Népújság, 2017. augusztus (69. évfolyam, 172-197. szám)

2017-08-01 / 172. szám

2017. augusztus 1., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Augusztus 20. Idén megújítják az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték struktúráját és koncepcióját - jelentette be a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommuni­kációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Kara Ákos kiemelte: az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek. Az államalapítás ünnepe az egyik legfontosabb nemzeti ünnep - emelte ki az államtitkár, hozzátéve: ez mozgatja meg leginkább az embereket Magyarországon, a külhoni magyar­ság körében, és számos turista is érdeklődik a rendezvények iránt. Ennek megfelelően számos újítással, színvonalas prog­ramokkal készülnek a nemzeti ünnepre - mondta. A progra­mok idén is a hagyományoknak megfelelően a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteleta­dás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvéd­­tisztjelöltek avatása. Emellett idén is lesz hagyományos ünnepi körmenet, a budai Várban pedig megtartják a mester­ségek ünnepét - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: a részle­tekről augusztus 10-én az Országházban tartanak majd sajtótájékoztatót. Az államtitkár kitért arra is, kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra is. Az ünnepi rendezvények biztonságos lebonyo­lításáért idén is az operatív törzs lesz a felelős. Kara Ákos bejelentette, hogy a szakemberekkel is egyez­tetve idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna-szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a szakaszon lehetőség van több új látványelem bemutatására, és a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap - tette hozzá. Az államtitkár elmondta: az államalapítás ünnepének ren­dezvényeiért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. által lefoly­tatott közbeszerzési eljáráson a NUVU Kft. lett a nyertes. A cég - amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte - nettó 175 millió 600 ezer forintból valósítja meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Leskovics Éva, a NUVU Kft. képviselője, vezető pirotech­nikus elmondta: a Dunán idén három nagyobb és tizennégy kisebb kilövési pont lesz, ezt támogatja a Lánchídról indított 29 kilövés. A szakember kiemelte: a Lánchíd és a Margit híd közötti szakasz mind a látvány, mind a biztonság szempont­jából kielégítő. A M­VU Kft. képviselője elmondta: a félórás tűzijátékot az ipar legmodernebb programjával tervezik meg. A rakéták európai uniós közbeszerzésűek és gyártmányúak. Szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható. A sajtótájékoztatón közölték: minden eddiginél több láto­gatót várnak az ünnepi programokra. Az ünnepi rendezvénye­ket idén először az NFM szervezi. (MTI) Megújítják az ünnepi tűzijátékot Európai Bizottság: a venezuelai események fokozzák az EU aggodalmát Az elmúlt nap eseményei fokozzák az Európai Unió aggodalmát a demokrácia venezuelai sorsát illetően - közölte Mina Andreeva, az uniós bizottság egyik szóvivője hétfőn, egy nappal a dél-amerikai ország­ban Nicolás Maduro elnök kezdeményezésére meg­tartott alkotmányozó nemzetgyűlési választások után. Andreeva kijelentette, az Európai Unió elítéli a biztonsági erők túlzott és aránytalan fellépését, sajnálatát fejezi ki a ve­nezuelai alkotmányozó gyűlés tagjainak vasárnapi megválasz­tása idején elkövetett erőszak és zavargások miatt, és arra szólítja fel a szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erő­szak minden formájától. A venezuelai kormánynak feladata biztosítani a jogállamiság és az alapvető emberi jogok tiszte­letben tartását, például a véleménynyilvánítás szabadságát és a békés tüntetéshez való jogot - mondta. A gyanús körülmé­nyek között és az erőszak árnyékában megválasztott alkotmá­nyozó gyűlés létrehozása tovább növeli a megosztottságot, csorbítja a demokratikusan megválasztott intézmények törvé­nyes működését, ezért nem lehet megoldás a kialakult prob­lémára. Az elnöknek és a kormánynak különleges felelőssége van az alkotmány szellemének és az intézményekbe vetett bi­zalom helyreállításában - hangsúlyozta a szóvivő. Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilat­kozatban jelentette ki: az Európai Parlament nem fogadja el az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását célzó voksolás eredményét. Tajani aláhúzta: a nemzetközi közösség nem maradhat csendben. Véleménye szerint delegációt kell küldeni az or­szágba a szembenálló politikai csoportok megoldást előké­szítő tárgyalásának elősegítése céljából. Venezuelában vasárnap tartották az alkotmányozó nemzet­gyűlési választást. A testület feladata az lesz, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válság­gal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világ­piaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepü­lésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai válság abból ered, hogy Maduro és pártja, vala­mint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a par­lamenti választásokon, és a venezuelaiak nagy többsége Ma­duro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltá­sát népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg. A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tilta­kozások, az összecsapásokban már mintegy 120 ember halt meg, csak vasárnap 10 ember vesztette életét az utcákon a ca­­racasi főügyészség információi szerint. (MTI) Szerb külügyminiszter Koszovó felosztásáról Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra - fogalmazta meg véleményét Ivica Dacic szerb kül­ügyminiszter a Blic című belgrádi napilapban hétfőn megjelent írásában. A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Aleksan­­dar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Ko­szovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Aláhúzta, hogy a köztársasági elnökkel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról. Ivica