán arról rendelkezik, hogy kérésre az orvosoknak kötelességük beadni a gyereknek a védőoltást. Egyértelmű törvényekre lenne szükség, amelyeket alkalmaznának is. . Igaza van tehát a kormányfőnek. És nem csupán „ civilizációs ” szempontból. A kanyaró rendkívül fertőző betegség, és nagyon gyorsan terjed. Ha egy kanyarós személy olyan közösségbe kerül, amelynek tagjai érzékenyek a betegségre, akkor mintegy kilencvenöt százalékukat megfertőzi. Ezzel szemben, ha a lakosság legalább 95%-a megkapja a védőoltást, a „ nyájimmunizáció ” miatt a beoltatlan öt százalék, illetve az az 1-2 százalék is, amelyik nem reagált az oltóanyagra, védettnek számít, hiszen nincs akitől elkapja a betegséget - mondják a szakemberek. Románia sajnos nem tartozik ebbe a kategóriába.