Dacic kiemelte: egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közössé­gét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben. Hoz­zátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvalósíthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támo­gatja a megvalósítható elképzeléseket. A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár terület­cserét is lehetne alkalmazni, így Szerbia megkapná a szerb ki­sebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta dél­szerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy Ivica Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic című napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak ér­dekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen to­vább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksandar Vucic ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelen­téseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet. Míg korábban a szerb államfők - és miniszterelnökként még maga Vucic is - azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elis­merni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kijelentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő. A múlt hétfői cikk megjelenése óta számos politikus és po­litológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A leg­többen óvatosan fogalmaztak, és nem merték egyértelműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredménye, voltak azonban olyanok is - például Aleksandar Vulin védelmi mi­niszter -, akik leszögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére. (MTI) Ország - világ Módosítanának a különnyugdíjakon A kormány módosítaná a katonai különnyugdíjakat szabályozó törvényt - mondta hétfőn a Szociálde­mokrata Párt (PSD) elnöke. Liviu Dragnea szerint a módosítás során azt veszik figyelembe, hogy a már megállapított nyugdíjak összege ne csökkenjen, hogy ezután a különnyugdíj ne legyen magasabb a jogo­sult által kapott bér összegénél, illetve hogy ezután a nyugdíjaknak az emelése kizárólag az inflációhoz igazodjon, az ágazati béremeléshez nem. Hozzá­tette: amint a kormány elkészül a különnyugdíjakról szóló törvényt módosító rendelettel, a parlament rendkívüli ülésszakra ül össze. (Agerpres) Bírság a tájékoztatás elutasítása miatt Az új oltástörvény értelmében azok a szülők része­sülnek majd bírságban, akik elutasítják a vakcinákkal kapcsolatos tájékoztatást, nem azok, akik megtagad­ják gyermekük beoltását - nyilatkozta hétfőn az egészségügyi miniszter. Amint az Agerpres hír­­ügynökség közölte, Florian Bodog megerősítette, hogy akár tízezer lejes büntetéseket is előír a tör­vénytervezet, amelyet az illetékes minisztériumok jó­váhagyását követően tesznek közzé. Illegális menekülttábor Mintegy 40, romániai tartózkodási engedéllyel ren­delkező szíriai és iraki (köztük gyerekek is) lakik abban a táborban, amelyet a menekültek maguknak állítottak fel Temesvár mellett a mezőn. Múlt hét végén a rendőrség ellenőrzése nyomán a menedék­kérőket a város menekültügyi központjába vitték, de ott helyhiány miatt nem fogadták őket. A rendőrség szerint a menekültek azért nem akarják elhagyni a Temesvár melletti tábort, mert remélik, sikerülni fog illegálisan átlépniük a magyar határt, és eljutniuk Nyugat-Európába. (Mediafax) Növelnék a rendőrök bérét Olyan jogszabályon dolgozik a belügyminisztérium, amelynek értelmében 10%-kal nő majd a rendőrök bére - jelentette be hétfőn Carmen Dan belügymi­niszter. A tárcavezető azt mondta, már egyeztetett az ügyben a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, jelenleg a munkaügyi miniszterrel zajlanak a tárgya­lások. A jogszabály célja kiegyenlíteni a katonák és a rendőrök bére közötti aránytalanságokat, sok eset­ben ugyanis jelentős eltérések mutatkoznak - tette hozzá. (Agerpres) Hőhullám várható Elsőfokú hőségriasztást rendelt el mára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország 15. nyugati és központi megyéjében. Ezekben a megyékben szer­dán és csütörtökön másodfokú riasztás lesz érvény­ben a kánikula miatt. Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár, Temes, Szilágy, Máramaros, Krassó-Szörény, Arad, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, Hunyad, Délj és Mehedinti megyében 35-37 Celsius-fok körül alakul a nappali csúcshőmérséklet, szerdán és csütörtökön pedig fokozódik a hőség, és másodfokú kánikulari­adó lép érvénybe. Nappal 36 és 39 Celsius-fok között alakul a csúcshőmérséklet, és sok helyen éjszaka sem süllyed 20 fok alá a hőmérők higanyszála. A ká­nikula a hét végén is kitart - figyelmeztetnek a mete­orológusok. (Agerpres) _ NÉPÚJSÁG 3 Kanyaró ellen kirúgással? (Folytatás az 1. oldalról) És persze a szokásos viták sem maradtak el. Min­denki mondja a magáét a kötelező vakcinákat megtaga­dóktól a védőoltásokat fenntartások nélkül elfogadókig, tévékben, közösségi oldalakon, piacon... Tény azonban, hogy ha kirúgják a közegészségügyi igazgatókat, attól nem fog javulni a járványstatisztika, néhány menesztett igazgató miatt még nem fog elkerülni a kanyaró. Hiszen köztudott, Romániában az oltás megtagadása a szülőkre nézve nem jár különösebb kö­vetkezményekkel. A jogszabály csupán arról rendelke­zik, hogy kérésre az orvosoknak kötelességük beadni a gyereknek a védőoltást. Egyértelmű törvényekre lenne szükség, amelyeket al­kalmaznának is. . Igaza van tehát a kormányfőnek. És nem csupán „ ci­vilizációs ” szempontból. A kanyaró rendkívül fertőző betegség, és nagyon gyorsan terjed. Ha egy kanyarós személy olyan közösségbe kerül, amelynek tagjai érzé­kenyek a betegségre, akkor mintegy kilencvenöt száza­lékukat megfertőzi. Ezzel szemben, ha a lakosság legalább 95%-a meg­kapja a védőoltást, a „ nyájimmunizáció ” miatt a beol­­tatlan öt százalék, illetve az az 1-2 százalék is, amelyik nem reagált az oltóanyagra, védettnek számít, hiszen nincs akitől elkapja a betegséget - mondják a szakem­berek. Románia sajnos nem tartozik ebbe a kategóriába.

Next